Új Dunántúli Napló, 2002. október (13. évfolyam, 268-297. szám)

2002-10-01 / 268. szám

6. OLDAL SZŰR BEMUTATKOZIK 2002. Október 1., kedd A FALU TÖRTÉNELME A második világháború előttig a közel hétszázas lélek­számú, kizárólag német anyanyelvűek lakta település nevének első írásos említése egy 1542-es oklevél­ben történik. A falu múltját kutató leírások szerint a tö­rök idők alatt Szűr teljesen elnéptelenedett, és csak [ 1723-tól, a német telepesek érkezésével vált ismét la­kóhellyé. A fésűs beépítésű utcákban ma is látható, többségében eredeti parasztházak zömében az 1900-as évek elején készültek, s ezek a svábok jellegzetes építészeti jegyeit viselik. Az első és a második világháború egyaránt sok áldozatot követelt e faluban is, bár harci cselekmények a területén nem folytak. 1944 decemberében 42 embert hurcoltak tőlük orosz hadifogságba, akiknek mindössze a fele tért haza. 1947-ben sok német nemzetiségű családot innen is ki­telepítettek, a helyükre alföldi magyar családok jöttek, de a szűri embe­reknek a szülőföldhöz való ragaszkodására jellemzően az 50-es évek­ben többen visszatértek és visszaszerezték a hajlékukat. Szűrben megoldott a komfortosítás A ház kívülről pont olyan, mint az 1940-es évek elején lehetett, amikor építették, csak most már összkomfortos Épülő, szépülő házak Egy 1940-es statisztikai adat sze­rint Szűr lakossága akkor 660 fő volt. Aztán a második világhábo­rúban eltűntek, a „málenkíj ro­bottá” elhurcoltak, és az erőszak­kal kitelepítettek számával meg­fogyatkozva harminc évre rá, 1970-ben már csak 480-an éltek itt, s a lélekszám azóta is évről évre kevesebb.- Az elvándorlás az utóbbi év­tizedben már nem jellemző, a munkaalkalom miatt főleg a fia­talok inkább a 80-as években hagyták el a falut - mondja Kropp Károly polgármester a lakosság számának alakulását mutató táb­lázatból, amely szerint 1990-ben 373, öt évvel később 355, jelenleg pedig 340 a létszám. - Öregedő a falu, évente többen halnak meg, mint ahány kisbaba születik - jegyzi meg, s hozzáteszi, hogy mostanában városból költöztek is ki Szűrbe. Pécsről, Pécsvárad- ról, Komlóról négy család telepe­dett le náluk. Sok év után tavaly új házba költözött egy család, egynek jelenleg tart a kivitelezé­se, míg a harmadik új otthon ter­vei készülnek, s ehhez a telken állt öreg házat a napokban bon­tották le. A szűri családok is sor­ra, eredeti állapotában meghagy­va tatarozzák a hajlékaikat. A községben hét ingatlant németek vettek meg, valamennyien szé­pen felújították és rendben tartat­ják a nyaralóként használt házai­kat. Ők pár helybélinek némi jö­vedelem-kiegészítést biztosíta­nak a kertészkedésért, takarítá­sért. A községháza négy sze­mélyt foglalkoztat, továbbá két közhasznú munkást, a fakiter­melő vállalkozó, a kocsmáros és a presszó üzemeltetője is alkal­maz egy-egy embert. Más mun­kalehetőség nincs.- Területe lenne az önkor­mányzatnak arra, hogy bármi­lyen tevékenységet folytató vál­lalkozó letelepedjen, de igazából erre most hiába várnánk. Reáli­sabb az esélye annak, hogy a tő­lünk mindössze két kilométerre lévő Himesházán érdemesnek tartja valaki a munkahelyteremtő befektetést, ezért nekünk célsze­rűbb oda orientálódni, illetve azt kell elérnünk, hogy a közlekedé­si feltételeink javuljanak, hiszen nem egészen húsz kilométerre vagyunk Pécsváradtól és Mo­hácstól, de Pécs sincs messzebb negyven kilométernél. E városok dinamikusabb fejlődésével pedig inkább lehet az ottani munkaal­kalomra számítani, mint helyben - véli a polgármester. Hozzáteszi azt is, hogy az ingázást az életko­ruk miatt nem vállaló emberek is találhatnának maguknak jövede­lemszerző elfoglaltságot, például a falusi turizmusba bekapcsolód­hatna a falu, csak egyelőre még senki nem vállalta, hogy idege­neknek nyissa meg az ajtaját, pe­dig a kényelmes, komfortos ott­honok közül több olyan is van, amelyikben elférne, és jól érezné magát a nyári szabadsága idején egy-egy család. Az önkormányzat egyébként negyedik éve havi 12 ezer forin­tot fizet azért a Pannon Volán Rt.