Új Dunántúli Napló, 2002. november (13. évfolyam, 298-326. szám)

2002-11-04 / 300. szám

väv H 2002. November 4., hétfő RIPORT 7. OLDAL KULTÚRA NÉMET HAGYOMÁNYŐRZŐK PÉCSETT. A hagyományokhoz híven idén is a Széchenyi Gimnázium tornacsarnokában rendezték meg a német nemzetiségű kulturális előadók; Hazai Dallamok című találkozóját tegnap. A nagyszabású rendezvényen Baranyát többek között a mázai fúvósok (képünkön), a Lenau egyesület gyermekkórusa, a véméndi és a mágocsi tánccsoportok képviselték. _______fotó: lauferLászló Ku lcs a muzsikához Pécsi szerzők multimédiás tankönyve Megjelent 4 Kulcs a muzsikához, a hazai első interaktív mul­timédiás CD-ROM, amely elnyerte a „Korszerű tankönyv” dí­jat is. A maga nemében egyedülálló alkotás pécsi szerzők munkája, amely egy kicsit, legalábbis Magyarországon, meg­előzte korát. Janus-emléktábla Ferrarában Nyílt napok a színházban Régi-új bemutató és rengeteg tánc Hazánkban elkészült az első inte­raktív multimédiás komplex CD- ROM tankönyv, a Kulcs a muzsi­kához, Pécsi Gézának és Uzsalyné Pécsi Ritának köszönhetően, amely elnyerte a „Korszerű tan­könyv” díját. Német és japán for­dítás után jelenleg Andy Rome, a Pécsi Tudományegyetem tanára készíü a Kulcs angol változatát. Ugyanakkor napvilágot láttak a Nótafa I. és Nótafa II. interaktív le­mezek is, amelyek a népdaltaní­tást könnyíthetik meg, s mind az előző, mind az utóbbiak tanköny­vi minősítést kaptak az Okta­tási Minisztéri­um jóvoltából. A Kulcs a muzsikához CD-ROM, tan­könyvvé minő­sítésének refe­rensi vélemé­nye szerint, a legkorszerűbb mó­don ad lehetőséget az egyetemes és nemzeti kultúra értékeinek be­fogadásához, elmélyítéséhez és al­kalmazásához. Kiválóan alkalmas az egyes évfolyamok egy-egy tan­évre szóló ismeretanyagának meg­tanítására és befogadására, lehető­séget teremt az egyéni és önálló ta­nuláshoz. Tanári irányítással jól elkülöníthetőek a minimum- és többletkövetelmények. Kultúrtör­téneti háttéranyaga a globális mű­vészeti gondolkodás megalapozá­sát és fejlesztését teszi lehetővé, gazdag és változatos, kiváló minő­ségű kép- és hanganyaga, művészi szemléltetései és ábrái az ismeret- szerzés hatékonyságát fokozzák. A Kulcs a muzsikához CD-ROM az úgynevezett Lapoda multimé­dia-szerkesztő rendszerrel jött lét­re, amelyet a 2002/2003. tanév megnyitása alkalmával az ország több városában évnyitó oktatási pedagógiai értekezleten mutattak be alkotóik, sőt létrejöttek regioná­lis központok is: a dél-dunántúli Pécsett, az Apáczai Nevelési és Ál­talános Művelődési Központ kere­tében működik. Mint a központ vezetője, Pető József érdeklődé­sünkre elmondta, Lapoda-felhasz- nálói tanfolyamokat tartanak, ahová várják a 7-8. általános isko­lát végzetteket és az annál időseb­beket. A Lapoda-technológiával készült már az országban néhány könyv, de tankönyvvé eddig csak a Pécsi Géza-féle Kulcs a muzsiká­hoz című munkát minősítették. Ennek óriási előnye a hagyomá­nyos könyvhöz képest az például, mondja a szakember, hogy a tanu­ló azonnal meghallgathatja a látott kottát, egy kattintással megtekint­heti, hogy egy adott zenei korban kik képviselték a társművészete­ket, mik voltak a tudomány, a technika nevezetesebb eredmé­nyei stb. Pető József elmondta: sze­retnék elérni azt, hogy egyre több multimé­diás tananyag kerüljön forga­lomba. A kö­zépiskolák már felkészültek ezek fogadására, és egyre több ál­talános iskola is kellőképpen fel­szerelt. A családokban is sok he­lyütt rendelkezésre áll a technika, hiszen a vásárlók többnyire olyan számítógépeket keresnek, ame­lyek a különböző játékokhoz al­kalmasak, és éppen ezeken lehet a multimédiás CD-ket lejátszani. A Kulcs a muzsikához CD-ROM egyébként nem kevesebbet tartal- maz, mint az alaptankönyvet, az Ének-Zene-Kultúra tankönyvet, a 14 darabból álló CD-sor hangzó­anyagát, lexikális táblákat, inte­raktív feladatokat, rejtvényeket, s számtalan kiegészítő ismeretanya­got, kultúrtörténeti és képzőmű­vészeti reprodukciókat, leírt iro­dalmi, történelmi és hangzó szö­vegeket. CSERI LÁSZLÓ Nemzetközi, Janus Pannoni- ussal foglalkozó tudományos konferenciát és emléktábla­avató ünnepséget rendeztek az olaszországi Ferrarában októ­ber második felében. A konfe­rencián két Pécsett élő Janus- kutató is részt vett. Különleges megvilágításba került Pécs városa is azon a rendezvé­nyen, amelyet az olaszországi Ferrarában rendeztek meg októ­ber 19-ei kezdettel. A háromnapos - Janus Pannonius: Humanista költészet és reneszánsz kultúra cí­met viselő - nemzetközi tudomá­nyos konferencián csaknem har­minc előadás hangzott el, köztük Jankovits Lászlóé (Pécsi Tudo­mányegyetem) és Boda Miklósé (Csorba Győző Megyei Könyvtár). Lapunk kérdésére Boda Mik­lós elmondta, hogy ma már nem­csak utcája, hanem emléktáblája is van Ferrarában a nagy pécsi költő-püspöknek. Az emléktáb­lát a konferencia keretében lep­lezték le a Ferrarai Városi Könyv­tár Biblioteca Ariosteia díszlép­csőházában. A márványtáblába vésett szöveg mindenekelőtt arra emlékeztet - mondja Boda Mik­lós -, hogy Janus Pannonius volt az, kivel a Dunához úgymond: „először jöttek a szent Helikon zöldkoszorús szüzei”, vagyis a Múzsák. Majd pedig arra, hogy a költő-püspök a neves ferrarai is­kolamester, Guarino növendéke volt 1447-től 1454-ig. BEBESSI K. A tánc kap fokozott szerepet a héten a pécsi színházi élet­ben. Ma este, a Budapest Táncszínház vendégszerepei a kamarateremben, holnap pedig nyílt napot szerveznek a balettosok. A drámai vonal sem tétlenkedik, mindezt a Családtörténetek, Belgrád cí­mű darab másodbemutató előadása követi csütörtökön a Szobaszínházban. Amikor Xantm Barbara azokat a keserveket idézi elénk A vagi­na monológokban, hogy egy bosnyák nőnek miként kellett átélnie a délvidéki háború bor­zalmait nemiségének minden lé­tező megaláztatásával, sokan úgy vélekedtek, ez az a szál, amelyen a darabnak haladnia kell, ha igényes színdarabként akar bekerülni a köztudatba. Nos, ezt a szálat már elvarrták, ez a darab már létezik, sőt el is játszották Pécsett: májusban egy bemutatóelőadáson ment már Biljana Srbljanovictól a Család- történetek, Belgrád című elő­adás. Az igazi premierje azon­ban csak most lesz a négysze­replős kamaradarabnak, a Szo­baszínházban november 7-től adják folyamatosan a produkci­ót. Ebben az alkotásban négy gyermek meséli el a délvidéki háborúban átélt borzalmakat. Van valami groteszk és valóság­utánzó, ahogy a darabban a szí­nészek nem gyerekek, csak azo­kat játszanak, de ezek a gyere­kek a műben felnőtteket karikí- roznak. Mélységesen fájdalmas, és szomorú a mű alapgondolata, és maga a tény, hogy a XX. szá­zad végén Nagyesdából, a stik- kes 11 éves gyerekből efféle mo­nológ fakadhat ki: Soha többet nem fogok piszkos kézzel az asztalhoz ülni! Összekeverni az újságoldalakat! Pénzt kérni. Nyafogni. Kiköpni a levest. Pénzt lopni a pénztárcátokból. Lógni az iskolából. Az öröksége­met követelni. Saját életet kíván­ni. Felnőtté válni. Papa, papika bocsáss meg kérlek. Nem akar­A Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága idén is csatlakozik a Magyar tudomány napja alkal­mából rendezett országos ren­dezvénysorozathoz. Ennek meg­felelően november 5-én (kedden) a következő kiállítóhelyek tekint­tam. Mama, ébredj fel kérlek! Az Ottlik Ádám rendezte darab­ban egy fotóalbum képei eleve­nednek meg két tizenéves leány és két ugyanilyen korú fiú segít­ségével. De nem kell tlovember 7-ig várni színházi újdonságra, ma este a Budapest Táncszínház különleges élményt ígér a tánc­kedvelőknek. A nagyhírű együt­tes az elmúlt tíz év legjobb da­rabjaiból készített montázst Év­tized megjelöléssel, Földi Béla rendezésében. Olyan koreográ­fusok munkáiból született ez az összeállítás, mint Raza Hamma- di, Lanselotte (Neel Verdoom), Glenn van der Hoff, vagy Triplex (Frenák Pál). A program máso­dik felében pedig Szaxofon tán­cok következnek az amerikai Séan Curren színpadképeivel. A táncosok között is fellelhető né­hány nagy név, Hain Ildi­kó, Tamavöl- gyi Zoltán, Hajdú Mária és Kertész Pé­ter. Ha pedig tánc, akkor a keddre is érde­mes készülni. A Pécsi Nemzeti Színház balett­együttese a nagy érdeklődésre való tekintettel a 2002-2003-as színházi évadban ismét nyílt na­pokat hirdet. E nyílt napok célja, hogy lehetővé tegye az érdeklő­dők számára a kulisszák mögé való betekintést, az együttesi mindennapi munkájának köze­lebbi megismerését. A nyílt napokon minden hó­nap első keddjén várják az ér­deklődőket a Pécsi Nemzeti Színház balett-termében, ahol szakmai gyakorlatot, és eseten­ként próbát is láthatnak. Mivel a terem befogadóképessége korlá­tozott (maximum 25 fő), ezért az igényeket előre kell jelezni Majer Zsuzsanna balett-koordi­nátornál a 72/525-6^7-es tele­fonszámon. hetők meg ingyenesen: Modern Magyar Képtár I. és II., Múzeum Galéria, Néprajzi kiállítás, Régé­szeti kiállítás, Természettudomá­nyi kiállítás, Várostörténeti kiállí­tás. T.É. MÉSZÁROS B. E. Ingyenes múzeumok Most már erősebb mint a vas A szigetvári Basa utcában, csöppnyi régi házban él a 91 éves Kurucz József és 83 éves felesége, született Csiszár Magdolna. Vaslakodalmukat, vagyis házasságkötésük 65. évfordulóját ünnepelhették-idén. Ritkaság az ilyen jubileum Szigetvár tér­ségében, de talán egész Baranyában nincs még egy hozzájuk hasonlóan régi házaspár. Persze megküzdöttek érte a sorssal. FOTÓ: MÜLLER A. Hajuk hófehér, és mindkettőjüké hosszú. Józsi bácsi a nyáron úgy döntött, ő már többé nem engedi levágni a haját, derékig érőt akar. Mindketten két bottal járnak. A hajdani fényképekről azonban szemrevaló menyecske és jóvágá­sú fiatalember néz ránk. Józsi bá­csi huszár volt egykoron. A 65 évnyi házasság ellenére nem terebélyes a család: egy fiúk, egy unokájuk és három déduno­kájuk van. A papírforma szerint Magdi néninek és Józsi bácsinak nem volt túl sok esélye arra, hogy együtt érje meg ezt az évfordulót. És nemcsak az átlagéletkor, ha­nem a történelem miatt sem. Hogy mást ne említsünk: házas­ságuk alatt zajlott le a második vi­lágháború, Józsi bácsi megjárta a frontot és betegen jött haza a Don-kanyarból.- Talán csak negyven kiló le­hettem csizmástól, de nem jelen­tettem, mert ha elvittek volna kór­házba, aligha jutok haza. Felesé­gem otthon minden nővérnél job­ban ápolt. De ez már házasságuk hetedik évében volt. Egymásra találásuk nyitányára szó szerint igaz a meg­látni és megszeretni meghatáro­zás, legalábbis Józsi bácsi részé­ről.- Ezerkilencszázharminchat karácsonyára vendégségbe men­tem a rokonaimhoz Várdára, majd onnan a szomszéd faluba, Jutára, az unokabátyámhoz. Ebéd után kinéztem az utcára: éppen akkor mentek a lányok litániára. Meglát­tam őt, és rámutattam: „Az a feke­te lány lesz a feleségem”. Unoka­bátyám neje a litánia után áthivat­ta a lányt, bemutatkoztunk, kicsit beszélgettünk. Este aztán hálóz­tam, hiszen mulatni akartam. Hú- zattam a cigánnyal is, persze. Másnap viszont elmentem Magdiékhoz, és megegyeztünk. Nem volt még tizenhét éves sem, tiszta, jó lány volt, bíztam benne, hogy jó asszony lesz belőle. A történetet a beszédesebb Magdi néni kerekíti ki:- Én akkor ficánkoló fehércse­léd voltam, de azon a bálon a jö­vendő férjecskémmel nem is talál­koztam. Másnap eljött hozzánk azzal, hogy komoly szándéka van. Én meg mondtam, nem aka­rok még férjhez menni. De végül megajánlottam neki, hogy majd elmegyünk Szigetvárra, és küld­tem az apjának magamról fényké­pet. Aztán jövendő apósom is írt levelet. Férjem szüleinek is na­gyon megtetszettem: később is mindig nagyon szerettek, de én is őket. Amikor eljöttünk édes­anyámmal meg az unokatestvé­remmel Szigetvárra, az én párocs­kám az ékszerésznél felszerelt en­gem pecsétgyűrűvel, másik gyű­rűvel, aranynyaklánccal és fülbe­valóval meg karórával. Otthon csak néztek: „Kislányom, hát menyasszony lettél?” A Somogy megyei Hetes temp­lomában volt az esküvőjük né­hány hónappal a megismerkedé­sük után. Földdel gazdálkodók­ként kezdettől kijárt nekik a sok munka és küszködés.- A lakodalom másnapján már kinn dolgoztunk a mezőn, trágyát terítettünk - meséli Józsi bácsi. (Magdi néni huncutul közbekoty- tyan: „Az volt az én nászutam.”) - Aztán szereztünk, szereztünk és szereztünk. Volt apámnak három hold földje, amikor elvették, ne­kem már tizennyolc volt, de úgy, hogy eladtam korábban hármat, mert különben kulák lettem volna - emlékezik a családfő. Később dolgozott a malomnál, aztán nyolc évig a tsz-nél, majd a kon­zervgyárban is lehúzott nyolc évet. Onnan ment nyugdíjba há­rom évtizede.- Én nagyon sokat betegesked­tem, nem fogadtak be a tsz-be sem. Nincs is nyugdíjam - mond­ja a felesége. - Nem volt sem­mink, de dolgoztunk. Szőlőt vet­tünk, fogatot, földet, folyton foly­vást szántottunk, vetettünk, ka­páltunk. Még a szigetvári fürdőbe sem tudtunk elmenni, mert nem volt időnk rá. De nem szorultunk senkire, beosztottuk a pénzünket. Egy kocka élesztőt nem vettünk meg anélkül, hogy ne beszéltük volna meg előtte. Az aranylakodalmukkor újra esküt tettek a tanácson is. A 60. Jóban, rosszban együtt 65 éve évfordulóról csak szűk rokoni körben emlékeztek meg. Ellenben a 65. évfordulón a hetesi temp­lomban ismételték meg a fogadal­mukat. Magdi néninek tehát telje­sült az a vágya, hogy még egyszer visszamenjen oda, ahol megke­resztelték, ahol első áldozó és bérmálkozó volt, és ahol az eskü­vőjüket tartották. Egybehangzóan mondják, sok jó és sok rossz fért a 65 évbe, de soha nem tértek egymás iránti ha­raggal nyugovóra. Éz a recept hal­lomásra egyszerűnek tűnik, de megvalósítani rettentő nehéz. A szeretet náluk 65 év múltán is megvan.- Nem ritkán azt mondja ne­kem a papa: Anya, danold el ne­kem, hogy „Te vagy nekem az az asszony akitől csak simogatást kaptam”. Ez volt a hosszú élet tit­ka nálunk. Nem volt egyszer sem, hogy gorombán összevesztünk volna: mindent legyőzött a szere­tet, még a betegségeket is. DUNAI I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom