Új Dunántúli Napló, 2002. október (13. évfolyam, 268-297. szám)

2002-10-31 / 297. szám

Enzo Ferrari Ferrari Enzója Eddig sem panaszkodhattunk szuper sportkocsik hiányára a Ferrarinál, hi­szen az ágaskodó lovas márka a nyolcvanas években az F40essel, a ki­lencvenesben pedig az F50-essel keltett feltűnést a világ legerősebb sport- modelljei között. Legújabb típusuknál nem bíztak semmit a véletlenre, így nem csoda, hogy egyenesen a márka alapítójáról Enzónak nevezték el a brutális erejű közúti versenyautót A korábbiakéi eltérően nem ha­talmas meglepetésként robbant be az autós világba a Ferrari legújabb zászlóshajója. A tesztelés hosszú időszaka alatt ugyanis számos kém­fotó készült, melyekről most már el­mondhatjuk, meglehetősen ponto­san előrevetítették a készülő mo­dellt. Közben a művészi forma meg­alkotója, a Pininfarina elkészített egy koncepcióautót Rossa néven, mely­ben már előrevetítette a készülő csúcsmodell filigrán megjelenését, egyedi formájú fényszóróit. A Ferra­ritől szokatlan módon először a hi­vatalos gyári tervrajzokat mutatták be FX néven, majd egy tokiói forma­tervezői kiállításon az F140-esnek keresztelt prototípust. Újabb megle­petésként pedig néhány hónappal a szeptember végi párizsi debütálás előtt nyilvánosságra hozták, hogy az autó a márka alapítójának nevét kapja: Enzo. Annak ellenére, hogy a Pininfari­na kissé elrugaszkodott az F40-F50 formai vonalától, a meghökkentő megjelenés így is garantált. Az Enzo már álló helyzetben is légszomjat vált ki szemlélőjéből, megdöbbentő domborulatait egyenesen Formu- la-l-es testvéreitől kölcsönözte. Elődjeitől eltérően viszont nem ka­pott hatalmas hátsó terelőszárnyat, a hosszan előrenyúló frontrész és első lök­hárító kialakítása vi­szont egyértelműen a versenyautókat idézi. Az Fl-téma az utastérben is folytató­dik, ahol szénszálas műanyag borítások, versenyautós ülések és kormánykerék vár­ja a vezetőt. Michael Schumacherhez ha­sonlóan a kagylóülést minden vevőnek sze­mélyre szabják. A pe­dálok (csak kettő talál­ható az autóban) ti­zenhatféle pozícióban rögzíthetőek, míg a sebességmérő óra négyszázig skálázott. Mellette számos ap­róbb órát, és még klí­maberendezést is talá­lunk, a hifit és navigá­ciós rendszert viszont mellőznie kell a leen­dő tulajdonosoknak. Manapság a tele­fontól kezdve a rádió hangerején keresztül a légkondicionálóig számos funkciót ve­zérelhetünk autónk kormánykerekéről, kezünk levétele nél­kül. Az Enzo eseté­ben kissé más a hely­zet, hiszen a közúti torpedó volánja teljes egészében a Formu- la-l-es autók stílusá­ban született. Mögötte a többi Ferra­riből is ismerős sebességváltó fülek találhatóak, míg középen az erőát­vitel, fék, felfüggesztés és kipörgés­gátló beállításait módosíthatjuk. A kormánykerék küllőm kaptak he­lyet az irányjelzők, míg az U-alakú felső részre exkluzív fordulatszám- mérőt építettek. A LED-sor a bal ol­dali zöldből középen sárgába, majd a jobb oldalon piros fényekbe megy át, ekkor a főtengely percenként ki­lencezret is foroghat! Már csak egy dolog hiányzik: a gomb, amellyel Ross Brawnt hívhatjuk... A karosszériája tervezőinek sze­me előtt nem csak a meghökkentő forma, de az elegendő leszorítóerő előállítása is lebegett. A Pininfarina mérnökeinek feladata volt megtalál­ni a megfelelő kompromisszumot, nehogy a túlzott légterelőkkel csök­kentsék az Enzo végsebességét. így állítható aerodinamikai elemeket ve­tettek be, melyekkel 170-200 és 300- 350 km/h között optimális mértékű a leszorítóerő. Mindenki által jól láthatóan, a Ferrari hagyományainak megfelelő­en átlátszó motorházfedél alatt lapul az Enzo hátsó tengelyénél a hatez­res, tizenkét hengeres erőforrás. A több mint száz lóerős literteljesít­mény bármely autónak becsületére válna, itt azonban így mintegy 660 paripáról van szó! Az ágaskodó lo­vas emblémával ellátott erőmű alu­míniumból készült, hengerenként négyszelepes, változó szelepvezér­lésű. Hozzá a Ferrari szekvenciális sebességváltója kapcsolódik, amely mindössze 150 milliszekundum alatt képes fokozatot váltani! Bár a váltás a versenyautókhoz képest meglehetősen finoman történik, az elektronikusan vezérelt felfüggesz­tés nem engedi megbillenni a ka­rosszériát, nehogy csökkenjen az autó stabilitása. Az önzáró differen­ciállal és kipörgésgáüóval felszerelt autó vezetője sport- és verseny-mód közül válogathat. Fejlesztésében ak­tívan vett részt Michael Schumacher is, aki szerint az Enzo személyében közúton is használható nagyteljesít­ményű szuper sportkocsi született. Az F50-eshez hasonlóan mind­össze háromszázötven darab készül majd az autóból, egyet a gyár múze­umának adnak, a többit pedig átszá­mítva mintegy 150 millió forintnak megfelelő áron árulják. A leendő tu­lajdonosoknak extrák híján csak egy választásuk marad: vörös, sárga, vagy fekete színben kérik betontor­pedójukat. Azt persze mondanunk sem kell, hogy a tervezett darab­szám már jóval az értékesítés kezde­te előtt elfogyott. Hatéves az autócsKA. Hat év­vel ezelőtt hatalmas feltűnést kel­tett a Párizsi Autószalonon a Ford új kisautója. A „cár’ szóból ere­deztetett elnevezés a Fiesta alap­jaira épülő, 1,3 literes motorral hajtott, egyedi stílusú minit takar, melyből a napokban készült el az egymilliomodik példány a spa­nyolországi Valenciában. Gulnness-Peugeot. A Guinness Rekordok könyvébe került a HDi motorral szerelt Peugeot 607-es. A produkció nem kisebb, mint 500 ezer lefutott kilométer, mind­össze 355 nap alatt. Egy liter százon. Speciális gumi­abroncsai is segítségére voltak a Volkswagen legújabb tanulmány- autójának abban, hogy mindösz- sze egy liter gázolajat igényeljen száz km-en. A Michelin által fej­lesztett gumikból előre 95/80 Rl&os, hátúira pedig 115/70 Rl&osak kerültek. Míg a különle­ges gumi tömege mindössze 25%-a a kereskedelmi forgalom­ban is kapható Energy típusnak, a gördülési ellenállás is a harma­dára csökkent. Kabala az autóban. Nem min­dennapi kérdést intéztek a minap a német autóvezetőkhöz. A kíván- csiskodás arra irányult, vajon hány százalékuk tart talizmánt (kabalát) a kocsiban. A megkérde­zettek 43 százaléka azt nyilatkoz­ta, hogy az első perctől kezdve, 10 százalékuk azt mondta, hogy csak néhány hete (hónapja), 47 százalékuk pedig kategorikusan elutasította a kabalák létjogosult­ságát. A kérdezők azt sem mu­lasztották el megtudakolni, hol tartják az autóban a varázserőt birtokló tárgyat. A válaszadók 5 százaléka az autó külsején, 15 százalékuk a kesztyűtartóban, 80 százalékuk viszont jól látható he­lyen, legtöbbször a belső tükörre akasztva. Az á to ma utó „bonzóla”. Egy angol úriember, Graham Paskell 20 éven keresztül spórolt álmai autójára, egy Maserati 3200 GT- re. Tíz nappal azt követően, hogy megvette a hőn áhított négykere­kűt, belefutott egy rendőrségi se­bességellenőrzésbe, ahol 195 km/h-5 tempónál fotózták le. Büntetésül 5 hónapra bevonták a jogosítványát, amin Paskell úgy bedühödött, hogy azonnal meg­vált élete nagy álmától, a tüzes olasz sportkocsitól. ÄmM mi&M Motor V12,65 fokos szögben álló hengersorokkal Hengerűrtartalom: 5998 cm3 Legnagyobb teljesítmény: 485 kW (660 LE) 7800/percnél Legnagyobb nyomaték: 657 Nm 5500/percnél Hosszúság 4702 mm Szélesség 2035 mm Magasság 1147 mm Abroncsok elö(/hátul: 245/35 ZR19 és 345/35 ZR19 Menetkész tömeg 1365 kg Gyorsulás 0-100 knrVh: 3,65 s Gyorsulás 0-200 km/h: 9,5 s Végsebesség 350 knyh

Next

/
Oldalképek
Tartalom