Új Dunántúli Napló, 2002. október (13. évfolyam, 268-297. szám)

2002-10-13 / 280. szám

2 KORKÉP 2002. OKTÓBER 13. Uniós árhullámok, avagy nem minden drágul Akármilyen viták zajlanak is le a magyar belpolitiká­ban, a lakosságot alapvetően két dolog érdekli: minél magasabbak legyenek a bérek, és minél ala­csonyabbak az árak. A drágulás mértékéről azonban ijesztő nyilatkozatok hangzanak el. Többen állítják: az EU-ba történő belépésünk azzal jár, hogy majdnem ugyanolyan mélyen kell benyúlnunk a pénztárcánkba, mint a már uniós állampolgároknak. A szakértő sze­rint fölösleges ezzel riogatni, bár ő is elismeri, né­hány termékért a következő években többet kell fizetnünk, mint most. Egyes élelmiszerei Sertéscomb (Ft/kg) [ Fehér kenyér (Ft/kg) Tej (2,8%-os) (Ft/I) Kristálycukor (Ft/kg) I0BM 146 149 187 október „20o1ok'-sber 2 2002^' 6rofiko:TOM - íU-svNeftGON ■ A magyarországi euro- szkeptikusok - akik nem vagy csak nagyon kemény feltételek teljesülése ese­tén tartják elképzelhető­nek hazánk EU-csat­lakozását - egyik legfőbb érve, hogy miután az Unió­ban jóval magasabbak az árak mint nálunk, ezért a belépésünk esetén hazánk­nak is ehhez a színvonal­hoz kell igazodnia. Még a külpolitikában jártas MDF- es Csapody Miklós is azt mondta a minap a parla­mentben, hogy az átlagos differencia 30-40 százalék, s ennek az integráció után következményei lesznek. A Pénzügyminisztérium tisztségviselői szerint ilyen kiegyenlítődés hosszú ide­ig nem várható, és jövőre is csupán 4,5-5 százalékos inflációt jósolnak; ez utób­bi kijelentést viszont épp a szakértők tartják túl opti­mistának. Aki végiglátogatja Nyu- gat-Európa országait, az közvetlen tapasztalatokat szerezhet arról, hogy az EU-s tagállamokban né­mely termékcsoportnál nagyjából azonosak az árak, a legtöbb áru, szol­gáltatás esetében - pél­dául gépkocsi, éttermi árak, közlekedés, szállo­da, fodrász - viszont rend­kívül jelentősek a különb­ségek. Míg a skandináv és a brit kirándulást csak ki­tömött pénztárcával lehet megúszni, addig az ibériai félszigeten, Görögország­ban nem sokkal drágább az élet, mint nálunk. A GKI Gazdaságkutató Rt. igazgatója szerint az EU-csatlakozás időpontja nem jelent majd mérföld­követ a magyar és az EU-s átlagárak közötti kiegyen­lítődés folyamatában, te­hát abból egy szó sem igaz - legfeljebb csak né­hány politikus riogat ezzel hogy a belépés napjától azonnal megdrágulna minden. Hegedűs Miklós azt mondja, az árak már addig is és azt követően is emelkedni fognak. Ez azonban nem lesz jelen­tős, ráadásul a bérek nö­vekedése ezt a mértéket minden bizonnyal fölül­múlja, így nem jelent nagy terhet a lakosságnak. Ugyanakkor a szakértő úgy véli, a hivatalos előre­jelzéseknél várhatóan magasabb lesz az infláció jövőre: 5-5,5 százalék, nagyjából akkora, mint az idén. Ám nem azonos mértékben emelkednek a különböző termékek és szolgáltatások árai. Mivel az elmúlt két-három év­ben néhány hatósági áras termék ára nem a piaci követelményeknek meg­felelően alakult, ezeknél emelésre van szükség, különben a költségvetés hiánya tovább nő. így a földgáz, a villamos ener­gia, egyes gyógyszerek és a közlekedés az átlagos­nál jobban drágulnak majd. Hasonló a helyzet a jövedéki termékeknél - kávé, üzemanyag, sze­szes ital, cigaretta -, ame­lyekből az állam jelentős bevételhez jut. S arra is lehet számítani, hogy az élelmiszerekért is többet fizetünk a piacokon és a boltokban, mint eddig. A tartós fogyasztási cik­kek - például a szórakoz­tatóipari temékek, háztar­tási gépek -, valamint egyes szolgáltatások árai azonban nem nőnek, sőt csökkenhetnek is. HÍREK Vita a 246 millió forintról ■ KOLOZSVÁR - Tőkés tisztességtelenül járt el, amikor elfogadta a Református Világszövetség európai terü­leti nagygyűlésének megrendezésére adott magyar kormánytámogatást - jelentette ki Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnöke. Szerinte az au­| gusztusban Nagyváradon tartott eseményre kiutalt | 242 millió forint pontosan az ötvenszerese volt a szükségesnek. Tőkés László püspök, az RMDSZ tisz- | teletbeli elnöke úgy vélte, Patrubány nyilatkozata tisztességtelen állításokat tartalmaz. Finn egyetemista az öngyilkos ■ HELSINKI - Egy finn egyetemista robbantotta fel pén- | tek este Finnország második legnagyobb bevásárló­központjában azt a bombát, amely hét embert ölt meg, köztük a 20 éves elkövetőt. A rendőrség nem tudja, mi késztette tettére a fiatalembert. A robbanás Vantaaban, Helsinki elővárosában egy üzletházban történt, egy bohócot szemlélő gyerekcsoport mellett. Katolikus-ortodox intézmény? ■ VATIKÁN - II. János Pál pápa tegnap felvetette, hogy a katolikus és az ortodox egyház hozzon létre közös intézményt a két egyház viszonyának javítására, az j ezredéves viszály és megosztottság felszámolására. A katolikus egyházfő a Vatikánban vetette fel elképze­lését, Teoctist pátriárkával, a romániai ortodox egy­ház vezetőjével tartott megbeszélésén. II. János Pál pontosan nem mondta, milyen intézményre gondol. | Gránátvetőkkel lőtték a laktanyát i ■ URDAX - Gránátvetőkkel lőttek szombaton a nemze- | ti ünnepen egy csendőrlaktanyát Spanyolország 1 északi részén. A hatóságok feltételezik, hogy a baszk ETA az elkövető. Két gránát találta el az épület hom- | lokzatát a navarrai autonóm körzetben, a francia ha­tár közelében lévő Urdax településen. Csehország államfő nélkül maradhat ■ PRÁGA - Vladimír Spidla, a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) elnöke, kormányfő szerint nem valószí­nű, hogy pártja támogatja Václav Klausnak, a Polgári Demokratikus Párt (ODS) vezetőjének államfőjelölt­ségét. Céljuk az, hogy a köztársasági elnököt a lakos­ság válassza meg. Mivel a „pártjelölteknek” nincs sok esélyük a parlament többségének támogatására, Csehország egy időre államfő nélkül maradhat. Wehrmacht-tárlat összecsapásokkal ■ MÜNCHEN - Húsz tüntetőt és ellentüntetőt vett őri­zetbe tegnap este a német rendőrség, miután ezer | neonáci tüntetett a bajor fővárosban, s háromezer ember próbálta útjukat állni. A városban a Wehrmacht bűntetteiről szóló kiállítás látható, ami | ellen szélsőjobboldaliak demonstrációra szólítot­tak fel. A neonácik vonulását a város nem engedé­lyezte, ám a bajor bíróság felülbírálta a döntést. Pokolgépes merénylet Balin ■ JAKARTA - Pokolgépek robbantak tegnap az indo­néziai Báli szigetén, feltehetően több mint egy tu­cat ember meghalt, számosán megsérültek. Az el­követők kiléte és indítéka egyelőre ismeretlen. A helyszínen zavaros a helyzet, és nagy a pánik, abban viszont megegyeznek a jelentések, hogy az áldozatok és a sérültek között vannak külföldiek is, főként amerikaiak és ausztrálok. Dávid: ötévenként válasszunk! ■ Az önkormányzati választási ciklus öt évre való meg­hosszabbítását és a választás kétfordulóssá tételét látná cél­szerűnek Dávid Ibolya. Az MDF elnöke szerint az önkor­mányzatok autonómiáját jobban szolgálja, ha nem „kacsin­gatunk hátra, müyen eredménye volt a választásoknak”. Több adóforint marad helyben ■ Jövőre a személyi jövedelemadó önkormányzatoknál ma­radó részét a duplájára kívánjuk emelni, a gépjárműadó összegével pedig teljes egészében az önkormányzatok gaz­dálkodhatnak majd - jelentette ki tegnap Lamperth Mónika. A belügyminiszter hangsúlyozta: a következő négy évben a kormány együttműködést ajánl az önkormányzatoknak. ■ Sérüléseit mutatja társainak ez az angol szurkoló egy po­zsonyi sörözőben, ahol a tegnap hajnalban történt lövöldö­zésben két angol drukkert meglőttek. Az angolok a Szlová- kia-Anglia Eb-selejtező mérkőzésre érkeztek. A 60 vendég­szurkoló zárórakor sem óhajtott távozni, ezért tört ki a verekedés. A két angol sérült közül az egyiknek a combját, a másiknak a nyakát lőtték át. Utóbbit meg kellett műteni. Horn bizakodó ■ Hóm Gyula szerint „min­den ellenkező híreszteléssel szemben” hazánk jelentős forrásokat kap az agrárium és a vidék fejlesztésére az európai uniós csatlakozás után. A volt kormányfő erről Kecskeméten beszélt. Mint mondta, senki sem sajátít­hatja ki az EU elismerését, hogy Magyarország fel­készült a csatlakozásra. Gulág-emlék ■ A szovjet kényszermun­katáborokba - a gulágokra - hurcolt emberek hazatérésé­nek 49. évfordulójára emlé­keztek tegnap a fővárosi Honvéd téren. Herényi Ká­roly MDF-es országgyűlési képviselő, a Gulág Alapít­vány védnöke elmondta: a fi­atalabb generáció kötelessé­ge, hogy ne feledje: a mai szabadságnak nagy ára volt. Kis vendégek ■ A nyári árvíz sújtotta Drezdából és környékéről negyven gyereket és öt kí­sérőt lát vendégül tisza- ligeti központjában a szol­noki Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány. Bíró Ár­pád, a közalapítvány igaz­gatója elmondta: a Tisza mentén élők tudják, mit jelent megküzdeni az ár­vízzel. ■ Wolfgang Schüssel osztrák kancellár szerint 2004 közepén ke­rülhet sor az EU bővítésére. Arra a kérdésre, hogy a november 24-ére kiírt előrehozott választások nyo­mán létrejövő koa­lícióhoz feltétele­ket szab-e majd EU-politikai ügyek­ben, Schüssel azt válaszolta, hogy a fontos uniós kér­déseket sohasem szabad pártszem­üvegen át nézni. Tájékoztatás a csatlakozásról ■ Most, hogy Magyarország eljutott az Európai Unió küszö­béig, nem helyes, ha valaki politikai érdekből akarja ezt a kü­szöböt magasítani - mondta tegnap Gál J. Zoltán kormány- szóvivő arra reagálva, hogy Áder János nyílt levelet intézett a kormányfőhöz. A Fidesz elnöke szerint elfogadhatatlan pártja számára, hogy a kormány jövő év március 15-ére java­solja kiírni az európai uniós csatlakozásról szóló népszava­zást, mert akkor az embereknek a csatlakozási szerződés is­merete nélkül kellene voksolniuk. A kormányszóvivő leszö­gezte: az elmúlt 12 év lemaradását pótolva a kormány hama­rosan felvilágosító kampányt indít, így márciusra mindenki tudni fogja, mivel jár Magyarország uniós csatlakozása. Orbán fenntartja feltételeit ■ Nem engedhetjük, hogy az ország szíve, motorja évtize­deken keresztül ellenfeleink kezén legyen, ezért Budapesten sikerre kell jutnunk - mondta tegnap Orbán Viktor egy fővá­rosi rendezvényen. Egyúttal megismételte korábban hangoz­tatott kijelentését, miszerint csak bizonyos feltételekkel tá­mogatják a csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítást. A hitoktatók is megkapják a béremelést Egyházi, felekezeti iskolákban tanuló diákok (fő) 40 000­1996/1997 1997/1998 1998/1999 1999/2000 A katolikus püspöki kar kifogásol­ta, hogy a pedagógusok ötven­százalékos béremelése nem járt együtt a hitoktatók óradíjának nö­velésével. Szalay István, a Minisz­terelnöki Hivatal egyházi kapcsola­tokért felelős államtitkára elmond­ta, hogy a kormány előteremtette azt a 380 millió forintot, amely ez év utolsó négy hónapjára fedezi a hitoktatók óradíjának a közalkal­mazott pedagógusokéhoz hasonló arányú emelését. ■ - A hitoktatók óradíjáról az egy­ház dönt - mondja Szalay István. - A törvény szerint a hitoktatók óradíját a mindenkori pedagógusbérek figye­lembevételével kell megállapítani. Az állam anyagi támogatást ad, eb­ben a naptári évben 2,3 milliárd fo­rintot. Jövőre a költségvetési tervek szerint 3,5 milliárd forintot juttat­nak. Igaz, ez csupán előterjesztés, decemberben kerül a parlament elé. A hitoktatók óradíja mégis vitát váltott ki: az év utolsó hónapjaiban, szeptembertől decemberig, amikor a pedagógusoknál már érvényesítették az 50 százalékos béremelést, felvető­dött, hogy mi lesz a hitoktatók óradí­jával. Erre sikerült előteremteni azt a 380 milliónyi összeget, amely fedezi az óradíjemelést. Ám ezt a pénzt az állam az egyházaknak adja, és az egyház közvetíti a hitoktatók felé. Az óradíj viszont egyházanként más, attól függően, hogy az adott egyház ezt miként állapítja meg. Némelyik egyház átalányt fizet hitoktatóinak. Gondot jelenthet, hogy az óradíjas hitoktatók közül egyesek főállásúak, mások mellékállásban végzik ezt a munkát. Bizonyos hitoktatók diplo­mával rendelkeznek, a többieknek alacsonyabb a végzettsége. A hitok­tatók megbízási viszonyáról évente döntenek az egyházak. Besorolásuk nem olyan típusú, mint az állami közalkalmazottaké, akiknél egy is­kolában a tantárgyfelosztás, az okta­tómunka után egyértelmű, hogy mi­lyen juttatásokat kapnak. Az államnak az a gesztusa, mel­lyel hozzájárul a hitoktatók béré­nek emeléséhez, azt is jelenti, hogy elismeri őket pedagógusként. Más­részt azonban a pedagógusok álta­lában munkaviszonyban állnak az iskolával, és közalkalmazottak. A hitoktatók viszont nem közalkal­mazottak, s nem az iskolák alkal­mazottai. Az egyházi iskolákban ta­nítókat természetesen pedagógu­soknak tekinti az állam annak elle­nére, hogy nem közalkalmazottak, de mégiscsak iskolához rendeltek. A hitoktatóknál más a helyzet. Ha a pedagógusszakmát vesszük alapul, szigorúan azt kell közéjük sorolni, akinek pedagógusi végzettsége van. Arra a kérdésre, hogy a hitoktatók óradíját is beleértve 2003-ra járulé­kokkal együtt mennyi állami támo­gatásra számíthatnak az egyházak, az államtitkár elmondta, hogy ez differenciáltan jelentkezik.- Becsléseink szerint harminc százalékkal nagyobb támogatást kapnak az egyházak, vagyis az eddi­gi 24 milliárd helyett 32 milliárdot - mondta Szalay István. Cs. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom