Új Dunántúli Napló, 2002. december (13. évfolyam, 327-354. szám)
2002-12-08 / 334. szám
2002. DECEMBER 8. ARCKÉP 3 Rajtam van a célkereszt Minden kormánynak jár 100 nap türelmi idő, Juhász Ferenc honvédelmi miniszter viszont nem kapott két napot sem, Brüsszelben Robertson NATO-főtitkár üdvözlés helyett az asztalt csapkodta, hogy a magyar hadsereg csak ígérget, de nem teljesít. Itthon ezt sokan nem vették komolyan, azt hitték, a miniszter túloz, ám az utóbbi hetekben a világlapokban több cikk is arról szólt, hogy Magyarország kilóg a NATO-ból, kihúzza magát a közös akciókból. S bár Juhász korábban a honvédelmi bizottság alelnöke volt, igazán most szembesült azzal, hogy milyen állapotban van a magyar hadsereg. A repülő is elment már, amikor hivatalba lépett, hiszen az Orbán-kormány szerződött a Gripen gépekre, sőt már az első részletet is átutalta. Az új miniszter viszont új gépet kért, amit már a NATO is elfogad... Úgy tűnik, hét hónap után a magyar miniszter is levegőhöz jut, nemrégiben Washingtonban már arról tárgyalhatott, hogy mi legyen a magyar hadsereg fő csapásának iránya, vagyis mit fejlesszünk. És a prágai NATO- tanácskozáson sem róhatták már fel neki, hogy Izland és Luxemburg mellett magyar katonák sem landoltak Afganisztánban, hiszen időközben már két tiszt felmérte a terepet, hogy egy negyvenfős csapat a német katonákkal együtt részt vegyen az ottani közigazgatás fenntartásában. És Juhász Ferencet a minap már nemcsak hadügyminiszterként emlegették, hanem mint jövendő szocialista pártelnököt, külügyminisztert, sőt mint Orbán Viktor ellenlábasát. A Frankfurter Allgemeine Zeitung nagy karriert jósol a baloldali politikusnak, aki egyelőre csak eredményes hadügyminiszter szeretne lenni. M - Ha igaz, s a Fidesz is megszavazza, mennek magyar katonák Afganisztánba. Ám hogyan úsztuk meg eddig, hiszen a román katonák rég az afgán hegyeket járják, pedig egy hónapja még meghívott tagjai sem voltak a NATO-nak?- A mieink sok NATO-ügyben cseleztek. ígértek, de nem teljesítettek, illetve olyat vállaltak, amiről tudták, hogy nincs rá szükség. Románia meg bizonyította, hogy alkalmas a NATO- tagságra, és megfelelő időben csatlakozott a terrorizmus ellen küzdő csapatokhoz. Nekünk persze nem a románokat kell túllicitálnunk, de vannak kötelezettségeink. Rajtunk kívül ugyanis csak Izland és Luxemburg nincs ott Afganisztánban. Izlandnak nincs is hadserege, Luxemburg pedig akkora, mint két fővárosi kerület. Még Macedónia és Albánia is adott öt, illetve tíz katonát. Amikor a németek felajánlották, hogy negyven katonánkkal csatlakozzunk hozzájuk, akkor azért örültem a lehetőségnek, mert ők ENSZ-mandátummal Kabul közigazgatásában vesznek részt. A román katonák viszont az afgán hegyek között az amerikaiakkal együtt a tálibokat üldözik.- Sokan azt hitték, hogy mi már egy szakaszt se tudunk kiállítani, s a magyar katona legfeljebb operettszínpadon jelenhet meg.- Nincs a mi katonáinkkal semmi baj. Ne felejtse el, hogy ott vagyunk Cipruson, a Kaukázusban, a Sínai- félszigeten, Macedóniában, Koszovóban... A pristinai repülőtér például nem működne a mi tíz műszaki katonánk nélkül. A szándékkal volt baj, hogy mindenből ki akartunk maradni. Hát, nem lehet. S azt is tudomásul kell venni, hogy Magyarország biztonságát nem a határon kell megvédeni. A délszláv országokban való jelenlétünk többek között azt szolgálhatja, hogy a háború ne terjedjen tovább.- S mit vállaltunk be a Big Brothernek egy esetleges iraki háborúban?- Sem Washingtonban, sem Prágában nem vállaltuk túl magunkat, bár az itthoni ellenzékünk ezzel riogatta a polgárokat. S bár idő előtt nyilvánosságra került, hogy mi a taszári bázist hajlandók vagyunk átengedni, de ne felejtsük el, hogy például Németországtól rakétákat kértek. A taszári bázison amerikai állampolgárságú civileket képeznek ki közigazgatási feladatokra, akik nem hagyhatják el a helyőrséget. S Taszárról egyébként sem indíthatnak katonai akciót. És felajánlottuk a légterünket is. Nem olyan nagy dolgok ezek, de az segít, aki gyorsan segít. Az amerikai partnereink egyébként is tudják, hogy a MiG-29-es nem alkalmas iraki harcokra, de még az Orbán által bérelt Gripen sem.- Miért, milyen volt az Orbánék által bérelt svéd gép?- Semmivel se tudott többet, mint a MiG-29. E2ért kényszerültünk cserére.- Szóba se jött, hogy esetleg más gépet vegyenek?- Az a repülő már elment. Orbánék szerződést kötöttek^ sőt az első részletet is átutalták. Mi viszont egy modernebb gépet kértünk, amely többek között a levegőben is képes tankolni, s így részt vehet NATO-akciókban. A svédek megtették az ajánlatukat, s úgy tűnik, hogy az árat csak 15 százalékkal növelik, tehát megegyezhetünk. Ám többet egyelőre nem mondunk, míg a döntés nem születik meg, hiszen annyi kósza hír járja. Az egyik lapban például 50-60 százalékos többletköltséget olvastam, de hogy honnan vesznek ilyesmit? A kollégáim még dolgoznak az anyagon, s a miniszter- elnökkel is egyeztetnünk kell.- Ma már csak rossz álom, hogy kétnapos miniszterként elődje helyett kellett végighallgatnia a NATO-főtitkár kioktatását?- Szerencsére ma már jobb pozícióban vagyunk. Ám azt azért nem felejtem el, hogy a megítélésünk sokkal rosszabb volt, mint ellenzéki képviselőként én gondoltam. Azt hittük, s én magam is, hogy amit mi látunk, azt ők nem látják. Nagy tévedés volt. A NATO-ban is van országértékelés. Amikor hazajöttem Brüsszelből, mondtam, hogy rossz a bizonyítványunk a NATO-ban, de a sajtó is csak akkor kezdett foglalkozni az üggyel, amikor a külföldi lapokban megjelentek az elmarasztaló vélemények...- Talán drámaibban kellett volna előadni a magyar hadsereg helyzetét.- Utólag már nem tudom, mindenesetre, hála a külföldi sajtónak, a figyelemfelkeltés jól sikerült. A felkiáltójeleket odatették a nevünk mellé, s azok pedig figyelmeztetnek, hogy rendezzük a dolgainkat, váljanak okafogyottá a kritikák.- Prágában már fiem érezte, hogy rossz szemmel néznek a magyar hadügyminiszterre?- Már Washingtonban éreztem, hogy van bizalom. Az amerikai hadügyminiszter a Pentagonban azt mondta a liftben, hogy „jókat hallottam magáról”. S a NATO-főtitkár leveleiből is érződik, hogy észrevették a változásokat, a védelmi költség növelése mindennél többet mond. A legnagyobb változás mégis az, hogy nem hazudunk. Nem csinálunk úgy, mintha működne, ami nem működik.- Kért és kapott tájolót Washingtonban, hogy merre induljon el a magyar hadsereg, mi legyen a fejlesztés fő csapásának iránya?- Kaptam. Rumsfeld hadügyminisztert éppúgy kértem, mint Robertson főtitkárt, hogy legyenek segítségemre, hiszen a magyar hadsereg nem fejleszthető korlátlanul. S azt elismerték, hogy vannak speciális erényeink, ami esetleg csak nekünk van. A katonai hírszerzésünk például kiváló, ezt még soha senki nem vitatta el tőlünk.- S adunk-e katonát a hamarosan felálló NATO-gyorshad- testnek?- Minden NATO-béli hadseregre számítanak, hiszen ez a 21 ezer fős hadtest egy tökéletesen felszerelt, repülővel, hajóval bíró sereg lesz, amit bárhol bevethetnek majd. A magyar alkotmányos rend persze egyelőre nem engedi, hogy a jogot átruházzuk, ezért majd a magyar parlamentnek kell ez ügyben dönteni, de itt számítok az ellenzék belátására. Időnk persze még van, hiszen csak 2004-ben fog felállni a gyorshadtest.- Meglepődött, amikor egy német lapban megjelent, hogy ön lehet majd hamarosan a szocialisták vezetője, s Orbán Viktor jövendő ellenlábasa?- Nem tudtam eldönteni, hogy örüljek vagy féljek. Ha egy politikus kvalitásait elismerik, akkor az jólesik, mert hát a politikus is ember, még ha ez nem is mindig látszik. Ugyanakkor az efféle szavaknak mellékhatása is lehet. Azt már megszoktam, hogy néhány fideszes politikai pitbull előszeretettel támad. Ám a pártomon belül is többen fenntartással nézhetnek rám ezek után, hogy mit is akarok, vagyis rajtam van a célkereszt. Hál’ isten a pártelnökkel és a miniszterelnökkel harmonikus a kapcsolatom. Kovács Lászlót többek között én beszéltem rá, hogy maradjon még. Különben is túl nagy ez a szervezet ahhoz, hogy hirtelen mozdulatokat lehessen tenni, főleg nem békeidőben. Most az én dolgom egyébként is az, hogy modernizáljam és NATO-konformmá tegyem a hadsereget. Az utókor is ez alapján fog megítélni. A 2004-es kongresszus pedig még messze van, de természetesen nem zárom ki, hogy akkor majd ring- be szállók a pártelnöki pozícióért.- Állítólag a magánéletét már rég bedarálta a hivatal.- A feleségem tudna erről mesélni. Ám az biztos, hogy rendesen elszámoltam magam. Amikor miniszter lettem, úgy gondoltam, hogy nyárig éjt nappallá téve dolgozom, s utána már nyerek magamnak némi szabadidőt. Nyár végén aztán hosszabbítottam télig, s most ott tartok, hogy tavaszig biztos nem szabadulok el, egyelőre szükség van az állandó személyes jelenlétemre. Az előző házasságomból van két lányom, s őket hétvégén mindig meglátogatom, s miután ott van a választókörzetem is, ezek nem is szoktak elmaradni.- Azt mondják, idén nemhogy halat, de még pecabotot sem fogott.- Az a horgász, aki még vízközeibe sem jut, igazán nagy pácban van, de ez most így alakult. Egyszer voltunk a Balatonon, fel is szereltem, de még egy kapásom sem volt.- A vacsorák is elmaradtak pártbéli barátaival?- Nem, azért van, ami szent. Szili Katiékkal, Baja Feriékkel és Puch Laciékkal régóta összejárunk. S ez azért is fontos, hogy például Szili Kati férje lássa, nemcsak az ő felesége nincs otthon. Az én feleségem a külügyben dolgozik, neki azért valami fogalma van, hogy mi történik a minisztériumban, bár panaszkodni ő is tudna. Most egyébként én vagyok a soros, vagyis hozzánk jönnek. Természetesen én főzök, s ha minden jól megy, vadas lesz a menü. És lesz leves is, mert nálam a levessel kezdődik és a levessel végző- dikaz étkezés. Dalia László i Juhász Ferenc | Született: Nyíregyháza, 1960. január 6. í Tanulmányai: Bessenyei György Tanárképző Főiskola (1981), Pénz- j ügyi és Számviteli Főiskola adó- és pénzügyi szak (1993) • Pályája: választott ifjúsági vezető (1980), MSZP megyei szervezeténél \ irodavezető (1991), a honvédelmi állandó bizottság tagja (1994), a | bizottság alelnöke (1996), a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei területi I szövetség alelnöke, egyéni jelöltként szerzett mandátumot, a törvény- ( hozás honvédelmi állandó bizottságánek alelnöke, az állandó bizott- I ság ellenőrző bizottságának elnöke, az MSZP-frakció honvédelmi és j nemzetbiztonsági munkacsoportjának vezetője és szóvivője (1998), j a képviselőcsoport frakcióvezető-helyettese (1999-2000), MSZP or- | szágos alelnöke (2000), honvédelmi miniszter (2002).
