Új Dunántúli Napló, 2002. december (13. évfolyam, 327-354. szám)

2002-12-08 / 334. szám

2002. DECEMBER 8. ARCKÉP 3 Rajtam van a célkereszt Minden kormánynak jár 100 nap türelmi idő, Juhász Ferenc honvédelmi miniszter viszont nem kapott két napot sem, Brüsszelben Robertson NATO-főtitkár üdvözlés helyett az asztalt csapkodta, hogy a magyar hadsereg csak ígérget, de nem teljesít. Itthon ezt sokan nem vették komolyan, azt hitték, a miniszter túloz, ám az utóbbi hetek­ben a világlapokban több cikk is arról szólt, hogy Magyarország kilóg a NATO-ból, kihúzza magát a közös akciók­ból. S bár Juhász korábban a honvédelmi bizottság alelnöke volt, igazán most szembesült azzal, hogy milyen álla­potban van a magyar hadsereg. A repülő is elment már, amikor hivatalba lépett, hiszen az Orbán-kormány szerződött a Gripen gépekre, sőt már az első részletet is átutalta. Az új miniszter viszont új gépet kért, amit már a NATO is elfogad... Úgy tűnik, hét hónap után a magyar miniszter is levegőhöz jut, nemrégiben Washingtonban már arról tárgyal­hatott, hogy mi legyen a magyar hadsereg fő csapásának iránya, vagyis mit fejlesszünk. És a prágai NATO- tanácskozáson sem róhatták már fel neki, hogy Izland és Luxemburg mellett magyar katonák sem landoltak Afganisztánban, hiszen időközben már két tiszt felmérte a terepet, hogy egy negyvenfős csapat a német kato­nákkal együtt részt vegyen az ottani közigazgatás fenntartásában. És Juhász Ferencet a minap már nemcsak hadügyminiszterként emlegették, hanem mint jövendő szocialista pártelnököt, külügyminisztert, sőt mint Orbán Viktor ellenlábasát. A Frankfurter Allgemeine Zeitung nagy karriert jósol a baloldali politikusnak, aki egyelőre csak eredményes hadügyminiszter szeretne lenni. M - Ha igaz, s a Fidesz is megsza­vazza, mennek magyar katonák Afganisztánba. Ám hogyan úsztuk meg eddig, hiszen a román kato­nák rég az afgán hegyeket járják, pedig egy hónapja még meghívott tagjai sem voltak a NATO-nak?- A mieink sok NATO-ügyben cse­leztek. ígértek, de nem teljesítettek, illetve olyat vállaltak, amiről tudták, hogy nincs rá szükség. Románia meg bizonyította, hogy alkalmas a NATO- tagságra, és megfelelő időben csatla­kozott a terrorizmus ellen küzdő csa­patokhoz. Nekünk persze nem a ro­mánokat kell túllicitálnunk, de van­nak kötelezettségeink. Rajtunk kívül ugyanis csak Izland és Luxemburg nincs ott Afganisztánban. Izlandnak nincs is hadserege, Luxemburg pedig akkora, mint két fővárosi kerület. Még Macedónia és Albánia is adott öt, illetve tíz katonát. Amikor a né­metek felajánlották, hogy negyven katonánkkal csatlakozzunk hozzá­juk, akkor azért örültem a lehetőség­nek, mert ők ENSZ-mandátummal Kabul közigazgatásában vesznek részt. A román katonák viszont az af­gán hegyek között az amerikaiakkal együtt a tálibokat üldözik.- Sokan azt hitték, hogy mi már egy szakaszt se tudunk kiállítani, s a magyar katona legfeljebb ope­rettszínpadon jelenhet meg.- Nincs a mi katonáinkkal semmi baj. Ne felejtse el, hogy ott vagyunk Cipruson, a Kaukázusban, a Sínai- félszigeten, Macedóniában, Koszo­vóban... A pristinai repülőtér pél­dául nem működne a mi tíz műsza­ki katonánk nélkül. A szándékkal volt baj, hogy mindenből ki akar­tunk maradni. Hát, nem lehet. S azt is tudomásul kell venni, hogy Ma­gyarország biztonságát nem a hatá­ron kell megvédeni. A délszláv or­szágokban való jelenlétünk többek között azt szolgálhatja, hogy a há­ború ne terjedjen tovább.- S mit vállaltunk be a Big Brothernek egy esetleges iraki há­borúban?