Új Dunántúli Napló, 2002. november (13. évfolyam, 298-326. szám)
2002-11-11 / 307. szám
6. OLDAL ZENGÖVÁRKONY BEMUTATKOZIK 2002. November 11., hétfő Zengővárkony: kevésből sokat értek el Ördög Béla polgármester a tevékenységet. Meg is lett az eredménye, hiszen a falu 1996-ban országos első helyezést ért el a kulturált települések versenyében. A díj arra ösztökélte a falu lakosságát, hogy még jobban odafigyeljenek az idegenforgalomban is érdekelt település ápoltságára és tisztaságára. Az orvosi rendelőt is „kistafírozták”, bebútorozták, és kiépítették az úgynevezett vizesblokkot. A polgármesteri hivatal előtt kerítést építettek, restaurálták, pótolták a régóta hiányzó turulmadara világháborús emlékművön. A településen keresztülfolyó patak meglehetősen sok gondot okozott a község lakóinak. A nyári záporok azzal fenyegették a falut, hogy a hegyről lezúduló víztömeg elönti a környező házakat. Erre már volt példa az elmúlt évtizedben is, éppen ezért folyamatosan nagy gondot fordítottak a patakmeder tisztítására. Első alkalommal a lakosság is dolgozott a vízfolyást akadályozó növényzet és hordalék eltávolításában, a későbbiek folyamán két alkalommal a víztársulat végezte el ezt a munkát. A faültetési akciók is jól sikerültek, hiszen a község területén 300 csemetét ültettek el a lakosság segítségével.- Az utóbbi években két nagy beruházás készült el a településünkön - mondja Az iskolához ragaszkodnak a falubeliek Ördög Béla polgármester. - Az egyik az energiaellátásban meglehetősen nagy megtakarítást eredményező földgáz bevezetése. Az önkormányzatnak ez azért volt nagyon fontos, mert a középületek fűtését ezzel olcsóbban lehetett megoldani. Elsőként az iskola, a kultúrház, az óvoda fűtését állítottuk át, a későbbiek folyamán - az anyagi lehetőségünktől függően - a polgármesteri hivatal, valamint az orvosi rendelő került sorra. A megtakarításunk jelentős, a pénzre nagyon kell vigyáznunk, hiszen a költségvetésünk nagy részét elviszik a fenntartási költségek. A gyermekintézmények ellátása például nagyon sokba kerül, ám az a véleményünk, hogy az iskolát, valamint az óvodát a legvégsőkig a faluban kell tartanunk, mert ha egyszer megszűnik, a községben oktatási intézmény újból sohasem lesz. De hogy teljes legyen az infrastruktúra, a település ön- kormányzata a csatornahálózat kiépítését is szorgalmazta. Meg is valósult, a község lakóházainak 90 százalékát bekötötték a szennyvízelvezető rendszerbe. A közmű- hálózat ezzel kiépítésre került, kevés kistelepülés rendelkezik Baranyában teljes kommunális szolgáltatással. A közvilágítás is korszerűsítésre került, a köztereken lévő kandelábereket energiatakarékos világítótestekre cserélték ki. A község kezelésében lévő utak mindegyikét felújították az elmúlt években.- Van még feladatunk bőven - utal a jövő elképzeléseire a falu első embere. - A Kossuth Lajos utcában ugyan elvégeztük a víz-, valamint gázhálózat bővítését, s a későbbiek folyamán tervezzük a vízhálózat felújítását olyan területeken, ahol a víznyomás nem megfelelő. Tervezzük az illegális szemétlerakó végleges megszüntetését, valamint évi rendszerességgel a lomtalanító akció megszervezését. A ravatalozó is korszerűsítésre szorul, a faluközpont képét rontó trafót is át kell helyezni egy olyan helyre, ahol nem annyira szembetűnő. Mindezzel nemcsak a falu lakosságának komfortérzetét kívánjuk növelni, hanem az idelátogató turistáknak is szeretnénk kedvezni, érezzék minél jobban magukat településünkön. Óbánya M&äknädasd ®ófalu ZENGÖVÁRKONY bApátvarasd • Erdősmecske tri 9 o L 7, Lovászhetény oFekeó Hosszú- PéesváfKk o J. ■ ; ' f betény <V -Nagypal! Különös falu, tele kulturális emlékhelyekkel, természeti szépségekkel. Pécsvárad közelségében található, közúton és vasúton is elérhető. A számtalan értékkel rendelkező falu azonban nem kérkedik, éli mindennapjait, az önkormányzatot pedig arra ösztökélik, hogy tegyék még komfortosabbá a falut. A pénz viszont kevés, s mivel nem hátrányos helyzetű településről van szó, csak korlátozottan pályázhat állami támogatásra. Lassan, de biztosan fejlődve, a szűkös anyagi forrásokhoz igazodva tervezték meg a falura váró elvégzendő feladatokat. A rendszerváltás után, a kilencvenes évek elején elkezdett beruházásokat (az iskola, a kultúrház, az óvoda, a polgármesteri hivatal, az orvosi rendelő, a világháborús emlékmű felújítása) fejezték be 1997-ig. Az óvodában például a rendkívül költséges olajkályhafűtést váltották ki központi ellátásra, ami egyébként egészségügyi szempontból is indokolt volt. Kezdetben a lakosság segítségével oldották meg a közterületek gondozását, de hogy ez a tevékenység egységes megjelenést eredményezzen, az önkormányzat vállalta fel ezt A műemlék templom A FALU TÖRTÉNELME A község története a régmúltig nyúlik vissza. A régészek legfontosabb leletét, egy őskori agyagszobrocskát, manapság márZen- gővárkonyi Madonnának hívott alkotást a pécsi Janus Pannonius Múzeumban őrzik. A Pécsváradi Apátság alapítólevele szerint a területet Szent István adományozta a monostornak. Az Árpád-kori oklevelekben Villa Varkun, Warkun, majd Varkon néven említik, lakói az apátság nemes jobbágyai voltak. A falu magyar lakossága túlélte a török hódoltság nehéz évtizedeit is. Egyes feljegyzések szerint az oszmánok elöl menekülő görögök is betelepültek Zengő- várkonyba. Egy Basilieus nevű görög remete emlékét még ma is őrzi a bővizű Balázs-forrás. Más hagyomány a Morvaországról idemenekülő huszitákról beszél, ők lehettek névadói a falu határában lévő Tótok Szőleje nevű területnek. A törökök kiűzését követően a színmagyar községbe a 18. század végén több német család beköltözött. A református templomot 1787-1802 között építették, ma műemléki védettséget élvez. A templom melletti parókián rendezték be a község méltán híres lelkésze, az 1929-49 között itt élt művészetfilozófus, Fülep Lajos emlékszobáját. A 30-as években óriási szellemi fejlődés kezdődött a falu életében, a tudós Fülep mellett jó barátja, a néptanító Császár János a helyi hagyományok, a megszerzett tudás megőrzésén dolgozott. Tevékenységüket ma emléktáblák hirdetik. A jellegzetes használati tárgyakat a tájházban helyezték el. Itt működik a Kézművesek Baranya Megyei Egyesülete, tagjai a hagyományos kismesterségek és a paraszti kultúra megismertetését és továbbadását tűzték ki célul. Európa-hírű együttes A népi együttes sok nemzetközi sikert ért el Annak idején, a hetvenes években Császár János helyi pedagógus hozta létre az együttest, hogy a nagy sikerű, a napi hagyományokat felelevenítő ének- és táncegyüttes a magyar televízió által indított „Röpülj páva” vetélkedőn indulhasson. Aztán a sikeres szereplés sokáig együtt tartotta a lányokat és a fiúkat. Persze ez csak folytatása volt a háború előtti Gyöngyösbokréta együttesnek - világosít fel a Hagyományőrző Művelődési Egyesületet hosszú időn keresztül életben tartója és az idén még vezetője, Töttös Sándor, aki január elsejétől kezdve az egyesület elnöki tisztéről megromlott egészségi állapotára hivatkozva mondott le. A már említett pedagógus a hagyományba lehelt lelket, s hogy mennyire volt igény a faluban az ilyen mozgalomra, arra mi sem bizonyíték jobban, mint hogy az együttes egyre népszerűbb lett, s jelenleg már Európa-hírű, mondhatnám azt is, profi, a helyi népi hagyományokat híven közvetítő együttessé nőtte ki magát. A helyi népviseleteket is közvetítő együttes sikereit felsorolni is nehéz lenne, elégedjünk meg any- nyival, hogy a népi együttesek megítélésben legjelentősebbnek számító arany minősítést már négyszer nyerték el, ugyancsak négyszer kapták meg a Kiváló Együttes címet, kétszer voltak nívódíjasok. A tánckart kísérő zenekar sem alkalomra hirtelen verbuválódott fúvósokból áll, eddig már kétszer kaptak arany minősítést. A társaság irányítója nem is tudja hirtelen felsorolni, mely országokban jártak, s ott milyen sikereket értek el, annyi azonban bizonyos, Európát szinte keresztül-kasul bejárták, ahogy Töttös Sándor fogalmaz, az Atlanti-óceántól kezdve az Égei-tengerig valamennyi országban jártak már. Az utánpótlással sincs baj, hiszen a helyi fiatalok szívesen vesznek részt a'rangot jelentő együttes munkájában, vállalják a sok munkát, hiszen a siker mindezekért feledtet. Márpedig ahol csak járnak, mind a szakmai közönség, mind a népi hagyományokat kedvelők körében elismerést aratnak. Az idegenforgalmi eseménynek számító pécsváradi leányvásár alapját is a sárközi népviseletbe öltözött együttesük adja. A pénz - mármint a sokat utazó együttes finanszírozására - mindig kevés, eddig azonban a „csapat” fenntartásához mindig sikerült összeszedni a forintokat. Az egyesület jövőre leköszönő vezetője abban is bízik, hogy ez a jövőben is így lesz. ■ A település gazdái A polgármester Ördög Béla (53 éves, vállalkozó), alpolgármester Kelemen László (47, erdész). Az önkormányzati testület tagjai Popp József (47, vállalkozó), Györ- fi Bálint (28, református lelkész), Tamás Lenke (29, kereskedő) és Patócs Zsolt (41, vállalkozó). Kör- jegyző dr. Fenyvesi János. ■ A LAKOSSÁGSZÁM ALAKULÁSA A hagyományok útján A község számos szállal kötődik Pécsváradhoz. Legfontosabb helyi hagyományuk, a leányvásár is fontos összekötő kapocs. A több száz éve kialakult szokást -ahogy Fülep Lajos írta, a „kálomista búcsút” - most is Lukács napján tartják. A kétévente megtartott leányvásár köztes időszakában pedig a „Gesztenyeszüret a Zengő alján” címmel tartanak idegenforgalmi eseményt. A húsvéthoz számos szokás kapcsolódik. Virágvasárnap az asszonyok közösen, viasz- szal rajzolt motívumokkal díszítik a gyönyörű hímes tojásaikat. Régi minták köszönnek vissza a szőttesekben is. Ördög Béláné rozma- ringos és csibeszemes vásznai messze földön híresek. ■ zengovarkony.dunantulinapb.hu Az oldal a zengővárkonyi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Békéssy Gábor Négy múzeum Zengővárkony a múzeumok települése, aki idelátogat, az válogathat a különlegességekben. A magyarországi múzeumok között kultúrtörténeti érdekességű az a különleges gyűjtemény, szalma- kincs-tár, amely gabonaszárból készített - nemcsak magyarországi - alkotásokat mutatja be. A szelídgesztenyéséről is híres településben található még a néprajzkutató Fülep Lajos emlékszobája, egy népi táj ház és szövőműhely, valamint a szintén nemzetközi alkotásokat felvonultató Míves Tojásgyűjtemény és Berta János faműves kiállítása. A művész három köztéri szobrot is ajándékozott a településnek, amely a község lakói valamikori legfontosabb tevékenységének, a gyümölcstermelésnek állít emléket. Turistazarándokhely a neves környezet- védő, Rockenbauer Pál sírja is. gyűjtő és kutató munkájának eredménye. A Szalma-Kincs-Tár ideális környezetben, a falu közepén álló felújított istállóépületben kapott helyet. A tudományos Berta János faműves egyik köztéri alkotása A szalmamúzeum az idén nyitotta meg kapuit A kelet-mecseki település az idén márciusától nemzetközi szalmagyűjteménynek ad otthont. A ldállítás anyaga, a világ 17 országából származó, mintegy 450 szalmából készült tárgy Tüskés Tünde közel egy évtizedes igénnyel kialakított kiállítás bemutatja a szalmából készíthető tárgyak sokféleségét, összefoglalja mindazon eljárásokat, amelyeket szalmából kultikus, használati és dísztárgyakat lehet készíteni I 4