- nek, hogy délután fél 5-kor a Hi­mesházán telephelyes autóbusz pluszban tegyen egy utat Szűrbe, ezzel öt-hat személy jön haza is­kolából, munkából. Hét évvel ezelőtt ebben a faluban az egyetlen, kurblis telefon a községházán volt, és sokszor gyalogszerrel előbb lehetett a szomszédos településre átérni, mint áttelefonálni. Ma teljes a közművesítettség, a napokban helyezik üzembe a számítógé­pet a polgármesteri hivatalban, és arra készülnek, hogy az épülő, új közösségi házban internetezésre alkalmas kuckót is kialakítanak. Mohács irányából a faluba beveze­tő, 10 százalékos lejtésű út, majd a jókora kanyar, az autóval átutazót talán nem is véletlenül készteti las­súbb haladásra, hiszen így biztos megakad a tekintete a szemközti házsoron, a takaros portákon, a szépen gondozott közterületeken. Észre kell vennie, hogy, több ház felújításán éppen munkálkodnak, egy épülő kimagasodik a környe­zetéből, s ettől nem messze remek focipálya és játszótér együttese ka­pott helyet, míg átellenben a domboldalon szinte festői a sírkert látványa: úgy tűnik, mintha a te­mető pázsitjában a jellegzetes, régi síremlékeket a képi összhatás mi­att valaki szándékosan billentette volna hol egy kicsit jobbra, vagy éppen balra.- Szerencsére ma már nem csu­pán a kellemes környezet miatt érezhetjük jól magunkat Szűrben, de a létfeltételeink is sokat javul­tak - jegyzi meg Kropp Károly pol­gármester, aki a vadonatúj, kilenc- személyes Ford mikrobusszal ér­kezik a polgármesteri hivatal elé. - Himesházára pár napja ezzel visz- szük a hét kisgyereket az óvodá­ba, így nekik már nem kell korán kelni, hogy a reggel hétkor induló buszt elérjék - mondja, s hozzáte­szi, az ütemezett fejlesztések, be­ruházások sorában a jármű a leg­újabb szerzeményük, amit a falu- gondnoki szolgálatra benyújtott pályázati támogatással vásároltak, méghozzá a számítottnál rövi- debb határidőn belül jutottak hoz­zá. így a leendő falugondnok sze­mélyéről még nem is volt módjuk dönteni. Az állást meghirdették, heten jelentkeztek rá, a kiválasz­tást pedig a faluközösségre bíz­zák, hamarosan falugyűlést tarta­nak, ahol titkos szavazással mondhat véleményt a lakosság, kit tart a legalkalmasabbnak a fel­delkeztek a szennyvízközmű megvalósításához, ezt a 120 milli­ós munkát 2000;ben fejezték be. Közben a MATÁV Rt. is megkö­nyörült rajtuk, a hálózatfejlesztés 1995-ben ért el hozzájuk, és az addigi egyetlen községházai tele­fonkészülék mellett azonnal öt­ven család kérte a bekötést. Most azt várják, hogy a mobiltelefonok használhatóságát is tartsa fontos­nak valamelyik szolgáltató, mert pillanatnyilag e korszerű eszköz Szűrben használhatatlan.- Az utak, járdák javítása a közművek lefektetése előtt cél­szerűtlen beruházás lett volna, ezért erre a teendőre most készü­lünk föl - hangsúlyozza a polgár- mester. Mint megjegyzi, a közös­ségi ház építése már sínen van, két éve kezdték a kivitelezést, a 25 milliós költségű munkához ed­dig 8,5 milliós központi forrást szereztek, ehhez a 6 milliós ön­részt hozzáteszik, s bár a három- szintes épület ugyan nem kész, de jövőre már használható lesz. A régi művelődési ház megmaradt nagyterme előtt áll az új ház, így ahhoz is biztosítottá válik a kor­szerű vizesblokk, illetve később Lovászhetény , ex. * Fekedo Véménd 1 . '9, Pé cswM Nagypal! Szebény-.Fazekasboda P Mártania Kékesd Geresdlak 6 Szilágy \ X\ " oPereiffid 'Erzsébet SZÚR Kropp Károly polgármester adatra, s ennek alapján dönt majd a testület. Persze, nem csak az óvodások szállítása lesz a felada­ta, azt tervezik, hogy helyben, to­vábbá Himesházán, és Erdősmá­rokon elvállalják a szociális étke­zésben részesülők kiszolgá­lását, kiváltják a szűri bete­gek receptjeit, de az ebéd­hordáskor például a kör­jegyzőségi központba, Hi­mesházára el is mehet az autóval aki akar, hiszen reg­gel 7-től délután háromne­gyed egyig semmilyen autó- buszjárat sincs a faluba. Az új buszra két korábbi sikertelen pályázat után a most kapott négymilliós tá­mogatás egyébként csupán a töredéke annak, amit az elmúlt egy évtized alatt a községben beruházásra el­költötték. 1994-ben például a földgázvezeték kiépítése történt, s bár már akkor kész kiviteli tervekkel ren- Az épülő közösségi házba készül jövőre átköltözni az egy főzőhelyiség. A középső szintre fog átköltözni a polgár- mesteri hivatal, az Auth János tu­lajdonában volt, 1941-ben épített, szépen felújított parasztházat, a jelenlegi községházát pedig elfog­lalhatja a német kisebbségi ön- kormányzat, s végre itt alkalmas helyet kapnak a már összegyűj­tött régi használati tárgyak, esz­közök, sváb ruhák a helytörténeti kiállításához is. A közösségi ház pedig amint teljesen lakhatóvá lesz, a tervek szerint egy interne­tezésre alkalmas felszereltségű szobával gazdagodik. Amúgy a régi kultúrházból megmaradt nagyterem felújítása részben már korábban megtörtént: a tetőre új cserepeket raktak, az elbontott színpad helyett nagyobbat építet­tek, s most 2,7 milliós beruházás­sal az épületet megtoldva öltöző­ket alakítanak ki. önkormányzat Lesz helye a múzeumnak is A községháza tornácának oszlopai is az eredetiek maradtak. Ide költözhet jövőre a német kisebb­ségi önkormányzat, s a különböző összejöveteleik mellett a tárgyi emlékeikből itt lesz a kiállítás. A 2000-ben tartott népszámlálás­kor ugyan a szűri emberek több­sége a származását illetően ma­gyarnak vallotta magát, de ha bárkit kérdezünk a faluban, mi­lyen arányban élnek itt a nemze­tiségiek, határozottan állítják: a lakosság zöme sváb. A népha­gyományaik ápolásában jeleske- dők sorában említik Máhr Györ­gyöt, aki a német nemzetiségi táncok koreográfiáját gyűjtötte csokorba, s ezeknek nem csupán ismerője, de jeles oktatója is lett. Munkásságát pár éve a Magyar- országi Németek Szövetsége a legmagasabb kitüntetéssel ismer­te el. A Német Egyesület elnöke, Hessz János szintén sokat tett azért, hogy a jeles ünnepekhez kötődő népszokásaikat az idő­sebbek megtartsák, a fiatalok pe­dig megismerjék, aztán a német kisebbségi önkormányzatban te­vékenykedők a tárgyi emlékek összegyűjtésére, megőrzésére is gondoltak. Különböző használati eszközökből, berendezési tár­gyakból, kelmékből, nemzetiségi viseletekből olyan gazdag anyag van már a birtokukban, hogy ab­ból érdemes helytörténeti kiállí­tást rendezni - és jövőre ehhez már adott a hely is. Szerencsére a tanácsrendszer idején sem gondolták úgy, hogy az egykori földműves család há­zából kialakított hivatal homlok­zatát meg kellene változtatni, s az önkormányzat is úgy újíttatta föl a házat, hogy annak építésze­ti jegyeit megőrizte, aztán ha jö­vőre átköltöznek a közösségi házba, az ingatlant a német ld- sebbségi önkormányzat haszná­latába adják, s így lesz helye a ki­állításnak is. Elöljárók Polgármester: Kropp Károly (42). Alpolgármester: Vogl Mik­lós (41). A képviselő-testület tagjai: Müller Jánosné (37), RescsikBéla (41), Hengl József (42), Ruppert József (42). A kör­jegyző: Scheich Gáspár. A német kisebbségi önkormányzat elnö­ke: Müller Jánosné, tagja: Béni Ádámné és Hengl József. A Né­met Egyesület elnöke: Hessz Já­nos. Szűr háziorvosa: dr. Kovács György. szúr. dunantulinaplo. hu Az oldal a szűri önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Berta Mária Faluünnepek Évszázados hagyományként a Szent László tiszteletére felszen­telt templomban a nagymisével kezdődik június végén a búcsú, s ilyenkor az elszármazott csa­ládtagok, rokonok is hazaláto­gatnak. Idén negyedik alkalom­mal július végén falunapot is tartottak, ahol a nemzetiségi programoknak, közöttük a Mül­ler Jánosné vezette gyermek néptánccsoport fellépésének egyre nagyobb a közönsége. Ta­valy igen jól sikerült a szüreti felvonulás, e mulatságot két­évente akarják meghirdetni, vi­szont továbbra is évente meg­szervezik a mindig jó hangulatú svábbált, a nőnapi bulit, az óvo­dások bálját, és karácsonykor nem csak a gyerekeket, hanem a falu idős embereit is vendégül látják és megajándékozzák. MINDEN MÁSODIK HÉT SZOMBATJÁN benépesül a falu köze pén álló, meghitt hangulatú kicsi templom, ahol dr. Kormon József plébános a fíliák közül akkor tart szentmisét. A templom homlokza­tának felújítását már előkészítették, és tervezik, hogy a megdőlt ke- reszt helyett is újat tesznek a toronyra. ________________________■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom