Új Dunántúli Napló, 2002. október (13. évfolyam, 268-297. szám)
2002-10-13 / 280. szám
2 KORKÉP 2002. OKTÓBER 13. Uniós árhullámok, avagy nem minden drágul Akármilyen viták zajlanak is le a magyar belpolitikában, a lakosságot alapvetően két dolog érdekli: minél magasabbak legyenek a bérek, és minél alacsonyabbak az árak. A drágulás mértékéről azonban ijesztő nyilatkozatok hangzanak el. Többen állítják: az EU-ba történő belépésünk azzal jár, hogy majdnem ugyanolyan mélyen kell benyúlnunk a pénztárcánkba, mint a már uniós állampolgároknak. A szakértő szerint fölösleges ezzel riogatni, bár ő is elismeri, néhány termékért a következő években többet kell fizetnünk, mint most. Egyes élelmiszerei Sertéscomb (Ft/kg) [ Fehér kenyér (Ft/kg) Tej (2,8%-os) (Ft/I) Kristálycukor (Ft/kg) I0BM 146 149 187 október „20o1ok'-sber 2 2002^' 6rofiko:TOM - íU-svNeftGON ■ A magyarországi euro- szkeptikusok - akik nem vagy csak nagyon kemény feltételek teljesülése esetén tartják elképzelhetőnek hazánk EU-csatlakozását - egyik legfőbb érve, hogy miután az Unióban jóval magasabbak az árak mint nálunk, ezért a belépésünk esetén hazánknak is ehhez a színvonalhoz kell igazodnia. Még a külpolitikában jártas MDF- es Csapody Miklós is azt mondta a minap a parlamentben, hogy az átlagos differencia 30-40 százalék, s ennek az integráció után következményei lesznek. A Pénzügyminisztérium tisztségviselői szerint ilyen kiegyenlítődés hosszú ideig nem várható, és jövőre is csupán 4,5-5 százalékos inflációt jósolnak; ez utóbbi kijelentést viszont épp a szakértők tartják túl optimistának. Aki végiglátogatja Nyu- gat-Európa országait, az közvetlen tapasztalatokat szerezhet arról, hogy az EU-s tagállamokban némely termékcsoportnál nagyjából azonosak az árak, a legtöbb áru, szolgáltatás esetében - például gépkocsi, éttermi árak, közlekedés, szálloda, fodrász - viszont rendkívül jelentősek a különbségek. Míg a skandináv és a brit kirándulást csak kitömött pénztárcával lehet megúszni, addig az ibériai félszigeten, Görögországban nem sokkal drágább az élet, mint nálunk. A GKI Gazdaságkutató Rt. igazgatója szerint az EU-csatlakozás időpontja nem jelent majd mérföldkövet a magyar és az EU-s átlagárak közötti kiegyenlítődés folyamatában, tehát abból egy szó sem igaz - legfeljebb csak néhány politikus riogat ezzel hogy a belépés napjától azonnal megdrágulna minden. Hegedűs Miklós azt mondja, az árak már addig is és azt követően is emelkedni fognak. Ez azonban nem lesz jelentős, ráadásul a bérek növekedése ezt a mértéket minden bizonnyal fölülmúlja, így nem jelent nagy terhet a lakosságnak. Ugyanakkor a szakértő úgy véli, a hivatalos előrejelzéseknél várhatóan magasabb lesz az infláció jövőre: 5-5,5 százalék, nagyjából akkora, mint az idén. Ám nem azonos mértékben emelkednek a különböző termékek és szolgáltatások árai. Mivel az elmúlt két-három évben néhány hatósági áras termék ára nem a piaci követelményeknek megfelelően alakult, ezeknél emelésre van szükség, különben a költségvetés hiánya tovább nő. így a földgáz, a villamos energia, egyes gyógyszerek és a közlekedés az átlagosnál jobban drágulnak majd. Hasonló a helyzet a jövedéki termékeknél - kávé, üzemanyag, szeszes ital, cigaretta -, amelyekből az állam jelentős bevételhez jut. S arra is lehet számítani, hogy az élelmiszerekért is többet fizetünk a piacokon és a boltokban, mint eddig. A tartós fogyasztási cikkek - például a szórakoztatóipari temékek, háztartási gépek -, valamint egyes szolgáltatások árai azonban nem nőnek, sőt csökkenhetnek is. HÍREK Vita a 246 millió forintról ■ KOLOZSVÁR - Tőkés tisztességtelenül járt el, amikor elfogadta a Református Világszövetség európai területi nagygyűlésének megrendezésére adott magyar kormánytámogatást - jelentette ki Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnöke. Szerinte az au| gusztusban Nagyváradon tartott eseményre kiutalt | 242 millió forint pontosan az ötvenszerese volt a szükségesnek. Tőkés László püspök, az RMDSZ tisz- | teletbeli elnöke úgy vélte, Patrubány nyilatkozata tisztességtelen állításokat tartalmaz. Finn egyetemista az öngyilkos ■ HELSINKI - Egy finn egyetemista robbantotta fel pén- | tek este Finnország második legnagyobb bevásárlóközpontjában azt a bombát, amely hét embert ölt meg, köztük a 20 éves elkövetőt. A rendőrség nem tudja, mi késztette tettére a fiatalembert. A robbanás Vantaaban, Helsinki elővárosában egy üzletházban történt, egy bohócot szemlélő gyerekcsoport mellett. Katolikus-ortodox intézmény? ■ VATIKÁN - II. János Pál pápa tegnap felvetette, hogy a katolikus és az ortodox egyház hozzon létre közös intézményt a két egyház viszonyának javítására, az j ezredéves viszály és megosztottság felszámolására. A katolikus egyházfő a Vatikánban vetette fel elképzelését, Teoctist pátriárkával, a romániai ortodox egyház vezetőjével tartott megbeszélésén. II. János Pál pontosan nem mondta, milyen intézményre gondol. | Gránátvetőkkel lőtték a laktanyát i ■ URDAX - Gránátvetőkkel lőttek szombaton a nemze- | ti ünnepen egy csendőrlaktanyát Spanyolország 1 északi részén. A hatóságok feltételezik, hogy a baszk ETA az elkövető. Két gránát találta el az épület hom- | lokzatát a navarrai autonóm körzetben, a francia határ közelében lévő Urdax településen. Csehország államfő nélkül maradhat ■ PRÁGA - Vladimír Spidla, a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) elnöke, kormányfő szerint nem valószínű, hogy pártja támogatja Václav Klausnak, a Polgári Demokratikus Párt (ODS) vezetőjének államfőjelöltségét. Céljuk az, hogy a köztársasági elnököt a lakosság válassza meg. Mivel a „pártjelölteknek” nincs sok esélyük a parlament többségének támogatására, Csehország egy időre államfő nélkül maradhat. Wehrmacht-tárlat összecsapásokkal ■ MÜNCHEN - Húsz tüntetőt és ellentüntetőt vett őrizetbe tegnap este a német rendőrség, miután ezer | neonáci tüntetett a bajor fővárosban, s háromezer ember próbálta útjukat állni. A városban a Wehrmacht bűntetteiről szóló kiállítás látható, ami | ellen szélsőjobboldaliak demonstrációra szólítottak fel. A neonácik vonulását a város nem engedélyezte, ám a bajor bíróság felülbírálta a döntést. Pokolgépes merénylet Balin ■ JAKARTA - Pokolgépek robbantak tegnap az indonéziai Báli szigetén, feltehetően több mint egy tucat ember meghalt, számosán megsérültek. Az elkövetők kiléte és indítéka egyelőre ismeretlen. A helyszínen zavaros a helyzet, és nagy a pánik, abban viszont megegyeznek a jelentések, hogy az áldozatok és a sérültek között vannak külföldiek is, főként amerikaiak és ausztrálok. Dávid: ötévenként válasszunk! ■ Az önkormányzati választási ciklus öt évre való meghosszabbítását és a választás kétfordulóssá tételét látná célszerűnek Dávid Ibolya. Az MDF elnöke szerint az önkormányzatok autonómiáját jobban szolgálja, ha nem „kacsingatunk hátra, müyen eredménye volt a választásoknak”. Több adóforint marad helyben ■ Jövőre a személyi jövedelemadó önkormányzatoknál maradó részét a duplájára kívánjuk emelni, a gépjárműadó összegével pedig teljes egészében az önkormányzatok gazdálkodhatnak majd - jelentette ki tegnap Lamperth Mónika. A belügyminiszter hangsúlyozta: a következő négy évben a kormány együttműködést ajánl az önkormányzatoknak. ■ Sérüléseit mutatja társainak ez az angol szurkoló egy pozsonyi sörözőben, ahol a tegnap hajnalban történt lövöldözésben két angol drukkert meglőttek. Az angolok a Szlová- kia-Anglia Eb-selejtező mérkőzésre érkeztek. A 60 vendégszurkoló zárórakor sem óhajtott távozni, ezért tört ki a verekedés. A két angol sérült közül az egyiknek a combját, a másiknak a nyakát lőtték át. Utóbbit meg kellett műteni. Horn bizakodó ■ Hóm Gyula szerint „minden ellenkező híreszteléssel szemben” hazánk jelentős forrásokat kap az agrárium és a vidék fejlesztésére az európai uniós csatlakozás után. A volt kormányfő erről Kecskeméten beszélt. Mint mondta, senki sem sajátíthatja ki az EU elismerését, hogy Magyarország felkészült a csatlakozásra. Gulág-emlék ■ A szovjet kényszermunkatáborokba - a gulágokra - hurcolt emberek hazatérésének 49. évfordulójára emlékeztek tegnap a fővárosi Honvéd téren. Herényi Károly MDF-es országgyűlési képviselő, a Gulág Alapítvány védnöke elmondta: a fiatalabb generáció kötelessége, hogy ne feledje: a mai szabadságnak nagy ára volt. Kis vendégek ■ A nyári árvíz sújtotta Drezdából és környékéről negyven gyereket és öt kísérőt lát vendégül tisza- ligeti központjában a szolnoki Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány. Bíró Árpád, a közalapítvány igazgatója elmondta: a Tisza mentén élők tudják, mit jelent megküzdeni az árvízzel. ■ Wolfgang Schüssel osztrák kancellár szerint 2004 közepén kerülhet sor az EU bővítésére. Arra a kérdésre, hogy a november 24-ére kiírt előrehozott választások nyomán létrejövő koalícióhoz feltételeket szab-e majd EU-politikai ügyekben, Schüssel azt válaszolta, hogy a fontos uniós kérdéseket sohasem szabad pártszemüvegen át nézni. Tájékoztatás a csatlakozásról ■ Most, hogy Magyarország eljutott az Európai Unió küszöbéig, nem helyes, ha valaki politikai érdekből akarja ezt a küszöböt magasítani - mondta tegnap Gál J. Zoltán kormány- szóvivő arra reagálva, hogy Áder János nyílt levelet intézett a kormányfőhöz. A Fidesz elnöke szerint elfogadhatatlan pártja számára, hogy a kormány jövő év március 15-ére javasolja kiírni az európai uniós csatlakozásról szóló népszavazást, mert akkor az embereknek a csatlakozási szerződés ismerete nélkül kellene voksolniuk. A kormányszóvivő leszögezte: az elmúlt 12 év lemaradását pótolva a kormány hamarosan felvilágosító kampányt indít, így márciusra mindenki tudni fogja, mivel jár Magyarország uniós csatlakozása. Orbán fenntartja feltételeit ■ Nem engedhetjük, hogy az ország szíve, motorja évtizedeken keresztül ellenfeleink kezén legyen, ezért Budapesten sikerre kell jutnunk - mondta tegnap Orbán Viktor egy fővárosi rendezvényen. Egyúttal megismételte korábban hangoztatott kijelentését, miszerint csak bizonyos feltételekkel támogatják a csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítást. A hitoktatók is megkapják a béremelést Egyházi, felekezeti iskolákban tanuló diákok (fő) 40 0001996/1997 1997/1998 1998/1999 1999/2000 A katolikus püspöki kar kifogásolta, hogy a pedagógusok ötvenszázalékos béremelése nem járt együtt a hitoktatók óradíjának növelésével. Szalay István, a Miniszterelnöki Hivatal egyházi kapcsolatokért felelős államtitkára elmondta, hogy a kormány előteremtette azt a 380 millió forintot, amely ez év utolsó négy hónapjára fedezi a hitoktatók óradíjának a közalkalmazott pedagógusokéhoz hasonló arányú emelését. ■ - A hitoktatók óradíjáról az egyház dönt - mondja Szalay István. - A törvény szerint a hitoktatók óradíját a mindenkori pedagógusbérek figyelembevételével kell megállapítani. Az állam anyagi támogatást ad, ebben a naptári évben 2,3 milliárd forintot. Jövőre a költségvetési tervek szerint 3,5 milliárd forintot juttatnak. Igaz, ez csupán előterjesztés, decemberben kerül a parlament elé. A hitoktatók óradíja mégis vitát váltott ki: az év utolsó hónapjaiban, szeptembertől decemberig, amikor a pedagógusoknál már érvényesítették az 50 százalékos béremelést, felvetődött, hogy mi lesz a hitoktatók óradíjával. Erre sikerült előteremteni azt a 380 milliónyi összeget, amely fedezi az óradíjemelést. Ám ezt a pénzt az állam az egyházaknak adja, és az egyház közvetíti a hitoktatók felé. Az óradíj viszont egyházanként más, attól függően, hogy az adott egyház ezt miként állapítja meg. Némelyik egyház átalányt fizet hitoktatóinak. Gondot jelenthet, hogy az óradíjas hitoktatók közül egyesek főállásúak, mások mellékállásban végzik ezt a munkát. Bizonyos hitoktatók diplomával rendelkeznek, a többieknek alacsonyabb a végzettsége. A hitoktatók megbízási viszonyáról évente döntenek az egyházak. Besorolásuk nem olyan típusú, mint az állami közalkalmazottaké, akiknél egy iskolában a tantárgyfelosztás, az oktatómunka után egyértelmű, hogy milyen juttatásokat kapnak. Az államnak az a gesztusa, mellyel hozzájárul a hitoktatók bérének emeléséhez, azt is jelenti, hogy elismeri őket pedagógusként. Másrészt azonban a pedagógusok általában munkaviszonyban állnak az iskolával, és közalkalmazottak. A hitoktatók viszont nem közalkalmazottak, s nem az iskolák alkalmazottai. Az egyházi iskolákban tanítókat természetesen pedagógusoknak tekinti az állam annak ellenére, hogy nem közalkalmazottak, de mégiscsak iskolához rendeltek. A hitoktatóknál más a helyzet. Ha a pedagógusszakmát vesszük alapul, szigorúan azt kell közéjük sorolni, akinek pedagógusi végzettsége van. Arra a kérdésre, hogy a hitoktatók óradíját is beleértve 2003-ra járulékokkal együtt mennyi állami támogatásra számíthatnak az egyházak, az államtitkár elmondta, hogy ez differenciáltan jelentkezik.- Becsléseink szerint harminc százalékkal nagyobb támogatást kapnak az egyházak, vagyis az eddigi 24 milliárd helyett 32 milliárdot - mondta Szalay István. Cs. T.