Új Dunántúli Napló, 2002. október (13. évfolyam, 268-297. szám)
2002-10-29 / 295. szám
I 2002. Október 29., kedd KULTÚRA RIPORT 7. OLDAL TERVEK. A nyolcadszor megrendezett, múlt héten befejeződött bicsérdi művésztelep témája az épített környezet volt. Ekképp nem meglepő, hogy a pénteken megnyitott kiállítás alkotója Keszthely főépítésze, Marton Ákos. A tárlaton látható művek egy része már megvalósult (pl.: a felvételünkön megörökített pécsi pünkösdi imaház), de megtekinthető Bicsérd központjának bővítési terve is (pl.: a tervezett Holdra néző a szigeten)._______________ fotó: tóth László Könyv Derrida Diákszínjátszók a POSZT-on? Tv-jegyzet Demokráciák, Az „endizmus” divat. Minket is érint. Olyan új keletű, posztmo- dern, kulturális értelmiségi magatartás, amely az amerikai politológus, Francis Fukuyama A történelem vége és az utolsó ember című, tíz évvel ezelőtt megjelent, nagy porfelleget kavart könyvének legfőbb tételéhez kapcsolódik. Eszerint a történelem véget ért a kommunizmus összeomlásával. A múlt megsemmisült a ma élő ember örömére, bánatára. A jelent és a jövőt illetően hol ide, hol oda tolódik a hangsúly. Mindenre rá lehet játszani. Mint látjuk, olykor kifizetődő is. A kor szellemi ka- otikusságára mi sem jellemzőbb, mint hogy a történelem vége kapcsán „örömhírről” ho- zsannáznak sokan - a maguk politikai-ideológiai pecsenyéjét sütögetve. Szorgalmasan sulykolják az ilyesmire még fogékonynak vélt agyakba, hogy a nyugati demokrácia győzedelmeskedett a kommunizmus - s közvetve a marxizmus felett is. „A liberális demokrácia eszményképét (viszont) már nem lehet tovább tökéletesíteni”. A demokráciát és a jövőt csak együtt elképzelni tudó Jacques Derrida francia filozófus, többek között a JPTE díszdoktora viszont élesen ellentmond az en- dizmusnak. Fukuyama kritikusaként sima politikai szélhámosságnak tekinti „a történelem végét”. Aggályaihoz hozzáfűzhetjük saját abbéli kétségeinket is, hogy a Kelet Nyugaton tanult értelmisége is osztozna az eufóriában. A dekonstrukció elméletéről, az általa képviselt szellemi iskoláról világszerte ismert Derrida fejtegetéseit Stuart Sim foglalja össze esszéjében. Ez alkotja a most megjelent kötet anyagát. Számba veszi a „történelem vége” gondolatkörével foglalkozó további posztmodern teoretikusok érvrendszereit is. Az endizmus egyfelől a történelem eltűnésére utal, másfelől Derridá- val szólva: Marx kísérteted idézi meg. Regisztrálhatjuk még a hajdan szubjektív idealizmusként emlegetett, ásatag irányzat kísérteiének Fukuyama kapcsán való megidézését is. Eszerint: amiről nem tudunk, az nincs. Azaz, ha „elfeledjük” a történelmet, ki is iktatjuk a létezés nagy egészéből. Innen egyenes út vezet a történelemhamisításhoz, a különféle rendű és rangú politikai hordószónokokhoz. Derrida szétzúzza a groteszk fukuyamai szómágia laza szövedékét. Kimutatja: a „világvége” ősi produktuma minden idők ideológiagyártóinak. Hogyan is volna, lehetne vége az ideológiák után a történelemnek, a posztmoder- nitással a modernitásnak, a humanizmusnak...? Az „ember”- nek... A „történelem vége” végül is lekéshető. Alighanem le is késte az emberiség. Ki tudja, immár hányadszor. BEBESI KÁROLY Posztmodem találkozások Stuart Sim: Derrida és a történelem vége Alexandra Könyvkiadó, Pécs DiákPOSZT-ot szeretne több, zömében ma a színi pályán, vagy annak közelében munkálkodó volt diákszínjátszó. A diákszíni mesterség lábra kapását elősegítendő gyűltek össze a múlt csütörtökön Pécsett, nemcsak pécsiek, Ba- gossy László hívására, f- Diákszínjálszás eddig is vöd és van. Mitől lenne más ez az új elképzelés?- Ugyan az iskolákban mindenütt játszanak, mindenütt van vala- müyen szintű színpad, de ez nem jut el a közönséghez - mondja Ba- gossy László. - Ezt pedagógusok beszámolói tanúsítják: van egy iskolai ünnepély, és ott bemutatnak valamit, ám a gyerekek a gyerekeknek, de a város közönségéhez már nem jutnak el. Az idei Pécsi Országos Színházi Találkozó idején már történt egy kísérlet, amikor a diákok fölléptek a Dóm téren. Csütörtökön arról folyt az eszmecsere, hogy ha tavasszal össze tudjuk gyűjteni azokat az iskolákat, amelyek színvonalas produkciókkal képesek kirukkolni, akkor ez nyáron egyfajta „előzenekara” lehetne a POSZT-nak.- Mekkora körből és milyen iskolából merítenének?- Először csak a pécsi általános és középiskolákból, ami azért lenne fontos, hogy megmutassuk, üyen értelemben milyen is a város igazi arculata. Az Ifjúsági Ház lenne a bázis, a rendezvény maga Pécsett több helyszínen, akár szabad tereken is folyhatna, de ez csak akkor derül ki, ha látjuk, mire is képesek az iskolák. . - Mire képesek? Mennyire tehetségesek a gyerekek?- Minden iskolában van tehetség. Ezen a találkozón is az volt a központi kérdés, hogy bizonyos iskolák azért nem jutnak lehetőséghez, mert ott nincsenek megfelelő tanárok erre a feladatra. De a PTE hallgatóinak bevonásával tehetséges egyetemistákkal próbálunk, megpróbálunk javítani a helyzeten - persze, ha lesz fogadókészség az iskolákban. A POSZT-fellépésre a legtehetségesebbeket válogatnánk ki. Természetesen még ezt megelőzően szakmai segítséget nyújtunk a darabok kiválasztásában, a kevesebb tapasztalattal rendelkező tanárokat, ha kérik, ellátjuk tanáccsal és így tovább. Aztán a második évtől akár országossá is bővülhet a rendezvény.- ...amihez, tegyük hozzá, nemcsak infrastruktúra, de pénz is keü.- Beszéltem már erről Jordán Tamással, jónak tartja az ötletet. Jordán Tamás, a POSZT igazgatója:- Elvileg látok benne fantáziát, kérdés, müyen lesz a mezőny.- Azt ígérik, lesz egy tavaszi elő- válogató.- Rendben, így már igazán tetszik az öüet.- Akkor a POSZT-ot, mint intézményt, besorolhatjuk a támogatók sorába?- Az jutott hirtelen eszembe, hogy támogatóként a Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztériumot és az oktatási tárcát is megkereshetjük, hiszen iskolásokról van szó. Mi mindenkép- pen partnerek leszünk. ________bj. Pár nap múlva fél szendergésem- ből Félrevert harang zúgása vert föl. Jön a Brother! jön a Brother! hangzók, de Semmit sem láttam, amint kitekinték. Mint az őrült, ki letépte láncát, vágtatott a Semmi a képernyőn át, Zúgva, bőgve törte át a gátat, El akarta nyelni a világot! Akárhányat is fordul szegény Petőfi Sándomnk a sírjában - ki Szibériába száműzve egy kazánkováccsal operáltatta át magát nővé az ismert kutatások szerint -, nincs oka a sértődésre. Big Brothemek így, megváltozva, mű- átköltve, ezredvégire halkított férfiasságában talán még jobban is tetszik, mint egy múltjából is kiforgatható forradalmár. Magyarországon, Sándor, azóta már demokrácia van a szellem infrafényű napvilágában is. Még néhány nyulam-bulam előadás, befordultam a konyhába borért, meg kifordultam, néhány bekamerázott népnemzeti tökölés a barna lánnyal a paplan alatt, és e magasabb rendű testi és szellemi operációk életünk szerves részeivé válnak. Mécs Imre lehazaárulózása csak egy hasonló játékos szellemi operáció, nem szabad mellre szívni. A politizálok egynémelyike egyszerűen a Mónika-showban érezte magát, ahol a kis zavaros tudatalattiját minden odacsődí- tett boldogan kikotyoghatja; ahol ugye beszélni illik először, gondolkodni pedig utólag sem kötelező. Láttunk a parcellák szélén pfú- jolni tudatlan kisgyerekeket is, kedves szülők. Finoman szólva is ez már orvosi műhiba. Ismét a mádból keü előhalásznunk filmeket, ha szólni akarunk valami szépről, nemesről is. Elsőként az 1957-ben készük és azonnal be is tüdőd „A nagyrozsdási eset’’-et említeném az ml október 23-i műsorából -ez a pergő ritmusú, a hatalom természeté és szol- galelkűségünké karikírozó szatíra - a főbb szerepekben a fiatal Sinko- vits Imrével, Páger Antallal, nagy színészek egész sorával - közel három évtizedig porosodon a raktárak mélyén. Választhaüuk Szabó István csodás,^koprodukcióban készült filmjét, „A napfény ízét” is, míg hétvégén a Duna Tévén Scorsese Kundun című fümjé választottam. A XIII. dalai láma reinkarnációját, a kétéves Lhamo Toinzhubot 1937-ben találják meg a főpapok. A Kínai Népköztársaság 1949-es megalakulásával a kínai népi felszabadító háború az identitásáért, vallásáért küzdő Tibeté is eléri. A film ezekről a tragikus évekről, a Kundun száműzetéséről ad drámai képet - igazabbat, hitelesebbet, mint amit a „Tibet tulajdonjoga és emberjogi helyzete” című könyvben olvashatunk,^ melyet a Kínai Népköztársaság Államtanácsának Tájékoztatási Hivatala 1992-ben (!) adod ki „antiimperia- lista” országlását is dicsőítendő. BÓKA RÓBERT Hétvége a képernyőn B A LEGNÉZETTEBB TÍZ TÉVÉMŰSOR OKTÓBER 25-ÉN, PÉNTEKEN hely csatorna műsor nézettség 1. RTLKlub Barátok közt (magyar filmsorozat) 2027101 2. RTL Klub Való Világ (az RTL Klub valóság-showja) 1801096 3. TV2 Big Brothér (valóság-show) 1718968 4. RTL Klub Fókusz (közéleti magazin) 1509969 5. TV2 Tények 1508629 6. TV2 Activity 1323246 7. RTLKlub Híradó 1303467 8. TV2 Aktiv (magazinműsor) 1293658 9. RTLKlub Mónika (talkshow) 1114902 10. TV2 Club2 - buli, zene, tánc 965996 A LEGNÉZETTEBB TÍZ TÉVÉMŰSOR OKTÓBER 26-ÁN, SZOMBATON hely csatorna műsor nézettség 1. TV2 Big Brother (valóság-show) 2342947 2. RTL Klub Való Világ (az RTL Klub va^>ság-showja) 2125863 3. RTL Klub Heti hetes 1826609 4. TV2 Tények 1537453 5. RTL Klub Nincs kettő négy nélkül (olasz filmvígjáték) 1522080 6. TV2 Magellan (a tv2 tudományos magazinja) 1489430 7 RTL Klub Híradó 1432269 8. RTL Klub Fókusz plusz (magazin) 1422515 9. TV2 Rex felügyelő (német-osztrák filmsorozat) 1129681 10. TV2 Bűvölet (olasz filmsorozat) 955245 A LEGNÉZETTEBB TÍZ TÉVÉMŰSOR OKTÓBER 27-ÉN, VASÁRNAP hely csatorna műsor nézettség 1. RTLKlub Való Világ (az RTL Klub valóság-showja) 2103806 2. RTL Klub Con air - a fegyencjárat (amerikai akciófilm) 1906910 3. TV2 Irigy Hónaljmirigy-show 1834593 4. TV2 Tények 1826701 5. TV2 Napló (a tv2 heti magazinja) 1790457 6. RTL Klub Híradó 1644117 7 TV2 Az elveszett ereklyék... (fr.-ném.-am. sor.) 1253253 8. TV2 Walker, a texasi kopó (amerikai filmsorozat) 1223592 9. m1 Névshowr 987790 10. TV2 Villám Spencer (amerikai filmsorozat) 925116 A kulcsszó a szerelem Akiket a szívük itt marasztott - Angliai nyelvtanárok magyar házasságban Baranya és az angliai Devon megye évtizedes kapcsolata révén eddig több mint harminc angol tanár tanított itt. Páran csak rövid időre jöttek, aztán férjet, feleséget, otthont találva maguknak, ki-ki itt maradt. Jól döntöttek? Ma is azt mondják, igen. Az angol-magyar szótárakban a „lőve” kulcsszó. Mindenekelőtt a szerelemre jó, de sok másra is. A szív szókincse viszont ma is jórészt jelbeszéd. Ez a szótár lefordíthatatlan. Mégis érti mindenki. Egy évtizede kezdtek Baranyába érkezni a „Pevoni program” tanárai, hogy hiteles angolra tanítsák a magyar lurkókat. Legföljebb néhány átmeneti évre gondoltak, amit a pályakezdő britek különbén is valahol a világ másik oldalán, Hongkongban, Fokvárosban vagy a Falkland-szigetek táján húznak le. Aztán egyszer csak férji, feleségi szerepkörben találták magukat, az átmenet életre szólóvá prolongálódott. Joanna Dingle tanárnővel és Edmund Dudley tanár úrral is ez a banális dolog esett meg.- Nem biztos, hogy itt leszek örökre - mondja Joanna Dingle- Kis-Bogdán. Szentlőrincen lakik, Szigetváron tanít. A neve asz- szonyszerepet jelez. Szentlőrinci otthona - hangulatát tekintve - a szülőhazában, Dél-Angliában is lehetne. Az egyik sarokban ott he- verészik Süti, a vidékies brit környezet elmaradhatatlan macskája, aki gazdaasszonya szerint szokatlanul buta... Joanna mögött, bárhol is legyen, mint most Szentlőrincen, állandóan ott van egy nyitott ajtó, ahonnan egy gyönyörű tenger-öbölben fekvő kisvárosra, a Cornwallban lévő Looe-re nyílik kilátás. A tengeröböl, Cornwall sejtelmes, lilás levegője, H. Potter vagy L. Caroll mesevilágának lehetséges színtere is.- Pár óra kérdése, hogy itt vagyok vagy ott * mondja a tanárnő. - Manapság mindez nem olyan fatális dolog. 1994. augusztus 20-án, Szent István napján érkeztem ide. Nyolcadik éve élek Baranyában. 1996-ban, június 13-án találkoztam a férjemmel. Ebből is látszik, nem vagyok babonás. A férjem számítógépes programozó. Anglia hiányától azért sem szenvedek, mert nem véglegesen jöttem el. Ha hirtelen törne rám a honvágy, felülnék egy repülőgépre és ripsz-ropsz otthon vagyok.- Eredetileg francia nyelvből és politikából diplomáztam. A szüleim üzletemberek. Nekem is volt egy kis boltom, amit 3 éven át vezettem. Aztán megtanultam az angoltanítás módszertanát. Igazából Japánba készültem, és itt kötöttem ki. Már otthon is volt két magyar tanítványom, akiken a tanítást gyakorolhattam. Mivel angol vagyok, nem foglalkozom mások dolgaival, így jól érzem magam... Nyitott is vagyok emellett, és sokan ismernek. Á „pletykáló” emberekre persze nincs időm. Mi az, amit mégsem egykönnyen viselek el? Nem szeretem, amikor az autó rám dudál. Az itteni szúnyogoknak is úgy tűnik fel, különösen ízlik az én angol vérem. Brit állampolgár vagyok, de a legközelebbi önkormányzati választásokon meglehet, hogy nemcsak szavazóként szerepelek. Egyelőre túl felnőttesnek érzem a dolgot. Látván, milyen bizakodó, nem akarom ijesztgetni az új keletű és jó nyelvtanár számára is alighanem pontosan érthető itteni politikai trágársággal. Magunk is-szeretnénk bízni abban, hogy visszaszépülhetnek még a közélet idegen nyelvre aligha lefordítható durvaságai... Joanna Dingle egy játékos kedvű kislányt őrizget magában, akinek azért van némi öniróniája. „Mafla meséket” is ír sorozatban gyerekeknek. Sikeres és játékos angol nyelvtanító mesefüzetek ezek, amelyek sorozatban jelentek meg a pécsi Alexandra Könyvkiadónál. Edmund Dudley-ék most költöztek be újpatacsi házukba. Felesége tánctanár. Két kislányuk, Dóra és Réka gyerekszobája az emeleten van, de jelenlétük az egész, angliai elővárosi hangulatú ház minden zegét-zugát áthatja. Angol könyvek, CD és videokazetták sorakoznak a polcokon. A poszterek is angol hangulatokat árasztanak. A déli ablakokból Kertváros fölött ellátni Horvátországig.- Ez a környék emlékeztet engem egy brit város zöldövezetére- mondja a tanár úr. - Az alapkülönbség viszont nyilvánvaló. Ott kicsit hűvösebbek a kapcsolatok az itteninél - teszi hozzá. - A szállóige ismert: az én házam az én váram... Edmund Dudley Leedsben nőtt fel. Durhamban végzett angol szakos tanárként. 1992-ben a British Council szervezésében^ jött Magyarországra, és hasonló* dolog esett meg vele, mint kolléganőjével, hogy nemcsak dolgozott, tanított, hanem egyszer csak a házasság kötelékének vállalása mellett döntött. Úgy gondolja, jó családba nősült. Európát alaposan ismeri a tanár úr, s négy évig élt az USA-beli Philadelphiában is. A húga ugyanekkor öt évet Hongkongban töltött. Szüleivel mégis szinte mindennapos a kapcsolatuk. A Devoni program ugyancsak kiszélesedett, módszertanilag kibontakozott. A PTE Babits Gimnáziumában tanít, és a British Council módszertani központjában is dolgozik. Szeret itt lenni. Hol is érezhetné magát azember otthonosabban, mint ahova ennyi minden köti? BEBESSI K.
