Új Dunántúli Napló, 2002. november (13. évfolyam, 298-326. szám)

2002-11-06 / 302. szám

KULTÚRA RIPORT 7. OLDAL 2002. November 6., szerda Magyarságkutatók vitái Új folyóirat az Eleink - pécsi szerzőkkel Kitüntetések tudósoknak Ünnepség a magyar tudomány napján a PAB-on A Magyar Tudomány a Világ­ban Alapítvány kiadásában Pé­csett is bemutatták a most megjelent, Eleink című, ma­gyar őstörténettel foglalkozó folyóiratot. Az alapítványtevők között szerepel dr. Tóth József, a PTE rektora is. A kiadványt dr. Erdélyi István egyetemi ta­nár, főszerkesztő mutatta be. Pár éve éledt újra a Túrán, a ma­gyar eredetkutatással foglalkozó tu­dományok lapja. Kiderült, hogy a témakörben áthidalhatatlan ellent­mondások és művelőiben leküzd­hetetlen ellentétek feszülnek. Az amatőr kutatók magas száma, a múltban rejtőzködő és ott többek szerint nyilvánvalóan jelen lévő nyelvi-kulturális és antropológiai értelemben vett, vezető népcso­portra jellemző „nagyság” lépten- nyomon való bizonygatása és jól- rosszul leplezett politikai tendenci- ózusság jellemzi a helyzet elfajulá­sát. Olyan végletekig vezetett ez, hogy egyes teóriák szerint a ma­gyar nyelv ősi „világnyelv”, a ma­gyar kultúra alapkultúra. ...Melles­leg: Jézus is magyar volt. Évtizedekig élt, jól-rosszul mű­ködő elméletek és hipotézisek után László Gyula neves magyarságku­tató halálával vált lehetővé, hogy idáig fajuljanak a viták az ősma­gyarság körül. A nyilvánvaló politi­kai célzatok szekértáborokba kény­szerítették a többféle szinten is megosztott magyarságkutatókat. Dr. Erdélyi István, a Turánból kivált őstörténet-kutató, szerkesztő most Eleink címmel új orgánumot indí­tott útjára, amely a Magyar Tudo­mány a Világban Alapítvány kiadá­sában jelenik meg. Az alapítványte­vők között a magyar tudomány olyan neves személyiségei vannak, mint például dr. Tóth József, a PTE rektora. Az elmúlt hét végén Erdé­lyi professzor Pécsett, az Ifjúsági Házban megtartott, a népvándor­lás-kori Kárpát-medencével, és az érintett népekkel foglalkozó elő­adása keretében az Eleinket is be­mutatta. A folyóirat a legjobb hazai és külföldi kutatók tanulmányait kö­zölve az őstörténet-kutatás esemé­nyeit, fejleményeit nyomon követ­ve, a témakörbe tartozó szakirodal­mat ismertetve, a tudománytörté­neti hátteret is számba véve, viták­nak, véleményeknek is fórumot ad. Erdélyi professzor többek kötött A magyar őstörténet hun paradigmá­ja, a Magyar Őstörténeti Munkakö­zösség eddigi tevékenysége és A magyar őstörténet tudományos fo­galma címmel közöl tanulmányo­kat. Pécsről dr. Bárdi László az Amerikában élő Érdi Miklós: A hun lovas-temetkezések magyar vonat­kozásokkal című kötetét ismerteti. A már készülő, következő számok pécsi szerzői között többek között Csajághy György és Szöllősy Kál- mán is szerepel. bebessi k. Ünnepi keretek között ülték meg kedden a magyar tudo­mány napját a Pécsi Akadémi­ai Bizottságon. Hagyományo­san most adták át a tudós tes­tület díjait is, melyek közül a legfőbb elismerést ezúttal dr. Dóczi Tamás, az Idegsebészeti Klinika igazgatója kapta. Az ünnepi tudományos ülést dr. Méhes Károly, a PAB elnöke nyitotta meg, beszédében emlékeztetve rá, hogy a kis népeknek Széchenyi tör­ténelmi felajánlása után 177 évvel is különösen nagy súlyt kell fektetni­ük a tudományra és a kutatásra, mert előrejutásuk, életkörülménye­ik javulása csak ezúton érhető el. Külön szó esett a határokon túli magyar tudósokkal való közös munkáról. A régió szempontjából itt elsősorban a horvátországi és szlovéniai magyar szakemberekkel történő együttműködés lesz egyre fontosabb. Ennek jegyében tartotta meg elő­adását Bognár András, a Zágrábi Egyetem tanszékvezető tanára, az MTA külső tagja, aki a horvátorszá­gi magyarság demográfiai fejlődését elemezte. Fejtegetésének végkicsen­gése sajnos felettébb pesszimista volt, a professzor jóslata szerint ugyanis a horvátországi magyarság mintegy 30 év múlva el fog tűnni. Mint 1997 óta mindig, idén is dí­jakkal ismerték el a komoly szak­mai munkát a magyar tudomány napján. A PAB díját, melyet a Zsol- nay Porcelán Manufaktúra Rt.-vel közösen hoztak létre, ezúttal dr. Dóczi Tamás, a PTE Idegsebé­szeti Klinikájá­nak igazgatója vehette át, aki elsősorban a Pé­csett működő Diagnosztikai Központ létre­hozásával járult hozzá jelentős mértékben a tudományos és gyó­gyító munka fejlődéséhez. A PAB ezüst plakettjával tüntet­ték ki Göncz Lászlót, a lendvai Ma­gyar Nemzetiségi Művelődési Inté* zet igazgatóját, aki a Kárpát-me­dence kisebbségeinek történetét kutatja, illetve tevékenyen részt vesz az MTA Határon Túli Prog­ramjában is. Szintén ezüst plakettet kapott dr. Kuhn Endre, az orvoskar emeritus professzora, aki a sugár- kezelés új útjait kutatta. Hárman részesültek Tudomány­szervezési-díjban: Sülle Ferenc, a MÁV Rt. pécsi területi igazgatója, Vonyó József egyetemi docens, .tör­ténész, a PAB 30 éves történetének írója, valamint Vörös József, a PTE- TTK egyetemi tanára, a PAB gazda­ság- és jogtudományok szakbizott­ságának elnöke. Szintén tegnap avatták Simonyi Károly akadémikus bronz dombor­művét. • M. K. AZ ANK MŰVÉSZETI ISKOLA HALLGATÓI mutatkoznak be azon a kiállításon, amelyet Pécsett, a Ci­vil Közösségek Háza Gebauer Galériájában tekinthetnek meg az érdeklődők. A tárlat november 11-ig lá­togatható^ ______________________________________________FOTÓ. MÜLLER ANDREA A távoktatás jövőjéről A Pécsi Tudományegyetem Regio­nális Távoktatási Központjának szervezésében tegnap tartottak Pé­csett konferenciát a PTE központi épületében. Gáspár János, a PTE RTK igazgatója elmondta, a konfe­rencia célja, hogy megvizsgálják: hogyan lehet a szélessávú internet segítségével minél jobban és haté­konyabban elfogadtatni a virtuális oktatási formákat. A neves vendé­gek előadásain az úgynevezett „E- módszertanról”, vagyis az internet alapú távoktatással kapcsolatos pe­dagógiai, oktatásfejlesztési, mód­szertani kérdésekről esett szó. A szakember szerint hamarosan az interneten nagy sikerrel futó elő­adásokat követhetünk, ahol a szá­mítógép előtt ülő hallgató azonnal kérdéseket intézhet az oktatóhoz, így tehát valódi párbeszéd alakul­hat ki tanár és diák között. A PTE egyes karain már komoly előké­születeket tettek arra, hogy kihasz­nálják az internetes távoktatás szé- les lehetőségeit. __m. andrás csaba A Mecsek Egyesület 110 éve Könyvpremier a pécsi Városháza dísztermében Somosi László és Kunszt Márta is köszöntötte a jelenlévőket fotó, müller a. Tegnap délután a pécsi Város­háza dísztermében könyvpre­mieren mutatták be A Mecsek Egyesület története 1891-2002 című most megjelent, repre­zentatív helytörténeti kötetet. Kanszt Márta, Pécs város alpol­gármestere és Somosi László, az egyesület elnöke, a Pannonpower Rt. vezérigazgatója köszöntötte tegnap délután a Városháza dísz­termében a Mecsek Egyesület tör­ténetét feldolgozó, most megje­lent könyv bemutatójának részt­vevőit, vendégeit. A szerző, B. Horváth Csilla helytörténész is­mertette a 250 oldalas, igényes ki­vitelezésű kiadványt, amely az egyesület 1891. április 30-ai meg­alakulástól kezdve időrendben tárja elénk az eseményeket. Mint­egy 130 eredeti és korabeli felvé­tel van a könyvben, amely a kulcsszereplők életrajzi adatai­nak részletes ismertetése mellett az évkönyvek bibliográfiáját is közli. Baronek Jenő, a könyv szerkesztője lapunk kérdésére el­mondta, hogy a 130 tagot számlá­ló Mecsek Egyesület az alakulása­kor kitűzött célokkal összhang­ban ma is a természetjárás támo­gatását tekinti fő feladatának. Gondot fordítanak a természetvé­delemre és az erdei turisztikai út­vonalakra, pihenőkre is. A fél év­százados kényszerű szünet után 1993-ban újraalakult egyesület az alapcélok mellett a Mecsek szün­telen szépítését, az ezzel kapcso­latos ismeretterjesztést is felada­tának tekinti. Évente évkönyveket adnak ki. Mindebben nagy segít­séget jelent, hogy az önkormány­zat mellett olyan céget tudhatnak maguk mellett, mint az egyesüle­tet teljes erkölcsi súlyával támo­gató Pannonpower Rt. A megala­kuláskor a régi városközpontot a Krumpli-völgyön, a mai Hunyadi úton át vezető út kötötte össze a Mecsek Kapunál az erdővel. Mára minden megváltozott. Csak a szív és a cél maradt a régi. BEBESSI KÁROLY A pénz istene mérlegserpenyőjében A tervek szerint a bírák fizetését 2003- ban július l-jétől, majd november 1-jétől emelnék egyaránt 25-25 százalékkal. Mindennek az is indoka, hogy a magyar bírák illetményüket tekintve az utolsó előtti helyen állnak Európában, és bé­rük csak töredéke az Európai Unió átla­gának. A „mihez képest sok vagy kevés az 50 százalékos béremelés” kérdésé­ben ez az egyik összevetési lehetőség. Talán megbocsátható mértékű mitológiai képzavar azt mondani: a magyar bírák a pénz bekötetlen szemű istenének a serpe­nyőjébe kerültek. A kétlépcsősen 50 száza­lékos béremelésük nyilván kiváltja a népes, anyagi érdekvédelmükért hagyományosan nagyobb hangon fellépő hivatások képvise­lőinek a berzenkedését, illetve a létmini­mum közelében tengődök háborgását. Baranyában jelenleg 92 bíró van, vagyis eléggé kevesek által gyakorolt hivatás. A sú­lya a specialitásából adódik. Ezt hangsú­lyozza dr. Stelzámer Ottó, aki 2002 júniusa óta a Baranya Megyei Bíróság elnökhelyet­tese, emellett négy éve a Magyar Bírói Egye­sület Baranya Megyei Szervezetének elnö­ke, és közel ennyi ideje az egyesület orszá­gos elnökségének tagja. Az egyesület ter­mészetesen egyik kezdeményezője volt a bírói javadalmazás felzárkóztatásának.- Á bírói jövedelmekről a sajtóban olyan adatok jelentek meg, amelyek nem a bírói tevékenység mellé sorolható foglalkozások jövedelmi viszonyaival kerültek összevetés­re. Figyelmen kívül maradtak olyan össze­hasonlítási kritériumok, amelyek hiányá­ban nem érthető annak indokoltsága, hogy miért emelkedik ennyivel a bírák illetmé­nye - mondja az MBE baranyai elnöke. - A bírói függetlenség személyi garanciának egyik fontos összetevője a javadalmazás. A bírók jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény rendelkezik arról, hogy a bírót hiva­tása méltóságának és felelőssége súlyának megfelelő, függetlenséget biztosító javadal­mazás illeti meg, a bíró részére a feladatai Mihez képest? A legalacsonyabb bírói bruttó alapilletmény 2001-ben 188350, idén 202 950 forint volt. Ehhez járul a beosztási pótlék: az alap- illetmény 10 százaléka a helyi bíróságoknál, 20 a megyei bíró­ságnál, 40 az ítélőtábláknál, 60 a Legfelsőbb Bíróságon dolgo­zó bírák esetében. A jogvégzett fogalmazó bére és a kezdő bí­rói illetmény között 0,38-0,47, a bírósági titkár esetében pe­dig 0,7-0,9-es szorzószám van. (Jelenleg Baranyában 11 tit­kárvára bírói kinevezésére.) Ehhez képest néhány adat, hogy az alsóbb régióban miként alakultak a köztisztviselői bruttó alap- illetmények 2001-ben: városi önkormányzati osztályvezető, me­gyei földhivatali osztályvezető 231000, megyei közigazgatási szerv főtanácsadója 246500, körjegyzők 3000<iél kisebb lé­lekszámú településen 206250, jegyzők 3000-10000 lélek­számú településen 255750, jegyzők 10000 lélekszám felett: 264 000, minisztériumi osztályvezetők 231000 forint. megfelelő ellátásához szükséges feltételeket biztosítani kell. Erről nemzetközi dokumen­tumok - az ENSZ köz­gyűléséé, az Európai Ta­nács Miniszteri Bizottsá­gáé, az Európa Tanácsé - is kötelezettségeket fo­galmaznak meg. Ezek lényege, hogy a hivatásos bírói tisztséget gyakorló bírónak olyan szintű javadalma­zást kell biztosítani, amely az igazságszol­gáltatás során tanúsított magatartását, füg­getlenségét és pártatlan­ságát megkérdőjelező módon befolyásolni szándékozó nyomásgya­korlásokkal szemben vé­delmet nyújt a számára.- Előfordult Baranyá­ban is, hogy verseny- szférába ment ki a bírói karból valaki - fiatal em­ber -, mert nem tudott olyan életszínvonalon élni, ami elvárható lett volna jogász kollégái szemében. 130 ezer fo­rint nettó bérrel bizony nemigen lehet lépést tartani egy kicsit is befu­tott fiatal ügyvéd jőve­Lettország ' Magyarország Észtország Csehország Lengyelország Moldova Litvánia Szlovénia Németország Ausztria Ciprus Egyesült Királysága 4392 5976 A LEGALACSONYABB BÍRÓI BRUTTÓ ÉS NETTÓ BÉREK GYERMEKTELEN ÉS NEM HÁZAS BÍRÓ ESETÉBEN Jelmagyarázat: ' nettó összeg (euró) j HH bruttó összeg (euró) : delemszerzésével - mondja a megyei bíróság elnökhe­lyettese, és hangsúlyozza: nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a körülményt, hogy a bírákkal szemben más foglalkozásoknál,' álla­mi szolgálati viszonyoknál szigorúbb összeférhetetlen­ségi szabályok léteznek.- A bíró tisztsége ellátá­sán kívül csak tudományos, művészi, irodalmi, oktató és műszaki alkotó munkát vé­gezhet kereső tevékenység­ként, csak ezzel nem veszé­lyeztetheti függetlenségét és pártatlanságát, illetőleg nem keltheti annak látszatát, nem akadályozhatja hiva­tali kötelezettségének teljesítését. A bírák önálló jog- és hatáskörrel rendelkező álla­mi alkalmazottak, akik speciális eljárás keretében különleges felhatalmazással él­ve a Magyar Köztársaság által reájuk ruhá­zott hatalomból adódóan hozzák a dönté­seiket. Az önálló jog- és hatáskör rendkí­vül fontos elválasztójegy. A köztisztviselői szférában az egység nevében az osztály- vezető jogosult aláírásra, illetve döntésre. Nem véletlen, hogy a rendszerváltást kö­vetően a bírói bérek meghatározásánál a minisztériumi osztályvezetői szinthez ál­lították be a bírói kezdőbért. Egy bíróval szemben nagy az elvárás mind a szakmai kar, mind a társadalom ré­széről. Lezserségtől mentes minőséget illik adnia az életvitel minden területén, hogy hivatása tekintélye kikezdhetetléh legyen. Ehhez azonban - mondják a hivatás gya­korlói - a bíró szakmai lelkületének is ki­egyensúlyozottnak kell lennie. Például ne érezze magát anyagi kondíciói miatt lené­zettnek a közvélemény szemében. Közér­dek, hogy napra kész tudással munkájára koncentrálhasson, ne pedig megélhetési gondjai lehetséges - netán erkölcsileg kétes- megoldásán töprengjen az ügyek igazsá­gos, szakszerű - és lehető minél gyorsabb!- eldöntése helyett. ______ dunai i.

Next

/
Oldalképek
Tartalom