Új Dunántúli Napló, 2002. december (13. évfolyam, 327-354. szám)
2002-12-13 / 339. szám
14. OLDAL 0 K 0 R A G BEMUTAT K 0 Z I K 2002. December 13., péntek Okorág két patak völgyében Sumpnyö Gyöngyfa o Kétezer nyarán árvíz pusztított a faluban, a főutcát, a házak udvarát víz öntötte el. Az ár hamar levonult, a helyreállítás azonnal elkezdődött, erre a megyei közgyűlés is támogatást nyújtott. A bajban mindig ott van a segítség, ám a falu útjai azóta csak romlottak. Igaz, ebbe belesegítettek a település környékén mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozások is. Éppen ezért a község helyzetének javítására, a társadalmi összefogás megvalósítására törekszik a helyi önkormányzat. Alapjában véve nem fekszik rossz helyen ez a település, hiszen a Szigetvárt Sellyével összekötő közlekedési úton mind a két várost könnyen el lehet érni, a nemrégiben még megszüntetésre ítélt vasút is érinti a települést. A közlekedés tehát alapvetően megoldott, sőt a legtöbb ormánsági községnél jobb helyzetben van Okorág. A lehetőség azonban mit sem számít, ha a környéken nincs A TELEPÜLÉS LAKOSSÁGSZÁMA f° 341 188|; 1970 1997 2002 munkahely, nincs hová bejárni dolgozni, kényszerűen otthon kell senyvedni, várni munkanélküli vagy a szociális segélyre. A sellyei termelőszövetkezet csődje aa okorági munkavállalók többségét kényszerpihenőre kárhoztatta. Néhányan ugyan el tudtak helyezkedni ezen a környéken az egyre szűkülő munkavállalási lehetőséget kínáló mező- gazdaságban, a pécsi Elcoteq, meg a Délviép is foglalkoztat néhány okorágit, ez azonban nem sokat változtat a falu munkaügyi helyzetén. A kilencvenes évek elején még több mint száz marhát tartottak el a környék legelői, aztán az elhibázott támogatási rendszerek, tej felvásárló, a MiZo csődje is hozzájárult az állatállomány. drasztikus csökkenéséhez. A vizet azonban a nagymértékű állami támogatás segítségével sikerült bevezetniük, közösen a szomszéd faluval, Kákiccsal működtetik a vízmüvet, s ami a legfontosabb, az itt lakóknak ez egy fillérjébe sem került. A szolgáltatónak azonban ebből vajmi kevés haszna származik, hiszen a díjfizetés elmaradása miatt egyre több csapot kénytelen elzárni, csökken a fogyasztók száma. A csőrendszer is károsodik, ha nem használják. Gázra, csatornázásra gondolni sem mernek, hi- A világháborús emlékmű szén ha még a víz- fogyasztást sem tudják a legtöbben megfizetni, akkor az újabb mányzati választásokon legtöbb szavazatot elnyerő, és jelenleg polgármesterként működő Bogdán János. - Van kultúrházunk, amelyet nemrégiben újítottunk fel, ott működhet például nyugdíiasközműberuházás százezreit miből teremtsék elő. A közvilágítás korszerűsítését viszont megoldották, a fejlesztést hitelből fizetik vissza. Az iskolai oktatás már régóta megszűnt a faluban, az óvodások is a közeli városba, Sellyére járnak. Persze ezért fizetniük kell, nemcsak a létszámarányos fenntartásért, hanem a felújításáért is. A faluból 38 gyerek jár be naponta az óvodába és az általános iskolába. Természetesen iskolakezdéskor támogatják a szülőket, az óvodások után 7, az általános iskolások 8 és a középiskolások 20 ezer forintos juttatásban részesülnek. Fizetik a buszbérletet, a tankönyvek árát is megtérítik. Nagy várakozás előzte meg a Mikulásünnepséget, hiszen akkor minés az ifjúsági klub is. Szeretnénk falunapot is tartani, hiszen egy-egy ilyen rendezvény összehozza a falu népét, javul a bizalom, könnyebben lehet megtudni, mit is akarnak a jövőben itt megvalósítani az emberek. Az már biztos, Bogdan János Kisasszonyfa Magyarmecske - Magyar Tésecy den 14 éven aluli gyermek ajándékcsomagot kapott.- A faluközösséget szeretnénk összefogni - kezdi a jövő céljainak ismertetését az őszi önkor• OKORÁG C Kákics öGitvánfa / BogádmindszentPáprádc Sellye Csányoszró oNagycsány Tengeri Hegyszentmáiton A műemlékjellegű épület már messziről felhívja magára a figyelmet település népe is örülne ennek, hiszen például az óvodásokat tudná szállítani. A sok idős ember is igényelné, hogy naponta az ebédet, időnként a gyógyszereket is házhoz szállítsák. Az is a terveink közé tartozik, hogy egy focipálya kialakításával a sportéletet is fellendítsük, hiszen az utóbbi évben elmaradt falunapon például rendezhetnénk a környező települések labdarúgócsapataival együtt körmérkőzést. Szeretnénk már az elkövetkező évben megoldani az ön- kormányzati utak felújítását, a finanszírozásba szeretnénk bevonni azokat a vállalkozókat, akik mezőgazdasági nehézgépeikkel, teherautóikkal leginkább hozzájárultak az utak romlásához. S amit biztos megvalósítunk, játszóteret szeretnénk létesíteni, hogy az óvodából, iskolából hazatérő gyerekek mozgásigényét is ki tudjuk elégíteni. ■ A falu gazdái A polgármester Bogdán János (34 éves, családi gazdálkodó), alpolgármester Herceg Dezső (84, mezőgazdasági vállalkozó). A képviselőtestület tagjai: Aczél Gyula (26, ingatlankarbantartó), Péterfai Gyula Sándor ( 48, gépkocsivezető), Rácz Józsefné (58, nyugdíjas) és Molnár Béláné (50, rokkant- nyugdíjas). A körjegyző dr. Fekete Gyula. A településen ugyan jelentős számú cigány lakosság él, elsősorban a kulturális örökséget ápoló kisebbségi önkormányzatot azonban a legutóbbi választáson nem tudtak alakítani. A FALU TÖRTÉNELME A fennmaradt első írásos emlékek még az Árpád-korból származnak, amikor is Okur néven emlegették a falut. Ugyancsak a fennmaradt dokumentumokból tudható, hogy 1235 körül itt volt a Szent János lovagrend egyik háza. A település Somogy vármegyéhez tartozott 1696-tól majdnem nyolc évtizeden át. Mind e közben hosszú esztendőkön át gróf Batthyány földesúr uradak mának volt a része. Az 1851-ből származó írások szerint félezer református lakta a települést. A falu közelében lévő települést, Mónosokor önállóságát évtizedekkel ezelőtt megszüntették, s Okorághoz csatolták. A hozzávezető út jelenleg igen elhanyagolt, jobbára csak teherautóval vagy terepjáróval közefthető meg ez a lakóhely. A néhány házból álló településen jelenleg csak három csa- lád lakik. Afalu hajdanán gazdag településnek számított az' Ormánságban, azonban az utóbbi években lakossága jelentősen csökkent. Az itt élők túlnyomó többségének csak általános iskolai végzettsége van, a kialakult, igen magas munkanélküliséget ennek következtében nehezen lehet csökkenteni. A falu határának kétharmada mezőgazdasági művelésre alkalmas szántóterület, ennek tulajdonjogával többnyire pécsi gazdálkodók rendelkeznek. A fökfe- rület 3,7 százaléka erdő, 13,5 százaléka legelő és csak 0,7 százaléka gyep. okorág. dunantulinaplo. hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Békéssy Gábor M A R O C S A BEMUTATKOZIK A FALU TÖRTÉNELME Játszóteret szeretnének A legtöbb ormánsági községből a 14. századból van a legrégebbi följegyzés. Marócsa ebben is különbözik a többitől, hiszen az első írásos jelzés csak a 15. századból való. Afaluban 1542-ben 7 porta volt, 1561-ben BendeMá té bíró vallotta, hogy az ide tartozó telkek száma 10. A kétszáz évvel ezt követő népszámlálás szerint a településen 26 család lakott, 156-an éltek a községben. Aránylag veszteségmentesen élte át a történelem viharos időszakait. Az iskola az 1970-es években szűnt meg, azóta volt rá kísérlet, hogy visszaszerezzék, ez azonban a kevés gyermeklétszám miatt nem sikerült. Jelenleg a volt iskolaépületben múködk a polgármesteri hivatal. Nincsenek rossz helyzetben a falu fiataljai, hiszen ebben az eldugott kis községben jól felszerelt ifjúsági klub várja a közös szórakozásra vágyó tizenéveseket. Az önkormányzat televízióval, videóval látta el a klubot, az idejárók vigyáznak is az értékekre. Az már nem is lehet kérdés Marócsán, hogy az elkövetkező években lesz-e falunap. A helyi testület nagyon fontosnak tartja ezt a közösségi rendezvényt, éppen ezért az eddigi folyamatosságot nem szeretné megszakítani. A gyerekek ugyan óvodába és iskolába más településre járnak, a hazatérés után a mozgásigény levezetésére szeretnének a következő évben játszóteret létesíteni. Ugyancsak szándékukban áll a meglehetősen elöregedett falubuszt lecserélni, természetesen a megvalósítás abban az esetben lehetséges, ha kapnak rá állami támogatást. Mert a költségvetésükből csak arra futja, hogy a legfontosabb pályázatokhoz szükséges önrészt biztosítsák. marocsa.dmantulinapb.hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Békéssy Gábor A templom műemlék A kis településen talán egyedüli látványosság a műemlék jellegű református templom. Az épület 1869-ben készült el, tornya 36 méter magas. Az előző templomot nem téglából építették, fa talpakon állt és nádtető borította. Ez az építmény azonban az 1800-as évek közepén pusztító tűzvész alatt leégett, helyére építették a ma is látható templomot. Fennállása óta többször tatarozták, legutóbb a kilencvenes évek végén újították fel kí- vül-belül. A temető az önkormányzat tulajdonában van, ravatalozó korszerűsítését a falu lakói társadalmi munkával segítették. A berendezést, a díszítést abból a pénzből vásárolták meg, amelyet a legelőn engedéllyel kivágott fák eladásából szereztek. Marócsa feloldaná zártságát Kis, zárt falu konok, településükhöz ragaszkodó emberekkel. Szeretnék, ha a falu nyitottá válna, ha sikerülne utat építeni Endrőc felé. Csak Kákicson keresztül érhető el, a vasút nem érinti, buszjárat is ritka. Még szerencse, hogy van falubusz, amellyel minden ügyes-bajos dolgukat elintézhetik. MARÓCSA Kák'CS DrávafokoAz út rossz, rendkívül keskeny, egy teher- és egy személyautó már nehezen fér el egymás mellett. De hát a faluba menet nincs is forgalom, valószínű, az útépítésről döntők ezt is beszámították, amikor a költségeket elemezték. Amúgy nem elmaradott falu, és nem is zárt, hiszen az 5 buszjárat mind Sellye, mind Szigetvár felé nyitottá teszi a települést. Az a kevés itt lakó munkavállaló már I megszokta a napi többórás uta- [ zást munkahelyére és vissza. A rendszerváltozás után itt szinte minden épkézláb ember munka- nélkülivé vált, mezőgazdaságban dolgoztak a legtöbben, a sellyei termelőszövetkezet tönkremenetele után minden marócsai az utcára került. Igaz, jobbára betanított munkások voltak, akikre az új, felszámolás után a termelő- szövetkezet földjeit, ingóságait megvásárlónak már nem volt szüksége, hiszen okos gépekkel a földművelést kevesebb munkással is meg tudta oldani. A faluban jobbára nyugdíjasok maradtak, a fiatalok vagy elköltöztek, s más településen keresték boldogulásukat, vagy otthon maradtak, tovább gyarapítva a munkanélküliek seregét. Jelenleg három család A LAK0&SÁGSZÁM ALAKULÁSA 300 212 123 A templomot legutóbb a kilencvenes években újították fel foglalkozik a település környéki földek megművelésével, közülük egy sem él Marócsán, a birtokot például két vállalkozó Pécsről irányítja. / 1 c»53 J. ..-9 Markóc Sellye Nagycsany félsószentmárton Diávakeresztúr 9ürávaiyányi Lúzsok <-C Sósvertike /' V 1851 1934 2002 Berta Jenőné polgármester asszony Az önkormányzat folyamatosan forráshiányos, többet kell költenie, mint amennyi a bevétele. A legnagyobb kiadást itt is az iskola fenntartási költségei, a beiskolázás juttatásai jelentik. Támogatják a tankönyv-, a füzetvásárlást, kiegészítik az étkezési költségeket.- Még szerencse, hogy a falu- gondnoki szolgáltatás már tíz éve működik a községben, így viszonylagossá tudtuk tenni zártságunkat. Ugyanis a falubusszal sok mindent el tudunk érni, amit egyébként a Volán-járatokkal nem tudnánk megoldani. Ebédet viszünk a magatehetetlen, idős embereknek, bevásárlásában veszünk részt, tápot veszünk, és szállítjuk el a kényszerűen önálló ellátásra berendezkedett embereknek, gyógyszer-vényeket váltjuk ki a város patikájában - hogy csak néhány funkciót soroljunk fel a falugondnok tevékenységi köréből. Eldöntöttük és megvalósítottuk, hogy decembertől ez a kisbusz szállítja az óvodásokat Sellyére. Nem szőnek nagy terveket, a falu „kinyitására” is I azért volna szükséI gük, hogy könnyeb- fc ben rácsatlakozhasII sanak Szigetváron m keresztül a világgal összekötő 6-os főközlekedési útra. Ez azonban csak állami támogatással lehetséges, hiszen a több kilométeres átkötőút megépítésének millióit ez a kis önkormányzat nem tudja vállalni.__________■ A falu gazdái A polgármester Berta Jenőné (57 éves, nyugdíjas), alpolgármester Pál Tibomé (57, nyugdíjas). Az önkormányzati testület tagjai: Pál Sándomé (60, nyugdíjas), Győri Lászb (59, nyugdíjas), Fenyvesi Sándor (41, gépkocsivezető), Bogdán Tibor (34, munkanélküli) és Berta Attila (32, géplakatos). Kör- jegyző dr. Fekete Géza. _______■ » i ho gy jobbára bontott anyagból a vasúti megállóhelyen felépítünk - többnyire társadalmi munkával - egy várakozóhelyiséget. Szeretnénk elérni, hogy nálunk is működjön falugondnoki szolgálat, a