Új Dunántúli Napló, 2002. november (13. évfolyam, 298-326. szám)

2002-11-10 / 306. szám

2002. NOVEMBER 10. Ha volna A hajdani kamasz költő, akit Ladányi Mihály mutatott be az Ifjúsági Magazinban, ma dalszövegíró, s azt mondja, ez a világ rendje, ma már nem olvasnak verseket. Fábri az • Egyetemi Színpadon nőtt fel, hiszen édesanyja volt a legen­dás műhely művészeti igazgatója, s szeretett volna hason­lót létrehozni, de eddig négyszer pályázott színházra, s min­dig kudarcot vallott. Legutóbb egyetlen szavazattal maradt alul, így még nem adta fel, bár azt mondja, olyan sokszor megütötte a bokáját, hogy óvatosabb lesz. Ugyanakkor nyakig benne van a színházban, hiszen a Nemzetközi Szín­házi Intézet magyar központjának elnöke, és a szerzői jog­védő iroda (Artisjus) vezetőségének is tagja. m - Hogy lesz egy ünne­pelt kamasz költőből dal- szövegíró?- Kedves, kócos kamasz voltam, aki fogyasztható ver­seket írt. S utólag értettem meg, hogy a marketing ezek­kel a jelzőkkel jól eladta a kö­tetet. Ha ma egy válogatást készítenék a verseimből, a Fosztóképzőkkel című kötet­ből legfeljebb két verset válo­gatnék be. Holott arról ötven cikk jelent meg, a későbbi kötetről pedig már csak négy. Mindegy, időközben boldog­talan költőből boldog dal- szövegíró lettem. Az ugyanis már a múlté, hogy több száz­ezer példányban megjelenő lapbk verseket közölnek, vagy hogy egy verseskötetből tizen­hatezret eladjanak, ahogy az Nagy Lászlóval megtörtént a hetvenes években.- Állítólag kezdetben a dalszövegekkel sem volt nagy szerencséje, sokáig a fióknak írta.- Gallai Petivel négy évig valóban csak a fióknak dol­goztunk, illetve a költői estje­imen elénekelte. Árvái Jolán tévéproducer hozott össze bennünket, mert amikor mindkettőnket kirúgott, ak­kor úgy gondolta, hogy mi azért tudnánk együtt dolgoz­ni. Aztán írtunk egy lemezt Szakácsi Sándornak, majd Kováts Krisztának, aki idő­közben a feleségem lett. Több dalból sláger lett...- A legnagyobb közös munkájuk, a Kolumbusz nem kerül újra színre?- Sok pénz kellene rá, hogy egy kőszínház bemu­tassa.- S mit csinál egy dal- szövegíró, ha nincs meg­rendelése?- Bajor Imrének és Kern Andrásnak is írtam egy-egy lemezt, s közben megjelent két regényem, darabokat is írtam, s fordítottam például Calderont. Ezek megjelentek könyvben, de szeretném, ha színházak is bemutatnák. A Nemzetközi Színházi Intézet ad persze elég munkát, négy nyelven levelezek, s rendsze­resen hívunk Magyarország­ra írókat, fordítókat. Nem lenne ilyen nyugis az életem, ha volna egy színházam.- Több színházra pályá­zott, de egyszer sem nyert. Ötödször is megpróbálná? SZTÁROK ÉS SZTORIK egy színházam Fabri Peter Született: 1953 Diploma: esztétika-népművelés (ELTE) Pályafutás: Appaloosa, szoftver-igazgatóhelyettes ; (1996-97), Kolibri Színház, dramaturg (1992-95),] j Madách Színház, dramaturg (1989-90). Könyvek: Fosztóképzőkkel, Átértékelés, Napforduló,! Folytatásos regény, Az elvarázsolt hangok, Bámész- i kodásaim könyve, A Tandori taniroda, Titkos könyv. J Színpadi művek: A három testőr, Bécsi gyors, Rinaldo I Rinaldini, Kolumbusz, Az élő álarc, Békafalvy Béka.- A költők is kihalnak, vagy dalszövegírók lesznek?- Ma több jó dalszöveg- írónk van, mint költőnk. En­nek persze társadalomtörté­neti okai vannak, amikor sok jó költőnk volt, az irodalom még élő közeg volt. Többe­ket irigylek, így Müller Péter Sziámit, nagyon szép verse­ket írt a Tolcsvay-lemezek- hez. Bornai Tibi Nagy Natá­liának jobb szövegeket írt, mint hajdan saját együttesé­nek, a KFT-nek, és mondhat­nám Bródyt, Dusánt és Ne­mes Istvánt, aki a Dés-dalok verseit írja. D. L.- Az Egyetemi Színpadon nőttem fel, amely ma már le­genda, ám a Merlin Színház példája mutatja, hogy szük­ség volna egy helyre. Hajdan ott Latinovits Zoltántól az Il­lés zenekarig, vagy éppen a Kex együttesig, mindenki megfordult. Állítom, hogy a színházak vesztettek többet azzal, hogy nem engem vá­lasztottak. Az első pályázat­nál én voltam tapasztalatlan, a másodiknál szakmai ellen­állásba ütköztem, a harmadi- kat-negyediket politikai okok miatt buktam el. Egy fejlett demokráciába ennyi kudarc belefér, még nem adtam fel. HÍREK Ki fizeti a Krétakör albérletét? ■ A Schilling Árpád rendező vezette Krétakör Színház új szezonját is albérletekben tölti, s a 14 tagú társu­lathoz idén olyan kiváló művészek csatlakoztak, mint Csákányi Eszter, Gyabronka József, Mucsi Zoltán, Rába Roland, Scherer Péter, valamint Tilo Werner a világhírű berlini Schaubühnéből. Költség- vetéséhez a francia partnerszínház, a párizsi MC93 Bobigny mellett a kulturális tárca és a Fővárosi Önkormányzat is hozzájárul. Pápai „Janika”, az átváltozóművész ■ Pápai Erika a híres komika, Turay Ida nyomdokaiba lép: a hónap végétől az anya és „kisfia”, Janika bő­rébe bújik. Békeffi István és Stella Adorján vígjátéka először színpadon aratott sikert. 1946 októberétől 109-szer ment táblás házak előtt, s csak jóval utána, 1949-ben filmesítették meg Keleti Márton rendezé­sében. Pápai Erika egyelőre technikai gondokkal küzd. „A színpadon nem lehet úgy leállni átöltözé­sekre, mint amikor leállhatott a kamera, majd segí­tett a vágás" - ecseteli. Cseke Péter rendező szerint Erika napokon belül átváltozóművész lesz. Apám beájul: Terézanyu megelőzve § il A tinilánylelkek nagy ismerőjének, a maga is fia­tal Salinger Richardnak (26) Apám beájulna című könyvét, úgy tűnik, előbb filmesítik meg, mint napjaink másik bestsellerét, Rácz Zsuzsa Állítsá­tok meg Terézanyuját. Biztató, hogy több multi­cég is jelentkezett szponzornak. A forgatóköny­vet az író készíti művéből, a rendező Sas Tamás. A mozi zeneszerzője Berkes Gábor. Musical az orleans-i szűzről ■ - Barátommá vált Jeanne d'Arc, aki kézen fogott, és visszavitt a XV. századba - jellemzi viszonyát musi­caljének hősnőjéhez Bognár Zsolt. A Madách Szín­ház művésze zeneszerzőként és szövegíróként is í jegyzi a Jeanne d’Arc című musicalt, amely most je- sf lent meg cédén. A musical két éve harminc előadást ért meg a békéscsabai Jókai Színház színpadán, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával lemezen is megjelent. Paczuk Gabi békéscsabai színésznő énekli Jeanne d’Arc szere­pét. A szerző csütörtökön dedikálja musicalcédéjét Budapesten, a Stúdium könyvesboltban. Indul-e a Csacsifogat? (| Amint a Nobel-díjas író, Kertész Imre egy televíziós interjúban megemlítette, hogy a hatvanas években Csa­csifogat címmel köny- nyű kis vígjátékot írt, Sas József, a Mikrosz­kóp Színpad igazgatója azonnal kapcsolt. Fel­ajánlotta Kertész Imré­nek, hogy színre vinné a hatvanas években szüle­tett darabot.- Az író örömmel fo­gadta az ötletet - meséli Sas József színész-direktor. - Nem szégyelli, és elmondta, ennek a darabnak a jog­díjaiból élt, ez tette lehetővé, hogy nyugodtan írhassa a többi művét. Ha csak lehet, még ebben az évben szeretnénk bemutatni a Csacsifogatot, melynek ügye még csak a szerzői jogoknál tart. Az öüet megvan, a Szerzi Jogvédő Hivatalra várunk, reméljük, mielőbb elkezdhetjük a munkát. Szeretném rendezni a Csa­csifogatot, hiszen alaposan ismerem ezt a könnyű kis zenés vígjátékot: a Kecskeméti Katona József Színház tagjaként hetvenszer játszottam benne... Túl négyszáz halálon 11 Lehet, hogy egyszer tényleg a színpadon fo­gok meghalni, mert en­nek négyszáz előadáson túl már nagy az esélye - állapítja meg Reviczky Gábor, aki mint Balu re­kordot döntött a bölcs medve halálának elját­szásában. - Nem vélet­len, hogy százötven elő­adásonként cserélni szo­kás a színészeket, mert ez az a határ, amikor könnyen jöhet egy totá­lis blokk... Ettől félek, mert nagy a felelősség! Hi­szen nagyon odaadó és kritikus közönség előtt játsszuk a Dzsungel Könyvét: a nézősereg ötödé, negyede gyerek... Néha még a „lépcsőülés” is zsú­folt. Öt éve, hogy velünk éneklik a dalokat, nem le­het tévedni! Azt hiszem, legjobban a táncos’ok szenvedik meg, aztán mondjuk én, a bundajelmez­zel súlyosbítva. Nem véletlen, hogy már csak hár­man maradtunk öreg hadfik a kezdettől, még Borbiczki Feri mint Akela és Méhes László, Ká bír­ja a hosszú szolgálatot. Méhes különben is hüllő... Két Vagina Monológok a Tháliában ■ Még nyolcat kell aludni, és 19-én Pestre jön a pé­csi Vagina Monológok produkció. Eve Ensler né­met írónő sajátos interjúdarabja az 1998-as New York-i bemutatót követően már több mint húsz or­szágban futott sikerrel, s a Vagina Monológok „im­portőre”, Szurdi András író, producer meséli, hogy végül is a pécsi rendező, Moravecz Levente kérte, szerezze meg az anyagot, mert színre vinné. Két változat is született: egy moraveczes Pécsett, a másik Pesten, a Thália Színházban Bozsik Yvette felfogásában. Mindkettőt február 25- én mutatták be, s azóta is táblás házak előtt játssza két hölgykoszo­rú. A Tháliában jelenleg Fullajtár Andrea Létay Dórával váltva, vala­mint Tóth Anita és Zarnóczai Gizella és „tiszteletbeli hölgy­ként” Vati Tamás tolmá­csolja, Pécsett pedig Nyertes Zsuzsa, Xantus Barbara és a Pécsi Nemzeti Színház művésznője, Dévényi Ildikó.- így legalább összehasonlításra is lehetőség nyí­lik - ecseteli Xantus Barbara, a pécsi „brigád” veze­tője. - Bár a miénk nagyszínpadi változat, Yvettéké stúdiószínpadi játék, természetesen nem azonos na­pokon játsszunk. Míg Yvettéké táncos, keleties for­ma, addig a miénk szövegre épülő, amolyan „beszél­jünk róla” lányszobás. Lehet választani, de mi ettől függetlenül tovább ingázunk Pécsre, most már Kaposvárra is. Köze­ledünk az ötvenedik elő­adás felé. Nyertes Zsu­zsival hat órát autózunk Pécsre, hogy másfél órá­ig, míg a közönséggel va­gyunk, jól érezzük ma­gunkat. Váltva vezetünk. Ó harminc, én nyolc éve autózom. Ő gyakorlott, én néha fegyelmezetlen vagyok. Régi slágere­ket keresünk a rádión éj­szaka... (sipka) Nobel-díj-ünnepségre? Ki utazik a ■ Kertész Imre egész nap dolgozik. A hír talán meglepő, mert az utóbbi hetekben vele kapcsolat­ban másról sem hallani, csak ünneplésekről, par­tikról és nyilatkozatokról. Mióta szétkürtölték a nagy hírt, a Nobel-díjas írónak egy perc nyugta sincs. Egy hete azonban bezárkózott a szobájába, és ír, csak néha engedi meg magának, hogy eleget tegyen egy fontosabb meghívásnak. Kertész Imre most nem könyvön dolgozik - bár elsősorban ezért tartózkodik ösztöndíjjal egy évig Berlinben -, ha­nem a beszédén, amelyet december elején a No- bel-díj-ünnepségen mond el Stockholmban. Az írást azonban már a jövő héten kell leadnia, terje­delme mintegy harminc oldal lehet. Hagyomány ugyanis, hogy a „friss” Nobel-díjasok maximum negyvenöt perces beszédet tarthatnak. Mindeközben felesége, Kertész Magda intézi az ügyeit, fogadja a hívásokat, szervezi férje mindennapjait. Mióta megtudták a nagy hírt, szinte állandóan csörög a telefonjuk. Magda asszony mobilja a fő összekötő. A külföldről ér­kező hívások nagy részét is ők fizetik - az első időszakban naponta huszonötezer (!) forint volt a számla -, így könnyen kiszámítható, hogy az eltelt egy hónap alatt félmillió forintnál is többet fizetnek. Magda asszony egyébként be­teg, influenzás, de ez nem akadályozza a mun­kájában. Sokat dolgozik férje oldalán Berlin­den, de néha Budapesten is. Kéthetente hazajön pár napra, ilyenkor szinte ideje sem jút a pihe­nésre, hiszen Illinois államot képviseli hazánk­ban. Igaz, fizetés nélküli szabadságot kért, hogy minél többet lehessen a férjével. Ennek el­lenére nem hagyhatja az amerikai céget cser­ben. Jelenleg legfőbb gondja, hogy összeállítsa­nak egy listát azokról az emberekről, akik részt vehetnek a decemberi Nobel-díj-átadó ünnep­ségen. Tizenhat vendégük lehet Stockholmban. Sok ez vagy kevés? - kérdeztem.- Kevés - vágta rá Magda asszony. - Nehéz el­dönteni ugyanis, hogy ki tartson velünk a nagy eseményen. Ennél ugyanis jóval nagyobb a csalá­dunk, ületve a baráti körünk. Egy biztos, megy Kertész Magda fia, menye, s tizenöt hónapos unokája, valamint unokahúga - az írónak nincs gyermeke -, a Magvető Kiadó igazgatója, Morcsányi Géza és felesége. Kertész Magda több nevet nem említett. December 10- én úgyis kiderül, ki vesz részt a világraszóló ceremónián. Temesi I Frenreisz, a teázó Bili B - Ötvenes, pocakos, sztár- allűröktől hemzsegő rock­sztárt alakítok a Tea című vígjátéksorozatban - mond­ja Frenrelsz Károly, az ötve­nes, pocakos, allűrmentes rocksztár. A Valami Amerika rendezője, Herendi Gábor kérte fel, hogy játssza el Páncél Béla, alias Bili szere­pét, aki élvezettel tobzódik a sztárságban, fel nem tett kérdésekre válaszol, és au- | togramot osztogat. | - Időben kell elkezdeni a színészkedést - kajánko­dik Frenreisz, aki bátyja, Bujtor István A három testőr Afrikában című filmjében játszott először, és most új­fent remekül érzi magát a Tea jó hangulatú forgatá­sain. A csattanós, dupla fenekű sorozat egy budai teá- zóban játszódik, amelyben a nyitás óta nem rendeltek teát. Itt gyülekeznek a hősök, a teniszoktató élet­művész, a műkedvelő állásvadász, a kótyagos csellis­talány, a vagány idegenvezető-nő és persze Páncél Béla, akiről nem is érteni, hogyan lehetett ilyen névvel rocksztár. De hát a Teában minden lehetséges. 1 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom