Új Dunántúli Napló, 2002. október (13. évfolyam, 268-297. szám)

2002-10-26 / 292. szám

10. OLDAL G A Z D A S Á G I TŰKOR 2002. Október 26., szombat Elvben áramló munkavállalók BILATERÁLIS EGYEZMÉNYEN ALAPULÓ KÖNNYÍTETT MUNKAVÁLLALÁS KÜLFÖLDÖN, 2002 I Ország Egyezmény Időtartam Létszám Ausztria Gyakomokcsere-egyezmény 6-12 hónap (maximum 18 hóra hosszabbítható) 900 fö/év Határ menti ingázók cseréje 6 hónap (6 hónappal hosszabbítható) 1200 fő/év Németország Gyakomokcsere-egyezmény 1 év (összesen 18 hónapra hosszabbítható) 2000 fő/év Vállalkozói szerződéses munkavállalásra vonatkozó egyezmény 2 év, 6 hónappal meghosszabbítható (de legfeljebb 3 év) 6600 fö/év Szezonális foglalkoztatás 3hónap 4500-5000 fö/év) Írország Egyezmény a kölcsönös együttműködésről nincs rögzítve 12 fő/év Svájc Gyakomokcsere-egyezmény 12 hó (összesen 18 hónapra hosszabbítható) 100 fő/év Luxemburg Gyakomokcsere-egyezmény 1 év (6 hónappal hosszabbítható) 20 fő/év Szlovákia Gyakomokcsere-egyezmény 1 év (+ 1 évvel hosszabbítható) 1600 fő/év Szezonális foglalkoztatás maximum 6 hónap 200 fő/év Cseh Köztársaság Gyakomokcsere-egyezmény 1 év (6 hónappal hosszabbítható) 300 fő/év Hollandia Gyakomokcsere-egyezmény maximum 24 hét nincs rögzítve Franciaország Gyakomokcsere-egyezmény 1 év (6 hónappal hosszabbítható) 300 fő/év Románia Gyakomokcsere-egyezmény 1 év (6 hónappal hosszabbítható) 700 fő/év Szezonális foglalkoztatás maximum 6 hónap 8000 fő/év Az EU tagállamaiban történő munkavállalásról szóló fejezet tárgyalását a csatlakozó országok közül elsőként hazánk zárta le. Ebben rögzítették az Unió tagországaiban munkát vállaló magyarok lehetőségeit, és a tagállamok azon jogát, hogy időbe­li korlátot szabhassanak a munkaerőpiac teljes megnyitásának. RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. október 25.) Borsodchem 4 800 Ft ff Egis 13265 Ft ff Matáv 749 Ft O Mól 4 760 Ft 8 OTP 2 022 Ft ■8 Richter 11855 Ft 8 TVK 4 495 Ft ' ff Zalakerámia 1395 Ft O BUX: 7034,67-1,39% eltérés az előző záróértékhez képest m AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 383,60 Cseh korona 7,76 Euró 241,30 Japán jen (100) 199,27 Lengyel zloty 60,61 Svájci frank 164,47 Szlovák korona 5,81 USA-dollár 246,80 Hírek IBM. Miniszteri biztossá neve­zik ki a Fejér Megyei Munka­ügyi Központ vezetőjét, Zimmermann Józsefet, akinek feladata az IBM-üggyel kapcso­latos teendők átfogó koordiná­lása lesz. A bezáró gyárban kihelyezett munkaügyi irodát hoz létre a munkaügyi minisz­térium, ahol a regionális munkaerőképzési központtal együtt az állásajánlatokról, kép­zési lehetőségekről tájékozód­hatnak az érintettek, mti TÁMOGATÁS. Túlterheltség miatt az agrártárca felfüggesz­tette a mezőgazdasági gépvá­sárlásra és lízingelésre vonatko­zó támogatási kérelmek befoga­dását, továbbá a mezőgazdasá­gi gépek és technológiai beren­dezésekre benyújtott, már ellenjegyzett pályázatok érvé­nyességének a meghosszabbítá­sát. A szeptemberben indult Sapard-program keretében vi­szont a termelőknek lehetősé­gük van új mezőgazdasági erő- és munkagépek beszerzéséhez 30 százalékos vissza nem térí­tendő fejlesztési támogatásra pályázni, europress ROSSZ ADAT. Horvátország­ban a munkanélküliség 21,7 százalékra csökkent szeptem­berben az augusztusi 21,8 szá­zalékról. A horvát statisztikai hivatal jelentése szerint szep­temberben átlagosan 375 790- en voltak munka nélkül. Tavaly szeptemberben 376 626-an vol­tak állástalanok Horvátország­ban, akkor ez 22 százalékot je­lentett. Az idei év kilencedik hónapjában 1,733 millió volt a teljes munkaképes korú lakos­ság, ebből 1,357 milliónak volt fizetett állása, mti DEFLÁCIÓ. Japánban szep­temberben 36. hónapja estek egyvégtében a fogyasztói árak. A maginflációs árindex szep­temberben 0,9 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2001 szep­temberében. Az árak esésén az sem változtat, hogy a japán jegybank visszatért a zéróka- mat-politikához, ami azt jelenti, hogy a kereskedelmi bankok gyakorlatilag kamatmentesen vehetnek fel napi hiteleket. A japán kormány már tavaly hiva­talosan elismerte, hogy a deflá­ció a gazdaságot fenyegető egyik legnagyobb kockázat, mti Budapest Iván Gábor, a Külügyminisztéri­um Integrációs és Külgazdasági Államtitkárságának gazdasági főosztályvezetője elmondta: az Unió tagállamaiban minden ál­lampolgár a másik közösségi célország állampolgáraival azo­nos feltételekkel vállalhat mun­kát, ehhez nincs szükség külön engedélyre. A tagállamoknak azonban lehetőségük van bizo­nyos korlátozások bevezetésére a csatlakozó országok munkaválla­lóival szemben. A csatlakozási tárgyalásokon megállapodás szü­letett arról, hogy a közösség or­szágai maximum hét évre korlá­tozhatják a magyar munkaerő pi­acra jutását. Magyarország többek között Budapest Október közepétől - az agrártárca nemrégiben hatályba lépett ren­deleté szerint - önkéntes termelői csoportokat (tcs) alakíthatnak az. alapanyag-termelők piaci pozíci­óik javítása érdekében. A szövet­kezések célja a többi között a nö­vényi, állati termékek előállításá­nak elősegítése, a termékek fel­dolgozásra való átvételének és tárolásának megkönnyítése, a kö­zös értékesítés. Egy tcs csak egy termékre vagy termékcsoportra szakosodhat. Á mostani szabályozás alól kivételt jelentenek a zöldség- és gyü­Üzbegisztán egy főre eső brut­tó hazai terméke (GDP) tavaly 424 dollárt tett ki, ám gazda­sági eredményei a FÁK-orszá- gok közül így is a legjobbak, a nemzetközi pénzügyi szerve­zetek pedig ezt az államot te­kintik a közép-ázsiai térség legstabilabb országának. Az üzbég gazdaságot a korábbi évtizedekben a gyapottermelés határozta meg, amely a Szovjet­unió felbomlásával elveszítette fő piacát, így ma a feldolgozó- ipart, valamint a mezőgazdasági tárolás, konzerválás, tartósítás háttérkapacitásait igyekszik megteremteni. 1995-ben a kétoldalú árufor­galom meghaladta a 90 millió dollárt, ám ez a későbbi vissza­esés miatt 2001-ben már csak 14 millió dollárt, az idei első hét hónapjában pedig 4,7 millió dol­az alábbi feltételekkel fogadta el a szabályozást: a csatlakozást kö­vetően a tagállamok az úgyneve­zett közösségi preferenciát alkal­mazzák a magyar munkavállalók javára a nem EU-tagállamból ér­kezőkkel szemben. Feltételként kötöttük ki azt is, hogy a tárgya­lások lezárásáig valamennyi tag­ország adjon tájékoztatást az al­kalmazandó nemzeti szabályo­zásról. Az átmeneti időszak első két évében ugyanis a tagországok to­vábbra is saját nemzeti joguk rendelkezéseit alkalmazhatják. Ezt a lehetőséget várhatóan igénybe veszi majd Finnország, Belgium, Franciaország és az Egyesült Királyság. A munkaerő szabad beáramlását biztosítja majd Írország, Svédország, mölcstermelő, -értékesítő szerve­zetek, a tészek. A tcs-nek tagja lehet nyilván­tartásba vett természetes sze­mély, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság. Ilyen szerve­zet alapításához legalább tizenöt gazdának kell összeállni. A ter­melői csoportoknak legfeljebb öt esztendőre - minimális árbevétel mellett -, előzetes elismerés is ad­ható. Az előzetes elismerés ese­tén legalább 60 millió, elismerés esetén 150 millió forintos árbevé­telnek kell lenni, ezen összegek­nek a fele a méhészet, a juh-, a kecske-, a nyúl és prémes állat­iárt ért el - igaz, a mérleg ki­egyensúlyozottá vált. Elyior M.Ganijev, az üzbég külgazdasági miniszter Major István integrációs és külgaz­dasági helyettes államtitkárral folytatott tárgyalásán a két fél kooperáció fejlesztésének fon­tosságát hangsúlyozta s egv1 Dánia és Hollandia, bár ez utóbbi három ország fenntartja magá­nak a jogot védelmi intézkedések bevezetésére abban az esetben, ha a munkaerő túlzott vándorlá­sa a piac bármely területén prob­lémákat okozna. Várhatóan Spa­nyolország, Olaszország és Gö­rögország sem szab majd gátat az új tagországokból érkezők munkavállalásának, de ez irányú szándékaikat egyelőre csak szó­ban jelezték. Az Ausztriával és Németor­szággal jelenleg is érvényes egyezmények várhatóan tovább­ra is érvényben maradnak, a kvó­ta emelése mellett. Mindkét or­szág fenntartja azonban jogát a kétéves átmeneti időszak igény- bevételére. Portugália valószínű­leg csak a hivatalos spanyol állás- foglalás ismertében dönt majd a kérdésről, Luxemburg viszont va­lószínűleg nem gördít majd aka­dályokat a munkaerő szabad be­áramlása elé. tartás, valamint a dohány- és a gyógynövénytermesztés eseté­ben. Elismerésük, illetve előzetes elismerésük kezdeményezéséhez a szervezeteknek tervet kell ké­szíteni, amelynek tartalmaznia kell a termelési költségek csök­kentésére, a termelői árak stabi­lizálására vonatkozó elképzelé­seket. A gazdák egy adott termék ér­tékesítésére csak egy termelői csoportnak lehetnek a tagjai, és legalább hároméves tagságot kell vállalniuk. További követelmény velük szemben, hogy teljes ter­melésüket a csoporton keresztül forgalmazhatják, kivéve azt a leg­feljebb 25 százalékot, amelyet közvetlenül a fogyasztóknak érté­kesíthetnek. a gazdasági együttműködés le­hetséges területeit is áttekintet­te. A kétoldalú gazdasági kap­csolatok javítását célozza az ok­tóber 29-re tervezett üzletem­berfórum, amelyet a Magyar Ke­reskedelmi és Iparkamara FÁK Üzleti Klubja rendez. DÓCZY STEINER KATA Zöld út a termelői csoportoknak Egyelőre nincs nagy érdeklődés az önkéntes társuláson ala­puló termelői csoportok megalakítása iránt, pedig létrehozá­suk a majdani támogatás alapfeltétele. ÚJVÁRI GIZELLA Üzbég-magyar együttműködés Továbbra is korrupt a világ Budapest A világ több országában - köztük térségünk legtöbb ál­lamában - nő a korrupció, fő­ként a közbeszerzésekhez, szabályozásokhoz, engedé­lyezésekhez kötődően. Ma­gyarországon már a vállalati szféra is aktivizálódott a kor­rupció elleni harcban: átfogó etikai szabályzat készül. Az amerikai, brit, német, hol­land, hongkongi és szingapúri cégek 40 százaléka került olyan helyzetbe az utóbbi öt évben, hogy azért nem sikerült tető alá hozni valamilyen üzletet, mert a versenytárs lefizette a döntésho­zót - derül ki a londoni Control Risks Group által készített jelen­tésből. Kedvezőtlenek a Transpa­rency International (TI) tapaszta­latai is. A civil szervezet a nem­zetközi vállalatok vesztegetési hajlandóságát vizsgálta, s a leg­rosszabbnak a harmadik világ or­szágaiba exportáló orosz, kínai, tajvani, dél-koreai cégeket ítélte, de az olaszok, a franciák és az amerikaiak is meglehetősen ked­vezőtlen értékelést kaptak. A TI szerint a korrupció - fő­ként közbeszerzések, szabályo­zások, engedélyezések kapcsán ­az elmúlt évben több európai uniós tagállamban s a kelet- közép-európai régió országainak többségében is nő. Magyaror­szág az idén, két pozíciót rontva, a 33. helyre csúszott vissza a szervezet nemzetközi korrupciós ranglistáján. A TI korábban a közbeszerzés szabályozása és az autópálya-építések miatt is bírál­ta Magyarországot. Hegedűs A. Péter, a - 600 ta­got, közte mintegy 450 céget tö­mörítő - AmCham új elnöke a Vi­lággazdaságnak elmondta: célja­ik között szerepel, hogy átfogó etikai szabályzatot dolgoznak ki Magyarországon is, amelyben részletesen meghatároznák, mi­lyen keretek közt biztosíthatók céges ajándékok s végezhető lob­bitevékenység, emellett az aláíró cégek az egyenlő esélyek elvének biztosítását is kötelezőnek tekin­tenék magukra nézve. A TI magyarországi szakértői az elmúlt években - egyebek mel­lett - a költségvetés átláthatóságá­ról és parlamenti kontrolijáról, s több párt korrupcióellenes prog­ramjáról is készítettek elemzést. A jövőben fokozottabban törek­szenek a fiatalok megnyerésére - ennek jegyében már 30 hazai egyetemmel és főiskolával alakl- tottak ld együttműködést. ■ Jelzáloghiteles gondok Budapest A lakossági lakáshitelezés várha­tóan a következő években is di­namikusan bővül majd, ám a nö­vekedés üteme elmarad a tavalyi 70-80 százaléktól - mondta Far­kas Ádám, a CIB Bank Rt. vezér- igazgatója a Földhitel- és Jelzá­logbank Rt. (FHB) konferenciá­ján. Gyuris Dániel, az FHB Rt. ve­zérigazgatója viszont alaptalan­nak nevezte a bank jelzáloglevél­állományának gyors bővülésével kapcsolatos aggodalmakat. Véle­ménye szerint az FHB felkészült a hitelállomány gyors bővülésére és biztosított a bank prudens mű­ködése. A jelzálog-hitelezés kritikus pontjának nevezte a CIB Bank ve­zérigazgatója a vontatott földhi­vatali ügyintézést. Újragondolan- dónak nevezte Farkas a jelzálog­levél-finanszírozással nyújtott kölcsönökhöz kapcsolódó ala­csony hitelbiztosítéki értéket, a legtöbb reklamáció arra vonatko­zóan érkezik, hogy keveslik az egyes ingatlanokra felvehető ma­ximális hitel összegét. EUROPRESS Gazdasági helyzetkép Budapest Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet legfrissebb előrejelzése szerint sem a külső sem a belső egyensúly javulása nem várható. A kutatók a bruttó hazai termék (GDP) 3,3 százalé­kos növekedését valószínűsítik az idei évre, amely jövőre 4,1 százalékra gyorsulhat. Prognózi­suk szerint az építőipar teljesít­ménye a 17 százalékos idei bővü­lést követően jövőre is 10 száza­lékkal növekszik. Nemzetközi je­lentések szerint a világban 5 szá­zalékkal csökkent a tőkebefek­tetések üteme, a kelet-európai ré­gióban ugyanakkor valamelyest bővült, ám ebből egyre kisebb rész jut Magyarországra. Az intézet szakemberei arra számítanak, hogy a fogyasztói árindex a következő hónapokban növekedni fog és éves átlagban 5,3 százalékot tesz ki - a követke­ző évben viszont 4,8 százalékra mérséklődik. A bruttó átlagkere­setek az idei 19 százalékot köve­tően jövőre 15 százalékkal bővül­hetnek az Ecostat szerint, a la­kossági fogyasztás azonban az idei évre jelzett 6,1 százalékkal szemben csak 3,5 százalékkal bővül 2003-ban. DÓLA Stagnáló foglalkoztatottság Budapest A munkanélküliségi ráta a július-szeptemberi időszak­ban 5,9 százalék volt, 0,3 százalékponttal magasabb, mint az előző év azonos idő­szakában. A Központi Sta­tisztikai Hivatal (KSH) ada­tai szerint a foglalkoztatot­tak 3 millió 883,5 ezres tábo­ra alig 4 ezerrel alacsonyabb a tavalyi harmadik negyed­évinél. A munkanélküliek száma a KSH adatai szerint 245 ezer volt a jú­lius-szeptemberi időszakban, 15 ezerrel több, mint tavaly ugyanakkor. A munkanélküliek 45,5 százaléka legalább egy éve keres állást keres, a munkanél­küliség átlagos időtartama 16,2 hónap volt. A 15-24 éves fiata­lok 13,4 százaléka volt állásta­lan - 2,5 százalékkal több, mint egy éve -, és ők alkották az ösz- szes munkanélküli 26,2 száza­lékát. Fóti Klára, az MTA Világgaz­dasági Kutatóintézetének kuta­tója az Europressnek elmondta: a fenti adatok nem mutatnak jelentősebb változást a munka- nélküliség terén, a foglalkozta­tott létszám és az aktivitási arány néhány ezer fős változása pedig gyakorlatilag a statisz­tikai hibahatáron belül van. A hazai munkanélküliségi ráta az EU országaihoz, illetve a csatla­kozásra váró államokhoz viszo­nyítva is kedvező, ugyanakkor a foglalkoztatottság és a gazda­ságilag aktív lakosság aránya az uniós és a környező országok­hoz képest egyaránt kedvezőt­len. A fiatal és pályakezdő munkanélküliek magas aránya nem kedvező, ám nem is kirívó jelenség. EUROPRESS

Next

/
Oldalképek
Tartalom