Új Dunántúli Napló, 2002. október (13. évfolyam, 268-297. szám)

2002-10-04 / 271. szám

8. OLDAL KISDÉR BEMUTATKOZIK 2002. Október 4., péntek Kisdér szolgálatában „...minden igyekezetemmel a község javát szolgálom” A kicsiny de annál takarosabb falu címerében három búzaszál jelzi a messzi múltba gyökerező mezőgazdasági hagyományo­kat. A község már a rendszerváltás előtt sok mindent kihar­colt magának, majd azt követően is az aprófalvakra korántsem jellemző, kiegyensúlyozott fejlődés és életminőség jellemezte.- Ma is visszacseng a fülemben: .....minden igyekezetemmel Kis­dér község javát szolgálom” - idé­zi fel esküjének szavait dr. Ács Im­re polgármester. Ezt jómagam há­romszor fogadtam meg. Alpolgár­mesterünk, Fehér Dezső, dr. Ács Imréné és Kovács János képvise­lőnk is háromszor, Csóka Gyula falugondnokunk kétszer, 'és ide letelepült új képviselőnk, Hajdú László egyszer. Ez nem minősí­tés, csak azért sorolom, mert azt is jelzi, hogy egységes, jó képvise­lő-testületünk van, többségük még messze a nyugdíjas éveitől. Ti­zenkét éve Szervezed és Működé­si Szabályzatunkat betartva van­nak testületi üléseink, évi két köz­meghallgatásunk - ezzel is tanú­sítva kiszámíthatóságát, megbíz­hatóságát. De könnyű helyzetben ig a Baksai Községi Közös Tanács vagyunk, falunknak szorgalmas, funkció nélküli települése volt, szépet kedvelő lakói vannak, ahol semmiféle fejlesztést nem vé geztek tanácsi kezdeményezés­re. 1946-ban lakosság elhatározá­sából, az ő kezdeményezésükre - ingatlan- és pénzadományaikból, természetbeni szolgáltatásokkal - épült az iskola, a kápolna és a pe­dagógus szolgálati lakás. Az ötve­nes évek második felében villany- világítást harcoltak ki a lakók, sa­ját erőből kultúrház, bolt, italbolt épült, később egészségház, téesz- szervezésben aszfaltozott út Baksa-Kisdér-Ócsárd között. 1985 óta van vezetékes ivóvizünk.- Már 1990-ben létrehoztuk a tűk át millenniumi zászlónkat falugondnoki szolgálatot, Robur Nemeskürthy István kormánybiz- falubuszt vásároltunk. A követke- tostól a siklósi várban. Játszóteret ző évek a falu csinosításának a je- létesítettünk, a játékait Szatyor gyében teltek, mindenki kiásta a Győző faműves készítette. Nagy portája előtt a vízelvezető árko- jelentőségű a 2001-es esztendő is: kát, örökzöldeket ültettünk, virá- meggyújthattuk a vezetékes föld- gosítottunk. Márton Dénes nagy- gáz lángját a községben, ezer ró- prépost áldotta meg a zsatövet ültettünk, és új kosárlab- keresztút új stációit, dapalánk jelezte a sportpálya épí- mindenszentek nap- tésének megkezdését, jára elkészült a rava- - Úgy érzem, az alanyi jogon talozó. 1992-ben járó születési, házassági és teme- avattuk fel a faluhá- tési segély, a házak tatarozásá­zat, a község busz- nak, komfortosításának támoga- várókkal, telefonfül- tása lakosságbarát önkormányza- kével, 24 új telefon- tot bizonyít. A fiatal házasokat vá- vonallal gazdagodott, sárlási támogatással segítjük, in- A következő éveket gyenesen épült ki a kábeltelevízi- betonjárdák, beto- ós rendszer, ingyenes a kommu- nozott esővíz-elve- nális hulladékgyűjtés és -szál- zetőárkok építése, te- lítás. Ha csak a nyugdíjasaink reprendezés, kábel- színházlátogatásait és kirándulá- hálózat-építés jellemezte. 1994- sait nézzük Pannonhalmától ben aszfaltoztuk a mellékutcákat Ópusztaszerig, Keszthelytől Sze- és a temetői utat, 1995-ben a kul- gedig; állandó részvételünket a túrház tetőzetének felújítása, a rá szentlőrinci Gazdanapokon, jog­következő évben a kápolna követ- gal mondhatjuk, hogy nyitottak kezett. Községi zászlót szentel- vagyunk a világ felé. A 12 év sü­tünk, millecentenáriumi emlék- rán egyetlen fillért nem vett el az parkot telepítettünk. Az ezutáni önkormányzat a lakosságtól, he- időszak ismét a tatarozásoké: az lyi adóval nem terhelte, nyugdíja- egészségház, a harangtorony, a sait támogatta, gázbekötéskor kultúrház, a kápolna rendbeho- minden jelentkezőt 30 ezer forint- zatala, a mezőőri szolgálat meg- tál támogatott, amely így az alig alakítása. 2000. május 28-án vet- 50 ezer forintba került... _______■ ak ik szándékainkkal egyetértve tenni is tudnak a településéért. Jó lenne, ha ez az együttműködés a későbbiekben is megmaradna. Erről a ma 146 lelkes településről el kell mondani azt is, hogy 1990­Dr. Acs Imre polgármester A LAKOSSAGSZAM ALAKULASA fő 231 UJ 1938 1949 1980 1990 2000 ö SzéhflŐBnc EScsérd Szabadszentkirály 7Aírt. a P, ^0KV : 5 Aranyosgadány * Gerdeo , / ■i 5 Pecsbagota ... V9lényBakSa "<í Resoye Szilvás Kisasz- "X Q J o . Szike r Magyar- T^"V KISDÉRM ótsá,d Bosta telek -'""A A község vezetői Polgármester: dr. Ács Imre pol­gármester (jogtanácsos). Alpol­gármester : Fehér Dezső (gazdál­kodó). A képviselő-testület tag­jai: dr. Ács Imréné (tanár), Csóka Gyula (falugondnok), Hajdú László (technikus, gazdálkodó), Kovács József (nyugdíjas). A településnek tósebbségi ön- kormányzata nincs. Kisdér a baksai körjegyzőség­hez tartozik, körjegyző: dr. Jávorcsik Béla. Az önkormányzat faluházat tart fenn, a gyerekek a Baksai Körzeti Általános Iskolába illet­ve Óvodába járnak. Az önkor­mányzat címe: Kisdér, 7814 Pe­tőfi utca 52. Tel.: 72/372-023. A falunapot hagyományosan 1848-as forradalmunk és sza­badságharcunk ünnepén, már­cius 15-én tartják. kisder.dunantulinaplo.hu Az oldal a kisdéri önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Bóka Róbert MAJD MINDEN HÁZ meglepetéssel szolgál a községben. A portáknak örökzöldek, virágerdő borította torná­cok kölcsönöznék ünnepi külsőt, és szinte műiden második a népi építészet - gyakran a parasztbarokk - jel- legezetesen szép formáival, kovácsolt vaskerítéseivel kínál szemet gyönyörködtető látnivalót. ____________■ Ősi családok Az alábbi családnevek illetve helyben lakó leszármazottaik tanúsítják, hogy Kisdéren szá­mos őslakos él. A leggyakoribb előnevek a következők: Elek, Bagó, Tót, illetve Tóth, Szabó, Lukács, Pap, Papp, Zseni, Göre, Verebély, Fehér, illetve további, korai családi elágazásként Fe- rencz, Barics, Szemelácz, Kato­na, Bálint. Ennek megfelelően a régi családok képviselői közé tartoznak - a teljesség igénye nélkül - Elek Dezső, Fehér Józsefné, Tóth József, Tóth Józsefné, Tóth Szilvia, Nyaka Erika, Jantal Anikó, Fabricsek József, Anikó és Ambrus, Keszt­helyi József, Keszthelyi Cintia, József, SzenteiBéláné, a Szentéi család, dr. Ács Imréné, Kiss Józsefné, Kiss Hajnalka, Balázs Jenőné, Monostori Gézáné, Föl­di Józsefné, Mátyás Dezső, Fehér Dezső. A múlt szép jövőre kötelez Számos műemléki értékű parasztbarokk ház nyújt látnivalót Kisdéren. Az önkormányzat célja a községet eredeti szépségé­ben megőrizni. A településen közel ötven lakóépü­letet tartanak nyilván, köztük szá­mos barokk díszítésű régi magyar parasztházat, remekművű ková­csoltvas kerítésekkel, nagy gazda­sági épületeket, sajátos atmoszférá- jú parasztudvarokat. A falu egykori fejlett állattartásáról, tehetős kisbir­tokos múltjáról árulkodik, hogy 1925-től tejház is volt a faluban, és az 1600-as évektől működött két ví­zimalma is. A lakosságot évszá­zadokon át életben tartotta a szülő­föld szeretete, mondják a helybéli­ek, azé a szülőföldé, melyet erdők választanak el a szomszédos tele­pülésektől. Határában aranyló bú­zamezők ringanak - tudatosítják magukban büszkén - és erre min­dig emlékezteti őket zöld-arany- zöld zászlajuk is. Az örökzöldek­kel, lombosfákkal beültetett egy ut- cás kis aprófalunak bensőséges hangulatot kölcsönöz a harangláb és az új faluház is. Az önkormányzat határozott és korántsem újkeletű szándéka, hogy a régi, nemes értékeit megőrizze, a názak javítására, állaguk megőrzé­sére pénzt fordítson, és ahol szük­séges, eredeti formájukban és szép­ségükben állítsa azokat helyre. Mie­lőtt azonban ezt a támogatási for­mát bevezetnék, egy kellemes gon­dot kell megoldaniuk: a tervezett kistérségi szennyvízcsatorna meg­építésére szeretnék koncentrálni erőiket több település összefogásá­val. Ez a nagy volumenű beruházás a görcsönyi önkormányzat gesztor­ságával és egy Németországból ajándékozott szennyvíztisztító­rendszerrel épülne meg. A fiatal házaspárok állandó lete­lepedését igény szerint házhelyek biztosításával tudja biztosítani az önkormányzat; másfelől a hűség és a kötődés jele, hogy jelenleg nincs eladó ház a településen. _______A FALU TÖRTÉNELME_________ A hiteles kiadványokban fennmaradt első írásos em­lékei 1314-ből valók, majd másfél évtized múlva már possesio - vagyis nagyobb faluként tartják számon. Nevét ekkor Kwzdyrnek írták, és a pécsi káptalan birtoka volt. A török megszállás idején részbirtokai voltak a Pestényi, az Őri-Dachol családnak, 1550 után Bika Imre szigeti hadnagy és a kisasszonyfai Istvánffyak voltak érdekelve, majd az utóbbiakkal kötött házasság ré­vén a Draskovich grófok bírták. A török defterdárok 20 családtól szedtek adót a Küzder településen, melyek közül tizenegynek a le­származottai (15 családban 25 fő) a mai nap is a faluban élnek. A török kiűzése után ismét a pécsi káptalané, majd a Pécsi Papnövel­déé lett. 1725-ben készült pecsétjén fektetett ekevas (vagy domb) felett három búzakalász látható. Lakosai mindig római katolikus ma­gyarok voltak, 1938-ban 235 lakossal, 1945-ben 224-el, 1980-ban 162-vel, 1990-ben 122-vel, 2000 január 1-jén 148-cal. A Pécstől 25 kilométerre fekvő, jó közlekedési adottságokkal ren­delkező település viszonylag fejlett infrastruktúrával érte meg a rend­szerváltást, és az elmúlt bő egy évtizedben is kiegyensúlyozott fejlő­dés jellemezte. A község egyebek közt a Kincses, Virágos Bara­nyáért és a Kulturált Települési Környezetért megyei versenyben is fődíjat nyert. KISDÉR központja a haranglábbal ■ Nem kell tartani a munkanélküliségtől A történelem viharait is méltó­sággal túlélő aprófalu lakóinak helyben is számos kft. nyújt munkalehetőséget, a lakosság öregedésétől sem kell tartani. A községben működő vagy itt telephellyel rendelkező vállal­kozások közé tartozik a Kisdéri Tenyésztojás Termelő Kft., a Növker Kft., a Gallusz Kft., a T- Gravitász Kft., a Bólyi Rt. Gör­csönyi Gazdasága, itt gazdálko­dik a Dietrich és Tsa Bt., az ÁSZ Szabadidő Bt. és még azon túl is néháhy magánvállalkozás. Van tehát választék a munkahelyek­ben és szakmákban, de a mun­kába járást illetően elfogadható közlekedés köti össze Kisdért a megyeközponttal is. Helyben oktatási intézmény nincs ugyan, de az óvodásokat, kisdi­ákokat a szomszédos Baksán jól felszerelt óvoda és korszerű ne­velési programot nyújtó körzeti általános iskola várja, ahova sa­ját falubusz viszi-hozza a gyere­keket. Az előbbiekből is adódik, hogy munkanélküliségről nem beszél­hetünk, és a település nem öreg­szik. Jelenleg 0-tól 18 éves korig 30-an vannak a községben, a munkaképes korú lakosság lét­száma 78. A 62 éven felüli korosz­tályhoz 36-an tartoznak. A felso­roltak közül 21-en diákok, 48-an végeznek állandó munkát, 17-en háztartásbeliek, 39-en nyugdíja­sok - beleértve a rokkantnyugdí­jasokat is -, és hárman-hárman vannak a szociális járadékosok, valamint az alkalmi munkások. 1985-ben 154-en laktak a faluban, 1990-ben 122-en, 1995-ben már 138-an, és 2000. január elsején 148 lelket számoltak. Az önkormányzattól független civil szerveződés nem alakult, azonban kiváló a képviselő-testü­let kapcsolata a helyi egyházi közöséggel, amelynek tagjai egyúttal választópolgárai is. Ezt a kapcsolatot csak erősítette Juhász Tibor volt és Horváth Sándor je­lenlegi plébános. A jó együttmű­ködés bizonyítéka sok más közt az, hogy a kápolna ablakainak cseréje jelentős egyházközösségi támogatással valósult meg. A KÖZELMÚLTBAN felavatott játszótér Szatyor Győző faműves munkája, ______________________________________________________■ r

Next

/
Oldalképek
Tartalom