Új Dunántúli Napló, 2002. december (13. évfolyam, 327-354. szám)

2002-12-18 / 344. szám

6. OLDAL BARANYAJENÖ BEMUTATKOZIK 2002. December 18., szerda ;; ||| Szennyvízhálózatot szeretne Baranyajenő A község egyik legfontosabb feladatnak tekin­ti, hogy minél előbb megépüljön más falvak­kal együttműködve a szennyvízhálózat. Cél, hogy egy helyen működjön a körzeti általá­nos iskola, a jövendőbeli teleházba pedig öt, internetezésre is alkalmas számítógépet sze­relhessenek Előkészítik a templom tetőzeté­nek és vakolatának felújítását is. A település egyik ékessége a Várhegyen álló műem­lék jellegű templom, amelyet éjszakánként megvilá­gítanak. Környékén néhol mély horhos vezet. Látni egy székely kaput is. Dombok övezik az utcákat és a völgyet, ahol patak folyik, amely még a helység te­rületén eléri a Gödrei-árkot. Az ősi falunyomokat az árkon túli domblankákon fedezhetjük fel, ha van kedvünk kerámiatöredékek után kutatni. Az első polgármester Mátis János volt. E posztot 1994-től Bakurecz József tölti be, aki kérdésünkre felelve po­zitívnak ítélte meg a múlt eredményeit. Rendezték és parkosították a temetőt, ahol megszépült a rava­talozó, s felszentelték az első és a második világhá­ború halottainak emlékművét. A sírkertben és közterületi részeken több mint száz fát, főként fenyőt ültettek el. A faluképen sokat javí­tott, hogy az utak és a járdák felü­letét csaknem két kilométer hosz- szúságban megerősítették, a víz­elvezetők nagy részét kibetonoz­ták, a templom körül föld alatti csapadékvíz-elfolyókat hoztak létre. A gazdák anyagi támogatá­sával a szőlőhegyi utat lekövezték. A művelődési házban vizesblokkot, rendezvények, elsősorban la­kodalmak megtartására is alkalmas részt alakítottak ki, ezenkívül korszerűsítették a fűtést. Az épület kí- vülről zöld színt kapott. ___________________ ■ Tö bben születnek A jelenlegi lélekszám: 516, ami 1994-ben 497 volt. Mérséklő­dött az elvándorlás. Többen születnek, míg kevesebben hal­nak meg. A XIX. század elején nőtt a németek száma, míg a magyarok ekkor egyharmadát jelentették a népességnek. 1930-ban 186 magyar és 587 né­met anyanyelvű lakott itt. 1970- ben a magyarok száma 587, a németeké 27 lett. A németek zö­mét kitoloncolták a világháború után, helyükbe jugoszláviai ma­gyar menekültek érkeztek Pu- tinciből és környékéről. Ősi fa­míliák: Vancsa, Andies, Hencz, Dobszai, Mos. A legkorosabb la­kók: Takács József (83 éves) és Szélend Jakabné (88). A cigá­nyok lélekszáma kétszáz, fő­ként beások ők. Hosszú idő után végre megalakult a kisebb­ségi önkormányzatuk. AZ ÖNKORMÁNYZAT egyik legfontosabb feladatának tartja, hogy az emberek műveljék a portán lévő kertjüket. Ezért több millió forint értékű gépparkot hozott létre. Képünkön a tároló színek a községhá­za udvarán. ■ ■OQŐdre MeződO BAWYAJtNQ9M oVtenok Tékeso "oTarrós A falu gazdái Polgármester főállásban: Baku­recz József (49 éves). Alpolgár­mester: Nagy Rudolfné (47) MÁV-raktárvezető. Képviselők: Slézia János (57) vállalkozó, Hömyék László (42) nyugdíjas, Turáni lmréné (53) nyugdíjas, Herédi Ferenc (62) nyugdíjas. A falugondnok: Bajusz János (44) autószerelő. Hivatalsegéd: Hi­deg Károlyné (44) háztartásbeli. A cigány önkormányzat elnöke: Várnai Sándor (47) kőműves, al- elnök: Cooper Szilvia (25) ház- j tartásbeli, tag: ifjú Búzás József- né (21) közösségfejlesztő. Jegy­ző: Dr. Móritz Katalin (44). Plé­bános: Sonner Ádám (76). Egy­házszolga: Breznyák Andrásné (65) nyugdíjas. Székely kapu és agyagégetés Perhács Eszter fazekasműhe­lyében bárki tanulhatja az ége­tést és az agyagozást. A néhai László Jolán pedagógus segítsé­gével nyári programokat kínál­tak az ideérkezőknek, akik sát­rakban laktak. A művész tanít­ványai nem egy országos díjat nyertek. A keramikus szervezé­sében megélénkült a falusi tu­rizmus. Van egy német lakó, aki vendégház kialakítását fon­tolgatja. A lokálpatrióta Brix Fe­renc Hrotkó László gépszerelő segítségével székely kaput fara­gott, eg>utt újítanak fel egy öreg kerekeskutat is. A KÖZSÉG TÖRTÉNELME ________ Ké t írásos említéséről is tudnak. Az 1283-ból szárma­zó iratban Jenew az alakja, míg az 1487-es névforma: Genew. A megnevezés a Jenő törzsbeiiek helységé­re utal. Az ótőrök Jenő értelme: bizalmas, tanácsadó és miniszter. A megyei hovatartozást a Baranya előtag fejezi ki. A hajdani vára hódoltságbeli, volt felső és al­só is. Korábban itt működött a Nyúl-szigeti apácák ko­lostora, amely alatt a néphit szerint hét ágú pince- és alagútrendszer helyezkedett el. A Kovács- és a Nádházi-telken a lakók most is meg tud­ják mutatni a bekövezett lejáratokat. Később a Pálos rend szerzetesei is ügyködtek ehelyütt. Középkori faluelőd-nyomokat fedezhetünk fel a szántás után kikerült kerámiadarabok alapján a Császárszállás-oldal­ban, a Káposztáskertben, a Kenderföldön, valamint a Malom-oldalban. A Kenderföldön középkori harangot is leltek, amit egykor a templom­ban helyeztek el. Ez a határrész felszíni római leletanyagban is gazdag. A régészek tudnak itt téglasírokról, vízvezetékdarabokról, karperecek- ről és érmékről is. A Sapka-töttös nevű dűlőben ugyancsak a törökök sáncot és utat építettek. A szentkúti gyógyvíz hírnevét öregbítette az ott emelt, de már elpusztult kápolna. A hódoltság alatt és után is magyarok lakták e helyet, majd az 1760-as években lotaringiai németek vándorol­tak be. Neves faluhistória-kutatók a Takács pedagógus házaspár és Brix Ferenc tanár. Mind többen művelnek földet A községvezetés által korábban elindított szociális földprogram sikeres. Eddig már 140 család tagjai élvezheti a szolgáltatás előnyeit. Örvendetes, hogy ci­gány lakók is igénylik a gépek segítségét. Nekik is ingyen, illet­ve jutányos áron kertjükben egyebek között szánt, valamint tárcsáz a traktor. Az önkor­mányzat vetőmagvakat és vető­gumókat biztosít, segíti azt, aki épp földet vagy építőanyagot szállít. A modern géppark egy­ségei részt vesznek a hóltakarí- tásban. Vannak, akik teljesen önállóan gazdálkodnak, mint Perhács László, Brix Ferenc, | Bolla Béla és Hideg József. Pél­dául Perhács László nem bánta meg, hogy egyedül vállalkozik, maga épít gépszínt és termény- tárolót. Beás tervek | A cigány kisebbségi önkor­mányzat szorgalmazza az is­kolai számítógéppark bővíté­sét, a szociális lakásépítés folytatását, egy játszótér kiala­kítását, kisüzem létesítését a mintegy félszáz munkanélkü­linek. Klubot, zenekart, tánc­csoportot alapítanak, cigány­történeti gyűjteményt hoznak létre. baranyajeno.dunantulinaplo.hu Az összeállítás a bamnyajenői önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Csuti János BARANYASZENTGYÖ RGY BEMUTATKOZIK A FALU TÖRTÉNELME Először 1542-ben említette okirat Zenthgerg for­mában, ami a templomi védőszentre utal. A Bara­nya előtag a megyéhez való tartozást fejezi ki. Középkori emlékeket alig idéznek a földrajzi ne­vek. Annyi biztos, hogy az Öreg templom körül régi temetkezési helyekről, köztük egy tömegsír­ról is tudnak az idősek. Nincs kizárva, hogy ehelyütt keresendő a középkori falumag. Néhány lokálpatrióta a mai helységtől kétszáz méterre, nyugati irányban az ún. Miltner-saroknál is hódoltság előtti faluelőd terü­letére emlékezik. Ám ez a rész lehet a bevándorolt német telepesek első szállás­helye is. Tatárjárás utáni faluhelyet sejtet a Kösnyék dűlőnév. A török alatt végig magyarok lakták. Csak a Rákóczi-szabadságharc idején halt ki és majdnem félévszázadon át puszta maradt. Az el­ső német telepesek 1754-ben Lotaringiából érkeztek. Érdekes, hogy a római katolikus templomban egy szerb sírra bukkantak a padlózat alatt. Valamikor vándor iparosok kis telepe is létezett a falu határában, ahol kocsikenőcsöt, régi szóval kulimászt állítottak elő. Nincs ki­zárva, hogy az Üveg-hegyen német vagy morva vándoriparosok üveghutát működtettek. Meződ 0 TékesQ Ag íaranya- oBa,anyaie"í oT™5 y-^L...pVázsnok VvCIo Felsőegerszeg ,J"r' Sasd ? -Q Mindszentgodisa, i Varga UgetQ n0(^örnöJ|sény Gödre 'ENTGYÖRGY p°|é Tormás „ • - Ooszic Jakóca KishajmásŐ o Szentkatalin I Bodo^^p Magiyar- Q itíertelend ^4,° °Koyic«énáia A község gazdái Polgármester: Bódis István (52 éves) vállalkozó. Alpolgármester: Tóth Teréz (51) szalagvezető. Képviselők: Haraszin Ferenc- né (44) postás, Jáger Ferenc (62) nyugdíjas, Rab Árpád (39) jára­dékos, Szabó Zsolt (38) villany- szerelő. Plébános: Sonner Ádám (76). Megújult öreg házak Gondosan óvják a néprajzi érté­kű létesítményeket például az Ébert-, a Szeifert-, a Mertz-, a Kugl-, a Szélend-, a Róth- vagy az Aichert-portán is. Mértani for­mákat és virágdíszeket is látha­tunk a nagy kiterjedésű falfelüle­teken, mívesek például a torná- cos gangok. Legöregebb, csaknem másfél évszázados az Ébert-ház, amely műemlék értékű. Némelyik épü­let majdnem ötvén méter hosszú. Mívesen kovácsolt kerítéseket és kapukat is megfigyelhetünk a széles, és a felső végében erősen emelkedő főutcában. Nem mennek el A mostani lélekszám: 209. Hason­ló volt az adat egy évtizede is. Megállt tehát az elvándorlás és stabilizálódott a lakosságszám. Korábban elsősorban Sásdra és Komlóra költöztek el az emberek. Napjainkra a nyugdíjasok száma elérte a százat, ami az elöregedés veszélyét sejteti. A legidősebb hölgy: idős Berek Jánosné (92 esztendős), míg a legkorosabb férfi: Riegert János (78). 1930-ban a 24 magyar mellett 430 német élt a településen, ami 1970-re így ala­kult, a magyar 263, a német: 69, míg a délszláv 36 lett. A németek többségét külföldre, egykori ősha­zájukba száműzték kevés ingó­sággal, helyükbe háborús bűnös­nek titulált felvidéki magyarokat telepített a csehszlovák állam. Ré­gi és neves dinasztiák: Mertz, Raj­nai, Szalai, Bázing, Kungl, Rup- pert, Wittmann, Lothari. ______■ Ká polna és tó Hangulatos a főút menti halastó a stégekkel, a domboldali sűrű erdőkkel. Sok vándormadár pi­hen meg a vízen. Szép fotókat készíthetünk innen a közeli fa­luról. Az útnál felújított kápolna áll, szemben az ó és az új temető fejfái sorakoznak. bamnyaszentgyorgy.dunantulinapb.hu Az összeállítás a banmyaszentgyörgyi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Csuti János Baranyaszentgyörgy térrel és szoborral gazdagodott A régi házak többsége nagy, szinte valamennyi megőrizve régi néprajzi értékeit megújult. Mind­egyik turisztikai vonzerőnek számít. Az önkor­mányzat bízik a falusi vendéglátás fellendülésé­ben és ennek kapcsán legfontosabbnak tartja, hogy minél hamarább létrejöjjön a szennyvízhá­lózat elsősorban kistérségi összefogással. Dombok állnak strázsát a főutca végén és a hostelek folytatásában. A település aljában halastavak vize csil­log. A templom a főút mentén áll, a széles lépcsősorát dús koronájú fák övezik. Az ideérkezőnek szembetű­nik a papiak árkádos gangja. A vastag falak is régi idők hangulatát idézik. Kérdésünkre az elmúlt egy évtized eredményeit nem kis büszkeséggel Bódis István sorol­ta fel, aki a rendszerváltás kezdete óta polgármester. Közterületi részeket hoztak létre pihenőpadokkal. A vízelvezetők medrét kibetonozták, utcarészeket kö­veztek le, illetve aszfalttal borítottak le. Vashidak ível­nek a patak felett. A közvüágítás energiatakarékos lett. Községi segítséggel harminc házba kötötték be a telefont. A papiak mellett szép és tágas parkot hoztak létre, amelyben felál­lították Uhl Antal bronz mellszob­rát. A plébános, aki 38 éven át élt a községben, életét kockáztatva ha­zánkban és külföldön is üldözött zsidókat mentett meg a második vi­lágháború idején. Hőstettére emlé­kezve ezért tisztelegnek a falube­liek Sütő Ferenc szobrász alkotásával. Itt kapott helyet a világháborús áldozatok fekete márványtáblája is. A kegyeleti helyet a polgármester tervezte, aki azt is el­mondta, hogy a sziklatömbök kifejezik a háborúban elhunytak bátorságát és keménységét. ■ KÉPÜNKÖN a hangulatosan berendezett park a zsidókat megmentő egyházi méltóság, Uhl Antal mell­szobrával, valamint a világháborúk áldozatainak emléktábláival. A történelmi időket idéző parkosított te- rület a plébánia a szomszédságában látható._________________________________________________■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom