Új Dunántúli Napló, 2002. november (13. évfolyam, 298-326. szám)
2002-11-18 / 314. szám
2002. November 18., hétfő B ARANYA I ■ 5. OLDAL TŰKOR Motorosok a parkerdőben PÉCS Szép őszi sétákra invitál a Mecsek és benne a pécsi parkerdő. A 680 kilométernyi jelzett turistaút mentén a terepmoto- rozók és a szemetelők okozzák a legnagyobb gondot. Sokak véleménye, hogy Pécs páratlan értéke a mecseki parkerdő, amely a magyarürögi tetőnél kezdődik és a Hősök teréig tart, északi irányban pedig a Misináig, beleértve a Tubest is. Ez a sétáló övezet, sétányokkal, pihenőkkel, a Mandulásnál lévő játszóparkkal vonzza magához az erdő szerelmeseit. Összességében 680 kilométernyi jelzett turistaút van a Mecseken, ebből 120 kilométeres az épített út. Mindezt egy folyamatos fejlesztés alatt lévő kerékpárútrendszer egészíti ki. Sajnos az utóbbi időben gyakori a tiltott és mégis fölöttébb elterjedt terepmotorozás, ami ellen szinte tehetetlen a hatóság. A másik gond a szemét állandó jelenléte. Nem ritka az illegális szemétlerakás sem. Az 1891-ben alakult Mecsek Egyesület most megjelent évkönyve hosszan sorolja kik és mi mindent tettek egy évszázad alatt ezért a gyönyörű erdőért. Bőmnek Jenő titkár elmondta, hogy az erdei létesítményeket, valamint a szám szerint 17 kulcsos turistaházukat rendszeresen gondozzák, karbantartják. Most újítottak fel 10 hajdan épített turistapihenőt, emlékművet, valamint a kis-tubesi kilátót. A parkerdő rendben tartását, felügyeletét a PW Rt. és a Mecseki Erdészeti Rt. megbízásából vállalkozók végzik. Az erdőtakarításokat az egyesület szervezi a Biokom segítségére alapozva, b. k. Terv maradt a klinikafelújítás Néhány évvel ezelőtt egészen komolyan napirenden volt a pécsi 400 ágyas klinika teljes körű felújítása, ám mára a terv realitása megszűnt. Most már a régió egységes egészségügyi ellátó rendszerének kialakításakor kell bekalkulálni az 1966- ban átadott klinikai tömb fokozatos rekonstrukcióját, amire mind az ott dolgozók, mind a kezelésre szorulók általános véleménye szerint égető szükség lenne. PÉCS A Pécsi Orvostudományi Egyetem vezetése 1997-98-ban már azon dolgozott, hogy a 400 ágyas klinika egyes szárnyai, osztályai hová, miképp költöznek majd a nagy felújítás idején. A rekonstrukció teljes egészében elmaradt. Becslések szerint akkori árfolyamon nagyjából 15 milliárd forint kellett volna a teljes rendbetételhez, ez ma már legalább 20 milliárd lenne.- A klinika felújítása teljes mértékben indokolt, ezért nem szabad lemondani róla - vélekedik dr. Kosztolányi György, a Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Centrumának vezetője. - Ám időközben a fejlemények új helyzetet teremtettek. Az előző kormány által hozott kórházprivatizációs határozatot a mostani vezetés is vállalta, jóllehet az időpont tolódik. A professzor szerint a korábbi tárcaszintű, ám meg nem valósult ígéreteket újra kell értékelni, és ha csak kis lépésekben is, de minden jövendő rekonstrukciót olyan irányba kell terelni, hogy az a régió egységes egészségügyi ellátó rendszerét szolgálja. Esély van egy mintarégió létrehozására is az egészségügy terén, hiszen feltételezhetően egybeesnek a város, a megye és a kormányzat érdekei. Fontos tényező, hogy 2003. január 1-jétől a Honvéd Kórház az egyetem részévé válik, ami új aspektust ad a 400 ágyas felújításának. A teljes rekonstrukciót nem feltétlenül sietteti az integráció, de a traumatológia és családorvosi intézet átköltöztetése során a klinikán felszabaduló termekre mindenképpen költenek majd. Tervezni viszont továbbra is kell. Az integráció és regionalitás jegyében újragondolt terveket, ütemezéseket 2003 első félében kell benyújtani a kormánynak. A szakemberek ezúttal arra hívják fel a figyelmet, hogy nem feltétlenül a pénzen múlik a siker, hanem azon, hogy az érdekelt felek miként tudnak együtt gondolkodni a jövőről. A konszenzus kialakítását bizonyára segíti majd, hogy 2003-ban a PTE lesz a Dél-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács soros elnöke. . _____ M.K. Hír ek PÉCSETT, a Melinda utcai óvodában a gyereklétszámcsökkenése miatt az egyik szobából tornatermet alakítottak ki a pedagógusok nemrégiben. (sa) SZIGETVÁROTT pénteken egésznapos ünnepség keretében emlékeztek meg a Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet alapításának ötvenedik évfordulójáról. A kulturális és sportrendezvények mellett megtartották az öregdiákok találkozóját és emlékfát ültettek az intézmény udvarán. (a) PÉCSETT, a Kertváros közelében szombaton természetes trágyával szórtak meg egy nagyobb földterületet. A kellemetlen szag kezdetben csak a Rózsadombon volt érzékelhető, később viszont az egész Kertvárosra kiterjedt - tájékoztatták lapunkat telefonon olvasóink. (BK) Lottónyeremények 46. HÉT Ötös lottó Nyerőszámok: 14, 26,48, 71, 85 Joker: 188756 Ötös nem volt Négyes 920004 Ft Hármas 11511 Ft Kettes 820 Ft Joker: nem volt Hatos lottó Nyerőszámok: 14, 24, 28, 30, 40,45 Pótszám: 23 Hatos nem volt 5+1 nem volt Ötös 203797 Ft Négyes 4345 Ft Hármas 900 Ft ÚJRAAVATTÁK AZ ANGSTER-ORGONÁT. Vasárnap este a Pécsi Zsinagógában került sor az eredet- hűen restaurált első Angster-orgona újraavatására. A pécsi zsinagóga 1869-ben elkészült orgonája Angster József első műve, kiemelkedő hazai és európai orgonaépítő sikereinek első állomása. Hangszertörténeti szempontból kiemelkedő jelentőségű. Eddig az orgona felújítva még nem volt, így sikerült érintetlenül megőrizni eredeti állapotát. Az eredethű restaurálás lehetővé teszi, hogy magas színvonalon adja vissza az Angster-hangzást. Ez egyedülálló értéke Európában az orgonának. ________fotó: müiler andrea Né met műsor az ÉK-TV-ben PÉCS Hétfő estétől német nemzetiségi adás kerül a Pécs-Baranyai Értelmiségi Egyesület ÉK-TV-jének a képernyőjére. 20.30-kor első ízben sugározzák az „Ungarndeutsche Rundschau”, a „Magyarországi Német Körkép” című műsort. Mint dr. Horváth Csaba ügyvezető elmondta, a tv célja az értékközvetítés, a Magyarországon élő nemzetiségek bevonásává. A mostantól kéthetente jelentkező színes, magazinszerű program a hazai németség életéről, kulturális tevékenységéről, gazdaságáról és nem utolsósorban hagyományairól ad képet. A ma esti adás tartalmából kiemelkedik a dombóvári kápolnaszentelésről, a pécsi katona temetőben történt megemlékezésről, egy németországi ifjúsági fúvószenekar vendégszerepléséről készült beszámoló. Az első adásban megismerkedhetünk Merger Ede nyugalmazott tanárral is. A műsor fő- szerkesztője Kemer Lőrinc, felelős szerkesztője Hirmann Marianna. Sokan kérik vissza a nevüket Már a 19. században is előfordult névmagyarosítás, de igazából a 20. századi, különböző politikai rendszerek árnyékában lett divatja a nem magyar hangzású családnevek elhagyásának. Most, amikor már valóban nem ér senkit sem hátrány a neve miatt, egyre többen szeretnék visszakapni - többnyire egy vagy két generáció kimaradásával - eredeti családnevüket. Baranyai körkép Az anyakönyvi hivatalok szerint egyre többen kérik vissza régi családi nevüket, még akkor is, ha egy vagy két generáció időközben a magyar nevet használta. Hábel János, a Lenau Ház igazgatója előtt szintén ismerős, hogy a mai 30-40 évesek, érdekes módon főképp megint az iskolázottabbak, visszakérik őseik nevét.- Ennek nincs más oka, mint újbóli kötődés a nemzetiséghez, tisztelet az ősök előtt, akiktől az állam elvette a nevüket, vagy annak feladására kényszerítették őket - véli. Valaha volt Neuberger, a történelem egy bizonyos pillanatában lett belőle Nyírő, s íme, a 21. században ismét lehet Neuberger. Baranyá megyében főképp a német ajkú svábság körében zajlott le a legnagyobb arányú névmagyarosítás. Már a Horthy-rendszerben főispáni határozat volt arról, hogy a hivatali előmenetel egy bizonyos kategórián felül csak magyarosított névvel lehetséges, ezért első menetben elsősorban az értelmiségiek vettek fel magyar nevet. A háború után viszont a náci kollaboráció vádja miatt (amire hivatkozva a kitelepítések is megtörténhettek) döntött sok parasztember is úgy, hogy megszabadul német nevétől, ami miatt hátránya lehet, vagy „szégyenkeznie” kell. Más kérdés, hogy akadtak bőven olyanok is, akiket kapacitáltak a változtatásra, de ők nem engedtek. Ami a zsidókat illeti, a 20. század első felében szintén temérdek magyarosítás történt a körükben. Egy kimutatás szerint 1937-ig mintegy 300 ezer névváltoztatást engedélyezett a Belügyminisztérium, utána viszont egyet sem. A pécsi Anyakönyvi Hivatal vezetője, Hajnal Pálné arról tájékoztatott, hogy évente nagyjából 100-120 névváltoztatási kérelem érkezik hozzájuk, de persze a megyében ez a szám jóval nagyobb, hiszen mindenkinek a lakóhelye szerinti hivatalhoz kell fordulnia. A régi családnevek egyre gyakoribb visszakérését ő is megerősítette lapunknak, hozzátéve azt, ha valaki annak idején maga kérte a magyarosítást, és most újból szeretné a régi nevét használni, öt helyett már tízezer forintos illetéket kell fizessen, mert ez természetesen ismételt névváltoztatásnak számít. A valahai nemzetiségi nevek visszavételén túl még egy érdekes tendenciáról lehet beszámolni: egyre többen a hagyományos, sokak szemében avíttnak tűnő keresztnevek megváltoztatását kérik tizennyolc éves kor után, s így lesz például az „ódivatú” Erzsébetből sokkal „korszerűbb” Yvette... ______________ ____ MÉHES K. Ah ol csak lehet, kötelező lesz a csatornázás Baranyai körkép Pécsett egyelőre nem kötelező rácsatlakozniuk az ingatlan- tulajdonosoknak a telküket is elérő szennyvízcsatornára, de 2005 után, amikor befejeződhet a hálózat teljes kiépítése, szigorítás várható. Már megvannak azok az irányszámok, amelyek jelzik: mennyi hozzájárulást kell majd fizetniük az újonnan kiépülő vezetékre csatlakozóknak. Baranya megyében az országos átlagot meghaladó a települések csatornázottsága, ezért az itt élők gyakrabban találkozhatnak olyan jegyzői határozattal, amely a csatornához való csatlakozásra szólít fel. A Dél-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségen és a Vízügyi Igazgatóságon megtudtuk, hogy nem jelent meg az a múlt év elején kilátásba helyezett jogszabály, amely minden építmény tulajdonosát kötelezte volna a kiépített csatornahálózatra való rákötésre. A kötelező jelleget nem-országos érvényű jogszabály, hanem csak helyi rendelet írhatja elő, így önkormányzata válogatja, hogy meghozza-e a szigorító rendelkezést. Pécsett ilyen kötelezés nincs, de akik nem akarnak a csatornára rákötni, azok számára egy városi rendelet szigorú hatósági előírásoknak megfelelő közműpótló - például derítő - megépítését írja elő.- A városban a vízvezeték- és csatornahálózat 2005 végére várható teljes kiépítése után, fekvésétől függetlenül minden ingatlan esetében egységes lesz a közműhozzájárulás összege - tudtuk meg Gruber Lajostól, a városháza vízügyi referensétől. - A beruházás közel hat- milliárd forintba kerül. A lakossági önrészt a rákötéseknél Pécsett várhatóan százötven- ezer forint körül állapítják majd meg. Ez lényegesen kevesebb mint az ivóvízvezetékhez való csatlakozás önköltsége, ami háromszázötvenezer forint. A nagy különbség magyarázata, hogy a szennyvízhálózat kiépítését több forrásból, közöttük uniós támogatásból is fedezik, így az egy ingatlanra jutó önerő kevesebb lehet. Baranya más településein igen változó a lakosság által befizetendő hozzájárulás összege. Volt, ahol negyvenezer forintot kért a beruházást hitelből finanszírozó közműtársulat, pár évvel ezelőtt a megyei átlag portánként százezer körül mozgott. Pécsett a Tiborc utcai szennyvízcsatorna kiépítésénél Tízéves hitelt nyújtanak Az egységes lakossági hozzájárulást - az irányszámok szerint a vízzel és szennyvízzel együtt félmillió forintot - Pécsett tízéves futamidejű hitelből is lehet majd fedezni. Az ingatlantulajdonos által befizetett összeg tizenöt százalékát minden évben visszatéríti az állam. már háromszázhatvanezer, a Kispostavölgyben, ahol egy kalap alatt építették meg a víz-, illetve szennyvízvezetéket is, a hozzájárulás már négyszáznyolcvanezer forint volt. M. A. A KÖZLEKEDÉS ÖSSZEHANGOLÁSÁÉRT. Tíz éve működik a Baranya Megyei Állami Közútkezelő Kht. forgalomirányító központja Pécsett. Az intézmény ez alkalomból a hét végén megrendezett ünnepségén számtalan emlék került szóba az első forgalomirányító lámpától a zöldhullámig. ____________________ fotó:tóthu.
