Új Dunántúli Napló, 2002. december (13. évfolyam, 327-354. szám)

2002-12-10 / 336. szám

HAZAI TÜKÖR 3. OLDAL 2002. December 10., kedd Igen, de mégse Az afganisztáni feladat nem veszélyesebb az átlagnál Budapest Megegyezik, mégis eltér a kormány és az ellenzék állás­pontja a magyar katonák af­ganisztáni szerepvállalásáról. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter szerint a szerepvál­lalás a terrorizmus elleni harc egyik láncszeme: a Fidesz képviselői úgy gondolják, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy magyar katonákat kelle­ne Afganisztánba küldeni. A politikusok az Országgyűlés honvédelmi bizottságának rend­kívüli ülésén vitatták meg a kato­nai szerepvállalás lehetőségét. A testület 9 igen szavazat és 6 tar­tózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta az afganisz­táni küldetésről szóló javaslatot. Eszerint egy 40-50 fős különít­mény utazna fél évre Afganisz­tánba február 15-én: a katonák feladata objektumőrzés. Mint ismeretes, november vé­gén rakétatámadás érte a kérdé­ses objektumot, erre a tényre az ellenzéki képviselők felhívták Ju­hász Ferenc figyelmét. A minisz­ter erre úgy felelt: az önkéntesek tudják, milyen kockázattal jár a küldetés. Juhász szerint az ob­jektumőrzés nem veszélyesebb feladat, mint a Magyar Honvéd­ség eddigi külföldi missziói. 'A kockázatot csökkenti az is, hogy a katonák nem hagyhatnák el az objektumot, jóllehet a térségre jellemző kulturális szokásokra és viselkedési formákra felkészítik őket. A katonák felszerelésének gyorsított beszerzéséhez a nem­zetbiztonsági kabinet jóvá­hagyására is szükség lesz, nem csak az Országgyűlés jóvá­hagyására. Számítások szerint egy 40 fős misszió 1,2 milliárd fo­rintba kerülne. A katonák átesné­nek a szokásos szellemi, pszichi­kai és fizikai teszteken, felkészü­lésükhöz megkapnak minden, a misszióban szükséges eszközt és kiképzést. Az ellenzéki képviselők to­vábbra is fenntartják aggályaikat a misszióval kapcsolatban. Simicskó István, a testület fide- szes alelnöke lapunknak azt mondta: nem feltétlenül a kato­nai szerepvállalásra van szükség, bármilyen humanitárius, logisz­tikai, műszaki, egészségügyi kontingenst szívesen támogatna. Szerinte ezek a módszerek is bi­zonyítják Magyarország elszánt­ságát a terrorizmus elleni küzde­lemben. A politikus ugyanakkor több ellentmondásra hívta fel a figyelmet: szerinte sokkal többe kerülne a harcoló alakulat, mint 1,2 milliárd forint. Nem fél, ha­nem egy évre vonatkozik az elő­terjesztés, a költségek pedig 1,5 milliárd forintról szólnak. A Fidesz-MPP mai frakcióülésén hozza meg döntését a magyar szerepvállalásról. Az egyházak pénze Hitéleti vezetők egyeztettek az államfőnél Budapest Mádl Ferenc államfő meg­beszélésre hívta Medgyessy Péter miniszterelnököt, vala­mint a négy történelmi egy­ház vezetőjét: Seregély Ist­ván érseket, a Magyar Katoli­kus Püspöki Kar elnökét, Bölcskei Gusztáv püspököt, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának elnökét, Szebik Imre püspököt, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnökét és Zoltai Gusztávot, a Mazsi- hisz országos igazgatóját. A miniszterelnök és az egyházi Vezetők köszönetét mondtak a köztársasági elnöknek a meg­hívásért, „hiszen eddig ebben a kérdésben nem volt megfelelő az egyeztetés a felek között”. A köz- társasági elnök megállapította: az egyházak a magyar történelem­ben - esetenkénti konfliktusok mellett is - felbecsülhetetlen szol­gálatot végeztek az ország érde­kében, az erkölcsi értékek védel­mében, a családok erősítésében, az élet számos más területén. A jövő évi költségvetés és más törvények tervezete kap­csán vita bontakozott ki arról, hogy a jövőben milyen módon történjék az egyházak állami költségvetésből történő finan­szírozása, az egyházi műemlé­kek és egyéb épületek rekonst­rukciója, s hogy az egyházak a jövőben is alanyi jogon alapít­hassanak szociális és egészség- ügyi intézményeket. A miniszterelnök elfogadja az egyházakat megillető sze­mélyi jövedelemadó-hányad 0,5 százalékról 0,8, százalékra emelését, és támogatja azt a ja­vaslatot, amely 850 millió fo­rintot szán azon egyházak kár­pótlására, amelyeket a rendel­kezők számának megfelelő el­osztás hátrányosan érint. A vatikáni szerződéssel kap­csolatban Medgyessy Péter je­lezte, hogy a keletkezett félre­értések oka a jegyzőkönyv többféle értelmezési lehetősé­ge, illetve az ügy nem megfele­lő kezelése; a kérdés Vatikán­nal való tisztázására a minisz­terelnök a Külügyminisztériu­mot kéri fel. ■ Cél a közbiztonság erősítése Új székházat kapott az ügyészségi nyomozó hivatal Medgyessy Péter az ügyészség függetlenségét hangsúlyozta Polt Péternek, és kitűzte a legfőbb ügyésztől kapott jelvényt FOTÓ: EUROPRESS/KERÉK ÁGNES A legfőbb ügyész - a miniszterelnök jelenlétében - hétfőn átad­ta a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal új budapesti szék­házát. Polt Péter szerint az ügyészségi reform keretében 2001. január 1-jén létrehozott és tavaly június 1. óta működő Köz­ponti Ügyészségi Nyomozó Hivatal igazolta létjogosultságát. Budapest A Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal hatáskörébe tartoznak az országgyűlési képviselők, a bí­rák, az ügyészek által és sérel­mükre elkövetett bűncselekmé­nyek, valamint a több megyét érintő, jelentős felderítést igény­lő, kiemelt veszélyességű gazda­sági, vagyon elleni és korrupciós ügyek. A nyomozó hivatal októ­ber 31-ig 422 bűnügyben járt el, amelyből 200 volt hivatali bűn- cselekmény - ebből 192 hivatali visszaélés -, 31 pedig nagy jelen­tőségű korrupciós ügy. A szerve­zet nyomozási eredményességi mutatói messze meghaladják a rendőrségét. Köszöntőjében Medgyessy Péter az ügyészség függetlenségé­nek fontosságát kiemelve rámuta­tott: a jogbiztonság megköveteli olyan szervek létezését, amelyek nem a kormánynak, hanem köz­vetlenül az Országgyűlésnek felel­nek. Úgy vélekedett: az ügyészség kiterjesztett jogköre a közbizton­ságot erősíti. Az ügyészség és a nyomozó hivatal kötelezettsége, hogy a bűncselekményt elköve­tők közül senki se kerülhesse el a felelősségre vonást, függetlenül attól, hogy honatyáról, miniszter­ről, politikusról, közigazgatásban dolgozóról, bíráról vagy éppen ügyészről van szó. HORVÁTH Elnök nélkül két hivatal Tegnap felmentették az APEH tasztrófavédelmi főigazgatót is. jéről később döntenek. Budapest Azonnali hatállyal felmentette tegnap Tasnádi Lászlót, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) Bűnügyi Igazgatóságá­nak vezetőjét a hivatal elnöke. A szerkesztőségünkhöz eljuttatott közlemény szerint a nyomozó- hatóság vezetője hatáskörét meghaladó módon, az APEH el­nökének tudta és engedélye nél­kül adott tájékoztatást a Bűn­ügyi Igazgatóság munkájáról külső szervezetek - a többi kö­zött a parlamenti pártok frakció- vezetői - részére. Tasnádi László a számára felajánlott munkakört nem kívánta ^fogadni, ezért a felmentéssel együtt a köztiszt­viselői jogviszonya is megszűnt. Érdeklődésünkre az APEH sajtó­bűnügyi igazgatóját és a ka- Mindkét szervezet új vezető­osztályának vezetője a hírt meg­erősítette, ám ennél többet - a hivatal elnökének felhatalmazá­sa nélkül - nem mondott. Érte­sülésünk szerint az adóhatóság vezetője külföldre utazott, így a felmentés körülményeiről visszaérkezéséig senki nem nyi­latkozhat. A vezetői beosztásból bárkit indoklás nélkül fel lehet menteni, a mostani esetet kivéve az elmúlt 12 évben eddig minden elnök és elnökhelyettes az APEH-nál így távozott beosztásából - kommen­tálta az egyébként nem szakszer­vezeti tag bűnügyi vezető távozá­sának körülményeit. Mihalkó Péter, az Adó- és Pénzügyi Ellen­őrzési Dolgozók Országos Szak- szervezeti Tanácsa (ADOSZT) el­nöke. Szerinte a vezetői beosztás­tól megfosztott személyek általá­ban erkölcsi kudarcként értékelik helyzetüket, ezért az ilyenkor kö­telezően felajánlott más munka­kört nem fogadják el, aminek kö­vetkezménye, hogy a közszolgá­lati jogviszonyuk is megszűnik. Ha a munkáltató nem ajánl fel más munkakört, a közalkalma­zott a törvény szerinti végkielégí­tést veheti fel, ebben az esetben azonban ennek az összegnek csak a felét. Tegnap az Országos Katasztró­favédelmi Főigazgatóság élén is változás történt, miután a belügy­miniszter felmentette Bakondi Györgyöt. Lamperth Mónika tájé­koztatása szerint a volt főigazgató tevékenységét az elmúlt időszak­ban több bírálat is érte. Egyebek között Kehi-vizsgálat állapította meg a közbeszerzési eljárást mel­lőző kormánydöntés előkészíté­sében a főigazgató felelősségét. EUROPRESS---------------------------1---------------------­■' Mosolygó konferencia Budapest Tudásalapú társadalom Magyarország legfőbb tőkéje a tudás. A magyar szellemi ké­pességek, a tudomány eredményeinek minél gazdaságosabb felhasználása, termelésbe építése teremti meg a feltételeket ahhoz, hogy az ország helyt tudjon állni az uniós kihívások közepette - fogalmazott a miniszterelnök A tudásalapú társa­dalom kihívásai Magyarországon című konferencián. Az erőszak megjelenése a médiában - erről szól a Gyer­mek-, Ifjúsági és Sportminisz­térium konferenciája. A cél az, hogy a szakmabeliek egy­más között vitassák meg az erőszak és a média, a média­erőszak és a gyermektársada­lom kérdésköreit. Felmérések tucatjai bizonyítják a médiaagresszió gyermeki pszi­chére gyakorolt káros hatásait. A rendezők szerint éretlen elmék kaphatnak „erkölcsi gellert”, s té­vedhetnek a kriminalitás mezejé­re. A szociológusok főleg a való­di lét és a virtualitás világában zajló problémák társadalmi-szo­ciális beágyazottságát vizsgálják, a média képviselői többek közt az ifjúságvédelem és a program­tervezés, gyártás, vásárlás sajátos összefüggéseit boncolgatják. A konferencia egyik üzenete: a rajzfilmfigurák halhatatlanok. A képernyők előtt üldögélő gyer­mekek viszont, ahogy ezt szám­talan tragédia bizonyítja, nagyon is halandóak, sőt fiatal, éretlen koruk miatt különösképp sérülé­kenyek. Korosztályuk sérülé­kenysége egyszerre tár fel testi és lelki dimenziókat. A konferen­cián szóba kerülnek olyan ada­tok is, amelyek szerint például egy, az USA-ban végzett felmérés tanúsága szerint a holokauszt egy hollywoodi szuperprodukció címe; az angol középiskolások nagy tömegei azt állították, hogy a második világháború angol mi­niszterelnökét Hitlernek hívták. A konferencia kor- és kórképet állít a társadalom elé. A szerve­zők szerint a konferencia alkal­mas lehet arra is, hogy önszabá­lyozó módon kijelölje a magyar gyermek-televíziózás jövőjének alapjait. europress Budapest A magas szintű tudományos-ku­tatói munka és a magas színvo­nalú szakmunka között az utób­bi évtizedekben egyre nagyobb a szakadék, holott csak a maga­san képzett szakmunkások ké­pesek a legfrissebb tudományos eredményeket beépíteni a ter­melésbe - mondta Medgyessy Péter. A miniszterelnök a tudás­alapú társadalom kihívásairól tartott tegnapi konferencián ar­ról is szólt, hogy a kormány fel­adata az innovációbarát környe­zet kialakítása, a tudásalapú tár­sadalom feltételeinek meg­teremtése. A kormány, a tudós társadalom és a gazdaság együt­tes erőfeszítése szükséges ah­hoz, hogy versenyképes munka­helyekkel, termékekkel és ma­gas szakmai színvonalú, meg­újulásra képes munkaerővel ve­gyük fel a versenyt az Európai Unió országaival. Gulyás Balázs akadémikus arról beszélt, hogy a jó tudo­mánypolitika a gazdasági élet motorja, a társadalmi fejlődés megalapozója és az életminőség javítója. Előadásában rámuta­tott: azok a nemzetek képesek a világ élvonalában maradni, illet­ve oda jutni, amelyek a nemzeti jövedelemből sokat áldoznak a tudományra, a kutatásra, az ok­tatásra. Ennek Magyarországon is így kellene lennie, mert mint arra az akadémikus felhívta a figyelmet: bár nálunk az uniós átlagnál lényegesen kevesebb tudós, kutató van, a tudomá­nyos életben elért eredmények világszínvonalúak, vagyis a tu­dományra fordított pénz nagyon jól hasznosul. A Magyar Tudományos Aka­démia elnöke a kormány jövő­beni feladataként szintén arról szólt, hogy a nemzeti jövede­lemből nagyobb részt kell a tu­dományos kutatásra fordítani. Vizi E. Szilveszter ugyanakkor hiányolta az ipar szereplőinek hozzájárulását a végső soron a gazdaságban hasznosuló, ott ér­téket teremtő szellemi értékek támogatásához. HORVÁTH MAGDOLNA _________Hírek_________ NOB EL-DÍJ. A közszolgálati médiumok egyenes adásban közvetítik ma, amint Kertész Imre és a többi kitüntetett Stockholmban átveszi a Nobel- díjat. A Magyar Televízió dél­után fél 5-kor kezdődő, 90 per­ces adásának kommentátora Vitray Tamás; a Magyar Rádió a legfontosabb részeket szink­rontolmácsolással közvetíti. Mn JEGYBANKELNÖK. A Fidesz szerint a kormánynak színt kell vallania a jegybankelnök távo­zását követelő kezdeményezés kapcsán. Áder János frakció- vezető és Varga Mihály, a parla­ment költségvetési bizottságá­nak elnöke veszélyesnek nevez­te Széles Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége elnöke felvetését, miszerint az MNB elnökének távoznia kell. mti POSTÁSBÉR. A postai dolgo­zók bérének emelését követeli a Postások Független Érdek- védelmi Szövetsége (Pofész). Ádám István, a szakszervezet elnöke szerint a Magyar Posta (MP) Rt. munkavállalóinak a jövő évi költségvetésben bizto­sítani kell, hogy a bérszínvonal január elsejétől elérje a nemzet- gazdasági átlagot. Amennyiben a szakszervezet követelései nem teljesülnek, akkor a Pofész elnöksége megvitatja a sztrájk lehetőségét, mti ÉHEZŐ GYEREKEK. A Gyér mekétkeztetési Alapítvány 70 ezer kilogramm élelmiszert gyűjtött össze a rászoruló gyer­mekek számára, s az adomány kedden érkezik meg mintegy 100 iskolába, illetve óvodába. A szervezet az immár nyolcadik alkalommal megrendezett gyűj­tőakcióval azoknak a családok­nak szeretne segíteni, amelyek a karácsonyi iskolai szünetben nem tudnak meleg ételt biztosí­tani gyermekeik számára, mti PROFI HADSEREGET. Az SZDSZ szerint az Európai Unió­ba 2004-ben csak profi had­sereggel mehet az ország - han­goztatták szabaddemokrata politikusok hétfőn a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egye­tem épülete előtt tartott sajtó- tájékoztatón. MTI EGYÜTTMŰKÖDÉS. Az euró pai uniós csatlakozás jegyében közös programsorozatot dolgoz ki három tárcával együttműköd­ve a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM). Az együttmunkálkodás célja, hogy az EU-tagországok a magyar kultúra minél szélesebb spekt­rumát ismerhessék meg. A tava­lyi franciaországi MAGYart-ot követően az idén Olaszország­ban láthat magyar kulturális eseményeket a közönség, 2004- ben pedig Angliában lesz jelen a magyar kultúra, mti MTV-VÁLTOZÁS. Baló György lett a Magyar Televízió Rt. kul­turális igazgatója és A Hét című magazinműsor főszerkesztője. Baló György egyike volt az MTV elnöki posztjára pályá­zóknak. A legutóbbi, a múlt héten eredménytelenül zárult pályázaton ő kapta a legtöbb szavazatot az MTV közalapítvá­nyi kuratóriumának elnökségé­től, de a médiatörvényben meg­szabott kétharmados támoga­tottságot nem érte el. mti DROGSTRATÉGIA. Az Oktatá­si Minisztérium az új drogstra­tégiájának kidolgozásához az Országos Köznevelési Tanács (OKT) támogatását és segítsé­gét kéri. Magyar Bálint minisz­ter azt szeretné, ha a szaktárca és a tanácsadó testület együtte­sen dolgozná ki az iskolák, ne­velési intézmények számára ké­szülő, megelőzéssel és felvilá­gosítással kapcsolatos legfonto­sabb feladatokat, europress ■ > I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom