Új Dunántúli Napló, 2002. október (13. évfolyam, 268-297. szám)
2002-10-05 / 272. szám
14. OLDAL KOLKE D BEMUTATKOZIK 2002. Október 5., szombat A FALU TÖRTÉNELME Bár írásos emlékben elsőnek 1057-ben bukkan föl Kölked neve Kulkedy alakban, régészeti leletek sokasága bizonyítja, hogy sokkal korábban is lakott volt e terület. Bizonyított például, hogy a rézkor késői szakaszában a Péceli kultúra képviselői éltek itt, a bronzkor utolsó szakaszából, i. e. 1100-800 között, az Umasíros kultúra népére vonatkozóan a község határában szórványleletet, méghozzá díszített csontzablatöredék, kétoldalas öntőminta, és edények kerültek elő, míg a vaskorból a kelták jelenlétét igazoló leleteket tártak föl. A római korban Altinúm néven fontos szerepet játszott a település, közelében haladt el az a transzkontinentális út, melyet Limes néven ismerünk, Pannóniában a Duna mellett húzódott végig, s a mai Baranya területén összekötötte Dunaszekcsőt-Mohácsot-Kölkedet. A település katonai tábor, csapatok szálláshelye volt, rájuk vonatkozóan érméket és sírkőtöredékeket találtak. Kölked közelében jelzik a 6-9. századból az avarok jelentős régészeti emlékeit, így temetőrészleteket, földbe ásott házakat, kemencéket, gödröket, kutakat, árokrendszereket. A honfoglaló magyarságra utaló szórványleletek is előkerültek, s úgy tartják, akkor olyan nép telepedik meg ezen a dombon, mely az őshazában is halászattal foglalkozott. Az biztos, hogy falut 1016ban Szent István a pécsváradi apátságnak adományozta, de egy 1332-ben kel okirat már a pécsi püspökség birtokaként említi. A török hódoltság alatt népessége csökkent, de azért folyamatosan lakták, 1554-ben például 24 házat számlált, 1565-ben 13.922 akcse adót fizetett. 1921-ben a külterületéhez csatolták Izsép, Darázs, Dályok községek magyar fennhatóság alatt maradt területeit. 1930-ban 820 magyar, 11 német és 1 egyéb anyanyelvű élt itt, s ekkor a cigánytelep lakóinak a száma 180 fő. Az 197&es népszámlálás adata alapján 1574 magyar, 47 német lakosa volt. Ősi magyar halászfalunak tartja a hagyomány, földesurainak, a pécsváradi apátnak, majd a pécsi püspöknek csak hallal adózott. Lakói a török időben tértek át a református hitre, az 1940«s években jugoszláviai magyar községekből jöttek ide katolikusok, míg a németség 1944-50 között érkezett, részben Jugoszláviából, illetve a környező német nemzetiségi községekből. Kölkeden nem csak gólyák építkeznek A látogatóknak szívesen kelleti magát a gólya Madármentők fellegvára Az udvarban most még kicsit „kócosán” árválkodik a röp- képtelen a gólya, de a napokban Csúzáról társat hoznak neki, az is kénytelen lesz itt elfogadni a gondoskodást - a tervek szerint pedig két év múlva már egész kórházi háttér biztosítja a beteg szárnyasok gyógyulását. Biztos akadnak, akik nem hittek egy hivatalos madármenhely létesítésében, még akkor sem, ha tudták, hogy Csömör Tibor alpolgármester megszállott természet- védő, sőt nem csak szereti az állatokat, madarakat, de a különösen kiszolgáltatott, beteg szárnyasokkal kitartóan törődni is tud. És lám, a speciális ápolói teendőket fölvállalt ember, dr. Papp Ibolya állatorvos segédletével bebizonyította: bár a törvényekkel agyonszabályozott hazánkban semmilyen passzus senkit nem kötelez például egy fészekből kiesett fióka, vagy a sérült gólya gondozására, azért egy önkormányzatot rá lehet bírni a rászoruló madarakkal való gondoskodásra. Azt nem lehet zokon venni a település elöljáróitól, hogy a Fehér Gólya Múzeum létrehozását nem kizárólag jótékony céllal tették, hiszen az ellátást igénylő madaraknak életteret adó udvar, no meg a hozzá tartozó épület az országosan egyedi kiállításával szinte a nagyvilágra nyitotta meg a falu kapuját. Az új létesítmény augusztus 19-én tartott átadása óta ezernél több látogatója volt, a helyben lakók mellett mohácsi, bólyi, nagynyárádi, siklósi, pécsi, szekszárdi, keszthelyi, debreceni, budapesti csoportok jártak náluk, de Horvátországból, Németországból, Hollandiából, Ausztriából, sőt Svédországból is jöttek, hogy a gólyák életét, szokásait közelebbről megismerjék. Fontos persze a múzeum látogatottsága, de igazán akkor lesz elégedett Nagy Gábor, az intézmény vezetője, ha naponta órarendi pontossággal töltik ki az idejét az iskolások, akiknek a természetismereti órát tartják itt, s ehhez a szabadtéri lelátó, és egy előadóterem is adott. A kölkediek nagy álma persze a madárkórház, és hol lenne ehhez ideálisabb hely, mint a Duna- Dráva Nemzeti Park egyik legcsodálatosabb környezetében, Erdőfűn. A hazánkban már működő kettő mellett a harmadik gyógyító központot a kis kastély átalakításával készülnek megvalósítani, s mint Máskát Zoltán polgármester elmondta, jók az esélyeik arra, hogy uniós forrásokból a közel 300 milliós beruházás két év múlva elkészüljön. Az építési és a programtervek e hónap végére mindenesetre rendelkezésre állnak, így a pályázatok összeállítása is hamarosan kezdődhet. Tizenhét gólyafészek van Kölkeden, az utolsó tavaly készült, ugyanakkor magánház avatót legalább egy évtizede nem tartottak a faluban. Jövő tavaszra viszont két család készül tető alá hozni az új otthonát, egy pedig máris hozzálátott a félkész állapotban vásárolt hajléka befejezéséhez. Mindez talán jelzi, hogy az önkormányzat megteremtette azokat a feltételeket, amiért érdemes a községben maradni, ott beruházni. Irigykedve beszéltek még a 70-es években Kölkedről a környező településeken, de még Mohácson is, ha a belterületi úthálózatról esett szó, hiszen akkortájt talán a megye egyetlen olyan községe volt, ahol valamennyi utcában szilárd burkolatú, méghozzá jó minőségű aszfalton lehetett közlekedni. Az tény, hogy szerencséje volt az akkori elöljáróknak, hiszen a termelési eredményei alapján országosan elismert termelő- szövetkezet vezetését, no meg az erdészetet rábírták, ne csak koptassák a termetes erőgépekkel, szállító járműveikkel a flasztert, hanem építsék is. Ezek az utak persze már nem a régiek, utójavításukról az említett gazdaságok rég nem törődnek, ráadásul a komfortosodó faluban hol itt, hol ott a közművek fektetésével megbontották, aztán az eltelt évtizedekben az is kiderült, hogy mindenütt kell a járda, mert az egyre nagyobb forgalom mellett nem biztonságos az úttesten gyalogolni.- A beruházásra, fejlesztésre fordítható pénzünket évek óta döntően meghatározza, hogy hátrányos helyzetű település vagyunk, ugyanis az itt élő emberek által befizetett személyi jövedelemadóból származó bevételünk rendre az országos átlag alatt marad, így közponü keretből forráskiegészítést kapunk. Magyarul, az éves költségvetésünk eleve mínusszal indul, , és a működési kiadások mutatta mérleghiányt részben visszapótolják. Részben Benépesül a klub A családról, unokákról való gondoskodás tölti ki minden idejét a nyugdíjasoknak, de ősz- | tői tavaszig havonta pár órát a klubhelyiségükben együtt töltenek. A jelesebb névnapokon maguk készítette süteménnyel köszöntik az ünnepeltet, ilyenkor a trakta mellett kicsit mulatnak, és évente néhány kirándulásra is invitálja a csoportot Óvári Lajosné. A közelmúltban 50 ezer forint támogatást kaptak pályázattal, a pénzből a klubot csinosítják, asztalokat, székeket vesznek. A közösségi kiadásokhoz rendszeresen hozzájárul a község is. Elöljárók Polgármester: Muskát Zoltán (42) szakmérnök. Alpolgármester: Csömör Tibor (42) ügyvezető. A testület tagjai: Baranyai János (48) anyagbeszerző, Füredi István (49) tűzoltó, Gömzsik Tibomé (45) iskolatitkár, Hegedűs Sándor (43) ügyvezető, Katos László (31) alkalmazott, Pataki Andrásáé (31) tanár. Cigány kisebbségi szószóló: Orsós Ferenc. Jegyző: Sárkány László. Iskolaigazgtó; Deméné Elekes Ágnes, óvodavezető: Deák Antalné. Háziorvos: dr. Csillag Edina. Nyugdíjasklub elnöke: Óvári Lajosné. Horgász Egyesület elnöke: id. Palásti Lajos. Vadásztársaság elnöke: id. Kovácska Lajos. Sportegyesület titkára: Baranyai János. kölked. dunantulinaplo. ha Az oldal a kölkedi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Berta Mária- ismételte nyomatékkai Muskát Zoltán polgármester, ám egyúttal azt is hangsúlyozta, a lehetőségeikhez mérten igyekeznek minden fillért a pályázati támogatásokkal megsokszorozni, s azt olyan munkákra költeni, amivel komfortosabbá, és szebbé tehetik a községet. Muskát Zoltán polgármester- Az elmúlt nyolc év szinte mindegyikében milliókat költöttünk járdák építésére, elkészült a temető felé a makadámút, és a 2000-ben kezdett erdőfűi útjavítást idén folytattuk - sorolta a polgármester a megvalósult munkákat. A jelentősebb változások, beruházások közül említi, hogy az óvodásoknak ideálisabb elhelyezést biztosítottak az iskola épületében, s annak udvarán külön egy új játszóteret is kaptak. A földgázt még 1995-ben bevezettethették a családok, az intézmények is átálltak gázfűtésre, tavaly aztán az iskolában a takarékosság jegyében valamennyi nyílászárót szigetelték, és idén fűtésrásegítőnek síkkollektort állítottak föl az épület tetején. Korszerű egészségházat alakítottak ki, az egykori vályoghányó helyén parkosítottak, felújították a népházat. 1998-ban megvásárolták az erdőfűi ingatlanokat, így az addig ott élt családok egyikének sem kellett elhagynia a lakását, sőt még abban az évben e külterületre az ivóvíz- vezetéket is kiépítették és kijavították a járdákat. A „Ciheri” falurészen négy éve készült egy játszótér, tavaly fogtak hozzá a Fehérgólya Múzeum kialakításához, de idén már egy madárkórház létesítésének programtervét készíttette el az önkormányzat, és jelenleg tart a kábeltévés hálózat kiépítése a faluban, s a korszerű, csillagpontos rendszerre a rákötés a lakosság számára ingyenes.- Teendő azért még lenne bőven, ám az olyan feladat, mint a teljes belterületi úthálózat felújítása, Kölkedről a munkába járás feltételének a megteremtése, nevezetesen az autóbusz-közlekedés igényekhez igazítása majd az elkövetkező években valósítható meg - mondja Muskát Zoltán. Említi azt is, hogy a falusi turizmusba való bekapcsolódáshoz csupán a Kölkeden élők szándéka kell, ugyanis igen sok a vendég- fogadásra alkalmas, kényelmes nagy ház. A tervezett beruházás a szennyvízközmű kiépítése is, amihez a szükséges dokumentációk már el is kéBólyP,.. ,, ofiorjád Nagjnyárád Sá.0,há|y QPócsa 4T“S Udvaro ,q oMárok Virágos üppóo oBezedek Magigrbóly ... .. , oSárok OMndMi KÖLKED szültek, bár azt még alaposan át kell gondolni, hogy a több mint 150 millióba kerülő hálózattal a mohácsi, a sátorhelyi tisztítóhoz kapcsolódjanak, vagy a kistelepülési gyökérzónás módszert valósítsák meg, hiszen ez utóbbihoz külterületen megfelelő önkormányzati tulajdonban lévő helyet is tudnának ■ biztosítani. Mindezek mellett az önkormányzat kiemelt feladatának tartja a polgár- mester, hogy fiatal felnőttek eddiginél sikeresebb munkavállalását helyben szervezett tanfolyamokkal segítsék elő. Mint mondta, nem halat, hálót kell biztosítani a számukra, a különböző képzésekhez pedig nem csak a korszerű technikai eszközökkel felszerelt helyiségeik, az oktatók is adottak. Az óvodások külön játszóteret kaptak Egyre kevesebb a gyerek A modern, korszerű technikai eszközökkel felszerelt általános iskolában 160 gyereknek lenne helye, de pillanatnyilag 89 diák tanul helyben. A létszám további csökkenésével egyelőre nem számolnak, s bár már most is szinte erején felül támogatja az intézményt az önkormányzat, a részleges bezárásáról nem gondolkodnak. Nem szokás arról beszélni, hogy Kölkeden lényegesen magasabb a roma lakosság aránya, mint a környező településeken. A népszámlálási adatok alapján ugyan az 1137 személynek kevesebb mint tíz százaléka vallotta magát a cigány kisebbséghez tartozónak, de becslések szerint a létszámuk eléri az összlakosság 25 százalékát. Úgy tartják, hogy egykor a Mohácsról kiszorult beás cigányok hozták létre a faluvégi kolóniát. Ugyanakkor azt is emlegetik, a valamikor kizárólag reformátusok lakta községbe szándékosan telepítették le őket, hogy legyen munkás kéz, hiszen az őslakosok „egykét” neveltek. Alapvetően persze mindegy, hogyan kerültek ide, lényegesebb az, hogy összeszoktak a kölkediek, a hagyományos értelemben vett cigányputriknak meg régtől nyoma sincs. Amúgy már a túl népes család sem jellemző rájuk, amit az óvodások és az iskolások fokozatosan csökkenő létszáma is igazol.- A normatív pénzkereten túl ebben az évben tizenhétmillió forint plusz támogatást kapott az amúgy takarékosan gazdálkodó iskolánk - jegyezte meg Muskát Zoltán, ám azt is hozzátette, bármilyen alacsony osztálylétszám jönne össze, a felső tagozatosok másik településre átirányítását akkor sem fontolgatnák. - Kellenek az intézmények egy településen, és nem csupán azért, mert ez a szellemi éltetője az adott közösségnek, de testületi határozattal egyetlen kisgyereket sem szabad az utazás tortúrájának kitenni. Ha ezt a szülő akarata szerint kénytelen vállalni, az persze más - mondta a polgármester Megemlítette azért azt is, hogy az iskolaotthonos foglalkozást, amit jelenleg csak az elsősöknek tudnak biztosítani, jó lenne az alsó tagozat minden évfolyamán általánossá tenni, a tanulók összetételéből adódóan sokat segítene az előmenetelükben. Csak erre pillanatnyilag nincs pénze a községnek. A SZÉP ISKOLA most „félházzal” üzemel
