Új Dunántúli Napló, 2002. november (13. évfolyam, 298-326. szám)

2002-11-21 / 317. szám

6. OLDAL HITÉLET '2002. November 21., csütörtök Szili Katalin II. János Pál pápánál A rendszerváltozás óta először fordult elő no­vember 8-án, hogy II. János Pál pápa a Magyar Országgyűlés elnökét fogadta. Szili Katalin ki­zárólag ezért utazott Rómába. Ezzel kifejezés­re kívánta juttatni nagyrabecsülését Őszentsé­ge iránt. (Gyakori ugyanis, hogy a közjogi méltóságok más, olasz állami vagy egyéb Ró­mában zajló nemzetközi programokra érkez­ve kérik a pápai kihallgatást.) A látogatás előz­ményei a magyar sajtóban pontatlanul láttak napvilágot. Ugyanis a kezdeményező nem a Szentszék volt, hanem az Országgyűlés Hiva­tala, de természetesen a látogatási javaslatot a Vatikán örömmel fogadta, amely a közjogi méltóság látogatásakor bevett formai és tarta­mi körülmények között zajlott. (Köztudott, hogy a pápa sohasem hív meg senkit a politi­kai élet szereplői közül, a kezdeményezés mindig a másik féltől indul ki.) A pápával történt találkozáson, amely a szokásoknak megfelelően közel félóráig tar­tott, és azt követően az Angelo Sodano bíboros államtitkárral történt megbeszéléseken áttekin­tették a magyar-vatikáni kapcso­latok helyzetét, a magyar parla­menti pártok 1956-hoz való vi­szonyát. Az elnök asszony meg­köszönte a Szentszék közbenjá­rását a határon túli magyarok hit­életével kapcsolatos gondok megoldása érdekében. Kifejtette egyebek mellett, hogy a magyar kormány számít az egyház támo­gatására az oktatás, nevelés, a család és a közegészségügy, vala­mint a szociális gondok enyhítése terén. En­nek megfelelően - mondotta Szili Katalin - a kormány tiszteletben tartja és folytatja elődjé­nek az egyházak iránti kötelezettség vállalá­sával összefüggő finanszírozási gyakorlatát. A parlament elnöke örömmel állapította meg, hogy a nemzetközi kérdéseket a magyar kor­mány és a Szentszék hasonlóan ítéli meg, és mindkét fél egyetértett abban, hogy az Euró­pai Unióban az egyházak történelmi múltjuk­hoz méltó szerepet fognak betölteni. Cserkész-jubileum Nyolcvanéves a pécsi 217-es Ke­resztény Munkásifjú Cserkészcsa­pat. Az alapítás jubileumára no­vember 22-én és 23-án, holnap és holnapután emlékeznek, és nagy- nagy szeretettel köszöntik az 1922-ben alapított csapat egyetlen élő tagját, Várnagy Viktort. November 22-én az Ágoston té­ri templomban 18 órakor szentmi­se kezdődik, másnap délelőtt 10 órától pedig ünnepélyes csapat­gyűlésre kerül sor a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának dísz­termében, majd a csapatkiállítást nyitják meg. Az alkalomhoz kap­csolódva a Magyar Cserkész Szö­vetség Pécsett, a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában tartja november végén az ünnepi ülését, és elsőként Vámagy Viktort tünte­tik ki a nagy magyar cserkész tisz­teletére alapított gróf Teleki Pál Emlékéremmel. k. f. Tiltakozás A Magyar Televízió 1-es adója október 21-én a Kék fény című műsorában a protestáns tábori lelkészek véleménye szerint bér­gyilkosokkal és tolvajokkal együtt, bűnözőként mutatta be Csuka Tamás dandártábornokot, protestáns tábori püspököt, re­formátus lelkészi palástban. A protestáns tábori lelkészek az MTI-hez eljuttatott tiltakozásuk­ban ítélték el, hogy véleményük szerint a műsor készítői semmi­be vették a tábori püspök szemé­lyiségi jogait és a jó hírnevéhez való jogát, valamint megalázták a lelkészi szolgálatot és a refor­mátus egyházat. Kijelentették, hogy a tábori püspökről elhang­zott állítások nem felelnek meg a valóságnak, ezért felemelik sza­vukat a nemtelen támadásnak helyet adó műsor ellen. iwi 24 órás közvetítés 2002 karácsonyán Ki volt Koller József? Jó fél évszázaddal ezelőtt, amikor a klerikális reakció rep­rezentánsainak nevét igyekeztek az utcai táblákon kicse­rélni, a Koller utca átvészelte ezeket az esztendőket, mert nem tudták, ki volt Koller József. - Ezzel a sztorival kezd­te előadását Tímár György egyháztörténész az október utolsó hetében rendezett pécsi emlékfórumon, ahol 22 szakember ismertette tanulmányát Koller Józsefről és koráról. Nos, ki volt Koller József? A család Tirolból Ausztrián át került Magyarországra és rendkívüli tehetségükkel, kifinomult tárgyaló készsé­gükkel jószágigazgatók, aztán nemesek, bárók, grófok, udvari tanácsosok lettek. Koller József nagybátyja tudós volt, könyveket írt, végül bárói rangot kapott. Két fia kö­zül az egyik kir. személynök és gróf, a másik veszprémi püspök. József Huszton született 1745-ben. Apja akkor kamarai prefektus. Rövidesen áthelyezték Pozsonyba a Királyi Tanácshoz és így a fiút a jezsuiták nagyszomba­ti kollégiumában taníttathatták. Tizenhét évesen (1762) már a jogot is elvégezte. Magyarul, németül, szlovákul, horvátul és latinul beszélt, de járatos volt a görögben is. Ekkor hívta meg Klimó püspök, a család ismerőse a pé­csi teológiára. A Berényi püspök által épített szeminárium (a mai Hittudományi Főiskola) akkor készült el. Klimó ismert professzorokat, jeles tudósokat gyűjtött itt össze, hogy „Pécs török előtti fényét visszaállítsa”. A teológia kétéves volt és Koller, miután elvégezte, még túl fiatal ahhoz, hogy pappá szentelhessék. A püspök úgy döntött: Rómá­ba küldi. A forrásoknál gyűjtse össze - nagy álmához - a Pécsi Egyházmegye történetének dokumentumait. Rómában Klimó ismerőse Giuseppe Garampi, a Va­tikáni Levéltár prefektusa atyai jó barátja lett, és a fiatal teológus hozzálátott a Pécsi Egyházmegyéről szóló do­kumentumok másolásához, illetve másoltatásához. Ez lett nagy művének, a História hét kötetének az alapja. A feltárt anyagból a legjelentősebb: a pápa tizedszedők számadásai az 1330-as évekből. Ma is megvannak a püspöki könyvtárbal. Garampi révén kapcsolatba került a dominikánus tu­dósokkrémjével. Ők nem csakKoller szemléletét formál­ták, hanem a püspöki könyvtárhoz is jelentős műveket gyűjtöttek a számára. Sőt, 1767-ben Rómából hazatérő­ben Pisában, a dominikánusok vezette egyetemen dok­torrá avatták. - 22 éves volt. 1769-ben Klimó püspök szentelte pappá és kinevezte a püspöki könyvtár prefektusának. 1771-benamárate- ológia professzora, és 30 évesen kanonok. A História (a Pécsi Egyházmegye története) első két kötetét és az előszót még Klimó püspök lektorálta. A he­tedik kötet 1812-ben jelent meg. Római patrónusa, Garampi 1776-ban bécsi nuncius lett. Még abban az évben bejárta Magyarországot, eljött Pécsre is. Klimó már súlyos betegen fogadta. Koller a His­tória előszavának egy kéziratos példá­nyát adta át. A nuncius még útköz­ben Veszprémből azt írta neki: „Be kell járni az egész Magyarországot és Pécsen kell megállapodni, hogy ilyen jelentős műre találjon az ember.” Klimó püspök halála után (1776) Eszterházy Pál beiktatásáig Koller mint helynök vezette az egyházme­gyét, majd Eszterházy püspök (1780- 1799) halála után hét évig ugyancsak ő. 1802-től nagyprépost, vagyis a káp­talan feje egészen a haláláig. Azt mondták róla kortársai: a Pé­csi Egyházmegye legműveltebb papja, az ország egyik legjelentő­sebb tudósa. Az ő munkája az egy­házmegye történetének hét kötete, ő építette ki a Klimó-könyvtárat, rendezte a káptalani levéltárat. És hogy szociális érzékenységét csupán érzékeltessük: évről évre 12 fiatal az ő támogatásának köszönhette, hogy tanulhatott. 1823-ban halt meg, a káptalan kriptájában temették el. Az emlékfórum megnyitóján Mayer Mihály megyés püspök azt mondotta: ,Az ifjú Koller nem az akkori kor jezsuita ellenességét, nem a felvilágosodás új eszméinek istentagadását vette át szellemi táplálékul. A fundamen­tumra építette az újat, a ráilleszkedőt és így egyesítette magában a verum és a cerium, az igaz és a biztos, a tör­ténelmi tapasztalatok és a tudomány valódi egymásra épülő kapcsolatát. így alakul az ember érett személyi­séggé, válik korszerűvé, azaz a saját kora emberévé.” Koller József nagyprépost lakása (Janus Pannonius utca 4.) fotó: tóth l Mária a templomban Egy apokrif irat - Jakab ősevan­géliuma - mondja el az Isten­szülő templomba vezetésének eseményét. Egy olyan iratról van szó, melyet az egyház nem fogadott el teljes egészében su- galmazottnak, ezért nem lett ré­sze a Szentírásnak. Ugyanak­kor sok olyan részletet tartal­maz, amely egyébként igaz, he­lyes és a hit szempontjából épü­letes, s így alkalmas arra, hogy a hagyomány merítsen belőle a lelki élet ápolását illetően. Jakab ősevangéliuma szerint az idősödő, gyermektelen házaspár, Joákim és Anna, fogadalmat tesz­nek, hogy ha Isten irgalmából gyermekük születik, azt a temp­lom szolgálatára fogják szánni. A kis Máriát hároméves korában szü­lei valóban átadják a templomnak, hogy serdülőkoráig ott nevelked­jen és az istentiszteletekben segéd­kezzen. A görög katolikus egyház ezt az eseményt ünnepli november 21-én. Talán meglepődünk azon, hogy egy épp’ óvodáskorú gyermeket ki­ragadnak a család védettségéből, melegéből s átadják egy 300x500 méteres épület-komplexum (a templom) szentélyének szolgálatá­ra. Mária azon 39 kicsiny szobács- kának egyikében lakott, melyet a szentély falához építettek. Róla és a többi 3-11 éves korú gyermekről a papok és a leviták gondoskodtak. Mennyi gyerek élt Palesztinában, közülük mégis csak néhánynak ju­tott ki ez a különleges nevelés. Az a család, akinek gyermeke ott lehe­tett, óriási kiváltságban részesült. Joákim és Anna - a kor színvo­nalán - a legmagasabb képzés­ben részesítette gyermekét. Ha belegondolunk, ma is ugyanígy igyekeznek a szülők mindent megtenni azért, hogy gyermekük a lehető legjobb iskolákban ta­nuljon, minél több dologban jár­tas legyen. Különóra, magánta­nár, zene, sport - csak győzze a gyerek. Az ünnep a felnövekvő nemze­dék nevelésének egy másik aspek­tusára is ráirányítja figyelmünket. Nem elég - pontosabban: nem tel­jes - a tanulmányokban, tudomá­nyokban előrébb jutni, az oktatás által magasabb színvonalat elérni, s közben a nevelésben, az emberi ér­tékek gyarapodásában leragadni az elégséges minimumnál. Általános­tól felsőfokig mindenütt érzé­keli a szülő, a ta­nár, hogy a taní­tásra, oktatásra koncentrálva a nevelés gyakran elsikkad. (Szep­temberben vol­tam olyan év­nyitón, ahol egyetlen egyszer sem hangzott el az intézmény éves munkájának céljai között, hogy ott nevelni is akarnának, nem csak tanítani.) A templom hajlékában nevel­kedő Mária példája annak, hogy kell a lelket is ápolni, fejleszteni, nevelni. Az isteni dolgoknak is kell helyet, időt, módot találni. Az erre való felkészülést pedig már gyermekkorban el kell kezdeni. Csak akkor válhatunk igazi, teljes emberekké, ha a ránk bízott fel­adatokat Isten közelében, Isten színe előtt akarjuk véghezvinni. Bodogán László parókas Korunk új areopagosza A szentatya fogadta a kultúra és a kommunikáció kapcsolatáról ren­dezett fórum képviselőit. Az olasz püspöki kar által egybehívott ösz- szejövetelen több mint ezer sze­mély vett részt, bíborosok, püspö­kök, a tömegtájékoztatás világának szakértői. A szentatya beszédében minde­nekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a kultúra és a tájékoztatás területé­nek szakértői felé az egyház nagy bizalommal, de elvárásokkal is te­kint. Az egyre szélesebbé váló glo- balizációs folyamatban az a felada­tuk, hogy olvasni és magyarázni tudják a jelen eseményeit és felku­tassák az evangélium közlésének útjait a mai ember nyelvezetének és érzésvilágának megfelelően. A gyors technológiai változások a tömegtájékoztatásban új feltétele­ket teremtettek a tudás továbbadá­sa, a népek együttélése, az életstí­lus és a mentalitás alakítása terüle­tén. De milyen kultúra származhat olyan kommunikációból, amely­nek a középpontjában nem a sze­mély méltósága, az emberi élettel kapcsolatos nagy kérdések, a közjó becsületes szolgálata, az igazságos­ság és a béke áll. Éppen ezen a terü­leten van a legnagyobb szükség olyan szakértőké, akik rendelkez­nek a hit adományával, akik képe­sek a mai kor kulturális elvárásaira válaszolni és a kommunikáció e korszakát nem útvesztőnek és zűr­zavarnak tartják, hanem értékes időnek az igazság keresésére, az emberek és népek közötti harmó­nia fejlesztésére. A szentatya a kommunikáció vi­lágát korunk új areopagoszának nevezte, melynek használatára ta­lán még nem vagyunk eléggé felké­szülve. Ám ez ne szegje kedvünket, hiszen tudjuk, hogy nem vagyunk egyedül: az Úrral való találkozásból származó minden akadályt felül­múló erő a mi igazi támaszunk. Hallgassuk meg újra és újra Krisz­tus tanítását, hogy a háztetőkön szaporodó antennák, a modem tö­megtájékoztatás jelképei ne legye­nek paradox módon a látás és a hal­lás képtelenségének jelei, hanem váljanak az embert és az emberiség teljes fejlődését szolgáló kommuni­káció eszközeivé. ■ A Tömegkommunikáció Pápai Tanácsa a Praxes amerikai cég közreműködésével II. János Pál pápa 25., Rómában töltendő ka­rácsonya alkalmából 24 órás té­vé-világhálós közvetítést tervez. A világ minden részének kóru­sait felkérték, hogy karácsonyi énekeikkel kapcsolódjanak be az eseménysorozatba. A műsor karácsony napján, ró­mai idő szerint 11 órakor kezdő­dik majd. 12 órától kezdve közve­títi a pápa üzenetét és 60 nyelven mondott karácsonyi jókívánsága­it. „A szentatya karácsonyi üze­nete és áldása az elmúlt 70 évben a Vatikáni Rádió hullámain ke­resztül, 1974 óta pedig tévéközve­títéssel eljutott az egész világra. Ma az internet modem eszközé­hez folyamodik és a rádió, a tévé és a vatikáni tévéközpont által a világon milliók számára nyílik le­hetőség karácsonykor, hogy egész napos lelki élményben ré­szesüljenek” - mondta John Fo­ley érsek, a tömegkommunikáció vatikáni felelőse. ■ Emlékeztető A PÁPAI NUNCIUS PÉCSETT. A Pécsi Tudományegyetem Vallástudományi Köz­pontjának szervezésében rendezett szim­póziumon ma, csütörtökön délelőtt 10 órakor Karl-Josef Räuber pápai nuncius tart előadást „Európa 40 évvel a zsinat után” címmel a Bölcsészettudományi Kar tanácstermében (Ifjúsági útja 6.). Előtte 9.15-kor „Közjó - a jövő Európájának alapköve” címmel dr. Thomas Eggensper- ger dominikánus szerzetes, az Espace igazgatójának (Brüsszel, Bécs) előadása hangzik el. A szimpózium nyelve német. KÖZGYŰLÉS. Ma tartja a reformátusok Dunamelléki Egyházkerülete éves köz­gyűlését Budapesten, a Kálvin téri temp­lomban. Ez alkalommal elhangzik dr. He­gedűs Lóránt megyénket is érintő püspöki beszámolója, értékelve az elmúlt választá­si ciklus eseményeit. Mint ismeretes, az egyház most tartja a hatévenként esedé­kes tisztújítást. (a) JANDÓ JENŐ GREGORIÁN MISÉJE. November 24-én, vasárnap a 18 órakor kezdődő szentmisén a Pécsi Madrigál Kó­rus Cecília-napi egyházzenei áhítatot tart a Szent Ágoston plébániatemplomban. Program: Himnusz Szent Cecíliához. Jan- dó Jenő: I. Missa Gregoriana (bemutató), Alma Redemptoris Mater, Soriano: Alma Redemptoris Mater, Asola: Christus factus est, Lauda Sion - Aquinoi Szent Tamás éneke, Hassler: Cantate Domino. Ünnepi szentmisét celebrál és szentbeszédet mond Báthory László apátplébános. A NYÁRON Szokolyán szervezett alkotó­tábort értelmi fogyatékos fiatalok számára a pécsi Fogd a kezem Alapítvány, a kozár- mislenyi Fészek Otthon és a bajai Garai Ház. Az ott készült festményekből rende­zett kiállítás mindennap 9-től 17 óráig te­kinthető meg Pécsett, az Alapítványi Székház (Csontváry Múzeum, Janus Pan­nonius u. 11.) dísztermében. IMAKÖNYVEK, szentképek, házioltárok, gyertyák, rózsafüzérek, menyasszonyi ko­szorúk - Becker Róbert, a Magyar Rádió Pécsi Nemzetiségi Szerkesztősége munka­társának gyűjteményét Udvaron mutatják be november 24-től. A kiállítást vasárnap 11 órakor Fischer Antalné polgármester nyitja meg. GLOBALIZÁCIÓ és európai értékrend címmel rendez nemzetközi konferenciát a Magyar Katolikus Püspöki Kar Justitia et Pax Bizottsága Budapesten november 29-30-án, pénteken és szombaton a Ma­gyar Kultúra Alapítvány székházában (I. kerület, Szentháromság tér 6.). A konfe­renciát Mayer Mihály pécsi megyés püs­pök, a bizottság elnöke nyitja meg. Ma­gyar, osztrák, német, svájci szakemberek, egyetemi tanárok, politikusok tartanak előadást. A STILLE NACHT szülőföldjére vezet za­rándoklatot december 13-15-én az Egy­házmegyei Intézmények Látogatását Szer­vező Iroda. Tehát Salzburgba és a környé­kén Oberdorfba meg Halleinbe. Visszafelé a bécsi advent szerepel a programban. Ér­deklődni a székesegyház főbejáratánál, il­letve a 513-030 telefonon lehet. A PÉCS-VASASI EGYHÁZKÖZSÉG az idén is megrendezi advent első vasárnap­ján, december 1-jén hagyományos hang­versenyét a katolikus templomban. Az adományokat a nagyon rossz állapotban lévő templom tatarozására fordítják. Jövő vasárnap 10 órakor kirakodóvásár lesz a templomkertben. A hangverseny 16 óra­kor kezdődik a templomban. KÉTSZÁZ ÉVES A TEMPLOM. Har­kányban december elsején, advent első vasárnapján ünnepük majd az 1802-ben épült református templom fennállásának kétszáz éves jubileumát. A megemléke­zésre a gyülekezet szeretettel vár min­den elszármazottat, akik e gyülekezet tagjai voltak. (a) LELKÉSZHIÁNY. Egyre több Nagykőrö­sön végzett pedagógus-hitoktató érkezik megyénkbe is, hogy segítsék a református gyülekezeteket. Köztük többen segédlel­kész feladatokat is ellátnak. Hárman leve­lező úton végzik a teológiát. _________________________________________________(A) II. János Pál pápa fogadja Szili Katalint, a Parlament elnökét fotó: epa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom