Új Dunántúli Napló, 2002. november (13. évfolyam, 298-326. szám)

2002-11-06 / 302. szám

10. OLDAL 2002. November 6., szerda SÁTORHELY B EMUTATKOZIK * _______A FALU TÖRTÉNELME___________ Sá torhely régi neve Földvár volt, a Sátoristye nevét a törökök itteni sátortáboráról kapta, s ma is látható az a mesterségesen kialakított domb, ahol 1526-ban Szolimán tábori sátra állt. A legkorábbi régészeti em­lékek a koravaskorból és a korabronzkorból, továbbá a későbbi kelták idejéből maradtak fenn, de a III.-IV. századi és Árpád-kori településmaradványokat is fel­tártak ezen a vidéken. A települést először az 1333- 34. évi pápai „annata” jegyzék említi, amely leírja, hogy a környéken hol voltak templomok és papok. 1526. augusztus 29-én e területen zajlott le a végzetes mohácsi csata, melynek emlékét őrzi a falu külterü­letén hét hektáron kialakított történelmi emlékpark. 1784-ben Mária Krisztina főhercegnő, Albrecht főherceg felesége vette meg a kincstár­tól a bellyei uradalmat, s ekkor a fiókmajorságok közül Sátorhely köz­ponti szerepet kapott. A várudvar épületei közül az egykori tiszti laká­sok, a magtár és a cselédlakások ma is állnak. Egy 1828-ból szárma­zó okirat szerint „Földvár, vagy Sátoristye” lakossága 128 katolikus, 30 óhitű és 12 református személyből állt, és az uraságnak jól működő gazdasága volt. A nemzetiségek megoszlása 1850-ben: 156 magyar, 96 német, 33 szerb és 3 horvát. A nagybirtokot a háború után felosz­tották 8-12 holdas parcellákra, majd 1949-ben állami gazdaság lett, s ekkortól jelentős fejlődés indult el a településen. 1953-ban lebontották a barakkokat, üzemi konyha, munkásszálló, 1957-től szolgálati lakások épültek itt. 1961-ben a Bólyi ÁG-val egyesült a gazdaság, 1964-ben ta­karmánykeverő üzem épült, és 1970-ben létesítették a komlószáritót. 1984-ig Nagynyárád külterülete volt Sátorhely, és januárban lesz 19 éve, hogy önálló községi rangot kapott a falu. SZÜRETI FESZTIVÁL először volt idén Születőben a hagyományok A múltban gyökerező hagyo­mányok ápolása nem jellem­ző a faluban, viszont eddig évente három alkalommal tartottak össznépi ünnepsé­get, amit ettől az évtől kezdve további kettővel készülnek megtoldani. Míg a környező településeken meghatározó létszámban élnek a német nemzetiségűek, sőt szá­mos helyen alakítottak önkor­mányzatot a horvátok is, Sátor­hely lakói szinte kivétel nélkül magyarok. Érdekes, hogy így ala­kult, pedig legalább harminc csa­lád be is települt az elmúlt évek­ben hozzájuk. Persze, nem is csoda, hogy a térségben szinte egyedülállóan itt nem csökken a lélekszám, és szinte évek óta 720 lakója van a községnek, hiszen alig hét kilométerre van Mohács­tól, a városi lakótelephez odalát­ni a faluból, félóránként jönnek- mennek az autóbuszok - a város­ban a helyi járat se ilyen gyakori - ráadásul itt a 300 négyszögöles, minden közművel ellátott telke­ket teljesen ingyen adja az önkor­mányzat a házat építőknek olyan utcában, ahol kész a szilárd bur­kolatú út és járda is. A jószívű, segítőkész sátorhelyiek meg kü­lön figyelmet fordítanak arra, hogy lakóközösségük új tagjait befogadják. Nagy hagyománya van náluk a március 15-i ünnep­ségnek, a többnyire verőfényes kora tavaszi napon jön össze évente először a falu apraja-nagy- ja a parkban, hogy a szabadság- harcban résztvevőkre emlékező műsor után beszélgessenek. Má­jus elsején a gyerekeknek szá­mos játékos és ügyességi vetél­kedővel nagyszabású majálist tartanak évek óta, idén még egy remek játszóteret is ekkor avat­tak az új házak alkotta falune­gyedben, a felnőttek pedig főző­verseny mellett piknikeznek a szabadban. Augusztus 20-án tartják a falunapot, akkor min­denkit ebédre lát vendégül az önkormányzat, gondoskodik a zeneszóról is, aztán természete­sen szabadtéri bállal zárul a vi­galom. Október első vasárnap­ján idén először rendezett szüre­ti mulatságot a helyi baráti kör és a nyugdíjasklub, ahol akkora sikere volt a Lőrincz Árpád isko­laigazgató, itt mint kisbíró diri­gálta főszereplő gárdának, hogy évente ismételni kívánják ezt a programot is. Aztán máris ké­szülnek egy újabbra,- a Márton- napi vigaszságokra: töklámpá­sokkal fognak fölvonulni az óvo­dások és az iskolások, a szülők- nagyszülők, rokonok, ismerő­sök pedig úgy kapcsolódhatnak az eseményhez, hogy a forró te­ából és a zsíros kenyérből nem csak a fölvonulás közreműködő­inek, de minden jelenlévőnek juttatnak. Sátorhelyen a pincét is beépítik A falu egy négyzetkilométeres területen fekszik, s ennek leg­alább a fele fákkal, díszcserjékkel, virágzó növényekkel beül­tetett, illetve gyepes. Kora tavasztól késő őszig a hatalmas fák lombkoronája el is rejti a régebbi házak zömét, s inkább csak a keleti részen épült új, kisvárosi jellegű, igényes kivitelű, ta­karos otthonok láthatóak. A község egyébként Mohács térsé­gében szinte az egyetlen olyan település, amelynek a lélekszá- ma nem csökkenő.- Igyekeztünk olyan létfeltétele­ket teremteni, hogy jól érezzék magukat itt az emberek - mond­ja Jónás Ferenc, aki 1990-től pol­gármester Sátorhelyen, s a leg­Jónás Ferenc polgármester utóbbi választáson is fölényes szavazattöbbséggel bízták meg e tisztséggel. Az elmúlt több mint egy évtized alatt végzett fejlesz­tésekről szólva megjegyzi, hogy összességében 44 milliót megha­ladja a beruházásokra fordított pénz. Vezetékes ivóvíz és termé­szetesen villany korábban is volt a településen, s a megye falvai sorában az elsők között építették ki a szennyvízcsatorna-hálóza­tot, utána lefektették a földgázve­zetéket. Közben a salakos kispá­lyára bitumenes burkolatot csi­náltattak, leaszfaltozták a Hu­nyadi utca mögötti részt, földcse­rével házhelyeket alakítottak ki, s e telkekhez megnyitották a Bro- darics utcát, és természetesen ide valamennyi közművet is ki­építtették. Jelentős többletkölt­séggel járt 1994-ben a felső tago­zatosok visszatelepítése Nagy- nyárádról, hiszen nem csak a ta­nári kart kellett bővíteni, hanem magát az iskola épületét is kiala­kítani, s ehhez a várudvarban egy épületrészt újítottak föl. Egyébként a gazdaságtól sorra vásárolta meg az önkormányzat az ingatlanokat, azt a helyiséget, ahol a polgármesteri hivatal ta­lálható, mellette a posta helyisé­gét, azt, ahol most a kedvelt kis pizzéria üzemel, a templomot, no és azt a magtá­rat, amelyben ma már egy re­mek tornacsar­nok van.- Évekig gyűj­töttük erre a pénzt, és készül­tünk a húszmilli­ós beruházásra, amelyhez végül ötmilliós támo­gatást is sikerült pályázattal sze­reznünk. Két év­be telt, hogy az ódon falak közé olyan sportcsar­nokot varázsol­junk, amit az is­kolások torna­óráin kívül sza­badidős sportte­vékenységre is sokan használ­nak. De már elő- Az ingyen telkeken készítés alatt van ebben az épü­letben a pince hasznosítása is, ott egy ifjúsági klubot tervezünk kialakítani, valamint egy külön konditermet. Igazából a fiatalja­ink nézték ki maguknak ezt a he­lyet, nekünk pedig kötelessé­günk hozzá előteremteni azt a három és fél milliót, ami a számí­tások szerint kell a klub létesíté­séhez - jegyzi meg Jónás Ferenc, s a további tervekről szólva el­mondja, hogy a nyugdíjasoknak szintén szeretnének egy önálló épületet biztosítani. Ehhez egy olyan telket találtak, ahol évek óta a leendő ház lábazata áll, a tulajdonos nem akarja az építke­zést folytatni, de megtenné azt a község. Úgy kalkulálnak, hogy tízmillióból az is kijönne. Aztán ütemezték a faluház felújítását. sorra épülnek a házak Bóty-- . . \ % SÁTORHELY Bujád Nagynyaráda. ^ ?Nagybudmér ! y* iKisbudmér oTWas .Mais 'Pócsa UdvarO ... rí oMárok ÁyV,rá8°S Lippóo, oBezedek Ezt az ingatlant tízéves ingyenes használatra a Bóly Rt.-től kapta a község, s a nemes gesztust azzal viszonozzák, hogy a jó gazda gondosságával törődnek az épü­lettel, amit 2003-ban és a rá kö­vetkező évben kívül-belül telje­sen fel akarnak újítani. Amúgy Sátorhely lakóinak zöme a gaz­daság dolgozója, és jó a kapcso­lat a falu elöljárói, illetve a rész­vénytársaság vezetői között. Visszaköltözött az iskola Átmenetileg néhány fővel csökkent a tanulók létszáma az iskolá­ban, ám az „utánpótlás” ígéretes, hiszen az oviban éppen most szeptemberben kellett egy harmadik óvónőt is alkalmazni, annyi a gyerek. Az 1984. januári önálló községgé válását követően két év múlva, 1986 szeptemberétől teremtette meg az akkori elöljáróság a feltéte­lét annak, hogy az alsó tagozatosok helyben járjanak iskolába, a ré­szükre új intézményt építettek, s itt kaptak helyet az óvodások is. Az al­só fokú művelődési központ intéz­ményegyüttese szellemi és kultu­rális központjává vált a település­nek, s bár hagyományőrző tánc- csoport, vagy énekkar nem műkö­dik á "faluban, a közösségi rendez­vényeken mindig színvonalas, ked­ves műsorral lepték meg a gyere­kek a közönséget, mert erre min­denkor nagy figyelmet fordítottak a pedagógusok és az óvónők. Ahogy évről évre gyarapodott a falu lélekszáma, 1994-ben látták el­érkezettnek az idejét az önkor­mányzatnál, hogy a felső tagozato­sokat is haza vigyék Nagynyárád- ról, s a részükre a várudvarban ala­kítottak tantermeket. Abban az év­ben 76 általános iskolás gyerek volt Sátorhelyen.- Idén júniusban ballagott egy ti­zenöt fős nyolcadik osztály, ami nálunk komoly létszám, így jelen­leg csak 64 tanulónk van, de remé­lem, néhány éven belül megköze­lítjük az eddigi csúcslétszámot, ami nyolcvanegy diák volt - mond­ja bizakodva Jónás Ferenc polgár- mester, majd hozzáteszi, hogy falu éves költségvetésének összeállítá­sakor mindig az az elsődleges szempont, hogy az intézmények működésének a feltételét biztosíta­ni kell, minden egyéb feladat csak azután következhet. Örömmel hir­dették meg idén is a plusz egy óvó­női állást, hiszen az eddigi egy cso­port helyett szeptembertől a 31 kis­gyereket életkoruk szerint kicsi-, il­letve középső- és nagycsoportba kellett elhelyezni. Az önkormányzat egyébként minden lehetséges módon igyeke­zik támogatni a gyermekeket ne­velő családokat, valamint az idő­seket a faluban. Húsvétkor úgy a gyerekek, mint az öregek ajándé­kot kapnak, a beiskolázási támo­gatás az általános iskolásoknak abból áll, hogy valamennyiük szá­mára ingyenes a tankönyv, a kö­zépiskolásaik személyenként négy-, a főiskolások, egyetemisták ötezer forintot kaptak. Karácsony­ra újabb félmilliót készülnek le­osztani, most a nyugdíjasok vár­hatóan 1500 forintos bont kapnak, nyolcadikig valamennyi gyerek 500 forintot, plusz ekkora értékű ajándékcsomagot, a középiskolás­ok 2000, a felsőoktatásban részt­vevők pedig személyenként 4000 forintot vehetnek át. ■ Erdélyi partnerkapcsolat Jövőre lesz tíz éve, hogy az erdélyi Csíklázárfalva és Sátorhely elöljá­rói aláírták az együttműködési megállapodást. E szerződés tartal­maz ugyan kölcsönös programo­kat, de számos olyan momentu­mot nem is kívánnak papírra vet­ni, mint például a családok között kialakult igaz baráti kapcsolat. Évente egy alkalommal találkoz­nak, méghozzá úgy, hogy egyik évben a sátorhelyiek a vendéglá­tók, ami rendszerint nyárra esik, s ilyenkor az ide érkezők kirándulá­sáról, a megye nevezetességeinek megismeréséről is gondoskodnak, míg innen általában a március 15- i csíklázárfalvi ünnepséget is beik­tatva utazik el a delegáció. Elöljárók Tiszteletdíjas polgármester: Jónás Ferenc (55) gépkocsivezető. Alpol­gármester: Frank Istvánná (55) ad­minisztrátor. A képviselő-testület tagja: Hegedűs Ferenc (61) építész technikus, Óvári József (46) alkal­mazott, Schächter József (49) gép­kocsivezető, Sebestyén Béla (32) ács, Tátrai Tibor (39) alkalmazott, Takaró József (63) nyugdíjas ács. Körjegyző: Zimmermann-nédr. Ko­vács Anikó. Az iskola igazgatója: Lőrincz Árpád. Az óvoda vezetője: Farkasné Oláh Magdolna. Házior­vos: dr. Szá Zoltán. Védőnő: Nagy Gábomé. A nyugdíjasklub vezetője: Óvári Józsefné. A Sátorhely-Csík- lázárfalva Baráti Kör elnöke: Jónás­áé Lovász Teréz. A sportkörben az ifi és a felnőtt focicsapatok elnöke: iff. Frank István, _m sátorhely, dnnantnlinaplo. hu Az oldal a sátorhelyi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Berta Mária * » 1 I várudvar épületeit megvette az önkormányzat, a képen látható templomot és mellette a felső tagozatosok iskoláját líozták létre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom