Új Dunántúli Napló, 2002. december (13. évfolyam, 327-354. szám)
2002-12-13 / 339. szám
2002. December 13., péntek BARANYAI TŰKOR 5. OLDAL Panaszok a hibabejelentőkre A szolgáltatók hibabejelentői olvasóink tapasztalatai alapján nem minden esetben úgy működnek, ahogy azt elvárnánk. Többen panaszkodnak a gépi hangokra, a félórás várakozásokra, továbbá arra, hogy sokszor a telefonszámok sem elég köztudottak. Baranyai körkép Gyakorta előfordul, hogy áramszünet, esetleg víktiány, vagy a gáz leállása idején a fogyasztó a szolgáltató által megadott hibabejelentő számot tärcäzva csupán gépi hanggal, illetve üzenet- rögzítővel találkozik. Amennyiben problémája Marad a várakozás Előfordul, hogy akár fél órákat is kell várnia a fogyasztónak, amennyiben egy adott szolgáltatás iránt érdeklődne. A cégek szerint e probléma kezelésére még nem találtak ki elég jó megoldást, hiszen nem lehet annyi alkalmazottat foglalkoztatni, hogy a várakozás minden esetben kiküszöbölhető legyen, és üzleti szempontból se legyen ráfizetéses. Emellett azonban érdemes tudni: nem terhel minket plusz költség, amennyiben az úgynevezett „tone" (azaz nyomógombos) készülékünkkel magunk kapcsolgatunk az egyes mellékek között, rosz- szabb esetben hosszú percekig, újra és újra kezdve a tájékozódást. egyáltalán meghallgatásra talál. Hiszen egyáltalán nem biztos, hogy a tudakozó által megadott, illetve a telefonkönyvben megtalálható számokon elérhetők az egyes szolgáltatók. A nagyobb cégek az elmúlt években többnyire kiépítették saját, úgynevezett call-centerüket, azért, hogy az üzenetrögzítő helyett az alkalmazottak fogadhassák a hívásokat, ám a problémák ritkább esetben adódnak munkaidőben, azaz reggel 8 és délután 4 óra között. Ezen időszak után azonban többnyire már csak a gépi hang marad a fogyasztóknak. Kérdéses: a szolgáltató mikor hallgatja vissza és mikor intézkedik az adott ügyben. Olvasóink panaszai szerint ilyen esetekben a hibák orvoslására nem minden esetben, vagy igen nagy késéssel kerül sor. A DÉDÁSZ Rt.-vel történt nemrégiben, hogy a hibabejelentéseket egyszerűen nem tudták fogadni. A szolgáltató szakemberei szerint ekkora fogyasztói létszámnál, amellyel a DÉDÁSZ Rt. rendelkezik, időnként előfordul - különösen viharos időkben, vagy téli fagyok esetén -, hogy áram nélkül marad egy-egy térség, s olykor több száz lakásban kialszik a villany.- Ilyenkor természetesen mindenki azonnal hívja - vagy próbálja hívni - a hibabejelentőt, amely nem tud minden hívást fogadni - mondta Molnár István osztályvezető. Ebből pedig azt a következtetést vonhatja le a fogyasztó, hogy nem is működik a telefonos rendszer. A napokban arra is akadt példa, hogy a Matáv Rt.-nél fellépett műszaki zavar miatt a Biokom Kft. kapcsolási számai nem voltak elérhetők, mivel a szolgáltató irányába indított hívások tévesen végződtek hangbemondással. További félreértéseket okoznak az úgynevezett „kék”, illetve „zöld” telefonszámok is. Több szolgáltatót ugyanis munkaidő után csak ilyen számokon lehet elérni. Egyes fogyasztók azonban úgy vélik, ezen számok emelt díjasak. Ezzel szemben míg a kékek (0640-nel kezdődően) helyi tarifával működnek, addig a zöld számokat (06/80-nal kezdődő) ingyenesen lehet tárcsázni. SOMLAI ADRIENN Eltörölték a szemétszállítási díjat A város fejlesztési terveivel elkápráztatták a képviselőket Nagyszabású helyi fejlesztési lehetőségekről, illetve tervekről tartott hosszas előadást a képviselő-testület tegnapi tanácskozásán egy erre a feladatra felkért cég. A bemutató után - nem sokkal lapzártánk előtt - a szemétdíj eltörlése mellett döntöttek a városatyák. Siklós Mint a szakértői vizsgálatra felkért cég bemutatójából kiderült, Siklós előtt temérdek, a mai napig kiaknázatlan lehetőség áll, melyek mindegyikének központjában a turizmus áll. A városatyákat is magával ragadó előadás keretében a helyi strandfürdő fejlesztésén túl a gasztronómia utcájától kezdve a török bazárig bezárólag szinte minden szerepelt, nem is szólva a Villány, illetve Harkány irányába haladó elektromos vasútról. Ez utóbbi elképzelés megvalósítását azonban még a legnagyobb reményekkel bíró városatyák -a»™*«*, is kétségbe vonták. Amennyiben az impozáns tervek megvalósulnak, úgy azok ténylegesen szolgálhatják a város talpon maradását, ám a kivitelezésig hosszú időre van szükség, nem szólva mindazokról a pénzügyi kiadásokról, melyek révén a fejlesztésekre lehetőség nyílhat. Miként a tervezők részéről elhangzott, az elképzelt beruházások a tízmilliárd forintot is. Az előzetes elképzeléseknek megfelélően a képviselő-testület tegnap a kései órákban a szemétszállítási díj eltörlése mellett döntött. Magas adó az üres telkekre Hírek Több helyi adó összegéről döntött tegnapi ülésén Szigetvár képviselő testülete. A hulladékkezelés díja 18 százalékkal lesz kevesebb annak ellenére, hogy a szállítás gyakorisága heti egyről heti két alkalomra emelkedik. Szigetvár Volt olyan adónem, ahol az emelés mellett döntött a képviselő-testület. A telekadót például az eddigi négyzetméterenkénti 90 forintról 180-ra emelte. A képviselők többsége úgy érvelt, a beépítetlen telkek tulajdonosait szeretnék rábírni arra, hogy ne maradjon kihasználatlanul a terület, miközben magasabb adót kell fizetni érte. Eddig egyébként 6000 négyzetméternél kisebb telek után nem kellett adózni, most ezt a határt is eltörölte a testület. Valamennyivel emelkedett az építmények után fizetendő adó is, a testület több változat közül a négyzetméterenként 320 forint mellett döntött. Korábban ez az összeg 50 forinttal volt kevesebb. Két javaslat volt a gépjárműadóra is, s a szóba került 800 és 1000 forint helyett minden megkezdett 100 kilogramm után 900 forintot kell majd fizetni. Nem változott a helyi iparűzési adó, ennek mértéke továbbra is az adóalap 2 százaléka. Ugyancsak változatlan maradt a vállalkozók kommunális adója, a foglalkoztatottak után fejenként 2000 forint a fizetendő összeg. A polgármesteri hivatal pénzügyi szakemberei szerették volna, ha az idegenforgalmi adót a jövő évben a kiadott helyiségek alapterülete után vetették volna ki, de maradt számítási alapnak a személyenként és vendégéjszakánként fizetendő 150 forint. Az új adórendeletek 2003. január 1-jétől lépnek hatályba. IDÉN kilencedik alkalommal rendezett karácsonyi élelmi- szercsomag-küldési akciót a Gyermekétkeztetési Alapítvány. Baranyában a Dunaszek- csői Általános Iskola és a nagypeterdi óvoda kapott 48- 48 csomag élelmiszert. Az alapítvány novemberben kiírt pályázatára közoktatási és gyermekvédelmi intézmények jelentkezhettek. Az egyenként 15 kilogrammos pakkok száraztésztát, húskonzervet, rizst, levesport, kakaót és szaloncukrot tartalmaznak. (ozo) PÉCSETT tegnap este az Őssejt Alapítvány szervezésében a megye összes csontvelődonorja találkozhatott egymással. A szervezet a Pátria Hotelben vacsorával fogadta a donorokat. (sa) MAGYARTELEK önkormányzata tíz hektáron termel kukoricát a földnélküli helybéliek megsegítésére. A napokban megkezdték a rászorulók számára a családonkénti fél-fél hektáron termett kukorica ki- • osztását, hogy télire ezzel is segítsék az állattartást. (a) A PÉCSI Munkaügyi Bíróságon december 13-án, pénteken és december 16-án, hétfőn házon belüli költözködés miatt szünetel a félfogadás. Az intézmény így továbbra is a Rákóczi út 34. szám alatt várja az ügyfeleket. _______________________(SAI FEHÉR SZAMÁR SZÜLETETT a hét közepén a pécs-somogyi Misina Állatvédő Egyesület telepén. A kétnapos albínó csacsicsemete jól érzi magát szürké színű mamája mellett és már az első lépéseket is megtette. _____ fotó: laufen László Új átmeneti szálló nyílhat Összefognak a pécsi karitatív szervezetek PÉCS A kormánytól várt segítség elmaradt, így a helyi civil szervezetek úgy döntöttek, hogy a támogatásokért vívott harc helyett összefognak és együtt néznek a hideg hónapok elébe. A város ingatlanjuttatással próbálja segíteni a munkájukat. Összefognak a pécsi karitatív szervezetek a téli hajléktalan krízisellátás jobb és hatékonyabb működtetése érdekében. Nyögéri Lajos, a pécsi önkormányzat egészségpolitikai és szociális bizottságának elnöke elmondta: arra szeretnék ösztönözni a civil szervezeteket, hogy együttes erővel oldják meg a hideg időszakban fellépő' problémákat. Hozzátette: mivel a kormánytól nem kapták még meg az igényelt pénzösszegeket, így a közös fellépés sürgetővé vált. A város segítségül olyan ingatlant próbál felajánlani, amelynek segítségével csökkenthető a megyeszékhely átmeneti krízishelyeinek zsúfoltsága. Fónai László, a Támasz Alapítvány elnöke elmondta, a szervezetek nemcsak a mostani télre, hanem hosszú távra is együttműködést szeretnének kötni. A Katolikus Karitász és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat élelmiszeradományok gyűjtésével, valamint me- legételosztással, a UWITA Kht. és az Ifjúságért Egyesület a gyermekvédelemmel és -ellátással járul hozzá a közös munkához. A Támasz Alapítvány pedig a hajléktalanok szállására és az utcai szociális munkára koncentrálhat. Információink szerint a szervezetek hivatalosan a jövő héten írják alá a megállapodást. (Előzmények: www. dunantulinapb. hu) M. ANDRÁS CSABA Interjú: a borról és az eu-harmonizációról „Az Unió biztonságot ad a borászoknak” Az Európai Unió szőlészeti és borászati normáiról rendeztek tegnap Pécsett a Dominikánus Házban regionális konferenciát, s ez lehetőséget adott arra, hogy szót váltsunk a hazai szőlőtulajdonosok félelmeiről Harcz Zoltánnal, az EU Harmonizációs Bor Munkacsoport titkárával. Ő vallja, hogy nem az uniós országokból, hanem az Unión kívülről érkező bordömpingre kell mielőbb felkészülni. DN: - Jogos-e a magyar szőlé- szek-borászok félelme az uniós csatlakozástól?- Az ismeretlentől mindig tart egy kicsit az ember, de én megnyugtatnék mindenkit. Szerintem jobban fognak járni. Még azzal együtt is, hogy az eddiginél jóval szigorúbb termelési feltétel- rendszernek kell megfelelniük, megnövekszik az adminisztratív munkájuk a kötelező szőlészetiborászati jelentések leadásával, és el kell viselniük a gyakoribb ellenőrzéseket is. DN: - És mi lesz a haszon?- A létbiztonság megteremtődik, hiszen ha bármilyen piaci gond keletkezik, esetleg borfelesleg gyűlik össze valahol, akkor az Unió kasszája azonnal kinyílik. Még a lepárláshoz is támogatást ad. Tehát zuhanni többé nem lehet. DN: - És mit gondol, drágulni fog itthon a bor?- Minden bizonnyal. Nézze meg, hogy mennyiért adják ma Ausztriában az asztali bort. Nálunk se maradhat olcsóbb. DN: - Mitől féljünk inkább: attól-e, hogy az országot elönti az uniós bor, vagy hogy a miénket nem veszik meg?- Már ma is kvótákon alapul az uniós országok és Magyarország borkereskedelme, s ezek a kvóták olyan magasak, hogy se mi, se az uniós országok nem tudják kihasználni. Ha el akarta volna bármi önteni Magyarországot, már régen elöntötte volna. DN: - Eszerint nyugodtan hátradőlhetünk a fotelben.- Szó sincs róla. Amerika, Ausztrália vagy Új-Zéland óriási mennyiségű és kitűnő minőségű borral van jelen a világpiacon, s meglehetősen olcsó árakkal. Mi magas védővámokból épített falat húztunk fel, így alig-alig talál új-zélandi borokat a hazai vino- tékákban. Az Unió védővámjai azonban sokkal alacsonyabbak. Amint belépünk, megörököljük ezeket és azonnal megjelennek a felsorolt országok borai. DN: - A magyar gazda mit termeljen?- Mindenekelőtt jó bort. A stratégiánk szerint jó lenne, ha a hungaricumok, felé menne el a termelés, ám a marketinges egyelőre mást mond. Szerinte nem a somlói juhfarkért, a pécsi cirfandliért vagy a budai kéknyelűért fog az angol vagy a francia epekedni, hanem inkább arra lesz kíváncsi, hogy mit tudnak kihozni a magyarok egy cabernet saugvinonból. DN: - Hazánknak hetvenöt- ezer hektáron szabad majd szőlőt termelnie, ám jelenleg ennél jóval több van. Élesíthetjük a fejszéket?- Erről szó sincs. Valóban elhangzott szakmai szinten egy hetvenötezer hektáros limit, ám ezt a csatlakozási tárgyalások során elvetettük. A mai helyzet szerint maximum annyi szőlőterületünk lehet, amennyivel az Unióba belépünk. Tehát megmaradhat mind a jelenlegi közel kilenc- venháromezer hektár, sőt még van két évünk esetleges újabb telepítésekre is. DN: - Köztudott, hogy az Unió kasszájából dotálják a szőlőültetvények kivágását is...- Valóban jól megfizetik. De ahol eltűnik a földről az ültetvény, azt a területet soha többé nem lehet újra telepíteni. Emiatt a csatlakozás utáni időkben valóban megkezdődhetne a fejszék élesítése, ám nem hinném, hogy a magyar kormányzat ebben partner lenne és azonnal kihasználná ezt az uniós lehetőséget. DN: - Számomra furcsa döntés, hogy a zárjegyet éppen a csatlakozás előtt vesszük le a borospalackról. Ön, ezt hogy látja?- No comment. DN: - Akkor inkább úgy kérdeném: a borexportunk miatt lehet, hogy néhány év múlva ismét zárjegy kerül a palack nyakára?- Nincs kizárva. Harcz Zoltán 1974-ben született Esztergomban, előbb a Budapesti Kertészeti Egyetemen szerzett kertészmémöki diplomát, majd másoddiplomázott növényvédőként. Három évet töltött az USA Michigan államának biológiai kutatóintézetben, 2000-től dolgozik az FVM-ben. Nős, felesége szintén kertészmérnök. Az uniós bortörvények szakértője, az EU Harmonizációs Bor Munkacsoport titkára. Hobbija a szakmája, a kertészkedés, valamint a természet- járás és a horgászat. KOZMA FERENC
