Új Dunántúli Napló, 2002. október (13. évfolyam, 268-297. szám)

2002-10-05 / 272. szám

14. OLDAL KOLKE D BEMUTATKOZIK 2002. Október 5., szombat A FALU TÖRTÉNELME Bár írásos emlékben elsőnek 1057-ben bukkan föl Kölked neve Kulkedy alakban, régészeti leletek soka­sága bizonyítja, hogy sokkal korábban is lakott volt e te­rület. Bizonyított például, hogy a rézkor késői szakaszá­ban a Péceli kultúra képviselői éltek itt, a bronzkor utol­só szakaszából, i. e. 1100-800 között, az Umasíros kultúra népére vonatkozóan a község határában szór­ványleletet, méghozzá díszített csontzablatöredék, kétoldalas öntőminta, és edények kerültek elő, míg a vaskorból a kelták jelenlétét igazoló lele­teket tártak föl. A római korban Altinúm néven fontos szerepet játszott a település, közelében haladt el az a transzkontinentális út, melyet Limes néven ismerünk, Pannóniában a Duna mellett húzódott végig, s a mai Baranya területén összekötötte Dunaszekcsőt-Mohácsot-Kölkedet. A te­lepülés katonai tábor, csapatok szálláshelye volt, rájuk vonatkozóan ér­méket és sírkőtöredékeket találtak. Kölked közelében jelzik a 6-9. szá­zadból az avarok jelentős régészeti emlékeit, így temetőrészleteket, föld­be ásott házakat, kemencéket, gödröket, kutakat, árokrendszereket. A honfoglaló magyarságra utaló szórványleletek is előkerültek, s úgy tart­ják, akkor olyan nép telepedik meg ezen a dombon, mely az őshazában is halászattal foglalkozott. Az biztos, hogy falut 1016ban Szent István a pécsváradi apátságnak adományozta, de egy 1332-ben kel okirat már a pécsi püspökség birtokaként említi. A török hódoltság alatt népessége csökkent, de azért folyamatosan lakták, 1554-ben például 24 házat számlált, 1565-ben 13.922 akcse adót fizetett. 1921-ben a külterüle­téhez csatolták Izsép, Darázs, Dályok községek magyar fennhatóság alatt maradt területeit. 1930-ban 820 magyar, 11 német és 1 egyéb anyanyelvű élt itt, s ekkor a cigánytelep lakóinak a száma 180 fő. Az 197&es népszámlálás adata alapján 1574 magyar, 47 német lakosa volt. Ősi magyar halászfalunak tartja a hagyomány, földesurainak, a pécsváradi apátnak, majd a pécsi püspöknek csak hallal adózott. Lakói a török időben tértek át a református hitre, az 1940«s években jugo­szláviai magyar községekből jöttek ide katolikusok, míg a németség 1944-50 között érkezett, részben Jugoszláviából, illetve a környező né­met nemzetiségi községekből. Kölkeden nem csak gólyák építkeznek A látogatóknak szívesen kelleti magát a gólya Madármentők fellegvára Az udvarban most még kicsit „kócosán” árválkodik a röp- képtelen a gólya, de a napok­ban Csúzáról társat hoznak neki, az is kénytelen lesz itt elfogadni a gondoskodást - a tervek szerint pedig két év múlva már egész kórházi hát­tér biztosítja a beteg szárnya­sok gyógyulását. Biztos akadnak, akik nem hittek egy hivatalos madármenhely lé­tesítésében, még akkor sem, ha tudták, hogy Csömör Tibor alpol­gármester megszállott természet- védő, sőt nem csak szereti az ál­latokat, madarakat, de a különö­sen kiszolgáltatott, beteg szár­nyasokkal kitartóan törődni is tud. És lám, a speciális ápolói te­endőket fölvállalt ember, dr. Papp Ibolya állatorvos segédletével be­bizonyította: bár a törvényekkel agyonszabályozott hazánkban semmilyen passzus senkit nem kötelez például egy fészekből ki­esett fióka, vagy a sérült gólya gondozására, azért egy önkor­mányzatot rá lehet bírni a rászo­ruló madarakkal való gondosko­dásra. Azt nem lehet zokon ven­ni a település elöljáróitól, hogy a Fehér Gólya Múzeum létrehozá­sát nem kizárólag jótékony céllal tették, hiszen az ellátást igénylő madaraknak életteret adó udvar, no meg a hozzá tartozó épület az országosan egyedi kiállításával szinte a nagyvilágra nyitotta meg a falu kapuját. Az új létesítmény augusztus 19-én tartott átadása óta ezernél több látogatója volt, a helyben lakók mellett mohácsi, bólyi, nagynyárádi, siklósi, pécsi, szekszárdi, keszthelyi, debrece­ni, budapesti csoportok jártak náluk, de Horvátországból, Né­metországból, Hollandiából, Ausztriából, sőt Svédországból is jöttek, hogy a gólyák életét, szokásait közelebbről megismer­jék. Fontos persze a múzeum lá­togatottsága, de igazán akkor lesz elégedett Nagy Gábor, az intéz­mény vezetője, ha naponta óra­rendi pontossággal töltik ki az idejét az iskolások, akiknek a ter­mészetismereti órát tartják itt, s ehhez a szabadtéri lelátó, és egy előadóterem is adott. A kölkediek nagy álma persze a madárkórház, és hol lenne eh­hez ideálisabb hely, mint a Duna- Dráva Nemzeti Park egyik legcso­dálatosabb környezetében, Erdő­fűn. A hazánkban már működő kettő mellett a harmadik gyógyí­tó központot a kis kastély átalakí­tásával készülnek megvalósítani, s mint Máskát Zoltán polgármes­ter elmondta, jók az esélyeik ar­ra, hogy uniós forrásokból a kö­zel 300 milliós beruházás két év múlva elkészüljön. Az építési és a programtervek e hónap végére mindenesetre rendelkezésre áll­nak, így a pályázatok összeállítá­sa is hamarosan kezdődhet. Tizenhét gólyafészek van Kölkeden, az utolsó tavaly készült, ugyanakkor magánház avatót legalább egy évtizede nem tar­tottak a faluban. Jövő tavaszra viszont két család készül tető alá hozni az új otthonát, egy pedig máris hozzálátott a félkész állapotban vásárolt hajléka befejezéséhez. Mindez talán jelzi, hogy az önkormányzat megteremtette azokat a feltételeket, amiért érdemes a községben maradni, ott beruházni. Irigykedve beszéltek még a 70-es években Kölkedről a környező te­lepüléseken, de még Mohácson is, ha a belterületi úthálózatról esett szó, hiszen akkortájt talán a megye egyetlen olyan községe volt, ahol valamennyi utcában szilárd burkolatú, méghozzá jó minőségű aszfalton lehetett köz­lekedni. Az tény, hogy szerencsé­je volt az akkori elöljáróknak, hi­szen a termelési eredményei alap­ján országosan elismert termelő- szövetkezet vezetését, no meg az erdészetet rábírták, ne csak kop­tassák a termetes erőgépekkel, szállító járműveikkel a flasztert, hanem építsék is. Ezek az utak persze már nem a régiek, utójaví­tásukról az említett gazdaságok rég nem törődnek, ráadásul a komfortosodó faluban hol itt, hol ott a közművek fektetésével meg­bontották, aztán az eltelt évtize­dekben az is kiderült, hogy min­denütt kell a járda, mert az egyre nagyobb forgalom mellett nem biztonságos az úttesten gyalogol­ni.- A beruházásra, fejlesztésre fordítható pénzünket évek óta döntően meghatározza, hogy hát­rányos helyzetű település va­gyunk, ugyanis az itt élő emberek által befizetett személyi jövede­lemadóból származó bevételünk rendre az országos átlag alatt ma­rad, így közponü keretből forrás­kiegészítést kapunk. Magyarul, az éves költségvetésünk eleve mí­nusszal indul, , és a működési ki­adások mutatta mérleghiányt részben visszapótolják. Részben Benépesül a klub A családról, unokákról való gondoskodás tölti ki minden idejét a nyugdíjasoknak, de ősz- | tői tavaszig havonta pár órát a klubhelyiségükben együtt tölte­nek. A jelesebb névnapokon maguk készítette süteménnyel köszöntik az ünnepeltet, ilyen­kor a trakta mellett kicsit mulat­nak, és évente néhány kirándu­lásra is invitálja a csoportot Óvá­ri Lajosné. A közelmúltban 50 ezer forint támogatást kaptak pályázattal, a pénzből a klubot csinosítják, asztalokat, székeket vesznek. A közösségi kiadások­hoz rendszeresen hozzájárul a község is. Elöljárók Polgármester: Muskát Zoltán (42) szakmérnök. Alpolgármes­ter: Csömör Tibor (42) ügyveze­tő. A testület tagjai: Baranyai Já­nos (48) anyagbeszerző, Füredi István (49) tűzoltó, Gömzsik Tibomé (45) iskolatitkár, Hege­dűs Sándor (43) ügyvezető, Katos László (31) alkalmazott, Pataki Andrásáé (31) tanár. Ci­gány kisebbségi szószóló: Orsós Ferenc. Jegyző: Sárkány László. Iskolaigazgtó; Deméné Elekes Ágnes, óvodavezető: Deák Antalné. Háziorvos: dr. Csillag Edina. Nyugdíjasklub elnöke: Óvári Lajosné. Horgász Egyesü­let elnöke: id. Palásti Lajos. Va­dásztársaság elnöke: id. Kovács­ka Lajos. Sportegyesület titkára: Baranyai János. kölked. dunantulinaplo. ha Az oldal a kölkedi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Berta Mária- ismételte nyomatékkai Muskát Zoltán polgármester, ám egyúttal azt is hangsúlyozta, a lehetősége­ikhez mérten igyekeznek minden fillért a pályázati támogatásokkal megsokszorozni, s azt olyan munkákra költeni, amivel kom­fortosabbá, és szebbé tehetik a községet. Muskát Zoltán polgármester- Az elmúlt nyolc év szinte mindegyikében milliókat költöt­tünk járdák építésére, elkészült a temető felé a makadámút, és a 2000-ben kezdett erdőfűi útjaví­tást idén folytattuk - sorolta a pol­gármester a megvalósult munká­kat. A jelentősebb változások, be­ruházások közül említi, hogy az óvodásoknak ideálisabb elhelye­zést biztosítottak az iskola épüle­tében, s annak udvarán külön egy új játszóteret is kaptak. A földgázt még 1995-ben bevezettethették a családok, az intézmények is átáll­tak gázfűtésre, tavaly aztán az is­kolában a takarékosság jegyében valamennyi nyílászárót szigetel­ték, és idén fűtésrásegítőnek síkkollektort állítottak föl az épü­let tetején. Korszerű egészséghá­zat alakítottak ki, az egykori vá­lyoghányó helyén parkosítottak, felújították a népházat. 1998-ban megvásárolták az erdőfűi ingatla­nokat, így az addig ott élt csalá­dok egyikének sem kellett el­hagynia a lakását, sőt még abban az évben e külterületre az ivóvíz- vezetéket is kiépítették és kijaví­tották a járdákat. A „Ciheri” falu­részen négy éve készült egy ját­szótér, tavaly fogtak hozzá a Fe­hérgólya Múzeum kialakításá­hoz, de idén már egy madárkór­ház létesítésének programtervét készíttette el az önkormányzat, és jelenleg tart a kábeltévés hálózat kiépítése a faluban, s a korszerű, csillagpontos rendszerre a rákö­tés a lakosság számára ingyenes.- Teendő azért még lenne bő­ven, ám az olyan feladat, mint a teljes belterületi úthálózat felújí­tása, Kölkedről a munkába járás feltételének a megteremtése, ne­vezetesen az autóbusz-közleke­dés igényekhez igazítása majd az elkövetkező években valósítható meg - mondja Muskát Zoltán. Említi azt is, hogy a falusi turiz­musba való bekapcsolódáshoz csupán a Kölkeden élők szándéka kell, ugyanis igen sok a vendég- fogadásra al­kalmas, ké­nyelmes nagy ház. A terve­zett beruhá­zás a szenny­vízközmű ki­építése is, amihez a szükséges do­kumentációk már el is ké­BólyP,.. ,, ofiorjád Nagjnyárád Sá.0,há|y QPócsa 4T“S Udvaro ,q oMárok Virágos üppóo oBezedek Magigrbóly ... .. , oSárok OMndMi KÖLKED szültek, bár azt még alaposan át kell gondolni, hogy a több mint 150 millióba kerülő hálózattal a mohácsi, a sátorhelyi tisztítóhoz kapcsolódjanak, vagy a kistelepü­lési gyökérzónás módszert való­sítsák meg, hiszen ez utóbbihoz külterületen megfelelő önkor­mányzati tulajdonban lévő helyet is tudnának ■ biztosítani. Mind­ezek mellett az önkormányzat ki­emelt feladatának tartja a polgár- mester, hogy fiatal felnőttek eddi­ginél sikeresebb munkavállalását helyben szervezett tanfolyamok­kal segítsék elő. Mint mondta, nem halat, hálót kell biztosítani a számukra, a különböző képzé­sekhez pedig nem csak a korsze­rű technikai eszközökkel felsze­relt helyiségeik, az oktatók is adottak. Az óvodások külön játszóteret kaptak Egyre kevesebb a gyerek A modern, korszerű technikai eszközökkel felszerelt általá­nos iskolában 160 gyereknek lenne helye, de pillanatnyilag 89 diák tanul helyben. A létszám további csökkenésével egyelőre nem számolnak, s bár már most is szinte erején felül támogat­ja az intézményt az önkormányzat, a részleges bezárásáról nem gondolkodnak. Nem szokás arról beszélni, hogy Kölkeden lényegesen magasabb a roma lakosság aránya, mint a kör­nyező településeken. A népszám­lálási adatok alapján ugyan az 1137 személynek kevesebb mint tíz százaléka vallotta magát a ci­gány kisebbséghez tartozónak, de becslések szerint a létszámuk eléri az összlakosság 25 százalé­kát. Úgy tartják, hogy egykor a Mohácsról kiszorult beás cigá­nyok hozták létre a faluvégi koló­niát. Ugyanakkor azt is emlege­tik, a valamikor kizárólag refor­mátusok lakta községbe szándé­kosan telepítették le őket, hogy legyen munkás kéz, hiszen az ős­lakosok „egykét” neveltek. Alap­vetően persze mindegy, hogyan kerültek ide, lényegesebb az, hogy összeszoktak a kölkediek, a hagyományos értelemben vett ci­gányputriknak meg régtől nyoma sincs. Amúgy már a túl népes család sem jellemző rájuk, amit az óvodások és az iskolások foko­zatosan csökkenő létszáma is iga­zol.- A normatív pénzkereten túl ebben az évben tizenhétmillió fo­rint plusz támogatást kapott az amúgy takarékosan gazdálkodó iskolánk - jegyezte meg Muskát Zoltán, ám azt is hozzátette, bár­milyen alacsony osztálylétszám jönne össze, a felső tagozatosok másik településre átirányítását ak­kor sem fontolgatnák. - Kellenek az intézmények egy településen, és nem csupán azért, mert ez a szellemi éltetője az adott közös­ségnek, de testületi határozattal egyetlen kisgyereket sem szabad az utazás tortúrájának kitenni. Ha ezt a szülő akarata szerint kényte­len vállalni, az persze más - mondta a polgármester Megemlí­tette azért azt is, hogy az iskolaott­honos foglalkozást, amit jelenleg csak az elsősöknek tudnak bizto­sítani, jó lenne az alsó tagozat minden évfolyamán általánossá tenni, a tanulók összetételéből adódóan sokat segítene az előme­netelükben. Csak erre pillanatnyi­lag nincs pénze a községnek. A SZÉP ISKOLA most „félházzal” üzemel

Next

/
Oldalképek
Tartalom