Új Dunántúli Napló, 2002. november (13. évfolyam, 298-326. szám)
2002-11-30 / 326. szám
nyerjUK meg a versenyt: Október a mellrák elleni küzdelem hónapja. Ennek jegyében az Egyesült Államok után Magyarországon először jelentették meg Nancy Goodman Brinker könyvét. Az USA budapesti nagykövete saját történetét írta meg az emlőrák leküzdéséről, Nyerjük meg a versenyt! címmel. Nancy Goodman Brinker a Susan G. Komén Mellrák Alapítvány megalapítója, amelyet a betegségben 1980-ban elhunyt egyetlen nővére emlékére hozott létre. Ma a Komén Alapítvány az ország egyik legnagyobb civil szervezete. Nancy Brinker, aki maga is gyógyult mellrákbeteg, az amerikai üzleti élet, a kormányzati és a civil szféra közötti [U kapcsolatok előmozdításával segítette felépíteni ezt a szervezetet. Brinker asszonyt 1986-ban Reagan elnök az Országos Rák Tanácsadó Testület tagjává nevezte ki, 1990-ben pedig, Bush elnök idején ő vezette az elnöki rákbizottságot és felügyelte az országos rákellenes programot. Ezenkívül Quayle alelnök meghívására ő lett az elnöke a mellrák- ellenes kutatást felügyelő albizottságnak. A Ladies’ Home Journal magazin a XX. század 100 legfontosabb asszonya közé választotta. A nagykövetet szoros barátság fűzi a Bush családhoz. Nancy Goodman Brinker Nyerjük meg a versenyt! című, most magyarul is megjelent könyvében nem tanácsokat osztogat, hanem olyan kérdéseket és válaszokat fogalmaz meg, amelyekkel betegsége kapcsán találkozott. E könyvből is kitűnik, hogy a rákos beteg krízishelyzetében fontos segítség az orvos személye, de szükség van olyan társra is, aki már végigélte a küzdelmet. Könyve részben önéletrajz, részben jól használható emlő-egészségügyi kézikönyv. Mindez nagyon fontos lehet nekünk, magyaroknak, hiszen hazánkban a drámai statisztikák alapján napjainkban minden negyedik rákos nő melldaganattól szenved, és minden tizedik nőnek van esélye arra, hogy ezt a kórt kapja meg. Évente 4500 emlőrákos beteget diagnosztizálnak az orvosok, és mivel a szűrési rendszer még nem megfelelően kiépített, az önvizsgálat életmentő lehet. A mellrák a női daganatokban a halálozási lista vezető betegsége. A szűrésére alkalmas műszer több százmillió forintba kerül, és amíg nincs elegendő belőle az országban, nem marad más hátra, mint a rég bevált önvizsgálat propagálása, megtanítása, amelynek módszerét részletesen leírja Brinker. A népegészségügyi program részeként tavaly decemberben indult el a 45-65 év közötti nők mammográfiás emlőszűrése. A magyar nők esetében a legmagasabb daganatos halálozást az emlőrák okozza - évente 2600-an vesztik életüket. Ha az érintett korosztály hetven százaléka megjelenne a szűréseken, a halálozások száma akár a felére visz- szaesne. A programot Nancy Goodman Brinker is támogatja, ő az USA-ban több mint 300 millió dollárt szerzett a mellrák elleni küzdelemre. Ő is hangsúlyozza, hogy a kellően korán felfedezett emlőrák nagy eséllyel gyógyítható. Ezt az érintettek is tudják, azonban az orvosok mégis számos olyan esettel találkoznak, amikor akár a laikus számára is egyértelműnek kellett volna lennie, hogy valami nincs rendben a mellével. A műtétre kerülő rákos daganatok többségének a méretei még tíz évvel ezelőtt is meghaladták a másfél-két centimétert, tehát jóval a tapintható- ság határa felett voltak. Brinker többek között szól a mell elváltozásának diagnosztikájáról, a legkorszerűbb módszerekről. A mammográfiás vizsgálattal már apró elváltozások is kimutathatók, a kezdődő daganatok nyolcvan százaléka kiszűrhető - ez az érték meghaladja a tüdőrákszűrésnél szokásos számokat. A mam- mográf az emlő belső finomszerkezetét vizsgálja lágy röntgensugárral. A legmodernebb készülékek és képhordozók felbontóképessége a megfelelő gyakorlattal rendelkező szakember számára akár az 5 mm-es gyanús szövettömörülés felismerését is lehetővé teszi. Az eddigi tapasztalatok szerint Magyarországon a nők 35-40 százaléka megy el a szűrőállomásokra. Vélhetően az első két évben jelentős számú elváltozást találnak, de ez később csökkenni fog. A minimális cél az, hogy 2010-re 20 százalékkal A tökéletes nő újraértékelése Minden nő számára létfontosságú, hogy a mellrák előtt, közben és utána újraértékelje a tökéletes nőről alkotott fogalmát. Az számít, hogy milyen méretűek és alakúak a melleink, és hogyan mutatunk fürdőruhában? Vagy az a képességünk, hogy felneveljük és megóvjuk azokat, akiket szeretünk? (részlet Nancy Brinker könyvéből) csökkenjen a rákhalálozás aránya. Cs. L. Nancy Goodman Brinker, a könyv szerzője Figyelmeztető jelek Az itt felsorolt elváltozások közül bármelyik lehet mellrák jele, észlelése esetén azonnal forduljunk orvoshoz! Keményedés, gombóc, daganat; a mellbimbó behúzódása vagy kisebesedés; az egyik mell mélyebben lóg, mint a másik; az egyik mell duzzadtabb, mint a másik; a bőr jellegének vagy színének megváltozása; a kar duzzadtsága. Ha ilyen feltűnő jeleket nem észlelünk, akkor is rendkívül fontos havonta az önvizsgálatot elvégezni, az öndiagnosztizálással már nagyon sok asszony mentette meg az életét. Legjobb, ha a menstruáció után egy héttel ellenőrizzük melleinket. Ilyenkor a legkevésbé duzzadtak, és ezért a legjobban vizsgálhatók. A Susan G. Komén Mellrák Alapítvány a következőket ajánlja: Havi mell-önvizsgálat 20 éves kor után; klinikai emlővizsgálat képzett szakember segítségével, legalább 3 évente 20 éves kortól, és évente 40 év után; évente mammográfia a 40 év feletti nőknek. 8 Szépség , egészség K
