Új Dunántúli Napló, 2002. november (13. évfolyam, 298-326. szám)
2002-11-30 / 326. szám
6. OLDAL BÁR B E M U T A T K 0 Z I K 2002. November 30., szombat A FALU TÖRTÉNELME A falu területén fellelt vörös betétű edénytöredékek tanúsága szerint itt már az újabb kőkorban is élt egy közösség. A római korból fal- és or- szágút-fna- radvány, az avarkorból sír maradt fenn. A települést 1296- ban említi először írásos emlék Boor, illetve Bor néven, de később Baryként is előfordul. A település fennállása óta fontos stratégiai útvonal mentén feküdt. A falut 1599-ben szabad hajdúk pusztították el, újbóli fellendülésére a napóleoni korig kellett várni. A XVII. században szlávok, szerbek és magyarok, később németek költöztek Bárba. 1800 körül épült a ma Mattyasovszky-fé- le Fehér és Sárga néven ismert, országos védettséget élvező kastély a kápolnával együtt. Az előző politikai rendszerben Dunaszekcső- höz tartozott település 1993-ban vált önállóvá. . Q.Székelyszabaf ,o ’ . Ktsnyárád c Babarc oöjínohács bar.dmantulinaplo.hu Az összeállítás a bán önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Barabás Béla Kicsit hangos, de vonzó falu Bár Dunapart, kellemes környezet, gondozott zöldterületek, teljes közművesítettség és kiváló közlekedés jellemzik Bárt. Az utóbbi egyben a falu legfájóbb pontja is: az egyetlen zavaró tényezőt a falun átdübörgő kamionok jelentik. Bár tagadhatatlanul vonzó település, mind az itt élők, mind az ide látogatók számára. A mintegy 630 lakosú község gyönyörű természeti környezetéről sokat elárul az a tény, hogy má már a Duna-Dráva Nemzeti Park védettségét élvezi. A Dunára mesés kilátás nyílik Bár-Szőlőhegy üdülőterületének lankáiról. A helybéliek komfortjáról folyamatosan gondoskodik az önkormányzat. A hasonló méretű falvak közül kevés a teljesen közművesített, Bárban ez is adott: utolsóként a Dunaszekcsővel közös szennyvízrendszer 1998-ban épült meg. Példás a csatorna- hálózatra való lakossági rákötések aránya. Az ön- kormányzat bővítette a korábbi vízhálózatot is. A tavalyi év legnagyobb beruházása a falu területét és lakosságát tekintve meglepően nagy faluház teljes külső-belső felújítása. Azonfelül, hogy az épület modem és energiatakarékos hőzáró vakolatot kapott, pazar mind a külső, mind a belső kivitelezése, beleértve a berendezést is.- Bőven vannak terveink a jövőre nézve is - mondta Oláh András, Bár új polgármestere. - Több utat is helyre kell állítanunk, amelyet a szennyvízcsövek lefektetésekor fel kellett’ törni. Szeretnénk továbbá esztétikus utcanév- és információs táblákkal is ellátni a falut. Az utóbbi munkához már hozzákezdtek, ám pályázatukon a vártnál kevesebbet nyertek a megyei önkormányzattól, így jövőre tudják folytatni. Ugyanígy folytatásra vár az évek óta folyó pinceprogram: ebben az évben 3 millió forintot fordítottak régi, elfeledett üregek tömedékelésére. Felújításra vár az első világháborús emlékmű is. A gyakorlatilag folyamatos tömegközlekedés a falut átszelő 56-os útnak köszönhető. Egyben ez az út jelenti a helybéliek legnagyobb gondját is: a Baron átdübörgő, mind nagyobb számú kamion tönkreteszi a helybéliek otthonait. Megoldást erre csak egy elkerülő út, vagy a 6-os út megépülése jelentheti. Ehhez az önkormányzat legfeljebb szándékával tud hozzájárulni, enyhülést csak egy komoly állami beruházás hozhat. Több település összefogásával szívesen építenének viszont kerékpárutat Mohács és Dunaszekcső felé. Igaz: a beruházás így sem lenne olcsó, de még inkább fellendítené Bár turisztikai vonzerejét. Az újonnan kialakított béri ifjúsági klub Várják a turistákat Bár felkészült a turisták fogadására. Az ide látogatóknak a Szűcs- és a Holecska-házban igényes környezetben biztosítanak elhelyezést. A kultúrára fogékonyak a két, országosan is védett kastélyban, parkjaikban, illetve velük szemben lévő, festői környezetű Mattyasovszki-kápolná- ban gyönyörködhetnek. Tavaly óta komoly lehetőségek várják a horgászokat is. A Duna haltartalmáról megoszlanak ugyan a vélemények, ám a tavaly új tulajdonos kezelésébe került bári horgásztó bárkit bőségesen kárpótolhat a folyam partján esetleg hiába eltöltött órákért. A falu vezetői A falu polgármestere Oláh And- (43), óvodapedagógus, Kult Fe- rás (51), kőműves, alpolgármes- renc (56), laboráns, Müllerlei Imiére Kapitány Sándor (41), üzem- re (39), vállalkozó és Weitzl Mag- mérnök. dolna (36), köztisztviselő. A néA képviselő-testület tagjai: met önkormányzat elnöke Erős Arányiné' Berlinger Anna (42), Istvánná, a faluház vezetője Ta- banktisztviselő, Erős István (43), kács Nagy Zoltánná. gépkocsivezető, Erős Istvánná __________________________S jV lindenki támogatja a kultúrát A település lakossága felerészben német, felerészben magyar ajkú. Ennek ellenére a hagyományos rendezvények nem különülnek el élesen. Bárban nincs sok kulturális egyesület, amin nincs mit csodálkozni, hiszen egy hatszáz fős faluról van szó. A meglévők azonban igen hatékonyan működnek. A Mondschein Liederkranzról hallhattak talán a legtöbbet a környéken. A főleg idősek alkotta dalkör mindössze három éve alakult, de nívós énekükkel máris állandó szereplői lettek a térségi települések programjainak. A csoportok kis palettáját a Kisködmön Gyer- mektánccsoport és a Bári Sportegyesület színesíti, az utóbbi fő csapásiránya természetesen a futball. A civil kezdeményezéseket a Kincskereső Közalapítvány fogja össze, ők, és a német ön- kormányzat pénzzel és pályázatokkal is segítik a helyi csoportokat, illetve rendezvényeket. A bári programok sorát a svábbál nyitja, a hagyományos nemzetiségi műsorral. Májusban az intézmények családi napra várják a báriakat, a későbbi szülők-neve- lők bálja általában valamilyen nemes célt szolgál bevételével. A legnépszerűbb program vitathatatlanul a szüreti fesztivállal egybekötött falunap. A templomban tavaly először tartottak adventi koncertet, ám ebből is hagyományt teremtenének a szervezők. MEZŐD BEM UTATKOZIK A nyugalmas Meződért A Sásdtól 4 kilométerre fekvő, szelíd lankáktól kísért kisközség kiegyensúlyozott, rendezett település képét mutatja, noha az itt élőket korántsem veti föl a jólét. Azért az 1000-1200 négyszögöles porták, a nagy gazdasági épületek, a táp- és takarmánybolt az elkötelező múlt mellett a mai meződiek szorgalmáról is sokat elárulnak.- 1985-től Sásdon végrehajtó bizottsági titkárként dolgoztam, 1990- ben hívtak az egyetemre, ahol ma az Állami Jogtudományi Kar Köz- igazgatási Jogi Tanszékének vagyok tudományos főmunkatársa. 1998-tól a PTE főtitkári teendőit is végzem - mondja dr. Kóbor Gyula polgármester. - A első választásokat vezényeltük, amikor felmerült a személyem polgármesterként. Sokat nyomott a latban, hogy feleségemmel, Wimmer Annával, aki Komlón köztisztviselő, és két - ma már felnőtt - gyermekünkkel 1986- ban Meződre* költöztünk. Indulásunk éveiben gazdálkodtam, sőt, mániámnak hódolva egy ideig voltam háztartási faárukészítő kisiparos is. A házunkban és körülötte - mondhatom, hogy profi faesztergályosként - sok mindent megcsinálok magam. Mások is kérdezték, miként győzöm mindezt együtt: én szinte soha nem vagyok tétlen, és azt hiszem, a családi környezet - például a körjegyzőségen dolgozó fiam segítsége - is magyarázat erre. De kezdhettem volna a jól együtt dolgozó képviselő-testületünkkel, nem szólva arról, hogy mi valóban MEZŐD LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA B 175 172 168 1995 1996 2002 társadalmi munkában intézzük a falu ügyeit, hiszen az utolsó két ciklusban nem vettük fel a tiszteletdíjunkat sem.- Meződ 170-180 lelkes, elférnének egy tízemeletes bérházban. Éltek itt valamikor közel 500-an is, németek a felső faluban, akiket kitelepítettek, és magyarok az alsóban - de ez már a régmúlt. Azért arra ma is tapintattal figyelünk, hogy a faluban mindenütt egyenletesen haladjon a kaszálás, a köz; területek gondozása... A múlt rendszerben az erősödő centralizáció, az iskola megszüntetése, az értelmiség, később a fiatalság eláramlá- sa és az építési tilalmak tették padlóra a falut, de Meződ az utolsók között kapott bekötőutat. Mindösz- sze egyetlen telefonnal dicsekedhetett egészen a rendszerváltásig. Az egészséges ivóvíz ide is lajtos kocsivá jutott, mint számos más községbe. 1989-ben fúrattunk a területen kutat, és a következő évre lett vezetékes vizünk. A rendszerváltással bekövetkező munkahelyi létszám- leépítések kevéssé rázták meg a falut, mára pedig az aktív, munkaképes korú korosztály többsége el tudott helyezkedni a környéken. De kerestünk közös munkát is: én a ravatalozót és a temetőt választottam: a ravatalozó társadalmi munkában 1992-ben felépített, építészeti díjat nyert épületére valamennyien büszkék vagyunk. Az utak portalanítása mellett a főutcán végig élkészültek a járdák, rendbe tettük a faluházat, önkormányzati garázs és raktár épült, ahová a már régen megvásárolt kistraktorunk, teherautónk, és más eszközeink kerültek. Már minden második házban van telefon - a kábelét magunk fektettük le. Konditerem létesült a fiataloknak, idén elkészült a sportpálya is - helyét egy évtizedig töltögettük fel, hogy erre alkalmas legyen. Feltétlenül bővítenünk kell a faluházat, hiszen a rendezvényeink - bálok, falugyűlés, templom híján a mise - már kinőtték, és egy-két számítógépet is szeretnénk beszerezni. Ezek mind reális tervek! Hosz- szabb távon nagyon szeretnénk, ha temploma is épülne a katolikus falunak. Sajnos a gázvezeték kiépítése a jelenlegi 8 milliós költségvetésünk többszörösét vinné el. El kellene gondolkodni a meződi tó felélesztésén is, de megvallom, én nem gondolkodom falusi turizmusban, hanem abban, hogy a település üzemeltetése és szociálpolitikája az itt élőknek biztosítson kiegyensúlyozott életfeltételeket, nyugalmas falusi életformát. Az elsők közt volt a későbbi törvényt megelőző szociális rendeletünk: ez annyit jelent, hogy tizenhárom éve mindent normatívák alapján juttatunk a lakosságnak, az ellátások többsége alanyi jogon jár mindenkinek. Közmegegyezés van abban, hogy kinek milyen támogatás jár - nincs kilincselés. Ebben az elosztási elvben ki kell mondanunk azt, ami valóban tény is: a lakosság szegény, azaz 99 százalékban rászorult. így - egyebek közt - minden meződi egyetemistát ösztöndíjjal támogattunk már a Bursa Hungari- ca életbe lépése előtt, és aki nem részesül kiegészítő családi pótlékban, az annak megfelelő gyermekjóléti o, MC7nn0 / Tékeso Gödre MEZŐIJE öTarrós Baranyajeoöo- ( , Paléo Y\ p Baranyaszentgyörgy SásdV^ ^e,SŐ€9ersze9 Síáov Mindszentgodisa Vaiga Ügető Q; Tórmás o6yjjnrip|0sény ÍWCe Bakócao Kisbeszti támogatást kap. A mi igazi nagy problémánk az inaktívak számának növekedése, és a megfelelő munkahelyek kínálata, azzal a kockázattal, hogy a fiatalok elhagyják a falut. Az is igaz viszont, hogy nem tartozunk a krónikusan elöregedő települések közé, sőt, a születések száma nő, és fiatalok is települtek a faluba. A község vezetői Meződ polgármestere: dr. Kóbor Gyula (47 éves, egyetemi oktató, a PTE főtitkára). Alpolgármester: Illés Ferenrné (51, vállalkozó). A képviselő-testük' tagjai: Bíró Árpád (52, vasb szerelő), Görföl Róbert (37, kagépvezető), Niedermayer Károlyné (38, varrónő), Sánta Károly (MÁV-al- kalmazott). A településen kisebbségi ön- kormányzat nincs. Az önkormányzat címe: 7370 Ságvári utca 45. telefon: 475-577. Meződ a Sásdi Körjegyzőséghez tartozik, körjegyző Kajdon Béla. A településen a rendezvények színhelye a nemrégiben felújított faluház. mezod.dunantulinaplo.hu Az összeállítás a meződi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Bóka Róbert __________A TELEPÜLÉS TÖRTÉNELME_____________ Me ződ minden valószínűség szerint Árpád-kori település, amelynek a területén római és középkori leletekre bukkantak a régészek. Az első írott fonás 1475-ben Mezeed tonnában említi, amikor a Tolna megyei Dombói uradalomhoz tartozott, majd 1698-ban Baranya vármegyéhez kerül. A török hódoltság után indul fokozatos fejlődésnek a falu, későbba lélekszámaaXi/lll.századba -^telepedőnémeteknek is köszönhetően az 50Oat is megközelíti. Később Esztertiázy Fái birtoka. Első iskolája 1843foan épül a Pécsi Püspökség támogat-: -aval. AXX. század első felében a falu gazdag kisiparos és állattartó mtf -.idelkező, módos kisközség képét mutatja jelentős szarvasmait éss' .ománnyal. Az 1947- ben kitelepített németek helyére felvidéki m; ~ öltöztettek. 1950ben alakul a termelőszövetkezet, melyet 1962-ben „gyesitenek a sásdrval, majd 1965-ben Meződ Sásd társközség- lesz. Lakossága fogyatkozni kezd, szerep nélkül településként az utolsók közt - 19714aen - kap csak bekötőutat, általános iskoláját 1972-ben szüntetik meg. A rendszerváltást követően indul fejlődésnek, amit az önálló önkormányzatiság mellett elsősorban lakói szorgalmának és részben a várossá előlépő Sásd közelségének köszönhet. A KÖZSÉG építészeti díjat nyert ravatalozója i 1