- Sem Washingtonban, sem Prágá­ban nem vállaltuk túl magunkat, bár az itthoni ellenzékünk ezzel riogatta a polgárokat. S bár idő előtt nyilvá­nosságra került, hogy mi a taszári bá­zist hajlandók vagyunk átengedni, de ne felejtsük el, hogy például Német­országtól rakétákat kértek. A taszári bázison amerikai állampolgárságú ci­vileket képeznek ki közigazgatási fel­adatokra, akik nem hagyhatják el a helyőrséget. S Taszárról egyébként sem indíthatnak katonai akciót. És felajánlottuk a légterünket is. Nem olyan nagy dolgok ezek, de az segít, aki gyorsan segít. Az amerikai part­nereink egyébként is tudják, hogy a MiG-29-es nem alkalmas iraki har­cokra, de még az Orbán által bérelt Gripen sem.- Miért, milyen volt az Orbánék által bérelt svéd gép?- Semmivel se tudott többet, mint a MiG-29. E2ért kényszerültünk cserére.- Szóba se jött, hogy esetleg más gépet vegyenek?- Az a repülő már elment. Or­bánék szerződést kötöttek^ sőt az el­ső részletet is átutalták. Mi viszont egy modernebb gépet kértünk, amely többek között a levegőben is képes tankolni, s így részt vehet NATO-akciókban. A svédek megtet­ték az ajánlatukat, s úgy tűnik, hogy az árat csak 15 százalékkal növelik, tehát megegyezhetünk. Ám többet egyelőre nem mondunk, míg a dön­tés nem születik meg, hiszen annyi kósza hír járja. Az egyik lapban pél­dául 50-60 százalékos többletköltsé­get olvastam, de hogy honnan vesz­nek ilyesmit? A kollégáim még dol­goznak az anyagon, s a miniszter- elnökkel is egyeztetnünk kell.- Ma már csak rossz álom, hogy kétnapos miniszterként elődje he­lyett kellett végighallgatnia a NATO-főtitkár kioktatását?- Szerencsére ma már jobb pozí­cióban vagyunk. Ám azt azért nem felejtem el, hogy a megítélésünk sokkal rosszabb volt, mint ellenzéki képviselőként én gondoltam. Azt hittük, s én magam is, hogy amit mi látunk, azt ők nem látják. Nagy té­vedés volt. A NATO-ban is van országértékelés. Amikor hazajöttem Brüsszelből, mondtam, hogy rossz a bizonyítványunk a NATO-ban, de a sajtó is csak akkor kezdett foglal­kozni az üggyel, amikor a külföldi lapokban megjelentek az elmarasz­taló vélemények...- Talán drámaibban kellett volna előadni a magyar hadsereg helyzetét.- Utólag már nem tudom, minden­esetre, hála a külföldi sajtónak, a fi­gyelemfelkeltés jól sikerült. A felkiál­tójeleket odatették a nevünk mellé, s azok pedig figyelmeztetnek, hogy rendezzük a dolgainkat, váljanak okafogyottá a kritikák.- Prágában már fiem érezte, hogy rossz szemmel néznek a ma­gyar hadügyminiszterre?- Már Washingtonban éreztem, hogy van bizalom. Az amerikai had­ügyminiszter a Pentagonban azt mondta a liftben, hogy „jókat hallot­tam magáról”. S a NATO-főtitkár le­veleiből is érződik, hogy észrevették a változásokat, a védelmi költség nö­velése mindennél többet mond. A legnagyobb változás mégis az, hogy nem hazudunk. Nem csinálunk úgy, mintha működne, ami nem működik.- Kért és kapott tájolót Washing­tonban, hogy merre induljon el a magyar hadsereg, mi legyen a fej­lesztés fő csapásának iránya?- Kaptam. Rumsfeld hadügy­minisztert éppúgy kértem, mint Robertson főtitkárt, hogy legyenek segítségemre, hiszen a magyar had­sereg nem fejleszthető korlátlanul. S azt elismerték, hogy vannak speciá­lis erényeink, ami esetleg csak ne­künk van. A katonai hírszerzésünk például kiváló, ezt még soha senki nem vitatta el tőlünk.- S adunk-e katonát a ha­marosan felálló NATO-gyorshad- testnek?- Minden NATO-béli hadseregre számítanak, hiszen ez a 21 ezer fős hadtest egy tökéletesen felszerelt, re­pülővel, hajóval bíró sereg lesz, amit bárhol bevethetnek majd. A magyar alkotmányos rend persze egyelőre nem engedi, hogy a jogot átruház­zuk, ezért majd a magyar parlament­nek kell ez ügyben dönteni, de itt számítok az ellenzék belátására. Időnk persze még van, hiszen csak 2004-ben fog felállni a gyorshadtest.- Meglepődött, amikor egy né­met lapban megjelent, hogy ön le­het majd hamarosan a szocialis­ták vezetője, s Orbán Viktor jöven­dő ellenlábasa?- Nem tudtam eldönteni, hogy örüljek vagy féljek. Ha egy politikus kvalitásait elismerik, akkor az jól­esik, mert hát a politikus is ember, még ha ez nem is mindig látszik. Ugyanakkor az efféle szavaknak mel­lékhatása is lehet. Azt már megszok­tam, hogy néhány fideszes politikai pitbull előszeretettel támad. Ám a pártomon belül is többen fenntartás­sal nézhetnek rám ezek után, hogy mit is akarok, vagyis rajtam van a célkereszt. Hál’ isten a pártelnökkel és a miniszterelnökkel harmonikus a kapcsolatom. Kovács Lászlót többek között én beszéltem rá, hogy marad­jon még. Különben is túl nagy ez a szervezet ahhoz, hogy hirtelen moz­dulatokat lehessen tenni, főleg nem békeidőben. Most az én dolgom egyébként is az, hogy modernizáljam és NATO-konformmá tegyem a hadse­reget. Az utókor is ez alapján fog meg­ítélni. A 2004-es kongresszus pedig még messze van, de természetesen nem zárom ki, hogy akkor majd ring- be szállók a pártelnöki pozícióért.- Állítólag a magánéletét már rég bedarálta a hivatal.- A feleségem tudna erről mesélni. Ám az biztos, hogy rendesen elszá­moltam magam. Amikor miniszter lettem, úgy gondoltam, hogy nyárig éjt nappallá téve dolgozom, s utána már nyerek magamnak némi szabad­időt. Nyár végén aztán hosszabbítot­tam télig, s most ott tartok, hogy ta­vaszig biztos nem szabadulok el, egyelőre szükség van az állandó sze­mélyes jelenlétemre. Az előző házas­ságomból van két lányom, s őket hét­végén mindig meglátogatom, s mi­után ott van a választókörzetem is, ezek nem is szoktak elmaradni.- Azt mondják, idén nemhogy halat, de még pecabotot sem fogott.- Az a horgász, aki még vízközeibe sem jut, igazán nagy pácban van, de ez most így alakult. Egyszer voltunk a Balatonon, fel is szereltem, de még egy kapásom sem volt.- A vacsorák is elmaradtak párt­béli barátaival?- Nem, azért van, ami szent. Szili Katiékkal, Baja Feriékkel és Puch Laciékkal régóta összejárunk. S ez azért is fontos, hogy például Szili Kati férje lássa, nemcsak az ő felesége nincs otthon. Az én feleségem a külügyben dolgozik, neki azért valami fogalma van, hogy mi történik a minisztérium­ban, bár panaszkodni ő is tudna. Most egyébként én vagyok a soros, vagyis hozzánk jönnek. Természetesen én fő­zök, s ha minden jól megy, vadas lesz a menü. És lesz leves is, mert nálam a levessel kezdődik és a levessel végző- dikaz étkezés. Dalia László i Juhász Ferenc | Született: Nyíregyháza, 1960. január 6. í Tanulmányai: Bessenyei György Tanárképző Főiskola (1981), Pénz- j ügyi és Számviteli Főiskola adó- és pénzügyi szak (1993) • Pályája: választott ifjúsági vezető (1980), MSZP megyei szervezeténél \ irodavezető (1991), a honvédelmi állandó bizottság tagja (1994), a | bizottság alelnöke (1996), a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei területi I szövetség alelnöke, egyéni jelöltként szerzett mandátumot, a törvény- ( hozás honvédelmi állandó bizottságánek alelnöke, az állandó bizott- I ság ellenőrző bizottságának elnöke, az MSZP-frakció honvédelmi és j nemzetbiztonsági munkacsoportjának vezetője és szóvivője (1998), j a képviselőcsoport frakcióvezető-helyettese (1999-2000), MSZP or- | szágos alelnöke (2000), honvédelmi miniszter (2002).

Next

/
Oldalképek
Tartalom