Új Dunántúli Napló, 2002. október (13. évfolyam, 268-297. szám)

2002-10-05 / 272. szám

10. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2002. Október 5., szombat RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. október 4.) Borsodchem 4 790 Ft 9 Egis 10620 Ft ü Matáv 686 Ft ü Mól 4 925 Ft ű OTP 1998 Ft 8 Richter 11400 Ft 8 TVK 4 670 FI á Zalakerámia 1370 Ft 9 BUX: 6811,32-1,29% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX IX. 30-X. 4-IG 7?nn 7102.01 <088.75 ! 7100 _ 6951,4o! ; ; 7000 ; 6900,24: 6900 | 6,a32; 6800 ! ! í ! pont 11*1. if lO »O X3 ü iS £ 3d 'S 8: ‘5s 'S AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 387,92 Cseh korona 8,04 Euró 243,93 Japán jen (100) 201,30 Lengyel zloty 59,64 Svájci frank 166,90 Szlovák korona 5,81 USA-dollár 247,24 __________Hírek__________ KÁ RTALANÍTÁS. Az agrártárca meghatározta a szőlő- és gyü­mölcsültetvényeket ért fagykár enyhítésének mértékét. Az öt- ven-hatvan százalékos termés- kiesés esetén hektáronként 40, hatvan-hetven százalékosnál 50, hetven-nyolcvan százalékos ter­mésveszteségnél 55, nyolcvan- és százszázalékos esetén 65-75 ezer fórint a kártalanítás össze­ge, amely az előleget is tartal­mazza. EUROPRESS KÖZPONT. Pánreurópai szol­gáltató központ létrehozását ter­vezi Magyarországon a General Electric (GE). A vállalat távlati tervei között szerepel egy globá­lis kutatás-fejlesztési központ életre hívása is ugyanitt, ami azt jelentené, hogy egy kiválasztott termék(csoport) tekintetében Magyarországról vezetik és irá­nyítják a cégcsoport kutatási, fejlesztési munkáját, europress ALKU. A Munkaadók és Gyár­iparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) támogatja a Magyar Szakszervezetek Országos Szö­vetségének (MSZOSZ) javas­latait a jövő évi étkeztetés, az üdülés valamint a nyugdíjpénz­tári adókedvezmények növelé­sére vonatkozóan. Az MSZOSZ és az MGYOSZ egyaránt érde­kelt abban, hogy a béralakulás­ra vonatkozóan országos meg­állapodás szülessen. A szerve­zetek úgy látják, hogy a terve­zett személyi jövedelemadó­változásokat figyelembe véve van lehetőség a reálbérek növekedésére, mti TISZA. Nagykörű határában tegnap átadták a helyreállított kubiktórendszert. A Tájrehabi­litációs Program keretében a WWF Magyarország természet- védelmi szervezet és az önkor­mányzat a táj adottságait is fi­gyelembevevő ártéri gazdálko­dás felélesztésével kíván megél­hetési lehetőséget nyújtani a he­lyi gazdálkodóknak, europress CSERE. Csillag István gazdasá­gi miniszter felmentette Nagy Rózát, a tárca kis- és középvál­lalkozások fejlesztéséért helyet­tes államtitkárát, s a szakterület irányítására Apatini Komélnét kérte fel. Az új helyettes állam­titkár közgazdász 1992-1998 között a Hitelgarancia Rt. vezér- igazgatója volt. MTI Újabb találgatások az eva körül Az ügyvédi irodák élhetnek majd a lehetőséggel FOTÓ! EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY Az APEH egyik megyei szervezete által végzett számítás sze­rint országosan 300 ezren vehetik majd igénybe az evát. A par­lamenti képviselők ugyanakkor még mindig csupán százezer­re becsük az újfajta adó lehetséges igénybevevőinek számát. Az APEH jövő hétre ígér országos adatokat. Budapest Lapértesülések szerint az APEH Bács-Kiskun Megyei Igazgatósá­ga által elvégzett számítások alapján mintegy 66 ezer társaság és maximum 234 ezer egyéni vál­lalkozó veheti majd igénybe az egyszerűsített vállalkozói adót (eva). A számítások szerint - mely árbevétel alapján válogatta ki az adóalanyokat - a 33 225 me­gyei egyéni vállalkozóknak körül­belül fele, a 18561 megyei társa­ság ötödé választhatja az evát. Ez az adószakértők szerint azt jelen­ti, hogy országos szinten körül­belül 300 ezer adóalany térhet majd át az új adózási rendszerre. Kérdésünkre, hogy a számítások valóban leképezhetők-e az ország egészére, az APEH sajtóosztályán országos adatok híján nem tud­tak válaszolni. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2002. június végén 365723 társas és 461310 egyéni vállalkozást tartottak nyilván. A harmadik negyedév adatai októ­ber végére várhatóak. Területi el­oszlásukat tekintve a vállalkozá­sok 39 százaléka a közép-magyar­országi régióban, 11,5 százalék az észak- és dél-alföldi, 9-10 szá­zalék pedig a többi régióban mű­ködik. A társas vállalkozásokat tekintve a közép-magyarországi régió kiemelkedik, mivel június végén az összes társas vállalkozás fele itt működött, a többi területen megoszlásuk 7-8 százalék volt. Az egyéni vállalkozások esetében ki­egyenlítettebb a területi eloszlás; Közép-Magyarország 30 százalé­kos részesedését a többi régió 10-13 százalékkal követi. Mivel a vállalkozások területenként eltérő megoszlásban vannak jelen, nem lesz egységes az eva-felhasználók száma sem a különböző régiók­ban. Az APEH azonban csak a jö­vő hét végére várja az országos adatokat, így nem tudott felvilágo­sítást nyújtani az esetleges terüle­ti különbségekről. A parlament­ben a képviselők továbbra is ma­ximum százezerre becsük azok­nak a gazdasági identitásoknak a számát, amelyek áttérhetnek az újfajta adózásra. steiner kata Két notebook kizárólag Vendégkártya tulajdonosoknak van fenntartva Kél notebook-ot nyerhetsz Ha megveszed a tvr-hét 41. számát Megjelenik szeptember 28-án, szombaton és utána egész héten kapható VIDD MAGADDAL! Részletek a Tvr-hétben! Vendégkártya Csak a Tvr-hét 41. számából kivágott Nyereményszelvénnyel együtt érvényes Ceterűn 1100 MHz-tól 128 MB RAM (512 MB-tg bővíthető) 10 GB HDD (30 GB-ig bővíthető) 14,1" XGA TFT LCD (1024X 768) 4-64 Mb videó memória, DVD-ROM opció Belső 56K fax/modem és 10/100 Ethernet FireWire (IEEE 1394) - a C változatban Ajándék Panda Antivvrussal Foghíjas uniós információk Budapest A mezőgazdasági termelők jelentős köre nem kellően tájékozott, nincs elegendő információja hazánk európai uniós csatlakozásáról, annak várható hatásairól. A gazdák egy része indokolatlanul opti­mista, mások viszont túlzot­tan borúlátóak a várható vál­tozásokkal kapcsolatosan - állapítja meg a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) és a Magyar Marketing Szövetség tanulmánya. A szakemberek arra voltak kí­váncsiak, milyen ismeretekkel rendelkeznek a gazdálkodók a brüsszeli elvárásokról, az Európai Unióról, illetve az őket érintő vár­ható változásokról. A felmérés al­kalmával több mint félezer mező- gazdasági termelőt kérdeztek meg Bács-Kiskun, Győr-Moson-Sop- ron, Nógrád, Pest, Szabolcs-Szat- már-Bereg, Tolna, és Veszprém megyében. A válaszadók többsége hallott arról, hogy hazánk csatlakozása jelentős mértékben érinti az agráriumot és személy szerint is az abból élőket. Nem hivatalos forrásból származó „értesüléseik” szerint viszont ....a magyar me­zőg azdaság nem kívánatos az EU- ban, a tagság után a vidékfejlesz­tés lesz az elsődleges, biztonsá­gos, kiszámíthatóbb piaci feltéte­lek és támogatások várhatók, ne­hezebb lesz az értékesítés, talán több lesz a támogatás, magasabb lesz a jövedelmezőség, túlságosan bonyolult az adminisztráció, vagy drasztikus változásokra lehet szá­mítani, a kvóták alacsony volta miatt kedvezőtlen hatások érik majd az agráriumot...” A megkér­dezetteknek mindössze 16 száza­léka rendelkezett elegendő infor­mációval az Unió mezőgazda­ságunkat érintő részéről, mint például a terméktámogatásokról, a kvótákról vagy az erdőgazdálko­dással, vidékfejlesztéssel kapcso­latos szabályokról. A felmérésben részt vevők mindössze egytizedének van le­hetősége saját internethasznála­tra. Valamivel kedvezőbb a kép a nagyüzemekben gazdálkodók esetében: közel háromnegyedük rendelkezik számítógép-haszná­lati lehetőséggel, illetve internet- hozzáféréssel, míg a kisméretű gazdaságokban ez az arány 33 százalékos. Az érintettek zömé­ben a tévéből, a rádióból, a sajtó­ból szereznek tudomást a csatla­kozással kapcsolatos tudnivalók­ról, de - szerintük - ezek a hírfor­rások, az idő rövidsége miatt nem adnak számukra mélyebb ismere­teket. A gazdálkodóknak mind­össze egynegyede vett részt az elmúlt időszakban olyan rendez­vényen, ahol a csatlakozás mező- gazdaságot érintő ügyeiről esett szó. De - a felmérés tanúsága sze­rint - valamennyien szívesen ven­nének részt olyan előadásokon, konferenciákon, ahol több és konkrétabb tájékoztatást kapná­nak például az uniós piac- szabályozásról, a termékkvóták­ról, a növénytermesztéssel, állat- tenyésztéssel összefüggő szabá­lyokról. Ahol a szakmai rendezvé­nyeket követően lehetőséget adó­dik a közvetlen vitára is, régión­ként igazodva az igényekhez. A tanulmányt készítő szakem­berek megállapították, hogy leg­kevésbé azok a kistermelők vagy az ország elmaradott részeiben élő gazdák tájékozottak, akiknek várhatóan a legnagyobb nehézsé­get fogja okozni a csatlakozás. A tapasztalatokat a szakértők figye­lembe vették a 2002. évi európai uniós kommunikációs stratégia készítésénél. újvári Munkahelyőrző egyenlőség Budapest Bár az Európai Unió piacai egységesek, a tagállamok egy része bizonyos területeken „finom” módszerekkel csök­kenti a piacok átjárhatóságát. Egyes vélemények szerint hazánknak is hasonló elbá­nást kellene tanúsítania, ha egyenlő esélyeket kíván te­remteni polgárainak a majda­ni EU-piacon. Magyarországon az Európai Unió számos polgára alapított már vál­lalkozást, viszont a félszázat sem éri el azon honfitársaink száma, akik az EU valamelyik tagállamá­ban egyéni vállalkozást létesítet­tek. Amint egy minapi gazdasági rendezvényen elhangzott, előbbi aránytalanságnak részben az az oka, hogy az EU-országokban a külföldiek vállalkozásalapításá­ról szóló törvények megvalósulá­sát „finom eszközökkel” igyekez­nek korlátozni. így az uniós tag­államokban általában szóba sem állnak a magyar állampolgárral, ha nem beszéli folyékonyan az ország nyelvét, a kérelmét pedig egyszerűen nem fogadják be, ha nem a helyi nyelven - például fla- mandul - készíti el. A vállalko­zásalapítások és a munkaerő egy­irányú áramlása sok ezer vállal­kozás tönkremenetelét idézheti elő, és növelheti a munkanélküli­ek számát. Az utóbbi időben több helyütt megfogalmazódott, hogy az azonos lehetőségek csak azonos bánásmód révén bizto­síthatók. Előbbiekkel szemben ismert felvetés, hogy az EU korábban a szabad tőkeáramlást is gátolni próbálta és végül mégis megnyílt a tőkepiac. Nem szabad elfelejte­ni, hogy a nyugat-európai cégek tőkeerejük révén fölénnyel ren­delkeznek a magyar cégekkel szemben, akiket könnyen kiszo­ríthatnak akár a saját piacainkról is. Egy egységes uniós munka­erőpiacon viszont a magasan képzett, ám rosszul fizetett ma­gyar munkaerő élvezhet(ne) je­lentős versenyelőnyt, és részben igaz lehet az egyéni vállalkozá­sokra is. Vállalkozók szorgalmazzák annak vizsgálatát, hogy az EU or­szágaiban tapasztalható vállalko­zásalapítási gátak letörése végett miként adhatna az állam tőkese­gítséget a magyar kis- és közép- vállalkozásoknak a tőkeerősebb külföldi konkurencia előnyének mérséklése végett. Példaként vet­ve fel, hogy Romániában már működik egy magyar beruházá­sokat segítő alap. DÓC2Y LÁSZLÓ Milliárd dolláros tévedés New York Három nullát tévedett egy bró­ker New Yorkban, aki ezer­szeres áron dobott piacra egy részvénycsomagot. Több mint hatszázmilüó dollárjá­ba került egy amerikai befektetési banknak egy munkatárs figyel­metlensége. A kereskedő tévedés­ből három nullával többet ütött be számítógépébe, így az négymillió helyett négymilliárd dollárnyi részvényt dobott a piacra. A téve­dést hamar észrevették, és a rész­vénycsomag nagy részét sikerült megmenteni. Az eset nem példát­lan, pár évvel ezelőtt, az OTP el­sőbbségi részvényeinek kibocsá­tásakor egy hazai bróker felcserél­te a darabszámot a limitárral. így ahelyett, hogy ötven darab papírt adott volna el nyolcezer forintért, nyolcezer részvényt dobott piacra ötvenforintos áron. europress ■* ♦ í

Next

/
Oldalképek
Tartalom