Új Dunántúli Napló, 2002. december (13. évfolyam, 327-354. szám)

2002-12-21 / 347. szám

8. OLDAL TÜKÖR G A Z D A S A G I 2002. December 21., szombat B B B RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002, december 20.) Borsodchem 4 920 Ft ö Egis 13 500 Ft ö Matáv 828 Ft a Mól 5 355 Ft ű OTP 2163 Ft ö Richter 14 585 Ft fi­TVK 4 000 Ft it Zalakerámia 1335 Ft ff BUX: 7777,40-0,23% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX XII. 14-20-IG 8000 __ } i • 7900 __ I % | ; 7777,40 7800 8086,58 : x j • ! 7700 8074,49 : :7887,73 ' 7. 7600 7794,99; ;j pont Hétfő 1 Kedd ú Szerda i Csütörtök Péntek AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 368,74 Cseh korona 7,56 Euró 235,85 Japán jen (100) 190,40 Lengyel zloty 59,23 Svájci frank 161,29 Szlovák korona 5,64 USA-dollár 230,16 ____________Hírek____________ PÁ LYÁZAT. A Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisz­térium 300 millió forintos köz- beszerzési pályázatot írt ki az agrár-érdekképviseletek és ka­marák számára a mezőgazda- sági termelők európai uniós fel­készítése végett. A pályázat az uniós tudnivalók megismerte­tésének valamennyi formáját magában foglalja, az előadá­soktól a személyes konzultáci­ókig. A kormány a pénz mellett jelentős szellemi támogatást - és szakmai ellenőrzést - ígér a győztes pályázóknak, europress KÖZEPES. Az Ecostat intézet 100 legnagyobb középvállala­tot tartalmazó „Közép-top” lis­táján szereplő cégek árbevéte­le 1 és 4 milliárd forint között mozog, adózás előtti eredmé­nye pedig átlagosan félmilliárd forint volt. A rangsort az Uvaterv Út-, Vasúttervező Rt. vezeti, amelyet az Ernst and Young Könyvvizsgáló Kft. és a Microsoft Számítástechnikai Szolgáltatási és Kereskedelmi Kft. követ. A lista első tíz vál­lalkozása közül hat szolgálta­tó, négy pedig gépipari, illetve építőipari termelő cég. europress LASSAN. A próbaszámítások két szélsőséges értéke szerint 15-30 év kell ahhoz, hogy a vásárlóerőt kifejező magyar GDP utolérje az uniós értéket; Nógrád, Békés és Borsod-Aba- új-Zemplén megye esetében ez inkább egy emberöltőnyi időszak lesz. Magyarország az elmúlt években EU-függővé vált, tekintve, hogy a külkeres­kedelem háromnegyede az Unióba irányul, illetve onnan érkezik. Az uniós csatlakozás nélkül elveszne a piacok 75 százaléka, mti GDP. A bruttó hazai termék (GDP) 2002 harmadik negye­dében 3,5 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel ko­rábban. Az év első kilenc hó­napjában a GDP 3,2 százalék­kal nőtt a tavalyi azonos idő­szakhoz képest. A korábban közölt előzetes adatok szerint a GDP a harmadik negyedév­ben 3,4 százalékkal, az első ki­lenc hónapban 3,2 százalékkal nőtt 2001 azonos időszakához viszonyítva. Tavaly a harmadik negyedévben a növekedés 3,7 százalék volt. europress Kvóta kontra bárányexport A juhok Is Európába tartanak fotó: müller andrea Valamivel több mint egymillió anyajuh tartására kap európai uniós kvótát a magyar agrárgazdaság. A limit alig kevesebb, mint a jelenlegi tényleges létszám, így az utóbbi évtizedek állo­mánycsökkenése kapcsán elfogadhatónak tűnik a meghatáro­zott keret. Az állattartókat sokkal inkább izgatja a hús és gyap­jú piacra jutásának elősegítése, az erős nemzetközi konkuren­ciával kialakuló fokozott versenyhelyzet. Pécs Védelmet kér a cukoripar Hazánk európai uniós csatlako­zása kapcsán nem hozott kiéle­zett vitát a juhtartásra vonatkozó kvóta meghatározása. Az 1 millió 250 ezres hazai igénnyel szem­ben az EU agrárügyekben illeté­kes tárgyaló delegációja 1 millió 146 ezer anyajuh tartásának jóvá­hagyását javasolta. Reálisan néz­ve az elmaradás nem akkora, hogy problémát okozzon a mező- gazdaságban. Az anyajuhok szá­ma jelenleg valamivel több mint egymillió, ebből fakadóan az ága­zat állattartói szempontjából nincs sorsfordító jelentősége a kért keret, illetve az EU-ajánlás közötti differenciának. Különö­sen elveszi a tárgyalás élét az a fo­lyamat, amelynek eredménye­ként az utóbbi két évtizedben több mint 80 százalékkal csök­kent a hazai juhállomány. A kvóta alakulása mellett leg­inkább a piacra jutás lehetőségé­nek támogatása, a nemzetközi versenyképesség alakulása izgat­ja a hazai juhtartókat. A jelenlegi uniós gyakorlat sze­rint egy anyajuhra éves szinten 28 eurós támogatást adnak, ami megközelítőleg 7 ezer forintnak felel meg. Ugyanez a támogatási összeg' 1700 forint jelenleg Magyarországon. Amennyiben a magyar juh­tartók az EU-s 28 eurónak a 25-30 százalékát kapják meg induló tá­mogatásként, valamelyest javul­hat az ágazat szereplőinek hely­zete. Különösen akkor, ha teljesül az a kormányzati ígéret, amely szerint hazai forrásból a támoga­tottság arányát 55 százalékra emelik. A hazai juhtartók legnagyobb felvevőpiaca az EU, azon belül is Olaszország. A bárányhúskivitel pozícióját - több más ágazathoz hasonlóan - idén jelentősen ron­totta a forint tartósan erős ár­folyama. A kivitel további alaku­lását az árfolyam-alakulás mellett várhatóan más exportálók hely­zete is befolyásolja. A Juh Ter­méktanács tájékoztatása szerint Magyarország legnagyobb vetély- társa a mintegy 10 milliós anya­juhállománnyal rendelkező Ro­mánia lehet, ahonnan jövőre kor­látok nélkül teljesíthetik az im­portigényeket. KASZÁS ENDRE Budapest Öt év tárgyalás után egyezsé­get kötöttek a cukorágazat szereplői. A napokban aláírt megállapodás szerint 2003- tól a cukor árának nagyobbik részét a termelők kapják. A cukoripar és a répatermesztők által aláírt szakmaközi egyez­mény egységesen szabályozza az EU-csaÜakozás időpontjáig létre­jövő szerződéseket. A megállapodás szerint a ter­melők 2003-ban 50,78 száza­lékot, 2004-ben pedig 51,15 szá­zalékot kapnak a cukor eladási árából. Fischer Béla, a Cukoripari Egyesülés elnöke lapunknak elmondta: az idén életbe lépett cukorpiaci rendtartás a cukor­répából készült cukorra 400 ezer tonnás országos értékesítési kvó­tát határozott meg. A kvótarend­szer biztonságot jelent a terme­lőknek és a feldolgozóknak. Az elnök szerint, az Európai Unióba történő belépésünk után lesz rendkívüli jelentősége an­nak, hogy a csatlakozási tárgya­lásokon cukorból megkaptuk az igényelt 400 ezer tonnás A-kvó- tát. Ez azt jelenti, hogy azok a Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM), valamint a Magyarországi Országos Kisebb­ségi Önkormányzatok által kö­tött együttműködési megállapo­dás szerint a tárca segíti az ön- kormányzatok információs tech­nológiai fejlődését, és tájékoz­tatja azokat fontosabb kezde­ményezéseiről, illetve az őket érintő előterjesztésekről, kon­cepciókról. Az IHM „eTartalom” címmel termelők, akik már most is ren­delkeznek szállítási joggal, bizto­san számíthatnak arra, hogy az EU-ban is megtermelhetik ezt a mennyiséget. Fischer elmondta: az uniós rendszernek két fontos pillére van. Az egyik a szakmaközi egyezmény, amely a cukorgyá­rak és a répatermesztők egymás közü kapcsolatát szabályozza a felvásárlás, a szállítás, az átvétel, az ár és a fizetés kérdésében. A most megkötött megállapodás 2004-ig határozza meg a cukor­ágazat magyarországi működé­sének kereteit. A másik elem: a hathatós piac­védelem, ez viszont még nem működik eléggé hatékonyan Ma­gyarországon. Ezért az ipar és a mezőgazdasági termelők kép­viselői sürgetik a kormányzatot, hogy minél előbb találjon meg­oldást a belföldi cukortermelés védelmére. Enélkül sem a kvóta- rendszer, sem a szakmaközi egyezmény nem tudja garantálni az európai uniós belépésig az ágazat szükséges fejlesztéseinek finanszírozását. Ez pedig jelen­tős versenyhátrányt okoz a csat­lakozási folyamatban, tette hoz­zá az elnök. 300 millió forint keretösszegű pályázatot hirdetett február 15-i határidővel az elektronikus, digi­tális tartalom előállításának, fel- használásának, terjesztésének elősegítése végett. Cél, hogy a tá­mogatási célok megvalósítása so­rán olyan új tartalomtermékek kerüljenek előállításra, amelyek a program befejezése után piac­képesek lesznek, s a támogatás megszűnése után képesek ön­fenntartóvá válni. dóczy (ÚJVÁRI) Kisebbségi informatika Minden szombaton SZÍNES TV MŰSOR Diákhitel - szabad választás Budapest A felsőfokú képzésben részt­vevő hallgatók jövőre előnyö­sebb feltételek mellett juthat­nak diákhitelhez - jelentette be Csillag Tamás, a Diákhitel Központ Rt. vezérigazgatója. 2003. január 1-jétől megvalósul a szabad bankválasztás. A hallga­tók döntésén múlik, hogy mely bankszámlára kérik a hitel folyó­sítását. A Diákhitel Központ Rt. már 6 országos hálózattal rendel­kező kereskedelmi bankkal és 120 takarékszövetkezettel tár­gyalt a jövő évi hitelfolyósításról. Eddig 117 ezer hallgató vette igénybe a diákhitelt, a másfél év­vel ezelőtti bevezetés óta össze­sen 24 milliárd forintot folyósítot­tak a tanulóknak. • A jövő évtől a hitelfelvétel idő­keretét nem félévben, hanem ta­nulmányi hónapokban szabják meg, ami a kényszerűségből ha­lasztók számára jelent kedve­zőbb lehetőséget.' Bővül a diák­hitelre jogosultak köre is a szak- középiskolákban akkreditált fel­sőfokú képzésben résztvevőkkel. 2003. január 1-jétől 14 ezer volt diáknak kell megkezdenie a korábban felvett hitel visszafize­tését. Havonta a munkajövede­lem 6 százaléka a törlesztőrészlet nagysága. Aki nem tud elhelyez­kedni, illetve külföldön vállal munkát, annak az éppen érvé­nyes minimálbérre vetítve kell fizetni a havi 6 százalékos részle­tet. (Ez a 2003. évben 3000 forin­tot jelent.) Fontos változás, hogy a korábbi elképzelésektől elté­rően nem a munkáltatók vonják majd le a törlesztőrészletet, ha­nem az adósnak kell intézkednie a tartozás banki átutalásáról. Még az idén postázzák azokat az értesítő leveleket, amelyek a hitel visszatérítésének rendjéről tájékoztatják az Diákhitel Köz­pont Rt. adósait. NÉMETH zsuzsa Fenyő bérbe adó ________Budapest_________ Idén is lehet fenyőfákat köl­csönözni. A Környezetvédel­mi és Vízügyi Minisztérium támogatásával tavaly indult nonprofit kezdeményezés or- szágossá-bővült, így a főváros mellett három vidéki nagy­városban is lehet karácsony­fát bérelni. Kóródi Mária környezetvédelmi és vízügyi miniszter az országos kezdeményezés pénteki buda­pesti megnyitóján kifejtette: a szeretet ünnepét megelőzően évente 1,5-2 millió fenyőt vágnak ki, amelyekből 20-30 ezer tonna hulladék képződik. Az akció ke­retében lehetőség nyílik arra, hogy a családok béreljék a kará­csonyfát, amelyet az ünnepeket követően vissza lehet telepíteni. A kezdeményezés ugyan a kivá­gott fenyőfamennyiséget nem­igen mérsékli, ám a környezet- tudatos gondolkozás kialakulásá­hoz hozzájárul. Bödecs Barna­bás, az akciót szervező Hulladék Munkaszövetség (HuMuSz) el­nöke elmondta: a fenyőket 3 ezer forint letét fejében vihetik el a vá­sárlók, amiből 2 ezer forintot visszafizetnek, ha visszaviszik a fát. A karácsonyfa-kölcsönzés iránt egyre nagyobb az érdeklő­dés, tavaly már 450 fát adtak el így, az idén pedig várhatóan a 2 ezer fa is kevésnek bizonyul. De­cember 20-22. között Győrött, Pécsett, Mohácson is lehet fenyőt bérelni, amelyet január 4-én kell visszavinni. A korábbi évek tapasztalata alapján várhatóan a fenyők kétharmadát szolgáltat­ják vissza, amelyeknek egy ré- szét visszatelepítik. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom