Új Dunántúli Napló, 2002. október (13. évfolyam, 268-297. szám)

2002-10-28 / 294. szám

■ 'I 2002. Október 28., hétfő BARANYA I TÜKÖR 5. OLDAL Gyűjtési akció a bányászmúzeumért Pécs-Komló Akciót szervez a Pécsi Bá­nyásztörténeti Alapítvány, hogy az iparággal kapcsola­tos relikviákat, tárgyi és írá­sos anyagokat összegyűjtsék, regisztrálják a megyében, így őrizve meg az ipartörténeti emlékeket egy leendő nagy bányászmúzeum számára.- Rajzokat, képeket, és írásos doku­mentumokat, valamint otthon őr­zött bányásztárgyakat gyűjtünk, hogy az utókornak megőrizzünk valamit abból az ipari kultúrából, amely az elmúlt kétszáz évben meghatározó volt a Mecsekben - mondja Szirtes Béla, az alapítvány kuratóriumi elnöke. Mindent átve­szünk és megőrzünk, ami a mecse­ki szén- vagy ércbányászattal kap­csolatos. Levélben kérik erre az egykori bányászokat, és hirdetésekben szó­lítják fel a házaknál őrzött értékek bejelentésére az embereket (az anyagokról az értesítést a 337-735- ös telefonon várják). Olyan hivata­los dokumentumokért, fotókért is elmennek, amelyet megtart a csa­lád, de lemásolható. A távlati cél az, hogy a gyűjte­ményből újra megnyíljon a Bányá­szati Múzeum, melyet 1993-ban zártak be a Mária (akkor Déryné) utcában, ahol ma az Angol Központ működik. Ab­ból a tárlatból az ércbányásza­ti anyagok egy része a várpalo­tai Thuri várba, a Bányásztörté­neti Gyűjte­ménybe került, nagyobbik há­nyada az 1997- ben megnyitott kővágószőlősi Uránbányászati Múzeumban látha­tó. A szénbányászati anyagok pedig előbb István-aknára, onnan Újhegy­re, majd Vasasra vándoroltak, ma a tárgyi és írásos emlékek többségét a Mecseki Bányavagyon-hasznosító Rt. Dobó utcai épületének tetőteré­ben tárolják. A Pécsi Bányásztörté­neti Alapítvány elnöke úgy értékelt, hogy a 24. órába jutott a bányásza­ti emlékek ügye, mert ha most sem lép senki, akkor a több százéves bányászkodás megszűnésével együtt végleg eltűnnek a tárgyi és írásos nyomai is a föld alatti tevé- kenységnek. mészáros b. e. Tartanak a védőoltásoktól A vakcinák a szakemberek szerint biztonságosak Pécs Több pécsi szülő is arra kérte a védőnőket a közelmúltban, hogy gyermekeiknek ne adják be a kö­telező védőoltásokat, mert attól tartanak, hogy annak következ­tében a kicsi megbetegszik. A szakemberek ugyanakkor úgy vélik, á vakcinák biztonságosak, sőt, azok hiánya sodorhatja csak igazán veszélybe a gyermekeket és környezetükben élőket. Időről időre felröppen a hír, hogy bizo­nyos vakcinák hirtelen bölcsőhalál­hoz, illetve súlyos szövődményekhez vezethetnek. Aggódó pécsi szülők is gyakran fordulnak a védőnői szolgá­lathoz azzal a kéréssel, hogy gyerme­küket a „kockázatok és mellékhatá­sok” elkerülése érdekében ne oltsák be az amúgy kötelező védőoltásokkal.- A vakcinák a híresztelésekkel szemben valójában biztonságosak - szögezte le a Dunántúli Napló kérdé­sére dr. Kiss Erika pécsi gyermekszak­orvos. Szerinte ugyanis egyáltalán nem bizonyítható, hogy az ugyan rit­kán, de valóban előforduló csecsemő- halálozások az oltások következmé­nyei lennének, inkább véletlen egybe­esések állhatnak a tévhit terjedése mö­gött. Az oltási szövődmények is általá­ban enyhe lefolyásúak, főként hő­emelkedéssel járnak, melyet kiválóan lehet csökkenteni lázcsillapítóval. A szülők felelőssége, véli a szakember, hogy csemetéjüket megvédjék a védő­oltással megelőzhető fertőző betegsé­gek ellen, és ha nem teszik, sokkal na­gyobb veszélybe sodorják szeretteiket, mivel ezek a kórok továbbra is létez­nek, csak az első adandó alkalomra várnak, és lecsapnak az oltások hiá­nyában védtelen áldozatokra. De nem csak a gyermekek védelme a cél azzal, hogy mindenki időben megkapja a kö­telező oltást, hiszen gondolnunk kell a bennünket körülvevők megóvására is. Nagyon ritkán, de azért előfordul, hogy valakit valamilyen okból nem le­het immunizálni, mert például túlér- zékeny a vakcina valamely összetevő­jére vagy az oltások ellenére sem ala­kul ki a védettsége. Ezek az emberek ezért kevésbé ellenállóak a fertőző kórokkal szemben. Az ő egyetlen re­ményük, ha mindenki aláveti magát a nem túl kellemes, de annál haszno­sabb oltásoknak. Ha valaki a többszöri felszólítás el­lenére sem oltatja be gyermekét, azzal szemben a tisztiorvosi szolgálat eljá­rást indít, azonban a hatóság eszköztá­rában első helyen ilyen esetekben a meggyőzés szerepel. ___ CSIKÓS KLAUDIA Oly kor nem csak a gyerek fái fotó: müller a. Az első már a szülészeten jár A csecsemő már a szülészeten megkapja a BCG-oltást, mely 6 he­tes kortól 3 hónapos korig többször kifakad, ennek ellenére boro­gatni tilos. A harmadik hónapban újabb oltás következik, mely védel­met nyújt az elkövetkezendőkben a torokgyík, a szamárköhögés, a tetanusz és a gyermekbénulás ellen. Ez a beavatkozás már lázzal is járhat, továbbá borogatást is igényel. Ezt a védőoltást a Sabin-csep- pel kiegészítve négy, illetve öt hónapos korban megismétlik. Később újabb oltások következnek 15 hónapos és hároméves korban. Felújításra váró intézmények Az iskolaépületekre kéne költeni a legtöbb pénzt Alig kevesebb mint hétmilliárd forintra lenne szükség, hogy a város közintézményeit minden igényt kielégítő állapotba hoz­zák, és bennük a mozgássérültek közlekedését is lehetővé te­gyék. Ezt tartalmazza az a felmérés, amelyben Pécs 272 váro­si intézményének felújítási igényét vizsgálták. Pécs A városban 53 ezer embert érint az a felmérés - ennyien látogat­ják, használják vagy dolgoznak a vizsgált objektumokban -, amelyet első ízben készített el most a pé­csi önkormány­zat. Az önkor­mányzati érde­keltségű okta­tási, szociá­lis, egészség- ügyi, gazdasá­gi és kulturális intézményeket vették górcső alá a szakemberek, iskolákat, kollé­giumokat, óvodákat és szociális gondozókat, összesen 272 léte­sítményt aszerint, hogy melyik épületben milyen javítási, kar­bantartási, felújítási munka szükséges - bővítési, hozzáépí- tési munkákat nem tartalmaz a program. A szakmai stáb azt vi­szont beszámította, hogy ezeket az intézményeket miként kell átalakítani a jogszabály által 2005-ig előírt akadálymentes közlekedés érdekében. A feladatok elvégzésének műszaki költségbecslése igen magas értéket hozott, összesen hétmilliárd forint kell az intéz­mények rendbetételéhez, pilla­natnyi értéken, vagyis az összeg idővel egyre emelkedik - tudtuk meg Balázsné Donáth Aranká­tól, a Városfejlesztési Főosztály osztályvezetőjétől. A munkák pedig több éven át elhúzódhat­nak. A felújítási költségek kéthar­madát a 122 városi oktatási léte­sítményre kell fordítani, mert ez a terület az, ahol kimagaslóan sok a pótolnivaló. A feladatokat ágazatok szerinti bontásban is megfogalmazták, és a listát most eljuttatják az önkormány­zat szakbizottságaihoz, hogy el­sőbbségi sorrendet állapítsanak meg a felújításokról a képviselő- testület számára. Van olyan épület, amelyik csak egy-két milliós ráfordítást igényel, de olyan is, amelyik közel száz­milliót. Nem könnyű tehát meg­állapítani, hogy melyek a leg­sürgősebb teendők, melyik in­tézménnyel kezdődjön a mun­ka. A szakemberek egyelőre an­nak alapján készítették el a sür­gősségi listát, hogy az adott in­tézménynek mekkora a látoga­tottsága, és mennyi a négyzet- méterre vetített felújítási költ­ség. A bizottságok azonban vár­hatóan más szempontokat is fi­gyelembe vesznek a rangsoro­lásnál, elég csak a Bóbita Báb­színház szabálytalan működé­sére gondolni, mivel az épít­ményben nincs használható vészkijárat. Az egyeztetett felújítási rang­sor a tervek szerint november­ben készül el, és decemberben kerül a városi közgyűlés elé. (Előzmények: www. dunantulinaplo. hu) MÉSZÁROS B. ENDRE Leszakadt a plafon Nagynyárád Több mint két hete látott hozzá a babarci kivitelező a volt böl­csőde épülete tetejének lebontá­sához. Aztán az esőzések idején fedél nélkül maradt a ház, s ben­ne az a bérlemény is, ahol évek óta a gyógyszertár működik. Az átázott födém miatt a patikában „leszakadt a plafon”, lemállott egy jókora faldarab. A munkát még az előző pol­gármester rendelte meg, ebben az ingatlanban tervezték ugyan­is a községházát kialakítani. Az új polgármesterre, dr. Hargitai János országgyűlési képviselőre marad a feladat, hogy az épület további sorsáról gondoskodjon.- A ház további károsodását meg kell akadályozni. A károko­zásért valakinek vállalni kell a felelősséget, de a polgármesteri hivatalban az átadás-átvétel csak most történik, és bízom benne, rövidesen ismertté válik számomra, milyen értelmű megbízást kapott a munkák me­netére a kivitelező - mondta dr. Hargitai János. Megjegyezte to­vábbá, hogy az ő elképzelése szerint a községháza marad a je­lenlegi helyén. _____ B. M. Hu lladékgazdálkodás: versenyfutás az idővel Baranyai körkép A megyében kétszáznál több hulladéklerakó létezik, ebből mintegy ötven működik ma hi­vatalosan, a hatályos szabá­lyozásnak hosszú távon azon­ban csak kettő felel meg. A te­lepeket üzemeltető önkor­mányzatoknak ez év végéig kell elvégeztetniük ezek kör­nyezeti felülvizsgálatát, a munkát viszont kevesebb mint negyedük rendelte meg. A ma működő szeméttelepek üze­meltetőinek 2003. január elsejéig kell elvégeztetniük azt a felülvizs­gálatot, amely alapján a Dél-du­nántúli Környezetvédelmi Fel­ügyelőség kiadja működési enge­délyeiket. Amint megtudtuk, ezt csak az üzemeltetők töredéke tet­te meg eddig. A több mint kétszáz baranyai lerakóból hivatalosan csak mintegy ötven működik, a hatályos, az Európai Unióéval is harmonizáló jogszabályoknak hosszú távon azonban csak kettő: a sellyei és a kökényi felel meg. 2009-től pedig csak az uniós elő­írásoknak minden tekintetben megfelelő depók fogadhatnak be hulladékot. A ma még távolinak látszó határ­idő sajnos túlságosan is közeli. A két uniós szabványokat is teljesítő lerakó mindössze hetven baranyai települést fed le, köztük Pécset, Sik­lóst, és természetesen Sellyét. A mohácsi térség évek óta komoly erőfeszítéseket tett egy modem lera­kó létesítésére, mindhiába. Esetle­ges helyszínként több települést is megjelöltek, ám a népszavazás mindenütt meghiúsította a tervet. A megyét két, kilencvenszázalékos tá­mogatást ígérő ISPA-program: a sió­völgyi és a mecsek-drávai hivatott lefedni. Az előbbi pályázatát jó eset­ben ebben a hónapban bírálják el Brüsszelben. Sikeres pályázat ese­tén még mindig hátra van a kivá­lasztott helyszíneken a népszavazás megtartása, a rendszer, a lerakók, ártalmatlanítók, átrakók kiépítése. A regionális rendszerek uniós se­gítséggel való kialakításán kívül gya­korlatilag nincs más mód a lakossá­gi hulladék elfogadható kezelésére. A modern hulladékkezelés egyéb­ként jóval drágább a mostani mód­szernél, a többletet pedig a lakosság- nak kell majd megfizetnie. b. b. Egyelőre csak a tetőre futja Beremend A határ menti település önkor­mányzata által a közelmúltban megszavazott 500 ezer forint­ból egyelőre a tetőzetet - a cse­repek áthelyezésével, valamint pótlásával - javítják ki a helyi katolikus templomon, a már régóta dőlőfélben lévő kereszt rendbehozatala - a hívők leg­nagyobb sajnálatára - a jövő évre húzódik. Mint megtudtuk, a község egyetlen műemlék jel­legű - az 1700-as években emelt - épületénél a szükséges beavatkozás költsége az előze­tes számítások szerint több millió forintra tehető, azonban ez pillanatnyilag sem helyi, sem egyházi forrásból nem áll rendelkezésre. A tájékoztatás szerint az anyagiak előteremtése érdeké­ben minden követ megmozgat­nak, s mint megtudtuk, a helyi cementgyár is segítséget nyújt a halaszthatatlan rekonstruk­cióhoz; a cég biztosítja a javítá­si. munkálatokhoz szükséges állványzatot. __________________________tej. Hírek BARANYA megye több mint négyezer sporthorgászát összefo­gó Pécsi Horgász Egyesület a kedvező időjárás miatt úgy dön­tött, hogy a korábbi évektől elté­rően a kezelésében lévő tavakon továbbra is engedélyezi a békés halak fogását. Ennek megfelelő­en az üszögi és Malomvölgyi 2- es tavon a pontyokra befagyásig lehet horgászni. (I) PÉCSETT szombat délután az Aidinger útra kellett kivonulniuk a pécsi tűzoltóknak, mert egy szelektív hulladékgyűjtőt isme­retlenek felgyújtottak. A tűzoltó­kat az utóbbi napokban rendsze­resen riasztják üyen égő edé­nyekhez. A felelőtlen gyújtoga- tók láthatóan nem törődnek az­zal, hogy így tönkremegy a száz­ezer forintnál többe kerülő üveg­szálas tároló. (c) A PÉCS-BARANYAI Értelmiségi Egyesület köszönetét mond azoknak, akik a 2001. évi adójuk 1 százalékát az egyesület javára felajánlották. Ezt az összeget, 46569 forintot, konferenciák és nyilvános fórumok rendezésére fordították. ■ » I FALUNAPRA ÉS VENDEL-NAPI BÚCSÚRA invitáltak mindenkit a hét végén Nagykozárban. Az időjárás is kedvezett a programok látoga- tóinak, akiket térzene, ünnepi mise, főzés, néptánc, a nyugdijasklub műsora és bál várt a falu központjában. _______fotó, müller andrea

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom