Új Dunántúli Napló, 2002. december (13. évfolyam, 327-354. szám)

2002-12-12 / 338. szám

■' ü 2002. December 12., csütörtök K U L TÚRA RIPORT 7. OLDAL Hammerschmidtné félrelép (Az Illatszertár a Pécsi Nemzeti Színházban) László Miklós Illatszertár című színműve a két vi­lágháború között keletkezett sikerdarabok sorába tartozik. Az író igen leleményesen alkalmazta a né­zőre gyakorolt hatás korabeli - és, úgy látszik, örök­zöld - receptjének két elemét: a színpadi tér kiala­kításával érdeklődést kelt, amit azzal tud fokozni, hogy előbb késlelteti a cselekmény valódi motívu- mainak lelepleződését, majd, miután „kiderülnek a dolgok", a darab nem oda fut ki, ahová várnánk. Ez a gyorsuló, meglepő irányba forduló dramaturgia kétségkívül egyre erősebben leköti a nézőt, igaz, ennek az az ára, hogy a szituáció kései kialakulása következtében az első felvonás túlságosan laza szö­vésű. A pécsi előadásnak is ez a gyengébb szaka­sza, de ez az írott anyag sajátosságából adódik. Egyébként az Illatszertár ezúttal is igazolja az emlí­tett recept hatékonyságát. Az elmondottakból következik, hogy egy efféle mű esetében szinte minden a miliőrajzon, a drámai tér plasztikus kiképzésén múlik. Éppen ebben rejlik a pécsi előadás ereje, amihez igen konstruktív ténye­zőként járult hozzá É. Kiss Piroska kitűnő díszlete. Ez a színpadi tér kimunkáltan valószerű ugyan, ám a fi­nom stilizáció jelzéseit is rejti, például a tükör-motí­vummal: nemcsak a jobb oldalon álló, hangulatilag felettébb fontos bútordarabra gondolunk, hanem arra is, hogy mivel a nézők belülről szemlélik a cselek­mény helyszínéül szolgáló illatszertárt, az üvegportál utca felé forduló feliratait szükség­képpen fordítva, tükörírásszerűen látják, ami jelezheti, hogy az ese­mények is fonákjukról mutatkoz­nak meg, s majd helyre kell állítani a normál olvasatot. A színtér vízszintesen és függőle­gesen is kellően tagolt, ami kiváló, a viszonyok dinamikáját sejtető moz­gáslehetőséget biztosít a színészek számára, és kifejezi a bemutatott vi­lág hierarchikus természetét. Ezeket az alá- és fölérendeltségi viszonyo­kat a szereplők mindvégig gondo­san érzékeltetik, így a két kifutó, Ur- bán Tibor és Pilinczes József, a kitör­ni vágyó Rátz kisasszony szerepé­ben Fábián Anita és az üzletmenet rendje fölött érzékeny lelkű hárpia­ként őrködő Molnár kisasszony, az­az Tadks Ágnes. Csak a Detektív (Kovács Dénes) é11 kívül a körön, meg is engedheti magának, hogy, a kíváncsiságot fokozva, kissé elszun­dikáljon a hintaszékben. , A harmincas évek vüágának fel­idézése, amihez a kirakatablakon túl látható utcai események szellemes felvillantása is hozzátartozik, arról ta­núskodik, hogy a rendező, G. Béres Attila, igen helyesen, nem óhajtotta aktualizálni a cselekményt. A mai di­vattal ellentétben nem kívánt a szín­házi szabó szerepébe helyezkedni, akinek az a feladata, hogy a minden­kori néző „testére szabja” a műveket, ehelyett elvárta, hogy a befogadó vál- Gráf Csilla és Bánky lalja inkább az utazó szerepét, s kép­zeletben röpítse vissza magát hetven évvel. Ehhez min­den segítséget megad neki. Ilyen a remek marionettjá- ték-betét, ami az idő felgyorsításával kapcsolatos, és pompás sűrítménye a boltban zajló eseményeknek. A színpadi hierarchia csúcsán a drogéria tulajdo­nosa, Hammerschmidt úr áll, aki a lépcső tetejéről úgy pillant a „lenti" világra, mint az egykori darabok „pater familias”-a. És egy hűtlen asszony miatt felbo­rul a nyugalmas rend, sőt, amikor elkezdődik a játék, már meg is van a baj, csak még nem tudni, mi az. Per­sze: Cherchez la femme! És ez az asszony még csak meg sem jelenik a színdarabban, ami részint igen ügyes húzás, részint pedig nagy lehetőség a férjet Va­kító színésznek, akinek így egy számunkra láthatat­lan nőhöz fűződő érzelmeit kell bemutatni a többi szereplővel folytatott dialógusok során. Stenczer Béla egy kiszolgáltatott, esendő főnököt játszik, szerepé­hez tragikomikus, olykor groteszk tónusokat is kever­ve. Fanyar humorral veszi tudomásul visszás pozíci­óját, majd a korábbi (vagy annak látszó) állapot hely­reállítását. Amikor felfelé megy a lépcsőn, miközben szövege ráhangolódik az ismert dalra, az az előadás egyik legjobb pillanata. Őszinte pillanat, mert azt is kifejezi, hogy ebben a színműben nem a jellemrajz a fontos, hanem a figura ügyes helyzetbe hozása. A szerelmi háromszög polgári drámákból ismert tematikája karrierhistóriát ígér, ám, mint jeleztem, a cselekmény ravaszul „gellert kap”. A törtetők, mint a snájdig, mindig éberen figyelő Kádár úr (Széli Horváth Lajos) távoznak a színről, hogy a fi­gyelem a két marakodó szereplőre, Balázs kisasz- szonyra és Asztalos úrra irányulhasson, akik még nem is sejtik, hogy valójában szerelmesek egymás­ba. Gráf Csilla és Vidákovics Szláven rokonszenves párost alkot. Felfokozott gesztusaik és kitöréseik kapcsolatuk rejtett dimenzióit érzékeltetik. Igaz, az Gábor jelenete FOTÓ: MÜLLER A. ő karácsonyi egymásra találásukhoz Sipos úr köz­reműködésére, biztatására is szükség van, akiből Bánky Gábor a kispolgár, az alkalmazott félénk, könnyen beijedő, a „létharc” törvényeit tudomásul vevő, de alapjában jóságos figuráját formálja meg. Hammerschmidtné tehát félrelépett, s a dologból színdarab született. Nélküle. A siker bevált recept­jéhez őrá már nem is volt szükség. Nagy Imre LUCA-NAPI VARÁZSLATOK. Számos program várja az érdeklődőket december 13-ig Pécsett, a Színház té­ren és a Dominikánus Házban. A Luca-napokat tegnap a Napraforgó Tánccsoport karácsonyi előadása nyitot­ta meg, de lesz borbemutató, borkóstoló, bábelőadás, muzsika és betlehemes műsor is. fotó: müller anprea jgp Magyarul - magyarán tál Alakváltozatok Habsburg Ottó köszöntése A Páneurópa Unió pécsi szer­vezetének küldöttsége Buda­pesten, a Gellért Szállóban és Veszprémben, a Hittudomá­nyi Főiskolán bensőséges ün­nepség keretében köszöntöt­te a 90 éves Habsburg Ottó nemzetközi elnököt. A küldöttségek élén az alapító ta­gok, dr. Griinwald Anna, Báling József, dr. Páva István, Kemer Lő­rinc és dr. Szalai István fejezték ki a pécsiek szeretetheti jókívánsá­gait. Felelevenítették Habsburg Ottó 12 évvel ezelőtti óriási sikerű beszédét, melyet háromezren tap­soltak végig a pécsi sportcsarnok­ban. Felejthetetlen volt az a tíz év­vel előtti március 15-e, melynek vezérszónoka Habsburg Ottó volt és beszédét így fejezte be: „Éljen a magyar”. - Áz ünnepelt elnök csodálatos testi és szellemi frisses­séggel mindkét helyszínen hosz- szú beszédben köszönte meg a jó­kívánságokat. Kitért az unióba va­ló belépés fontosságára. Méltatta, hogy már magyarok képviselhetik hazánkat, akik párttagságtól füg­getlenül egységesen, együtt szol­gálják országunkat. Hangsúlyoz­ta, hogy a csatlakozás elsősorban hazánk biztonságát szolgálja. Vé­gül szeretettel üdvözölte Pécs-Ba­ranya soknemzetiségű lakossá­gát. Nagyra becsülve a magas in- tellektusú pécsi szervezetet, ígére­tet tett, hogy kora tavasszal váro­sunkba látogat, lehetőséget nyújt­va rendezvény tartására és a pécsi polgárokkal való barátság további ápolására. Sz. I. A Kossuth rádió vasárnap reg­geli egyik műsorszámának cí­me: Fúvóm az énekem. Kitűnő nyelvérzékű barátom, aki rendszeresen hallgatja Budai Ilona szebbnél szebb népdala­it, megjegyezte, hogy az ő fülét bántja a fúvóm szóalak. Szíve­sebben venné, ha j-vel hangza­na, vagyis úgy: fújom. Az éne­kem helyett pedig a dalom ille­nék utána. Melyik a helyes? A helyesség szempontjából teljesen közömbös, hogy két szóalak párhu­zamos egymás mellett való haszná­lata mai szemmel nézve nyelvtani megítélés szerint milyen típusú je­lenségnek minősül. Barátom a ma­ga „megérzésének" alátámasztásá- . ra sorolja a példákat. Ahogy mond­ja, a bújok helyett a búvik volna he­lyesnek tekinthető, ő azonban ezzel az alakkal csak az irodalmi nyelv­ben találkozott. De itt meg is reked a tudománya, mert a vív egyes szám első személyi alakjaként ő is csak a vívok mellett állapodik meg. Az alakváltozatoknak az eddig említetteken kívül számos más tí­pusa is van. Pl. a ronda mellett a randa is gyakran hallható. Az Ér­telmező szótár szerint ez utóbbi „gúnyosabb jelentésámyalatú”. - A kolbász és a kolbász is közismert. Az a-val hangzó változat ugyan­csak a népnyelvhez sorolható. A népi logika szerint ugyanis, ha az általánosan használt óma, szóma helyett az alma szalma a helyes, akkor a kolbász helyett kolbászt kell mondani, ha a beszélő nem akarja, hogy műveletlen paraszt­nak tartsák. A közelmúlt kitűnő hu­moristája, Tabi László szerint: „A kolbászt kedvelem, de mert a gyomrom érzékeny, kolbászt nem eszem. Az már egy fokkal fűszere­sebb. Lehet, hogy nem a gyomrom­nak, csak a fülemnek.” Érdemes megfigyelnünk az ige­alakok ragozásában előforduló vál­tozatokat: tanítasz-tanítsz (kiejtve: tanícc); tanítotok-taníttok; taníta- lak-tanülak. - a magánhangzó nél­küli alak régies, választékos. A bán- tasz-bántsz (kiejtve: bánc), óhajtsz, rontsz, sújtsz, rejtsz, festsz, mb- bantsz stb. a mássalhangzók torló­dása miatt, a törvényszerűen bekö­vetkező összeolvadás ellenére is rossz hangzású, nehézkes ejtésű. - A bántotok-bánttok, gyűjtötök-gyűjt- tök, szántotok-szánttok, töltötök- tölttök stb. - a törvényszerűen be­következő rövidülés ellenére csak az írott alak egyértelmű, az ejtett változat félreérthető, nehézkes, egy­hangú. - A bántanak-bántnok, tüta- nak-tiltnak, keltenek-keltnek stb. - régies, keresetten egyhangú. Puszta szabályozással meg nem oldható tí­pusok, változatok ezek. Csak a ta­nácsadásnak van értelme, létjogo­sultsága ana nézve, hogy a kínálko­zó alakváltozatok közül itt vagy amott melyiknek a használata meg­felelő. Tág lehetősége van a beszélő nyelvérzéke, nyelvi műveltsége, ér­zékenysége érvényesülésének. ■ Ha kedd, akkor Egyetemi Esték Mélyen „Szántó” gondolatok indultak útnak a Pécsi Tudomány­egyetem Szántó Kovács János úti konferenciaterméből. A nyitott előadás-sorozatot neves professzorok tartják az élethosszig tartó tanulás szellemében. Az ígéretes kedd esték első két programjá­ban dr. Holtai Dénes egyetemi docens a felnőttek és időskorúak ta­nulási szokásainak új útjairól, dr. Papp Lajos szívsebész pedig a szívbetegségek megelőzéséről tartott érdekes tájékoztatót.- Száz esztendeje még komoly tu­dósok is úgy gondolták hogy az ember felnőttkorban már nem ké­pes tanulni, mert az életét az érdek és a rutin vezérli, eltűnik belőle a motiváló erő, a kíváncsiság - mond­ta dr. Koltai Dénes, a PTE kapcsola­ti és továbbképzési rektorhelyettese a felnőttek és időskorúak tanulásá­nak új útjait ismertető előadásában. Aztán a század új élethelyzetei ha­mar megmutatták, hogy más a va­lóság. A beheriorizmus volt az a pszichológiai iskola, amelyik kísér­leti körülmények között elkezdte vizsgálni a felnőttek tanulását, hogy hol állnak gátak az ismeretgyűjtés útjában. Bebizonyították azt is, hogy a felnőtt 55 éves koráig jófor­mán bármit meg tud tanulni. A kí­sérlet tárgya az eszperantó nyelv el­sajátítása volt, és megállapították, hogy még a legalacsonyabb intelti- genciaszintűek is haladnak. Az volt a legeredményesebb, aki tanulási tapasztalattal rendelkezett, és volt motivációja. Kiderült, a tanulás leg­nagyobb gátja a szégyenérzet. A másik fő gond az időhiány. A felnőtt a család- fenntartói szere­pe mellett meg kell őrizze a munkahelyét, és meg kell feleljen a családi szokás­rendszemek is. Tény, hogy egy hu­szonéves főfoglalkozású tanuló na­gyobb intenzitással halad az anyag­ban, mint egy idősebb ember. A negyven feletti ugyanis munka után már csak tudatosan tud figyel­ni, hamarabb elfárad. Igazolt adat, hogy 17 perc a spontán figyelem ideje egy átlagos felnőttnél, utána már külön koncentrálni kell, hogy minden rögzüljön. Az idősebb akkor tud tanulni, ha szüksége van az ismeretanyagra, ha egyértelműen hasznosnak érzi a tudnivalót. A legerősebb ösztönzők: több pénzt jelentő munkakör, vagy a meglévő megőrzése - itt főként in­formatika és nyelvtanulás a válasz­Műveltségi extrák Az Egyetemi Esték találkozóin a régió 17 ismert professzora és szaktekinté­lye számol be a tudomány, a történelem, a kultúra érdekességeiről. A neves előadók közül a következő öt összejövetel témavezetője időbeli sorrendben: dr. Andrásfalvy Bertalan, dr Hámori József, dr. Ormos Mária, dr Szabó István, dr Tóth József. A előadásokat bárki látogathatja, és aki legalább 8 tájékoztatón részt vesz, az a tanévzárón oklevelet vehet át. Az előadások kedden 18 órakor kezdőd­nek, a PTE Szántó Kovács János u. 1 /B. címen található nagy földszinti előadótermében. A legközelebbi alkalommal, december 17-én dr. András­falvy Bertalan professzor emeritus a karácsonyi néphagyományokról beszél a hallgatóságnak. tott anyag. Fontos szempont a társa­ság is (például nyugdíjasoknál), a si­kerélmények begyűjtése. A világon egyre több felnőtt ta­nul, a fejlett országokban minden második ember. Főként szakkép­zésben vesznek részt, és egészség- ügyi prevenciós tanfolyamokon. A Louvre-nak például évente 20 ezer beiratkozott hallgatója van. Hazánk­ban is folyamatosan javul a helyzet, de még 20 százalék alatti az érték. A héten a különleges műveltségi kurzus hallgatóinak dr. Papp Lajos egyetemi tanár számolt be a szívbe­tegségek megelőzésének módjairól.- A mai matuzsálemi kor 120-130 év lehetne, ezzel szemben nálunk a most születő fiúk várható életkora 67, a lányoké 76 év. Skandináviában és Japánban ezek a számok jóval magasabbak. Az élet ilyen jellegű mennyiségi és minőségi jellem­zői nem is első­sorban az orvosi problémák köré­be tartoznak - vélekedett a Pé­csi Szívcentrum igazgatója. - A test és a lélek har­móniája jelenti az egészséget. Egyik sem hibátlan. Ha a test ép, a pszichikum sérül, előbb-utóbb a testet is megbetegíti. A központi szerv, a szív több mint 2Q0 millió liter vért pumpál át magán 70 év alatt. Évente 40 milli- ószor húzódik össze a szív maga, ugyanennyiszer nyitnak és záród­nak a billentyűk. A világhírű szív­sebész a szívbetegségek megelőzé­si módjait részletezve mindenek­előtt a mozgás jelentőségéről, a he­lyes táplálkozás fontosságáról, ezek összefüggéseiről, az önpusz­Dr. Papp Lajos tító, önmérgező kortünetektől be­szélt, majd a modem komputeri- zált szívsebészet lehetséges fejlő­dési pályáit vázolta fel. A Pécsi Szívcentrumról szólva elmondta, hogy annak létrehozásakor a leg­jobb szakembereket, a legkorsze­rűbb technikát sikerült Pécsre tele­píteni. így a bajbajutottak a lehető legrövidebb időn belül kikerülhet­nek a közvetlen életveszélyből. Az életmentő beavatkozások tekinte­tében térségünkben ezáltal szinte globálisan fordult a kocka, hiszen a régió, Baranya-Somogy-Zala la­kossága a szívvel kapcsolatos élet­mentés terén jobb helyzetben van, mint például az Amerikai Egyesült Államok legfejlettebb területei. Aki tehát az Egyetemi Esték felét a professzorokkal tölti, az okleve­let kap arról, hogy részt vett a Pé­csi Tudományegyetem fejtágítóján. Ugyanakkor ennél jóval többet ér a jó tanácsokat beépíteni a minden­napi életbe, az ismeretanyaggal gya­rapítani az általános műveltséget. Bizonyos, hogy mindenütt van még helye ennek a tudásnak, ezt bizo­nyítja majd a jövő esztendő első ta­lálkozója is, amikor az Univerzum csodája, az AGY lesz napirenden. BEBESSI K.-MÉSZÁROS B. E. 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom