Új Dunántúli Napló, 2002. november (13. évfolyam, 298-326. szám)

2002-11-17 / 313. szám

2002. NOVEMBER 17. GAZDASAG Évára, magyar! Felszállt a fehér füst: a parla­ment elfogadta az evét. Bizton állíthatjuk, hogy soha adótör­vényt annyian és annyira nem vártak, mint a hazai kis- és kö­zépvállalkozások az egyszerűsí­tett vállalkozói adót. A felfoko­zott érdeklődést már a jogsza­bály-előkészítési szakaszban zajló viták is jelezték. Hol úgy tűnt, alig éri meg valakinek át­térni az új szabályozásra, hol meg azt olvashattuk, most az­tán szabad az út. Ám ennek az időszaknak mostantól vége, az eva elkészült, itt van, a miénk. ^ Évára jogosult vállalkozások kötelezettségei voltak (milliárd forint) Vállalkozások száma Társaságiadó­kötelezettség Szja­kötelezettség Áfa­kötelezettség Összes adó­kötelezettség 65 726 2,57­-16,13-13,56 116 894 5,47­11,26 16,73 363 674- ' 50,6 10,78 61,38 546 294 8,04 50,6 5,93 64,55 ■ Az egyszerűsített vállalkozói adó tulajdonképp átalányadó: az évi 15 millió forintnál alacsonyabb árbevé­telű vállalkozásoknak bruttó árbevé­telük 15 százalékát kell befizetniük, s ezzel kiváltják az áfát, a cégautó­adót, illetve egyéni vállalkozóknál a vállalkozói személyi jövedelemadót, valamint a vállalkozói osztalékalap után fizetendő személyi jövedelem- adót. További egyszerűsítésként vá­lasztható, hogy a helyi iparűzési adó alapja az eva adóalapjának 50 százaléka legyen. Aki ezt az adózási formát akarja választani, annak de­cember 20-ig ezt a szándékát jelez­nie kell az adóhivatalnak. Az evát csak az választhatja, akinek idén és tavaly mérhető bevétele volt. A beje­lentéskor arról is nyilatkozni kell, hogy az adott vállalkozásnak nincs végrehajtható köztartozása. Az elmúlt hetekben, hónapokban nagy vita volt arról, hogy mely vállal­kozói körök választhatják az evát. Többen még azzal is megvádolták a pénzügyi kormányzatot, hogy a jo­gosultsági kör szűkítésével próbál meg „visszatáncolni” választási ígé­reteitől. Nos, úgy tűnik, ebben a kér­désben a liberálisabb álláspont győ­zött: az evát választhatja valameny- nyi, 2001-ben és 2002-ben bruttó 15 millió forintnál kisebb bevételű, az szja hatálya alá tartozó egyéni vállal­kozó, illetve a társasági adó hatálya alá tartozó adózók közül a kkt.-k, a bt.-k, a kft.-k, a szövetkezetek, az erdőbirtokossági társulások, vala­mint a végrehajtói, ügyvédi, szaba­dalmi ügyvivői irodák. Ezeknek a vállalkozásoknak 2001-től változat­lan formában kellett működniük, és új tag nem szerezhetett bennük 50 százalékot meghaladó részesedést. Ezzel a törvényalkotók azt a kiska­put óhajtották bezárni, hogy azok, akik eredetileg nem lennének jogo­sultak az evára, más, a feltételeknek megfelelő vállalkozás felvásárlása ré­vén vegyék azt igénybe. Gazdasági társaság esetében kikö­tés, hogy csak magánszemély lehet a tagja, és cég nem lehet tulajdonos másik társaságban. Egyéni vállalko­zónál pedig az a feltétel, hogy más társaságban nem rendelkezhet 10 százaléknál nagyobb részesedéssel. Az evát választó társaságnak fel kell készülnie arra, hogy a házi­pénztárában lévő készpénz után 20 százalékos adót kell fizetnie, három évre egyenlő részletekben elosztva. Erre azért van szükség, hogy a meg­szűnő eszköznyilvántartás nyomán ne lehessen jelképes összegért a tár­saság értékeit kivásárolni, s így adó­zatlan jövedelmre szert tenni. Emel­lett a bejelentés évében beszerzett áruknál az általános forgalmi adó­nak is csak egy része vonható le. Öt­éves leírású eszköznél ez az áfa 20 százalékát jelenti. Zara László, a Magyar Adótanács- adók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesületének elnöke szerint az eva szinte alig könnyített a cégek admi­nisztrációján, mivel a kettős könyv­vitelű vállalkozásoknak ugyanúgy kell nyilvántartást vezetniük, mint eddig - legfeljebb az egyéni vállalko­zóknak valamivel egyszerűbb az éle­tük. Nagyobb vívmány a csökkenő adóterhelés, bár ezt is legfeljebb 200 ezer vállalkozásnak éri meg választa­ni. Ezek az egészen kicsi, leginkább szolgáltatási tevékenységet végzők. Igazából azok járnak a legjobban, akik az áfakörbe tartoznak, és be­szállítói egy másik áfaalanynak. Ők ugyanis adott esetben a 25 százalé­kos kiszámlázott áfát kiválthatják a 15 százalékos átalányadóval. Az utóbbi időben hallani olyan híreket, hogy ha túl sokan választ­ják az új átalányadót, akkor az APEH - amolyan „pedagógiai” cél­zattal - hirtelen elkezdi ellenőrizni az evások múltját. Zara László sze­rint ez rosszízű üzenet lenne, amely - amellett, hogy magas labdát adna az ellenzéknek - nem is lenne kifi­zetődő, hiszen a kisvállalkozások revíziójától nem lehetne nagy bevé­telt várni, viszont cserébe eléggé le­kötné az adóhivatal kapacitását. (Következő számunkban a kiska­pukról és a köztartozásokról írunk.) Libamájban továbbra is piacvezetők vagyunk ■ Bár kis ország vagyunk, azért van olyan luxus­cikk, amelynek exportjában hazánk abszolút piacve­zető. Ez az áru pedig nem más, mint a hízott libamáj. Látits Miklós elmondta: e finom csemegéből a liba­tartók évente mintegy 1800-1900 tonnát állítanak elő, s ennek a mennyiségnek a döntő hányada - kö­rülbelül 1500 ton­na - külföldi pia­con kel el. A legna­gyobb libamájfo­gyasztók egyértel­műen a franciák, az ő igényük sokszo­rosa a keresleti lista második helyén ál­ló japánokénak. Szá­mottevő export e E x Franciaország Japán Belgium Olaszország Forrás: Magyar Lúdszövetség két országon kívül még Belgiumba és Olaszországba irányul - igaz, utóbbi igényeit egy itáliai tulajdonú feldolgozóüzem elégíti ki, s az onnét kikerülő liba­májat teljes egészében egy szállodalánc vásárolja fel. Jelenleg a jó minőségű libamáj ára 6900 forint küogrammonként, bár volt időszak, amikor ez a megugró exportkí­nálat következtében alacsonyabb volt. A hazai fogyasztás túl­nyomó hányada ét- j termekben történik, j s leginkább az év végi - szeptember és december kö­zötti - időszakra korlátozódik. Még tart a hitelbumm ■ Az utóbbi években a lakossági hitelezés bővülésével a bankoknál elhelyezett betétek egyre nagyobb hányada kerül vissza hitelként a háztartásokba - állapítja meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének tanulmá­nya. Míg 1998 végén a bankok a lakossági bankbetétek mintegy 9,8 százalékát helyez­ték ki lakossági ügyfelekhez, addig 2001 vé­gén ez az arány már elérte a 17 százalékot. A lakossági hitelállomány 1999 és 2001 között két és félszeresére, a lakossági betétállomány ugyanakkor csupán másfélszeresére növeke­dett. Jelenleg a lakossági hitelezés - az OTP mellett - fontos szerepet tölt be a nagybankok közül a Citibank és a Budapest Bank, a kö­zépbank Erste és a kisbankok közül a Dae­woo tevékenységében. HÍREK j A Volán Tefué a Hungarocamion ■ A Volán Tefu Rt. többségi - 92 százalékos - tulajdont szerez a Hungarocamion Rt.-ben. A megállapodást a Volán Tefu Rt. és a Hungarocamion többségi tulaj­donosa, a HC-Invest Kft. írta alá. A Volán Tefu Rt. je­lenleg 1100 főt foglalkoztat, a cégcsoport idei árbevé­tele 25 milliárd forint lesz, míg adózásjelőtti eredmé­nye várhatóan meghaladja a 2,5 milliárd forintot. Az 1966-ban alapított Hungarocamion Rt. mintegy 2500 főt foglalkoztat, adózás előtti eredménye várhatóan j 500 millió forint felett lesz. Rendkívüli elszámolás az APEH-tól ■ Rendkívüli folyószámla-kivonatot küld az APEH no­vember 15-ig a havi és negyedéves bevallást beadó j egyéni vállalkozók részére. A folyószámla-kiküldés j célja az, hogy az adózók a folyószámlájukra köny­velt tételeket gyakrabban figyelemmel kísérhessék, illetőleg saját nyilvántartásaikkal egyeztethessék. Az adóhivatal egyben felkéri azokat, akik saját nyilván­tartásuk és az adóhivatalé között eltérést észlelnek, j írásban jelezzék az illetékes igazgatóságon. Kedvezőbb Széchenyi-kártya? ■ A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a Vál­lalkozók Országos Szövetsége azt javasolja a kor­mánynak, hogy a Széchenyi-kártyához a jelenlegi egymillió forintos maximális hitelkeret jövőre 5 mil­lió forintra növekedjék, illetve 2003-ban ne 3, ha­nem 5 százalék legyen a konstrukcióhoz kapcsoló­dó állami kamattámogatás. A javaslatokat a Gazda­sági Minisztérium támogatja, kormánydöntés no­vember végén várható. Idáig mintegy 2200-an igé­nyeitek Széchenyi-kártyát. Fejlődő üzleti kommunikáció ■ Jó befektetés az üzleti kommunikáció, erről árulko­dik a NextiraOne Magyarország Kft. megjelenése a hazai piacon. A vállalkozás - amely korábban Alcatel e-Business Rendszerek Kft. néven működött - név- változtatására azért került sor, mert az Alcatel eladta valamennyi, az üzleti kommunikációval foglalkozó európai leányvállalatát az amerikai cégnek. Tóth Ot­tó ügyvezető igazgató elmondta: miközben ellátják az Alcatel eddigi feladatait, további gyártók termé­kei, új szolgáltatások kerülnek be kínálatukba. A tárolórendszerek és hálózatbiztonsági terület árbe­vétele jövőre elérheti a 300 millió forintot. Könyv a vállalati versenyképességről H A napokban megjelent Vállalati versenyképesség a globalizálódó magyar gazdaságban című kötet (Akadémiai Kiadó) két ok miatt is unikumnak szá­mít. Egyrészt a húsz szerző által jegyzett, és Chikán Attila, Czakó Erzsébet és Zoltayné Paprika Rita által szerkesztett mű hiánypótló, mivel úgy nyújt képet a versenyképesség alakulásáról, hogy tanulmányai többéves empirikus kutatásra épülnek. Másrészt az Akadémiai Kiadó két nyelven - angolul és magyarul - jelentette meg. A kötet egyik legfontosabb megálla­pítása, hogy az utóbbi tíz évben a legfontosabb ver­senyképességi tényezővé a vállalatok és vállalatveze­tők gazdálkodás-módszertani felkészültsége vált. BEFEKTETÉS Folyószámla: csekély A multinacionális cégek térhó­dítása miatt a készpénzben tör­ténő kifizetéseket a banki át­utalások váltották ki. A legtöbb munkavállaló számára ezért a folyószámla nyitása és a bank­kártya igénylése mára már el­engedhetetlenné vált. Ám a bankszámla előnyeiről, hátrá­nyairól, a kiegészítő szolgálta­tásokról az újdonsült ügyfelek még vajmi keveset tudnak. ■ Folyószámlát bárki nyithat, aki valamilyen okmánnyal iga­zolni tudja magát. A számla nyi­tása a legtöbb banknál nem jár költséggel, azonban vannak olyan pénzintézetek, ahol egy meghatározott nyitóösszeg elhe­lyezését követelik meg az ügyfél­től. Egyes bankok (CIB Bank) a nyitóösszeget mindaddig óva­dékként kezelik, amíg az ügyfél meghatározott számlaforgalmat nem bonyolít. Mivel a folyószámlán elhe­lyezett összeg gyakorlatilag bármikor igénybe vehető, a bankok csak minimális (évi 1- 2 százalékos), látra szóló ka­matot fizetnek érte. Az éves kamatláb mértékét sok helyütt sávosan határozzák meg, és kisebb összegre alacsonyabb, míg nagyobb összegre maga­sabb kamatot írnak jóvá. A folyószámlán lévő összeget meghatározott időre le is lehet kötni, ekkor a kamat mértéke is magasabb. A lekötött betétek hátránya, hogy a lekötés idejére nem lehet a számlán lévő ösz- szeghez hozzányúlni, ellenkező esetben ugyanis a bank csak a látra szóló kamatot írja jóvá. A két lehetőség közötti átmeneti megoldást, az úgynevezett meg­takarítási számlát még csak né­hány bank kínálja (K&H Bank, MKB). E konstrukcióban az ügy­fél havonta kétszer is végezhet tranzakciót számlájáról anélkül, hogy annak kamata visszaesne. A folyószámlán lévő össze­gért kapott kamatok - hacsak nem hatalmas összegről van szó - nem számottevőek, ezért a ban­kok között elsősorban a díjak és a jutalékok mértékében van kü­lönbség. Gyakoriságuk miatt a készpénzfelvétel, az átutalás, va­lamint a számlavezetés árszabá­sa lehet leginkább érdekes. A havonta levont számlave­zetési díj csupán pár száz forint. A számlavezetés csak a CIB Banknál és a Raiffeisen Banknál rendhagyó, ezeknél a pénzinté­zeteknél az ügyfél választhat: vagy az átlagosnál jóval maga­sabb díjat fizet, és a szolgáltatá­sokat ingyen veszi igénybe, vagy pedig a tranzakciókért ad ki pénzt, és a számlavezetésért nem fizet. Szintén egyedi meg­oldást alkalmaz a HVB Bank, ahol könyvelési tételenként szá­mítanak fel díjat. Az egyik leggyakoribb folyó­számlához kapcsolódó művelet az átutalási megbízás, mely lehet eseti és rendszeres. A kettő kö­zött a különbség az, hogy míg az eseti átutalásokat egyszer hajtják végre, a rendszereseket az ügyfél által meghatározott időpontok­ban. Sok helyen a tranzakció nagyságától függő százalékos díjszabást alkalmazzák, így akár több ezer forintra is rúghat egy nagyobb összegű átutalás. A készpénzfelvételért felszámolt jutalék az egyik legdrágább szol­gáltatás, ezért erre a bankkártya használata tűnik a legkedvezőbb megoldásnak. Számlanyitáskor kötelező jel­leggel igényelni kell legalább kamatok, eltérő díjak OTP Bank K&H Bank MKB CIB Bank Postabank Budapest Bank 1,75% 500 000 Ft alatt 1,00% 500 000 Ft felett 1,25% 2,00% 1000 000 Ft alatt 1000 000 Ft felett 500 000 Ft alatt 500 000 Ft felett 2 500 000 Ft felett 0-20000 Ft 20 000-60000 Ft 50 000-500 000 Ft 500000-1000000 Ft 1000000-5 000000 Ft 5000 000Ft felett 2,00% 4,00% 1,75% 2,05% 4,00% 0% 1% 1,4% 1,7% 2,4% 4% S7ÁMLAVEZFTÍSI |)í| 190 Ft/hó 160 R/M 150 000 Ft alatt 400R/M 150 000 Ft felett 250R/h6 nincs 150 R/hó AtIITAIÁSOK DÍ|A BAMBITOKBAN Esni ^ RCNDSZEBES Kfs7PÉN7ITI VFTF1 Baskos Biiii I Bankon kívCl IBankonI Bankon kivCi bankfiőkbŐI 170 Ft/hó min. 50 R+0,Í5% (max 1000 Ft} n. 100 R+0,15% (max. 3000 Ft) 0,2%+SOFt 100 Ft 20 Ft 0,15% min. 120 Ft (max. 5000 Ft) 0,15% min. 100 Ft (max. 4500 Ft) 50Ft*0.1% (max. 500 Ft) 40FtH>,15% (max 1500 Ft) 15 Ft 0,2% * 15 Ft 60Ft 40 Ft 0,15% min. 40 Ft (max. 800 Ft) 40 Ft 50 Ft 50R min. 110 R+0,25% 0 2V100 Ft (max. 3600 Ft) 0,1% min. 100 Ft 400 Ft 50 Ft*0.2S (max. 500 Ft) 0,2% min. 175 R (max. 4000 Ft) egy forintalapú kártyát, amely­hez korlátozott mennyiségű társkártya is rendelhető. A pénz­intézetek elektronikus vagy dombornyomásos plasztikot kí­nálnak, melyek közül utóbbiért a szélesebb felhasználási lehető­ség miatt többet - 2-3 ezer forin­tot - kell fizetni. Az éves kártya- díj mellett az igénylési feltételek is sokkal komolyabbak a dom­bornyomásos kártya esetében. Sőt van olyan bank (Budapest Bank), amely a számlanyitó ügy­félnek még jelentős nyitóösszeg vagy magas rendszeres havi jö­vedelem ellenére sem engedé­lyezi Eurocard/Mastercard vagy Visa Classic típusú bankkártya igénylését. Az elektronikus kártyák ese­tében nincsenek szigorú kritériu­mok, ugyanis a 600-1500 forint közötti éves kártyadíj megfizeté­se mellett nincs egyéb anyagi vonzata a kártyaigénylésnek. A kártyával történő készpénz- felvétel díjai jelentősen külön­böznek aszerint, hogy a kívánt összeget a folyószámlát vezető bank vagy egy másik pénzintézet automatájából veszi fel az ügy­fél. Ez utóbbi tranzakciót a ban­kok szigorúan büntetik, és több száz forintot is levehetnek egy készpénzfelvételért. Cz. P. F »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom