Új Dunántúli Napló, 2002. október (13. évfolyam, 268-297. szám)
2002-10-30 / 296. szám
2002. Október 30., szerda 7. OLDAL HÁROM MŰVÉSZ ÚJ-VALANDRÓL. Ismét svéd képzőművészek alkotásai láthatók Pécsett. A Leit Eric- son, Valter Gibson és Acke Oldenburg műveiből válogatott tárlat november 8-ig látogatható a Múzeum Galériában. fotó: tóth László Illyés Gyula időszerűsége Könyvpremieren mutatták be hétfőn Pécsett, a Művészetek Házában Tüskés Tibor író, irodalomtörténész Illyés Gyula pályaképe és Tamás Attila egyetemi tanár Az igaz meghallgatása című Illyés-versválogatását. A kötetek a Pannónia Könyvkiadó gondozásában jelentek meg.- A fülemben maradt, és hallani vélem ma is Illyés 1956-ban írótársaihoz intézett intelmét - emlékezik Tamás Attila, a debreceni egyetem tanára, Illyés egyik legkiválóbb hazai szakértője és monográfusa, akivel a könyvpremier előtt beszélgettünk. - 16 éves korom körül találkoztam először verseivel a Nyugat kiadásában. Aztán az írószövetségi fellépése tett rám életre szóló hatást. Amikor a különféle írók elkezdtek összevissza beszélni, és egyre hangosabban engedtek szabad teret kisszerű indulataiknak, azt mondta nekik: Barátaim, ne viselkedjünk úgy, mint a nagyidai cigányok, mert meglehet, hogy holnap az egész ország egyeüen temető lesz...! Személyesen mindössze egyszer találkoztam vele a budapesü Jó- zsefhegyi úti lakásán. Előtte elküldtem neki a költői munkásságáról szóló könyvemet, amit ő meleg szavakkal köszönt meg. A fordulat előtti években bármikor az egyetemen a modem költészetről tartottam előadást, tanár létemre rendre felolvastam az „Egy mondat a zsarnokságról” című nagy verset, hogy tó- ki ráhangolódhasson a modem költészetre. E mű különleges nemzeti értéke, egyetemes jelentése, jelentősége azóta sem csökkent előttem.- Illyés költő, próza- és drámaíró volt. Ember- és kultúra-mentő oltalmazó szerepe sem kevésbé jelentős. Az életmű kutatója mit tekint maradandóság szempontjából a legelső helyen lévőnek?- Úgy gondolom, Illyés mint költő és író egyaránt jelentősei alkotott. Hajdani pécsi színházi premierjei az életmű fontos részei. Ez az életmű időszerűség szempontjából kikezdhetetlen. Amit pedig a hányattatások egymást követő korszakaiban írótársaiért, a nemzeti kultúráért tett, példaértékű. Fölér egy kodá- lyi szereppel. Nem kereste különben a kulcsszerepeket. A politika igyekezett inkább É megnyerni és felhasználni őt a céljaira. Befolyását Illyés mindig mások érdekében érvényesítette. Nem megalkuvás volt ez, nem kompromisszum. Egyszerűen egy okos ember okos viselkedése. Tüskés Tibor író, irodalomtörténész, Illyés-monográfus a születési centenárium kapcsán ugyanezt a sokrétűséget, egyetemes érvényességet méltatta a költőről szólva. Megtoldotta még az összmagyarság egyetemes összefogója szerepének és az általa képviselt pannonizmusnak az elemzésével. Arra a kérdésre, hogy Illyés utolsó nagy nemzeti költőnk volna-e, annak a reményének adott hangot, hogy a magyar irodalomban a következő korokban, századokban is lesznek nemzeti, kulturális jelenségek, így lesznek nemzeti költők is. A köteteket szerkesztő Szirtes Gábor irodalom- történész vezette esten Németh János színművész tolmácsolta a költő verseit. BEBESSI K.- A zongorajáték legjobbjai Pécsi művészek Berlinben Megették a kacsák a háromméteres szobrot Két pécsi képzőművészt, Keserű Ilonát és Pinczehelyi Sándort is meghívták arra a rangos berlini kiállításra, amelyen tizenegy képzőművész rendszerváltás előtti és utáni alkotásaikkal vehettek részt. Pinczehelyinek az egyik meginvitált munkáját azonban újra kellett készítenie, mert az eredetit megették a kacsák. Egykori csodagyerekek és mai csodafelnőttek adják egymásnak a stafétabotot a Művészetek Házában az elkövetkező egy hétben. Nemzetközi versenyek győztesei játszanak itt, sorrendben Fellegi Ádám, Várjon Dénes, Szoko- lay Balázs és Perényi Miklós. Olyan előadóművészek koncerteznek egymás után Pécsett, akik itthon és külföldön egyaránt befutott előadók. A közös kapocs a zongora, valamint az, hogy az idén Pécsett mindannyian többször felléptek már a Művészetek Házában. Elsőként a sorban ma este Fellegi Ádám folytatja legutóbbi zongoraestjét,; $eetláoveíiErqjca JMsil szimfóniájának bemutatását, de természetesen nem marad tó senki a teljes mű élvezetéből, mert a művész szokásához híven nem csak eljátssza, de el is magyarázza a kompozíció születésének körülményeit (felidézve a már részletesen elemzett első tétel sajátosságait is), felhívva arra is a figyelmet, hogy az adott korban milyen újdonságokat hozott a komolyzenében. A következő zongoraművész az , a Várjon Dénes, aki többek között - Kurtág György és Falvai Sándor tanítványa, és pályakezdőként rögtön nagydíjat nyert Zürichben. Azóta bejárta a vüágot Amerikától Japánig mindenütt sikert aratva, és olyan partnerekkel összeállva kamaramuzsikára, mint Schiff András, vagy B. Pergamensikov. Várjon Dénes november 4-i, hétfői előadásában Bar- tók-blokkot, Haydn-, Schumann- és Ravel-műveket hallhatunk. Másnap, november 5-én két egykori csodagyerek ad közös koncertet, Szokolay Balázs (zongora) és Perényi Miklós (gordonka). Szokolay „örökölte” a komolyzenei affinitást, és már ötéves korában ott ült a billentyűk mellett. Nemcsak tudja, de tanítja is a zongorázás fortélyait, vendégprofesszorként megjárta Dél-Ko- reátj Angliát, s közben bepyjytött nemzetközi díjat Perényi Miklós is csodagyerekként kezdte hétévesen pályafutását, és Pablo Casalstól tanulta meg a hangszert magasabb szinten megszólaltatni. A Kossuth- díjas, Érdemes művész napjaink legnevesebb gordonkása. A kamaraduó Schumann- és Kodály-művekkel érkezik Pécsre, vagyis egy hét alatt a klasszikusokból igazi keresztmetszetet kaphatnak a zenekedvelők: a legtisztább forrásból a legjobb hazai halászok merítenek, megosztva ve- lünk a nagy fogást. mészárosba. Komád György író, a Berlini Művészeti Akadémia elnöke nyitotta meg október 25-én Berlin kellős közepén, a felújított Brandenburgi kapu mellett lévő előkelő galériában, a Lieber- mann-házban azt a kortárs .'magyar kép?ő- , művészek alkotásaiból rendezett tárlatot, amelynek két pécsi résztvevője is van Keserű Ilona Kossuth-díjas és Pinczehelyi Sándor Munkácsy-díjas személyében. A tizenegy művész alkotásai közül az 1989 előttiek a földszinten, a rendszerváltás után készültek az emeleten kaptak helyet. S bár az újabb alkotások színesebbek, nyitottabbak, de a szervezők hangsúlyozták, hogy a megalkuvást nem tűrő, független, állami ellenőrzést megkerülő művészek már a múlt rendszerben is a progresszív európai áramlatokhoz tartoztak. A szellemi fordulat ugyanis nálunk a 60-as, 70-es évek fordulóján zajlott. 1970-ben alakult például a Pécsi Műhely (Ficzek Ferenc, Halász Károly, Kismányo- ky Károly, Pinczehelyi Sándor és Szíjártó Kálmán) Lantos Ferenc legjobb tanítványaiból, ők már a hatvanas évek végén együtt dolgoztak. Pinczehelyi sarló-kalapácsos önarcképe évtizedek óta a nemzetközi művészeti élet egyik visszatérő emblémájává vált. De 1970-ben nyílott az Új művészet című kiállítás is Budapesten, amelyen kiállított Keserű Ilona is, továbbá több korábbi vagy mostani pécsi-baranyai kötődésű művész, és művészcsoport, mint például Bencsik István, Halász Károly, a Pécsi Tervező Vállalat Ifjúsági Irodája, a siklósi kőszobrász szimpózium. A berlini tárlaton Keserű Ilona egy korábbi és két újabb alkotása látható, Pinczehelyi Sándortól pedig a 70-es években készült fotók felnagyított változatai, valamint a rendszerváltás után alkotott nagyméretű, Motorosok című képe, továbbá egy 2001-es szobráKeserű Ilona bemutatott há- romméteres szobra. Utóbbit azonban újra el kellett készítenie, mert a négy rózsaszínű, egymás hátán álló disznót ábrázoló, a városligeti tavon ringatózó hungarocell alkotást időközben megették az ugyancsak ott úszkáló kacsák. A kiállítást, amely három hónapon át látogatható, a berlini Collegium Hungáriáim, a magyar nagykövetség és a Berliner Bankgesellschaft kulturális alapítványa szervezte. CSERI LÁSZLÓ Barbárok a színen A pécsi Harmadik Színházban holnap este a Barbárokat mutatja be a nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színház. A darabot ugyanitt még egyszer, november 5-én is láthatjuk. Kevés olyan kötelező olvasmány van a középiskolában, amelyik olyan maradandó emléket hagy maga után, mint Móricz Zsigmond Barbárok című novellája. A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház azonban belevitt még egy csavart is a történetbe, zenés táncos előadást hozott létre. A Közép-európai Táncszínházzal közösen adják elő a művet, de az is jelzésértékű, hogy olyan zenére ropják majd a színpadon, mint a Doors, Sofia Gu- baidulina, vagy Peter Sadlo muzsikája. A rendező Horváth Csaba és a női főszereplő Fodor Katalin egyaránt Harangozó-díjas, a férfiakat pedig három Gábor (Bora, Vida, Katona) képviseli, a jelmezeket Benedek Mari tervezte. Horváth Csaba úgy fogalmazott a darab lényegéről: a barbárságot értelmezhetjük, mint szociális stigmát, de ezzel még nem értjük meg. Fel kell ismernünk a jelenben saját magunkban is, hogy szembenézhessünk vele. M. B. E. RfiApák Klubja, A kismamák terhestornával, nőgyógyász és pszichológus szakmai segítségével készülnek a gyermek fogadására. A szülőknek is szerveznek iskolát, mit, hogyan csináljanak együtt a későbbiekben, de az apákat külön nem oktatja senki, magányosan cipelik belső terheiket, korábban begyűjtött élmények, minták alapján ösztönösen készülnek új feladatukra. Pedig lehet tudatosan készülni az apaszerepre! Az országban elsőként erre szerveztek Apák Klubját a PTE Szülészeti Klinikáján. ősi célokkal Lieber Zoltán feleségével és kislányával fotó: tóth l.- Én vagyok az első magyar apuka, aki az Apák Klubját járva és tanácsait alkalmazva nevelhetem a gyermekemet, Violát, aki a hétvégén született meg - közli átszellemült v,, atyai mosollyal Lieber Zoltán az Édesanyák úti Szülészeti Klinikán. - , Mert a gyereknevelés technikája sok -»helyen le van írva, de az sehol, hogyha megszületik a gyerek, akkor ,,„én vagy a feleségem, vagy a családunk mivé válik, hogyan lesz teljes. Amikor az ember felnő és iskolákba jár, elkezdi a saját életét építeni. Bármikor dönthet, hogy továbbtanul-e vagy sem, mert a saját életéről ítélkezik. Amikor azonban gyermeket vállal, már más életéről dönt, és ez sokkal nagyobb felelősség - fogalmazza meg klubtagsága indítékait a hosszúhetényi fiatalember, akinek hajába itt-ott melírcsíkokat húzott az idő. Nem az iskolapadból zuhant rá ez a váratlan szerep, öt éve házas, és 34 esztendős.- Mindig úgy éreztem, hogy nem felelnék meg az apasági alkalmassági vizsgán - folytatja a gondolatmenetet a négynapos apuka. De kijavít, hogy papi, mert ezt a szót érzi majd legtalálóbbnak gyermekével való kapcsolatára. Sokat gondolkodtam azon, mi lesz most, hogy gyermeket várunk, így örömmel kaptam a lehetőségen, hogy a klinika meghirdette az Apák Klubját. Az apaszerepre fel kell készülni tudásban, de az embernek a szívét és a lelkét is rá kell hangolnia az új feladatokra. Mindezzel tisztában voltam, de csak itt tudatosult bennem, hogy javíthatok még magamon. A tudás könnyen kiegészíthető a szakiroda- lomból, a szülői tanácsokból, hogy ők velünk hogyan csinálták. A szív úgy alakítható, hogy az ember félreteszi a fölösleges dolgokat, a tévét, a mozit, a barátokat, a sörözéseket, helyet teremt a gyermeknek. A lélek edzése a legnehezebb. Ebben segít leginkább ez a tízlépcsős foglalkozássorozat, hogy tudatos apák legyünk, felelősségteljesen várjuk a családi eseményt.- Hogy mit változtatott rajtam a klubélet? - kérdez vissza Zoltán. - Addig csak az öröm, a vágyakozás volt meg bennem, hogy apa legyek, most viszont a jövő lépéseit, céljait is látom, egy teljesebb képet a család mindennapjairól. Ha a lányom fényképére nézek az asztalomon, már nem az jut eszembe, hogy el ne mulasszunk majd egy etetést, és miként kell hajtogatni a pelenkát, az is átfut rajtam, hogy mi minden lehet ebből a gyerekből, és annak a felelőssége engem terhel, hogy minél kevesebb zökkenővel haladjon a céljai felé. Persze az ember mintákkal érkezik ebbe a klubba, többen is csonka családból jöttek, és sokat változtatunk a beszélgetések során egymás gondolkodásán. Szülőkből, tanárokból, barátok családi példáiból gyúrtam eddig a magam apaképét, de most a forma valódi kontúrokat kapott.- Zolinak mankót adott a klub. Nekem könnyebb volt tudatosan a gyerekre gondolni, vele foglalkozni, hiszen bennem mocorog, de ő csak a szülés után vehette kézbe - teszi hozzá az elhangzottakhoz Ági, a feleség. - Nem csoda, hogy amióta a képzésre járt, sokkal többször simogatta meg a hasamat. Úgy hiszem, a további két gyerek kivárásához is jó útravaló lesz, amit most elraktároz magában az apaságról.- Az Apák Klubja ötletét egy harmadéves pszichológushallgató, Bodor Andrea hozta Svédországból - mondja Martin László klinikai szakpszichológus, a program elindítója. Az utóbbi évtizedekben tapasztalható rohamos és katasztrofális családszéthullásban annak is nagy szerepe van, hogy az apákat nem készítik fel a házasságra, a családi életre. Azzal a szándékkal indultunk, hogy az apák és leendő apukák egymással, pszichológus apa közreműködésével beszéljék meg közös gondjaikat, tapasztalataikat, élményeiket, és megoldást találjanak az apaszerep mind teljesebb és boldogabb megélésére. A programban a feleségek egyáltalán nem vesznek részt. A tagokat védőnők toborozzák, és a gyermeket váró párok kapják meg a felkérő lapot, de bármely férfi, gyakorló vagy többgyerekes családfő is részt vehet a programban. Bizakodó vagyok, és elképzelhetőnek tartok olyan távoli jövőképet is, amikor a hölgyek aszerint választanak majd párt maguknak, hogy a férfi megszerezte-e az Apák Klubja oklevelét. Nem a kocsija, a pénze lesz a döntő, hanem, hogy képes-e gondoskodni felelősségteljesen a családjáról, mert előbb-utóbb mintát jelentenek azok az apák, akik tudatosan készülnek az apaszerepre, mészáros b. midre
