Új Dunántúli Napló, 2002. november (13. évfolyam, 298-326. szám)
2002-11-14 / 310. szám
2002. November 14., csütörtök KULTÚRA R I P 0 R T 7. OLDAL A püspökségé a Petró-gyűjtemény A nagyközönség is hozzáférhet a képekhez Színházi vendégsztárok sorozatban Káprázatos hölgyek és urak kacagtató szerepekben Ma délután írják alá a pécsi Petró-gyűjtemény adományozó okiratát, és nyitják meg az állandó kiállítást a Püspöki Palotában. Dr. Petró Sándor 360 rendkívül értékes művet adományozott a püspökségnek, azokat, amelyeket több évtizedes gyűjtőmunkája során magához a legközelebb állónak tartott. A nagyközönség péntekenként és szombatonként meghatározott időben tekintheti meg a gyűjteményt.- Volt szerencsém szerda délután megnézni a képeket...- Valamennyit? Én még nem láttam fölrakva, csak a felét.-... valamennyit. Ne tartson nagy képűnek, de kíváncsi vagyok arra, hogy találkozik-e az ízlésünk. Itt van ez, a kiállított anyagot bemutató gyönyörű album, amelyből kiválasztottam néhány képet.- Amelyek nyilván fölkeltették az érdeklődését.- Bizonyára. Ezek alapján kérem Önt most egy rövid tárlatvezetésre. Az első Rippl-Rónai Zöldruhás párizsi nője.- Mindenképpen a kedvenceim közé tartozik, akkor is biztosan szerettem volna ezt a munkát, ha nem lenne olyan nagynevű festő. Ez az első korszakának - amikor inkább olajfestményeket készített - a vége felől való pasztell. Az első pillanattól tetszett a kép, az a szomorkás báj, ami ezen az arcon látszik, olyan lelkiállapotot tükröz, ami mindegyikünknél előfordul. A női szépség csak megtoldja azt a mély bánatot, ami érhette a hölgyet. Finom... és csak igazi művész tud így megfogalmazni egy képet.- A nagybányai református templom tornya...-Az én véleményem szerint a nagybányaiak franciás plain air-izmusának egyik csúcsképe, a keletkezésének ideje 1903, amikor még egy jelentős művet, a Márciusi estet festette Ferenczy Károly. Abban az évben ez a két képe jelentette a legjobb alkotásait, és az egész munkásságát tekintve ahhoz a néhány műhöz tartoznak, amelyek révén kora festőfejedelmévé vált. Ez előtt a kép előtt meg kell állni: az ég kékjében elhelyezett napfénytől szikrázó templomtoronyban valami nagyon emberi van.- Nagy István: Népfelkelők.- Az í. világháború népfelkelői, az öreg és a fiatal. Az idős arcon a bölcs beletörődés a helyzetbe, a fiatalon pedig az, hogy nem érti a világot, megvan döbbenve - az egész emberiség helyzetét láttatja egy-egy háború esetén. A bölcsek azok az idősebbek, akik tudják, hogy tehetetlenek a megindult tűzvésszel szemben, a fiatalok pedig értetlenek iránta, mert nem tudják, hogy miért van rá szükség.- Létezik egy olyan francia mondás, amely szerint elutazni annyi, mint meghalni egy kicsit. Egy képtől megválni ugyanezt jelenti?- Van egy olyan szakasz a gyűjtő életében, és ez úgy látszik nálam is bekövetkezett, amikor az any- nyira szeretett festményeknek nemcsak a begyűjtésével és a jelenlétével van elfoglalva, hanem elkezd gondolkodni azon: vajon mi lesz ezeknek a sorsa? Persze, hogy elfog a szomorúság, ha bármelyik csupasz falra nézek, tudom, hogy melyik négyzetcentiméteren mi volt. De viszonylag könnyű szívvel viseltem, hogy a festményeket el kell vinni a lakásból, és semmiféle lelki megrázkódtatást nem okozott a magam megfosztása a saját képeimtől, a tulajdonomtól. Ugyanis annak az öröme töltött el, hogy ezek a képek most jó helyen vannak, nem szóródnak szét, megmaradnak. És mindenféle teatralitás vagy negédes önmutogatás nélkül mondom: megnyugtatott az is, hogy a képeket nemcsak a közvetlen környezetem és azok fogják látni, akik ellátogatnak hozzám, hanem bárki örülhet nekik.- Miért éppen a püspökségnek adományozta a képeket? Félreértés ne essék: nagyon méltó helyre kerültek.- Még soha nem mondtam el, hogy miért éppen a püspökség... Valamennyi múzeumunk annyira tele van különböző műtárgyakkal, hogy azoknak még a legnagyobb igyekezet mellett is legfeljebb csak a tizedét tudják bemutatni. Ha váltanák a műveket, akkor is évtizedek telhetnének el addig, míg minden képre sor kerülne. Arra gondoltam: ha ezek a képek szépek és jók, és szívesen nézik az emberek, akkor olyan helyet kell keresni, ahol nemcsak hogy biztonságban vannak, nemcsak szeretettel gondozzák, de könnyűszerrel be is tudják mutatni őket. Mert lehet, hogy egy múzeumban ugyanolyan, vagy jobb képet kellene leakasztani a falról, hogy valamelyik a gyűjteményemből a helyére kerüljön - ezt pedig nem lehet megkívánni, hiszen mindenki szeret büszkélkedni a legszebbekkel. A püspökség, bármennyire is kevés pénzük volt a helyiségek kialakítására, nagy szeretettel fogadta a képeket, és tudom, hogy jó helyük lesz ott.- Lezárult egy fejezet az életében...- ...mondjuk...-... a gyűjtés fejezete. Mi következik?- Tudja, ezt is először vallom be igazából. Úgy gondoltam, abba tudom hagyni, és ebben a szent hitben is voltam, még le is írtam, igen ám, de jött a hó eleji nagy pécsi vásár... Menjünk már, nézzük meg, hiszen eddig mindig elmentünk! Egymásba karoltunk a feleségemmel, kimentünk. Egyszer csak látok valamit, ej, ezt meg kéne venni... Mondja a feleségem: Azt sem tudod, ki festette! Nem baj. Megyünk tovább: ezt is rtieg kéne venni. De hiszen abbahagytad, mondja a feleségem. Nem baj, akkor is meg kéne venni. Haza is hoztuk, rendbetetettük, mondják a múzeumban is: de szép, de jó festmény! Jött a következő vásár, az azt következő. Nézze csak: éppen ma délelőtt hoztuk el a legutóbbi vásári szerzeményünket, mára készültek el a megtisztításával. Ez megint egy nagybányai eredetű festmény, amelynek feltehetően Ferenczy Károly tanítványa vagy társa lehetett az alkotója. Hát így állunk. BALOGH ZOLTÁN Dr. Petró Sándor fotó: müller a. Színházi vendégjátékok özöne vár a napokban a pécsi közönségre, nagysikerű előadások érkeznek Budapestről és Kaposvárról is. A sorozat ma este indul a Harmadik Színházban a Liliom bemutatásával. A budapesti Krétakör Színház liliom előadása nem ismeretlen a pécsi publikumnak, hiszen az I. Pécsi Országos Színházi Találkozón a címszerepért Nagy Zsolt a legjobb 30 év alatti színésznek járó díjat kapta. A Schilling Árpád rendezte külvárosi legendában a hazai fiatal színművészek színe-java ott található, meg néhány közismert név is, mint például Csákányi Eszter. Az 1930-as esztendők Magyarországát tárja elénk a produkció, nosztalgiázva, de a kor lelki, anyagi nyomorúságát is felvillantva. A Harmadik Színházban holnap még két előadásban adják a liliomot. A Pécsi Nemzeti Színházban pénteken és szombat este filmszerűen pereg majd a cselekmény a Kaposvári Csiky Gergely Színház Káprázatos hölgyek, vagy amit akartok című bohózatában. Miként a cím is utal rá, Shakespeare-t idézik a fordulatos komikus jelenetek, de napjaink világába helyezve a történetet. Ken Ludwig darabját Babarczi László vitte színre, és az ismert New York-i vígjátékíró, Leading Ladies (Primadonnák) művének a kaposvári volt az ősbemutatója. Ez a férfi-női szerepcserékben, átverésekben bővelkedő vérbő komédia egy csereakció kapcsán látható most pénteken és szombaton este a pécsi nagyszínházban. Tíz előadásról szól ugyanis a megegyezés, és Kaposvárra ilyenkor a pécsiek Pillangókisasszonya utazik. A csere következő állomása decemberben lesz, majd az évad második felében is láthatják a vígjátékot a baranyaiak. Ha pedig kellően elmélyedtünk a klasszikus színház aktualizált poénjaiban, akkor a műfaj mai hazai éllovasainak, a L'art pour Tart Társulatnak legújabb helyzet- és szójátékaival is összevethetjük a látottakat. Ugyanis Dolák-Saly Róbert csapata vadonatúj műsorral érkezik november 25-én a Pécsi Nemzeti Színházba. Már a cím is sokatmondó: Rigoletto, avagy a rotterdami toronyőr. Ebben a produkcióban felcsendül Verdi zenéje, találkozhatunk Victor Hugóval és egy arcilluzionistával is, sőt a Besenyő család is besettenkedik a színre. MÉSZÁROS B. ENDRE Magyarul - magyarán Élménynyelvtan Novemberi Jelenkor Megjelent a Pécsett szerkesztett Jelenkor novemberi száma, melynek élén Takács Zsuzsa és Borbély Szilárd versei állnak. Egy fejezettel folytatódik Nádas Péter Párhuzamos történetek című regényének közlése, mely után Visky András és Ladányi István versei olvashatók. A Jelenkorban publikálja első ízben Kukorelly Endre készülő regényének hosszabb részletét Hogy nem állítod meg, az látszott azon címmel, melyet a folyóiratban Báthori Csaba és Lackfi János költeményei követnek. A szépirodalmi rovatot Papp Sándor Zsigmond elbeszélése, valamint Budai Katalin Sándor Iván íróval készített interjúja zárja, amelynek apropója a szerző legújabb, Drága üv című regénye. A kritikarovatban Lator László Takács Zsuzsa A letakart óra című verseskönyvét, Keresztury Tibor pedig Tolnai Ottó Balkáni babér című lírakötetét elemzi. Keresztury Tibor Kételyek kora című kritikagyűjteményét Kálmán C. György, publicisztikai munkáit pedig Thomka Beáta recenzálja. A rovat további láncszemeként Angyalosi Gergely méltatja Thomka Beáta Beszél egy hang című tanulmánykötetét, majd Bogi Zsolt írása olvasható Angyalosi Gergely Kritikus határmezsgyén című könyvéről. A bírálatok sorát Lovász Andrea kritikája zárja, melynek témája Szijj Ferenc Szuromberek királyfi című meseregénye. A korszerű anyanyelvi nevelésben sem ismeretlen az élmény mint a hatékonyság eszköze. A száraz, lélekölő grammatizálás béklyóitól való szabadulás igyekezete teremtette meg. Az élményszerzés ezer lehetősége közül első helyen a különféle versenyeket, vetélkedőket említhetjük, amelyek nemcsak országosak, regionálisak lehetnek, hanem tanítási órán kívül, szakkörökben is alkalmazhatók. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a figyelem többek között nyelvünk jellemző vonására, képszerűségre, az ér- zékletességre irányul. Tankönyveinkben kitüntetett helyet kapnak e jellemvonás fő eszközei: a szólások, közmondások, szállóigék. Szinte kivétel nélkül képesen, átvitt értelemben használjuk őket. De mivel ezek ún. közkeletű állandó nyelvi szerkezetek, nem változtathatunk alakjukon. Aki stílusának csiszolására törekszik, gyakran él ezekkel a nyelvi eszközökkel. A példákban az azonos vagy hasonló tartalmú, de eltérő alakú szerkezetek keverednek. Aligha kíván bővebb magyarázatot, ha valakinek a kilátástalan helyzetéről ezt halljuk: „Két malom közt vergődik” - magyarul: Két malomkő között őrlődik (mint a gabona valamikor). - „Ott hagyta a foga fehérét” - akkor is nagy a baj, ha csak a fogát hagyja ott. De az se dicséret, ha valaki kimutatja a foga fehérét, azaz többet mutat meg magából, mint amennyi kívánatos. „Csehül áll a szénája” - a csehül áll önmagában is azt jelenti, hogy az egészsége, de inkább az anyagi helyzete rossz. Rokon szólással: nincs rendben a szénája. - Dicséretnek szánta, aki szerint a derék legény „szőrén-szálán ülte meg a lovat”-. - A szálán már egy másik szólás része: szőrén-szálán eltűnt. - A mulató társaság így összegezi az eredményt: „A hordó fenekére vertünk.” - Ebben keveredik a fenekére ver, azaz könnyelműen elkölt egy összeget, eltékozol valamely értéket. A hordóhoz kapcsolódik a „hosszú feneket kerít” - a nagy helyett használt hosszú viszont a lére vonatkozik. Álljon itt még néhány keveredés magyarázat nélkül: tücsköt-bogarat hordanak egymásra; kiküszöböli a csorbát; nem enged a huszonegyből; fabatkát sem értett az egészből; szélnek ereszti a jókedvét. Záradékként egy ide illő idézet: „Most azonban a nyájas olvasón a sor, hogy hajatövéig meglepődjék”. A szólások, közmondások többsége a távoli múltban keletkezett, és vált közkeletűvé. A nyelv azonban kitermeli, megalkotja a jelen állandósuló kifejezéseit. Ki ne ismerné a képbe kerül szókapcsolatot, amely a tévé általánossá válásának a terméke. „A motozás során képbe került az éjszakai élet ismert alakja.” - Végül az sem hízelgő megállapítás, ha valakiről azt mondják (rendszerint a háta mögött): „Kilóg a kapa a szájából.” Rónai Béla Nem a politika, a szakma választott Jordán Tamás, a Nemzeti Színház most kinevezett főigazgatója volt tegnap este on-line-szerkesztőségünk vendége. Eredetileg Balikó Tamás társigazgatóval, a Pécsi Nemzeti Színház vezetőjével vállalták olvasóinkkal az internetes beszélgetést, de a pécsi színész-vezetőnek betegség miatt be kellett ugrania játszani a pesti Kamaraszínházban. Ott ugyanis elmaradt a Macbeth előadása László Zsolt kéztörése miatt, és az Utolsó tangó Párizsban-t tűzték műsorra Balikó főszereplésével. Az alábbiakban a Jordán Tamás on-line-interjú legérdekesebb részeit közöljük szerkesztett formában.- Az imposztorban a főszereplő (azaz J. T.) egy kis vidéki színházba látogat. Érdekes együttállás, nem? (Jason) Jordán Tamás: Valóban megdöbbentő az analógia. A különbség talán annyi, hogy Boguslawski csak egyszer járt Vilnában, míg én Pécs városának rendszeres és örömmel jövő látogatója vagyok.- Ismeri a Nemzeti Színház vezetésére beérkezett többi pályázatot? Beépít bármit is azokból az elképzelésekből? (onoff) J. T.: A szinhaz.hu-n részben rajta vannak a pályázatok, de még csak épp, hogy átfutottam őket. A miniszter úr határozott kívánsága, hogy vegyem át a jó ötleteket. Megteszem.- Mi történik, ha Siklós Mária nem járul hozzá a szabadtéri színpad átalakításához? Akkor hol lesznek a társművészeti rendezvények? (InPOSZTőr) J. T.: Ha Siklós Mária nem járul hozzá a szabadtéri színpad beépítéséhez, akkor elszomorodunk és törjük a fejünket.- Mi a terv a színészválogatással kapcsolatban? (ego(l)ista) J. T.: Jelenleg van a Nemzetinek egy jó nevekből álló 22 fős csapata. Rájuk szeretnénk építeni elsősorban. Hogy kik lesznek a jövő szezonban, azt az dönti el, hogy a tervezett bemutatókban a rendezők kiket választanak. Azt is hozzáteszem, hogy az első szezonban csak vendégrendezőket kérünk föl munkára.- A szakmai site-on olvasható Jordán Tamás pályázat nem említi Balikó nevét, holott állítólag ez közös pályázat. Miért? (onoff) J. T.: A pályázati anyag az én szövegem, Balikó Tamás a munkatársak között van feltüntetve. Ha a website-ról mégis lemaradt, azt sajnálom, utánanézek és korrigáljuk.- A Nemzeti vezetőinek jut idejük továbbra is a POSZT-ra? (alison poole) J. T.: Ha nem lenne Simon István igazgatótársam, akkor talán aggódnék, de amíg ő van, a POSZT jövője is biztosított. Én a fesztivált az egyik legkedvesebb gyermekemnek tartom, nem érném be a „láthatósággal”. Szervezni is fogom, és végig jelen leszek minden évben.- Igaz, hogy Balikó a művészeti, Ön pedig általános, vezérigazgatói kérdésekben lendíti a Nemzeti szekerét? (patrick bateman) J. T.: Tévedés. Balikó Tamással úgy szól a megegyezésünk, hogy a döntő szó, mint főigazgatóé az enyém. Mindemellett a művészeti kérdésekben, remélve az egyetértést, együtt döntünk.- Nincs egy kis rossz érzése amiatt, hogy a kultusztárca vezetője eredetileg nem Önt szemelte ki a színház élére? (csepurago) J. T.: Egyáltalán nincs. Huszti Péter lemondásáig fel sem merült bennem, hogy én is lehetnék a Nemzeti Színház igazgatója. Görgey Gábornak joga volt kinevezni pályáztatás nélkül Huszti Pétert, mert a Nemzeti Színház sajnos részvénytársaság, így nem vonatkoznak rá a pályáztatási szabályok. Mégis talán helyesebb lett volna, ha nem kinevezéssel, hanem pályáztatással találják meg Huszti Pétert, aki meggyőződésem szerint kiváló igazgató lett volna.- A Nemzeti kapcsán aligha lehet könnyen megszabadulni a Jordán Tamás ezúttal az internet közönsége előtt FOTÓ: TÓTH L. politikai felhangoktól. Ön hogyan tervezi feldolgozni ezt a komplexust 1 (vidor ward) J. T.: Nem szeretek foglalkozni vele. Szégyenkezve mondom, hogy akit kineveztek, az Kossuth- és Jászai-díjas érdemes művész, tíz évig volt a legendás kaposvári színház oszlopos tagja, megalapította és 11 éven át vezette a Merlin Színházat, négy évig elnöke volt a Magyar Színészkamarának, kitalálta és létrehozta a várbeli Csepű- rágó Fesztivált, a Tabáni Versmondó Fesztivált, a POSZT-ot, idén osztályt indíthatott a Szín- művészeti Egyetemen, majd a pályázatát 9:1 arányban nyilvánította győztesnek egy olyan szakmai kuratórium, melyet többek között Kállai Ferenc neve fémjelez. Mi kell több ahhoz, hogy ne merüljön föl politikai szempont? MÉSZÁROS B. ENDRE I )
