Új Dunántúli Napló, 2002. november (13. évfolyam, 298-326. szám)

2002-11-28 / 324. szám

6. OLDAL H I T É LET 2002. November 28., csütörtök Takarót a hajléktalanoknak A tél közeledte újabb megpró­báltatások elé állítja a hajlék nélkül maradottakat. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat orszá­gosan meghirdetett kezdemé­nyezésével konkrét segítséget kíván nyújtani az utcán élő, több tízezer, faggyal, hideggel küszködő embertársunknak. A szeretetszolgálat a prögramkere- tében megszólítja a magyar társa­dalmat: szervezeteket, közössége­ket és minden jó szándékú em­bert, hogy lehetőségük szerint adományozzanak meleg takarót azoknak az embereknek, akik bár­milyen okból az utcára kerültek és képtelenek otthont jelentő hajlékot teremteni maguknak. A fentiekről tartottak sajtótájé­koztatót a Magyar Máltai Szeretet­szolgálat Moszkva téri nappali me­legedőjében. Kozma Imre apostoli protonotárius, a szeretetszolgálat elnöke József Attilát idézte: „Vala­mi nagy-nagy tüzet kéne rakni...” Hangsúlyozta: sürgető igénnyel je­lenik meg ez az üzenet számunkra is, különösen üyenkor, tél közeled­tével. „Valami nagy-nagy tüzet ké­ne rakni, hogy ki ne hűljenek az emberek, az utcán hajlék nélkül maradottak” - figyelmeztetett az MMSZ elnöke. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy a köpenyét a sze­génnyel megosztó Szent Márton példáját követve sok emberben éb­red fel a felelősség érzése a legsze­gényebbek iránt. Mindez egyetlen lépés csupán, de aki vállalja, jó úton jár. Pécsett a Janus Pannoni­us utca 6. szám alatt, a Málta Terü­leti Központjában fogadják a tisz­ta, használható állapotú takarókat és adnak felvilágosítást (Tel.: 72/310-048). Elsőnek egy idős néni jelentke­zett hóna alatt egy takaróval... A ta­karókra a Máltai Szeretet Szolgálat címkéje kerül ezzel a felirattal: „Hogy ki ne hűljenek az emberek”. Ha valahol több takaró jön össze, szóljanak, kimennek érte. _____■ Ko mlói énekesek székelyföldi templomszentelésen A „Kultúrával a Nyugat kapujá­ban” versenysorozat országos győztesét, a Komlói Pedagógus Kamarakórust kérték föl a szé­kelyföldi Sepsiszentgyörgy száz­éves plébániatemplomának újra- szentelésén az énekes szolgálatra. A csodálatos ünnepségen a ma­gas rangú egyházi és világi tiszt­ségviselők, a parlamenti küldöt­tek, a megyei és városi önkor­mányzati vezetők, illetve több ezer hívő jelenlétében Erdély érse­ke, dr. Jakubmyi György szentelte újra a templomot. A Komlói Pedagógus Kamara­kórus Bárdos Lajos, Kodály Zoltán vegyes kari alkotásaival tette ma- gasztosabbá az egyébként is fel­emelő pillanatokat. Az énekkar testvér-együttese, a Szent József plébániatemplom „Laudate” Kamarakórusa (kántor- karnagya Rózsa Imre) vendégsze­retete jóvoltából énekelhettek a komlóiak még két rangos egyház­zenei fesztiválon (a sepsiszent­györgyi evangélikusok és unitáriu­sok szervezésében), a csíksom- lyói búcsújáróhelyen és a brassói belvárosi római katolikus temp­lomban. A nagyon kevés szabad időben az énekesek Zágonban megemlékeztek Mikes Kelemen­ről, Csomakőrösön Körösi Csorna Sándorról, Csíkszeredában Már­ton Áron püspökről, illetve Mádé- falván az 1764-ben lemészárolt székely mártírokról. A hazatérő Komlói Pedagógus Kamarakórus tagjai különösen szépnek találták a zágoni Mikes- kert fából készült szobrának felira­tát, amely a székelyföldi magyar­ság összetartozását, jövő-építését szimbolizálja: „Vagyunk, akik vol­tunk, s leszünk, akik vagyunk.” Dr. Szabó Szabolcs, a Komlói Pedagógus Kamarakórus karnagya Chanuka lángjai A zsidó hagyomány szerint Juda Makabi vezette győztes felkelésre, a jeruzsálemi szentély újra- szentelésére emlékezve, nyolcnapos Chanuka örömünnepet tartanak, mely ez évben november 30-án kezdődik. A Chanukában a zsidók a fény és a lélek diada­lát ünnepük. A hitért folytatott küzdelemben a zsi­dóság bebizonyította, hogy mire képes egy kis, védtelen közösség, ha igazságáért, hitéért küzd. Nem a fegyverek ereje döntő a harcban, hanem an­nak az eszmének a hatalma, melyben az Isten szelleme él. A makabeusoknak a szent ideálok legyőzhetetlenségébe vetett hit adott erőt ellenségeik, az erőszak legyőzéséhez. Visszaszerzett szentélyükben fénnyel hirdették, hogy a szellem erejével szemben gyarló minden anyagi erő. A makabeusok elsősorban * nem a harci dicsőséget ünne­pelték, hanem az erkölcs diadalát. A zsidó szentélyt a lélek lángjai avatták újjá. Amikor abban ismét meg akarták gyújtani a szent lán­got, kiderült, hogy csak egy napra elegendő olaj maradt. Az új olaj elkészítéséhez nyolc napra volt szükség. Csoda történt: az egy mécses nyolc napig lángolt, amikor már új, szentelt mécseseket gyújthattak. A szertartás szerint ennek emlékére az ünnep nyolc napja alatt, minden nap eggyel több gyertyát gyújtanak meg a zsinagógákban, az otthonokban. Ez egy­ben arra is emlékeztet, hogy a láng nem önma­gától lobban fel, az emberben lévő isteni szik­rát kell tűzzé fejleszteni. Ezért szól úgy az út­mutatás, hogy kötelesség Isten lángjait gondoz­ni, a világosság alkotásának és terjesztésének nehéz munkáját vállalni, az áldozat és önfelál­dozás követelményét, minden nehézség köze­pette megvalósítani. Az ünnep nyolc napja alatt néhány szabály betartása kötelező. Chanukakor szabad munkát végezni, de az asszonyok ne dolgozzanak addig, amíg a gyertyák égnek. A gyertyákat abban a he­lyiségben kell meggyújtani, melyben a család általában tar­tózkodik. A gyertyagyújtás sor­rendje: első estén a jobb oldalról kezdjük, a többin balról hozzá adunk egyet-egyet és mindig a legújabbat - az úgynevezett szolgagyertya igénybevételével - gyújtjuk meg először. Olyan helyen nem szabad gyertyákat gyújtani, ahol esetleg elfújja azokat a szél. Akik a zsinagógákban naponként részt vesznek a gyertyagyújtásokon, azok azzal nem tettek eleget kötelességüknek, otthon is gyertyát kell gyújtani. Az örömünnep vidám hangulatát adja az a szép szokás, hogy a családtagok, a barátok, isme­rősök megajándékozzák egymást. A pécsi zsidó közösség a Fürdő utcai székhá­zában december 1-jén 16 órai kezdettel tart gyertyagyújtással egybekötött vidám Chanuka- ünnepet, melyen a Pécsi Nemzeti Színház művé­szei is fellépnek. M. E. Mennyei király születik A Villő Énekegyüttes koncertje lesz december 8-án 19 órakor a Pálos templomban Mennyei király születik címmel. Hang­szereken kísér: Szokolay Dongó Balázs. A Villő Énekegyüttes 1999 de­cemberében alakult Budapesten. Tagjai: Dobák Katalin,' Horváti Kata, Papp Ágnes és Szabó Ág­nes. A hagyományos magyar nép­zenei összeállítások mellett re­pertoárjukban jelentős helyet fog­lal el a népi liturgia. Megszólalá­sukban a népi előadási gyakorla­tot követve egyéni, hiteles meg­formálásra törekszenek. gyeiket, valamint a korabeli elő­adási gyakorlat jellegzetességeit.. Ugyanakkor a profán népdalok előadásmódja erősen hatott a népénekek megszólaltatására. Mennyei király születik... című adventi műsor anyagát 2002 au­gusztusában rögzítették a vámos­szabadi katoükus templomban. A Szokolay Dongó Balázzsal közö­sen készített lemez a karácsonyi ünnepkör énekes és hangszeres A paraszti gondolkodásban nem különült el élesen a szent és profán világ. A jeles napok meg­ünneplése egyaránt tükrözte az egyházi és világi szokásrendet. A szájhagyomány régi korok írott, műzenei kultúráját őrizte meg eleven, kiérlelt előadásban. A ma­gyar és európai egyházzene ré­szét képező magyar nyelvű nép­énekek a népi kultúrában tovább­élve megtartották eredeti stílusje­hagyományát mutatja be. A régi, kéziratos dallamokat, népéneke­ket, karácsonyi kántákat, betlehe- mes dalokat részben tradicionális módon, részben feldolgozás for­májában szólaltatják meg. . Ezt az anyagot hallhatjuk a Pá­los templomban: Mennyei király születik... (Kö­zépkori eredetű újévi köszöntő.) Mikor Máriához az Isten an­gyala... (Az angyali üdvözlet egész Erdélyben ismert bukovi­nai változata.) Az Istennek szent angyala... (Lőrincrévi karácsonyi ícánta, melyet szentestén énekelnek. Dallama középkori eredetű.) Ó, fényességes- szép hajnal... („Hajnal Ének, Boldog Asszony­ról.” 1651. Cantus Catholici.) Elindula József... (Szálláskere­ső erdélyi szokásdallam az ’égi csoda’ látomásos képeivel.) Kimenék én ajtóm eleibe... (Moldvai karácsonyi ének, Mária altatója.) Paradicsom kőkertjében... (Er­délyi karácsonyi kántáló. Változa­tait magyarok és románok is éneklik.) A kis Jézus arany alma... (Al­földi karácsonyi bölcsőjárás dal­lama.) Született világ Megváltója... (Középkori, gregorián eredetű karácsonyi ének.) Jer, mindnyájan örvendjünk... (Ritka versformájú, XVII. századi eredetű dallam.) Nékünk született mennyei ki­rály... („A magyar népének-re­pertoár egyik legkülönösebb da­rabja” (Dobszay László). Dalla­ma és szövege középkori ere­detű.) Dicsértessél Krisztus... (Buko­vinai betlehemes beköszöntő.) Betlehem kis falucskában... Bárcsak régen felébredtem vol­na. .. Menjünk mi is Betlehembe... (Karácsonyi köszöntők, betlehe­mes játékok dallamai.) Szállj be a bárkába! Noé napjaiban történt: az emberek ettek-ittak, házasodtak, élték ter­mészetes életüket. A látszat azt mutatta, hogy minden rendben van. Ők biztosan ezt gondolták magukról. Természetességük azonban sa­játosra sikerült, és a teremtő Isten úgy ítélte, nagyon eltértek attól az elgondolástól, amit róluk alkotott. Végül az egyre mélyebbre süllyedt emberiség pályája kibillent az isteni síkból. Ennek az isteni akarattal dacold, öntörvényű próbálko­zásnak vetett véget a vízözön. Noé tudta, hogy az Isten színe előtt él, és eszerint cselekedett - igaz embernek nevezi őt a Biblia. Ezért őt és családját Isten kegyelemben részesítette. De akik figyelmét lekötötte minden más, és csak a Lényeget tévesztették szem elől, s akik önmaguk körül forogtak, és nem maradt hely bennük az Al­kotónak, azok mind elpusztultak. A „maguk mód­ján" ők sem voltak rossz emberek, s bizonyára meg tudták indokolni cselekedeteiket. Isten igazsága azonban ennél ob- jektívebb valóság, ami nem változik meg attól, hogy ki hogyan pró­bálja értelmezni azt. Amikor az ember egyedi módon értelmezte Isten törvényét, jóváte­hetetlenül szembefordult Ővele. Azóta ez ismétlődik: az Isten kegyel- méből élő ember Isten ellen fordítja adományait. Ezzel önmagát élet­veszélybe sodorja, majd viseli tettei következményét. Aztán Isten elé siet, magához emeli és kegyelmében részesíti. Sokszor igen rövid éle­tű ez a kegyelmi kapcsolat, mert az ember kibújik Isten szerető ölelé­séből, és visszatér egyéni életvezetéséhez. Isten irgalma megszánta az embert és megígérte, hogy többé nem törli el az összes élőlényt a földről. De azt nem mondta, hogy - szabad akaratunk lévén - mi magunk sem tudjuk elpusztítani magunkat! VJeöres Sándor több évtizeddel ezelőtt drámai képet festett a XX. század katasztrófájáról: „Ahogy valamikor az eget ostromló óriássá nőtt emberiségre tűz- és víz-özön zúdult, most a ganajimádóvá tör- pült emberiséget utolérte a trágya-özön. ” Pedig akkor talán még sze- lídebbek voltunk... Weöres szerint a trágya-korszak embere mind be­lefullad abba, amit csinált. De megmenekült, „aki a tiszta érzést, szabad látást és örök mértéket őrzi". Krisztus előtt 400 évvel a kínai bölcs, Lao-Ce ezt tanácsolta: „Aki tölt színültig: jobb, ha előbb abbahagyja. Aki túl-élesre fen: élét hamar kicsorbítja. Arannyal, ékkővel teli kamra: megőrizni senkise bírja. Kincs, gőg, rang egyszerre: mekkora szerencsétlenség! Alkotni, adni, majd visszavonulni: ez az égi bölcsesség. ” Jézus kijózanító kérdést tesz fel tanítványainak: „Mit ér az ember­nek, ha az egész világot megszerzi is, de lelke kárát vallja? Mü is ad­hatna az ember cserébe a leikéért?” A földi javakban bízót pedig fi­gyelmezteti: „Te esztelen, még az éjjel számon kérik lelkedet!” Akik szíve zárva marad, vagy akik mértéktelenségük fogságába es­nek, s nem engedik szívükbe Isten ismeretét és szeretetét, azok önma­gukat zárják ki Isten életéből. Ilyen „öngyilkos merénylő” nemcsak keleten él és hal - ez a nyugat tragédiája is. Ezt most, az egyházi év utolsó napjaiban - az adventi újrakezdés feltételeként - végig kell gondolnunk: vajon mire számíthatunk, ha ezt így folytatjuk tovább? Csöndesedjünk el, és vessünk számot - ha élni akarunk, teremtsünk hozzá alkalmas környezetet. Mielőtt a magunk alkotta szellemi szenny végérvényesen beborít minket. Garadnay Balázs Megalakult a KÉSZ pécsi csoportja A Keresztény Értelmiségiek Szö­vetsége (KÉSZ) 1989-ben jött lét­re. Azóta közel hatezer tagot számláló, az ország félszáz tele­pülésén jelen lévő civil szervezet, hivatása hazánkban a keresztény értékrend és világnézet ápolása a legkülönbözőbb kulturális ren­dezvények keretében. A napokban a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában tar­totta a pécsi szervezet alakuló ülését, melyen Osztie Zoltán, a KÉSZ elnöke, budapest-belvárosi plébános elnökölt. A csoport tag­jai aláírták a hivatalos belépő nyilatkozatot, majd megtörtént a pécsi csoport vezetőségének megválasztása is. Elnökké dr. Andrásfalvy Bertalan profesz- szort, a rendszerváltó kormány kultuszminiszterét, alelnökké pedig dr. Lovász Zoltán mérnö­köt, igazságügyi szakértőt vá­lasztották meg. A továbbiakban a KÉSZ Pécsi Csoportja rendezi majd a keresz­tény értelmiségi fórum már nép­szerűvé vált havi előadásait, per­sze egyéb programok szervezése mellett. A KÉSZ nyitott, jelentke­zési lapot a gimnázium portáján lehet kapni. K. F. Emlékeztető HITOKTATÓI megyei konferenciát ren­deznek november 30-án délelőtt 9 órától Pécsett a belvárosi református gyülekezet­nél, amelyre minden hitoktatót és érdek­lődőt szeretettel várnak. (a) A PÉCS-VASASI egyházközség advent első vasárnapján, december 1-jén idén is megrendezi hagyományos hangversenyét a katolikus templomban délután 4 órakor. Az adományokat a nagyon rossz állapot­ban lévő templom tatarozására fordítják. Ezt szolgálja a kirakodóvásár is a temp­lomkertben délután 2 órától. RORÁTE. Advent idején minden reggel 6 órakor roráte mise lesz a Bazilikában. Hétfőn Mayer Mihály megyés püspök, kedden Gál Károly egyetemi lelkész,-szer­dán Pavlekovics Ferenc általános helynök, csütörtökön dr. Varga László, a Ferences templom plébánosa, pénteken Dohány Zoltán káplán, szombaton Wolf Gyula pá­pai káplán mutatja be a szentmisét. A ro­ráte alatt gyónási lehetőség, utána agapé a Kocsis László teremben. ADVENT első vasárnapján délután 5 őrá- “ tói a pécsi Dischka Győző evangélikus templomban most az első alkalommal né­met nyelvű istentisztelet lesz a Németor­szágból hazatelepült Scherer Károly nyu­galmazott lelkész szolgálatában. (a) HAGYOMÁNYOS adventi estjét az idén Mecseknádasdon rendezi meg a Katolikus Németek Pécs-Egyházmegyei Egyesülete. A program november 30-án, szombaton este 5 órakor német nyelvű püspöki misé­vel kezdődik. A kulturális műsort 7 óra­kor a Bagoly csárdában tartják. KÉTSZÁZ ÉV. A harkányi református templom felépítésének kétszáz éves jubi­leumát ünnepük advent első vasárnapján. Az istentisztelet és a megemlékezések so­ra délelőtt 10 órától kezdődik. (a) A XAVÉRI Szent Ferenc görög katolikus templom búcsú-ünnepe december 1-jén, vasárnap, a 10 órakor kezdődő Szent Li­turgiában lesz. Vendégszónok: Dalanics Zoltán beregdaróci parókus. SZENT BORBÁLA, a bányászok védő­szentjének ünnepe lesz december 4-én, szerdán. Pécs-Vasason délután fél 5-kor ün­nepi szentmisét tartanak, a szónok Gál Ká­roly egyetemi lelkész. Utána koszorút he­lyeznek el a bányász emléktáblánál. Este 6 órakor Pécs-Szabolcson lesz szentmise, majd emlékezés és koszorúzás a Bányász­emlékműnél. VASÁRNAP fél 10 órakor a görcsönydobo- kai és a bári kórus énekel a Belvárosi temp­lom német nyelvű szentmiséjén. Rádióköz­vetítés fél 11-től. TEMPLOMÉPÍTŐ lelkésztől búcsúznak ma Komlón. Délután 2 órakor kísérik utol­só útjára a 90 esztendős korában elhunyt Vízaknai Tamást, aki a komlói református templom építését szorgalmazta, majd pe­dig szervezte a kivitelezését. (a) PÜSPÖK Kozármislenyben. Advent első vasárnapján délután 3 órától dr. Hegedűs Lóránt református püspök szolgál a kozár- mislenyi új gyülekezeti házban. (a) DECEMBER 1-JÉTŐL, advent első vasárnap­jától kezdve a pécsi, Tettye utcai Mindenszen­tek templomában (Kármeüta templom) min­den vasárnap délelőtt 10.45-kor lesz szentmi­se, amelyre mindenkit szeretettel várnak. KAPOCS. A Pécsi Rádió vasárnap reggeti ökumenikus magazinjában Morvái Imre Pió advent első vasárnapjáról szól, majd Szénási János református lelkész mondja el adventi gondolatait. (a) ACADEMIA APERTA. A Püspöki Hittudo­mányi Főiskola tanárainak nyilvános elő­adássorozata keretében december 4-én, szer­dán este 18 órakor dr. Cziglányi Zsolt „Az egyistenhit kibontakozása”, 19 órakor pedig Lantosné dr. Imre Mária „A Loreto-kultusz Magyarországon” címmel tart előadást a fő­iskola 5-ös előadójában (Papnövelde u. 1.). A DARWINI ÉLETMŰ kettősségéről tart előadást dr. Kellermayer Miklós egyetemi professzor december 6-án, pénteken este 6 órától a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gim­náziumának dísztermében. w i 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom