Új Dunántúli Napló, 2002. november (13. évfolyam, 298-326. szám)

2002-11-07 / 303. szám

KULTÚRA RIPORT 7. OLDAL 2002. November 7., csütörtök A kulturális szövetség Pályázati felhívást tett közzé és nívódíjat alapított tagjainak a Pécs-Baranyai Kulturális Szövetség, segítséget nyújtva ezzel is egyéneknek és különböző csoportosulásoknak, hogy a kultúra és művelődés területén értékeiket megőrizhessék és fejleszthessék. Pályázati felhívást tett közzé a Pécs-Baranyai Kulturális Szövet­ség a szövetségi tagok és művelő­dési közösségek támogatására, melynek célja a kulturális értékek megőrzése, fejlesztése, a kulturá­lis, közművelődési területen dol­gozók menedzselése. Pályázni lehet a közösségi mű­velődést segítő kezdeményezé­sekre, illetve az egyének szakmai fejlődését elősegítő kezdeménye­zésekre, mint például nyelv- és szakmai tanfolyamokra, tanul­mányi utakra. A támogatás for­mája vissza nem térítendő egy­szeri támogatás, melynek maxi­muma ötvenezer forint. A pályá­zatokat november 20-ig lehet be­nyújtani. A szövetség ugyanakkor pályá­zatot hirdet a „Pécs-Baranyai Kul­turális Szövetség Nívódíjának” el­nyerésére is. Erre javaslatot lehet tenni helyi, megyei, országos és nemzetközi kulturális rendezvé­nyen, fesztiválon elért teljesítmé­nyért; művészeti közösségek, könyvtárak, egyesületek, baráti körök, klubok kulturális hagyo­mányainak ápolásáért, újjáélesz­téséért; települések, lakókörzetek új nívódíja közösségteremtő kulturális mun­kájáért; nemzetiségek, etnikai csoportok, vallási és egyéb közös­ségek folyamatos kulturális, mű­velődési tevékenységéért; szak­mai, szakértői tevékenységért, valamint évfordulók, hagyomá­nyok alkalmából szerveződő in­tézményi, helyi vagy regionális kiállítások, rendezvények elisme­réséért. A nívódíj három kategó­riában nyerhető el: művészeti, közösségi művelődésért valamint könyvtári tevékenységért. A pályázat, illetve a javaslat be­küldési határideje november 20., a nívódíj átadására a Magyar Kul­túra Napján, 2003. január 22-én kerül sor. A nívódíjhoz plakett, oklevél és hetvenezer forint jár. CS.L. Rangos díj pécsi pedagógusoknak Az Ericsson Magyarország Kft. idén az „Erics­son a matematika és fizika tehetségeinek gon­dozásáért” díjat általános vagy középiskolá­ban tanító két matematika- és két fizika tanár, áj ^Ericsson a matematika és fizika népszerű­sítéséért” díjat pedig négy matematika- és négy fizikatanár részére adományozta. A díja­zottak között van két pécsi pedagógus is. Azt, hogy az Ericsson-díj az utóbbi évek egyik legrangosabb pedagógusi elismerése lett, az is bi­zonyítja, hogy a díjazottakat a pályázatra beérke­zett javaslatok alapján a Bolyai János Matemati­kai Társulat és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat bizottságai választják ki, és a MATFUND Középiskolai Mate­matikai és Fizikai Alapítvány kuratóriuma hagyja jóvá. Az idén minderre októberben ke­rült sor, s a kitüntetettek között két pécsi pedagógus is szere­pel: az „Ericsson a matematika népszerűsítéséért” díjban ré­szesült dr. Poronyi Gábor, az Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola igazgatója, az „Ericsson a fi­zika tehetségeinek gondozásáért” díjat pedig Koncz Károly, a Babits Mihály Gyakorló Gimnázi­um tanára kapta. Poronyi Gábor munkáját 1964-ben a nagynyá- rádi általános iskolában kezdte, később középis­kolai fizika és számítástechnika tanár lett, és ma­tematikából doktorált. Évekig volt a tantárgy kö­zépfokú szakfelügyelője, majd matematika, szá­mítástechnika, pedagógia szaktanácsadó. 1991 óta a pécsi nyolcosztályos Árpád Fejedelem Gim­názium és Általános Iskola igazgatója, mely in­tézmény kiváló eredményekkel dicsekedhet: 4,00 feletti érettségi átlagok, 80 százalék feletti továbbtanulási arányok. A díj váratlanul érte, hiszen, mint mondja, üyesmire nem lehet számítani. Külön öröm szá­mára, hogy felesége két éve már kapott Ericsson- díjat, így ők az egyetlen család Magyarországon, ahol ez megtörtént. Nagymértékben az ő szervezőmunkájának kö­szönhetik a baranyai matematikát kedvelő gyere­kek ezrei, hogy az országban szinte az elsők kö­zött kapcsolódhattak be 1992-ben az akkor még újdonságnak számító Zrínyi Ilona matematika­versenybe. E versenyforma eredményességét és népszerűségét látva Poronyi Gábor 1996-ban ki­találta, és évente több pécsi matematikatanár se­gítségével megtervezi, megszervezi és sikerrel le­bonyolítja a Gordiusz Matematika Tesztversenyt a középiskolás matematikát kedvelő tanulók ré­szére. Koncz Károly jóval fiatalabb, 1960-ban szüle­tett. A Pécsi Tanárképző Főiskolán szerzett álta­lános iskolai matematika-fizika szakos okleve­let, majd az Eötvös Loránd Tudományegyete­men fizika szakon diplomázott. 21 éve tanít, fő­leg. fizikát, Jelenlegi munkahelye a Pécsi Tudo­mányegyetem Babits Mihály Gyakorló Gimnázi­uma, de tanít a Pollack Mihály Szakközépiskolá­ban is. Koncz Károly a tehetséggondozás terüle­tén olyan eredményeket ért és ér el, amelyre nem csupán Baranya megyében, hanem az egész országban felfigyeltek. Tanítványai kivá­lóan szerepeltek és szerepelnek a legkülönbö­zőbb fizikaversenyeken, egyikük, miután az utolsó gimnáziumi tanévét Olaszországban vé­gezte, bekerült az olasz fizikai diákolimpiái csapatba, ma pedig Cambridge-ben tanul. Koncz Ká­roly azért is örül a díjnak, mert évről évre igen kevesen kaphat­ják csak meg. Tíz éve készít fel versenyekre diákokat, mondja, s mindez nagy odafigyelést igé­nyel. Már csak azért is, mert nem könnyű a tehetségeket ész­revenni és kiszűrni. Arra a kér­désünkre, hogy az ifjú fizikusok között miért olyan ritka a lány, azt válaszolta, hogy bár kivá­ló képességű lányok is vannak, de egy bizonyos szint felett valóban ritka a fizikában jártas közü­lük. Feltehetően azért, mondja, mert más a gon­dolkodásuk szerkezete. CSERI LÁSZLÓ APRÓ CSODÁK. Marsai Ágnes grafikusművész Ablakok című tárlata látható a pécsi Arthus Galériában november 30-ig.____________________________________________________________________fotó: t. l. Amerikai támogatás az egyetemnek Az Ohio University at Athens amerikai egyetem támogatá­sával új információs közpon­tot adtak át tegnap a Pécsi Tu­dományegyetem (PTE) Köz­gazdaságtudományi Karán. Új információs központot avattak szerdán a PTE-n, Ohio-Pécs Inter­national Study Center néven. Az ünnepségen Dobay Päer, a Köz­gazdaságtudományi Kar, és Glenn E. Corlett professzor, az Ohio Uni­versity at Athens dékánja köszön­tötte a vendégeket. A két oktatási intézmény között a napokban alá­írt általános szerződés alapján az amerikaiak által felajánlott 100 ezer dollárból számítógépes te­rem, kézikönyvtár, valamint kon­zultációs szoba kialakítása is vár­ható a közeljövőben Pécsett. A központ a bővülő csereprogra­mokkal kapcsolatos feladatok ellá­tását tűzte ki célul, ezzel a PTE és a régió szakemberei számára sze­retnék megkönnyíteni a külföldi egyetemen fellelhető oktatási és kutatási területek megismerését. A támogató szándékai szerint a center működése révén biztosítha­tó, hogy a két térség vállalatai és a magánszemélyei között az eddigi­nél több kapcsolat épülhessen tó. A pécsi és az ohiói egyetem kö­zött már több mint tíz éve folya­matos az együttműködés. A bara­nyai megyeszékhelyen többek kö­zött - amerikai és magyar diákok részvételével - ennek keretében már zajlik képzés. o. z. Magyarul - magyarán Világörökség: együttműködés helyett széthúzás A pécsi önkormányzat ősszel létrehozta a Pécs/Sopianae Örökség Kht.-t, amely november elsején kezdte meg hivatalosan tevékeny­ségét. Erre az évre működési költségre és cégbejegyzésre a világ- örökség címen szereplő 30 milliós előirányzatból 7 milliót bizto­sított is számára. A társaságot azonban az eredeti szándék szerint valamennyi tulajdonos és kezelő részvételével kellett volna meg­alakítani, mindez feltétele is volt a világörökségi diplomának. Az önkormányzat legfrissebb kreá­ciója, a Pécs/Sopianae Örökség Kht. „nyűt”, hangsúlyozta a szeptember végi közgyűlésen dr. Tollet László polgármester. Eszerint később az érintett világörökségi helyszínek tu­lajdonosai, kezelői, mint a Pécsi Egy­házmegye, a Baranya Megyei Ön- kormányzat és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) csatlakozhatnak hozzá, ha kedvük tartja. Akik figyelemmel kísérték a világ- örökséggel kapcsolatos eseménye­ket, azok számára a nyitottság elle­nére első hallásra meglepetést okoz­hat, hogy a közhasznú társaságot a város egyedül hozta létre. Hiszen korábban komoly kísérletek történ­tek arra, hogy a kht.-t a tulajdonosok közösen alkossák meg. Két megálla­podás is született a minisztérium, a pécsi és a megyei önkormányzat, va­lamint az egyházmegye részvételé­vel, amelyekben a felek kifejezték azt a szándékukat, hogy együttmű­ködve kívánják irányítani a világ­kht. formát a kezdetektől ellenezte, az önkormányzatnak pedig kizáró­lag a közhasznú társasággal kapcso­latos javaslatai voltak. A város felvette a kapcsolatot ugyan a püspökséggel az együttmű­ködés érdekében, mondja dr. Újvári lenő, a kht. ügyvezetője, de a kezde­ményezésre nem kaptak érdemi vá­laszt. A tárgyalások során végül is abban maradtak, hogy ők létrehoz­zák a saját társaságukat, mert úgy tűnt, hogy az egyház nem kíván a kht.-ba belépni. Á város által létre­hozott társaság nem csupán a világ­örökségi műemlékegyüttes gondo­zását, amelynek érdekében közös szervezetet hoznak létre. Erre azért is szükség volt, mert nélküle a vüág- örökségi diplomát nem kapta volna meg a város. Az egyház eleinte part­ner volt az együttműködésben, de a Nyilatkozat Tudomásomra jutott, hogy a televízió választási műsorában a pécsi közgyűlés egyik képvi­selője igen elmarasztalóan szólt Mayer Mihály pécsi megyés püspök úrnak a város irányá­ban tanúsított magatartásáról, ezért az alábbiakat kell rögzíteni, hogy a kép teljes legyen. A városban gyakran büszkélkednek a világörökség címmel. A 90-es évek elején a püspök úr közbenjárására az osztrák kormány, név szerint dr. Busek akkori alkancellár egymillió schlinget - kb. húszmillió forint - juttatott a világörökség gyöngyszemét képező Péter-Pál sírkamra munkájára. Ez az adomány adta az első komoly lökést a kivitelezés szempontjából. Történt ez akkor, amikor a várostól a támogatás - a kedvezőtlen gazdasági helyzetre való hivatkozással - csekély mértékben csörgedezett. A püspök úr azóta is komoly figyelemmel kísérte ezt a tevékenységet. Megjegyzem, hogy fenti nyilatkozatot sem a püspök úrral, sem egyebekkel nem egyeztet­tem. Az igazság nem egyeztetés kérdése, azt fel kell tárni, és tudomásul kell venni. Somogyvári Imre, az „Alapítvány a pécsi ókeresztény sírkamrák megmentésére" kuratóriumának titkára örökséggel kap­csolatos feladato­kat látná el, hangsúlyozza az ügyvezető, hi­szen célja sokkal átfogóbb: Pécs város történelmi épített és kulturá­lis örökségének védelme, helyreállítása, megismerte­tése, s mindezen tevékenységek ko­ordinálása a tulajdonosok, kezelők és felhasználók között. Újvári Jenő szerint bár kívánatos lenne az egy­ház csatlakozása a szervezethez, de ha ez nem történik meg, attól még a vá­ros elvégzi a maga feladatait. Arra a kér­désre, hogy nem okoz-e gondot szá­mukra az a nem mellékesnek tűnő tény, hogy a látogat­ható objektumok közül a „korsós”, a Péter-Pál sírkamra és a cella trichora is az egyház tulajdoná­ban van, dr. Újvári azt válaszolta, hogy véleménye szerint a kht. az egyháztól függetlenül is fog­lalkozhat a tudományos problémák­kal, a római kor további feltárásával, a kulturális turizmus kérdéseivel. Továbbá a város mindezek ellenére is hajlandó a költségekhez hozzájá­rulni, mert a tét voltaképpen az, hogy tó fizeti az üzemelési költsége­ket. Nem kívánják ugyanakkor elvi­tatni az egyházi tulajdont, s nem tar­tanak igényt a bevételekre semr, amelyekből amúgy sem lehet meg­gazdagodni, hiszen egyelőre a tó­adások magasabbak. A tárgyalások során kiderült,, mondja érdeklődésünkre Moyer Mi­hály püspök, hogy ugyan az egyház maradt volna a tulajdonos és a be­mutatásra jogosult, de a kht.-ban a város több szavazattal rendelkezett volna, egy sor kérdésben érvényesít­ve akaratát. Ekkor szakadtak meg a tárgyalások. A város által létrehozott társuláshoz akkor csatlakoznának, ha „életben maradásuk” biztosított­nak látszana. A „korsós”, a Péter-Pál sírkamra és a cella trichora mindig is az egyház tulajdonában volt, egyhá­zi értéket képvisel, és egyházi szelle­miséget sugall, amely több, mint a történelmi ismeretekre leszűkített bemutatás. Ahhoz pedig ragaszkod­nak, érvel a püspök, hogy ezek az értékek ne sérülhessenek. Nemcsak a fenti három objektum nem a városé, tudtuk meg Csepregi Istvántól, a KVI megyei vezetőjétől, hanem az Ókeresztény Mauzóleum és az Apácza utca 14. alatt lévő óke­resztény sírkápolna sem, ugyanis ezek állami tulajdonban vannak. Ke­zelője a KVI, amely üzemeltetési szerződést kötött a múzeummal, és az összes költséget fizeti, kivéve a te­remőrök bérét. Sokat költöttek a vi­lágörökségi cím elnyerése előtt rájuk, hiszen megoldották a mauzóleum komplett klíma­berendezését, és restaurálták a fal­képeket. Arra a kérdésre, hogy voltaképpen mi az, ami a városé, Csepregi István azt válaszolta, hogy gyakorlati­lag maga a világ­örökségi cím, s az kétségtelen, hogy a cím kezderriényezése és kiharcolá­sa a város érdeme. Csepregi István elmondta ugyan­akkor azt is, hogy emlékezete szerint az önkormányzat hivatalosan soha sem kereste meg a KVI-t, és semmifé: le ajánlatot nem tett a közös társaság­ban való részvételre. CSERI LÁSZLÓ 4 Megőrzés és újítás Ha jól gondolom, érzelmi éle­tünkben vannak tudatos és kevés­bé tudatos megnyilvánulások. Az utóbbiakat egyre gyakrabban ne­vezzük zsigerinek. A lenézés, a megvetés, az utálat, az undor, a hányinger, a csömör nem jut el a tudatunkig, hanem a májunk, ve­sénk, bélzetünk, egyszóval zsigere- ink jönnek működésbe. Valamivel enyhébb reflex, ha élből, izomból történik: „Nem az a fajta vezető va­gyok, aki élből megy neki a dolgok­nak” - mondja valaki, akinek az in­tézkedései kiszámíthatóak. Az irra­cionális kuruckodást mint jellemző magyar karaktervonást jelöli valaki így: „a magyar ember élből szidja a királyt.” A csípőből szintén az elő­re megfontolás mozzanatát kap­csolja ki a cselekvésből. Eredete nyilván a vadnyugatra vezethető vissza. Nincs híjával a humornak a fogalom megjelölése mellett a „lép­csőházi gondolkodó”, az olyan em­ber megjelölésére, akinek csak lefe­lé menet jut eszébe a csattanó vá­lasz, mit a vitán kellett volna el­mondania. A humort illetően leg­alább ilyen szerencsés lelemény a muszájdzseki a kényszerzubbony rokon értelmű megjelöléseként. Az üvegzseb a korrupció elleni küzdelem terméke. Csak ne hogy foncsorozva legyen. - A borité- kol(om) képszerű kifejezése an­nak, hogy biztosra vehető valami­nek a bekövetkezése. Rónai István Ki ne találkozott volna a látvány és az élmény előtagú szavakkal, olya­nokkal, mint a látványkonyha, a látványpékség, a látványfürdő, ill. az élményvásárlás, élménypark, él ménystrand stb. Az bennük a kö­zös, hogy utalnak a tapasztalatszer­zés forrására, elsősorban arra, amit láthatunk, vagy más érzékszer­vünk segítségével a hagyományos­nál alaposabban megismerhetünk, azaz maradandó élményünkké vá­lik. Várható, hogy a sor bővül. Hal­lottam már, hogy van látványkami­on (üdítőitalt reklámozó, városról városra járó k.), aztán látványlift (csupa üvegből), látványtérkép (térben is ábrázolja az épületeket). Az idegenforgalom szakemberei szerint a legjövedelmezőbb gazda­sági ágazat a turizmus. Olvasha­tunk gyógy-, lovas-, szexturizmus­ról. Legújabban a sor az eutanázia- turizmussal bővült. Ott működik, ahol a kegyes halál törvényesen en­gedélyezett. Telitalálat a saját költ­ségén az űrutazásra vállalkozó multimilliomos dél-afrikai elneve­zése: úrhajós (ú-val), a közismert úrvezető helyett. Jobb, mint a hob1 hi kozmonauta. Mint minden nyelvben, úgy a magyarban is két irányzat érvé­nyesül szinte kezdettől fogva: az eddigi értékek megőrzése és új eszközökkel való bővítése, gaz­dagítása, a tudomány szavaival: az ortológia és a neológia.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom