Új Dunántúli Napló, 2002. október (13. évfolyam, 268-297. szám)
2002-10-25 / 291. szám
6. OLDAL GÖRCSÖNYDOBOK A BEMUTATKOZIK 2002. Október 25., péntek HHH _______A FALU TÖRTÉNELME_____________ A völgyek között széles, dél felé enyhén lejtő platók jó termőképességű talaja évszázadok óta biztos megélhetést nyújtott itt az ember számára, amire utal az is, hogy a falu alsó végén a rómaiak korából telepnyomokat és érméket találtak, míg az avarokra vonatkozóan az 1941-ben végzett ásatások során 87 siros temetőrészletet tártak fel. A község neve egyébként 1200 után, 1220 körül bukkan fel először az írott forrásokban, 1332-ben Gerc alakban említik, s az is bizonyitott, hogy 1332- ben Doboka és Görcsöny önálló plébániák voltak. A török hódoltság alatt mindkét község elnéptelenedett. Egy 1721-es iratban említik Doboka romokban heverő Keresztelő Szent János templomát. Gör- csönyt a 17. század végén valószínűleg szerbek lakták, feltételezések szerint az utolsó lakója 1700-ban költözhetett el. A 18. század elején lakatlan vidéken 1723 körül ismét szerbek telepedtek le, a század közepén katolikus délszlávok érkeztek ide, majd a század második felében jöttek a németek. Az első magyar családok a múlt század közepén telepedtek le, s ezzel egy időben kezdődött a délszláv lakosság elköltözése, majd az első világháború után valamennyi szerb lakosa az anyaországba optált. 1930-ban például 35 magyar, 637 német és 3 egyéb anyanyelvű lakosa volt Görcsönynek. Dobokán viszont a második világháborúig alig akadt nem német anyanyelvű ember, ott az 1930-as népszámlálás adatai szerint 6 magyar, 217 német és 1 egyéb anyanyelvű ember élt. Mindkét települést érintette a II. világháború után a németek kitelepítése, a helyükbe a Felvidékről érkeztek magyar családok. A Csele-patak melletti Cselegörcsöny és Csele- doboka községeket pedig 1944-ben Görcsönydoboka néven egyesítették, s itt 1970-ben 61 magyar és 559 német élt. t TERVEZIK A TEMPLOMFELÚJÍTÁST. Szent Anna tiszteletére szentelték fel az 1820-ban épült cseledobokai kicsi templomot, s ugyanebben az évben készült el a cselegörcsönyi templom is, melynek Szent Flórián a védőszentje. Az utóbbi tatarozásához a közelmúltban hozzájárult a község önkormányzata, a dobokai falurészben állóét pedig az elkövetkező választási ciklusban tervezik támogatni. A zömében római katolikusok lakta településen Klieber József plébános minden vasárnap tart szentmisét a nagyobb, görcsönyi templomban, míg a képünkön látható dobokait bár a hívők belülről szépen rendben tartják, és litániák alkalmával rendszeresen többen látogatják is, misére itt a harangszó már csak a falurész búcsúja nap- ján hívja az embereket. ___________*_____________________m A HATALMAS TÖLGYFA amolyan tájékozódási pont a falu lakóinak, bármelyik irányban dolgoznak a határban, mindenhonnan látják. A több mint két évszázada itt posztoló famatuzsálem mellé ta- valy emlékoszlopot állítottak._________________________________ Görcsönydoboka felzárkózott Társközségként évtizedekig csupán vegetált a falu. A rendszerváltás óta aztán volt mit ledolgozni sok hátrányból a helyi képviselőknek, s bár az infrastruktúrát tekintve ma már összkomfortos a település, azért maradt az elkövetkező évekre is annyi feladat, hogy azokat csak gondos ütemezéssel tudják majd megvalósítani. Zsáktelepülés ma is Görcsönydoboka, ám 1973- ig Somberektől még az a hat kilométer hosszúságú bekötőútja is csupán salakos burkolatú volt, ami az egyetlen összeköttetési lehetősége a faluban élő embereknek a külvilággal. A valamikor elsorvasztásra ítélt község fejlődésében tehát jelentős állomásnak számított az aszfaltos bekötőút elkészülte.- Rendszeres autóbuszjáratunk természetesen csak az út átadása óta van, ami azt jelenti, hogy 1973-tól már nem gyalog kell megtenni naponta Somberekig és vissza az utat azoknak, akik a közeli nagyobb település idősek otthonába, vagy Mohácson vállalnak munkát - magyarázza az életminőséget meghatározó egyik alapvető változást Tröszt József polgármester. A foglalkoztatásnál maradva egyúttal megemlíti azt is, hogy helyben a legnagyobb munkaadó a mezőgazdasági szolgáltató szövetkezet, ahol átlag ötven főt foglalkoztatnak, ennél kevesebb görcsönydobokait alkalmaz a baromfihús-feldolgozó üzem, körülbelül tízen a sombereki szociális otthonban dolgoznak, de többen vállaltak állást Mohácson is.- A létfeltétel meghatározó eleme a rendszeres kereseti lehetőség, ám e mellett helyben olyan ■körülményeket kellett teremtenünk, amivel itt tudjuk marasztalni az embereket - jegyzi meg a polgármester, amikor a különböző fejlesztéseket, beruházásokat sorolja. Mint mondja, a villany és a vezetékes ivóvíz mellett az önkormányzat megalakulásakor részben kiépített volt a földgázhálózat is a faluban, de ez utóbbi fűtési lehetőséget a dobokai családok egy részéhez már 1990 után juttatták el. Az elmúlt években készült el a szennyvízközmű is, korszerűbb lett a közvilágítás a faluban, falugondnoki szolgálat működik, kialakítottak egy sportpályát, amelyik mellé öltözőt és fürdőt társadalmi munkában a község lakói építettek. 1992-ben reprezentatív faluházat Tröszt József polgármester avattak, van iskola- és falubuszuk, a település valamennyi járdáját felújították, és hozzájárultak a görcsönyi templom tatarozásához. A polgármesteri tisztséggel vasárnap újabb négy évre megbízott Tröszt József szerint a további feladatok egyike a belterületi vízelvezető árkok rendezése kell, hogy legyen, aztán a költségvetésük, no és a pályázatok kínálta lehetőségek ismeretében majd sorra veszik a faluban lévő utcák felújítását, mert rövidesen valamennyire kénytelenek költeni, hiszen a közművek fektetésével többször is megbontották azok burkolatát. Nagy gondot fordítottak eddig is a település csinosítására, s ezt a jövőben sem fogják elhanyagolni. A költségesebb teendők sorában szerepeltetik még a kálvária felújítását, valamint a faluház közelében a közelmúltban megvásárolt öreg ház renoválását. A jelenleg meglehetősen romos állapotú épületet a tervek szerint eredeti állapotába tervezik helyreállítani, s a német építészet jegyeit megőrzött ingatlanban vendégszobákat gondolnak kialakítani, de keresik a helyet egy kon- diteremhek is{ amit a fiatalok számára szeretnének berendezni. I Dttfiaszekcső GÖRCSÖNYDOBOKA Erdősmárok Székelyszabar Bár Sárhát C Babarc Lányok i ..oöjmohács V Homoriido Elöljárók Polgármester: Tröszt József (41) vállalkozó. Alpolgármester: Ritzl Jánosáé (45) falugondnok. A képviselő-testület tagjai: Farkas Tamásné (41) boltvezető, Hesz Ádám (55) nyugdíjas, Lizatz Péter (23), alkalmazott, Tóth János (50) vállalkozó. Körjegyző: ár. Majomé dr. Szabó Zsuzsanna. Nyugdíjasklub vezetői: Schul- teisz Emőné és Tmnk Mihályné. A sportkör elnöke: Kovács Miklós. Önkéntes tűzoltók parancs- noka: Aubert József. ____■ Pa rtnerkapcsolat Az ausztriai Frannach településsel tíz éve írták alá az együttműködési megállapodást, amit ma megerősítenek, viszont e mellett nem hivatalosan ugyan, .de rendszeres kapcsolatot tartanak a németországi Raderhorst, illetve Dorfstetten elöljáróival és polgáraival. __ ■ gor csonydoboka.dunantulmapb.hu Az összeállítás a görcsönydobokai önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Berta Mária A kultúra a közösség éltetője A faluház átadásának tízéves jubileuma tiszteletére e hét végén háromnapos rendezvénysorozatot hirdettek Görcsöny- dobokán, s nem véletlen adják meg a módját az ünneplésnek, hiszen a hagyományápolás mellett számos kulturális és közösségi program tartására egy évtizeddel ezelőttig lehetőség sem volt a faluban. A valamikori iskola öreg, rozoga épülete árválkodott 1992-ig annak a portának egy részén, ahol immár tíz éve áll a sok település által megirigyelhető küllemű és hasznosítású faluház.- Korábban évekig csupán néhány előadást tartottak az iskolások, és a környékbeli amatőr művészeti csoportok a kultúrhá- zunkban, ami valójában már alkalmatlan volt bármilyen rendezvényre - emlékezik Ritzl Jánosné alpolgármester, a faluház vezetője. Mint mondja, bált is évente egy alkalommal szerveztek a kocsmában, és gyakorlatilag a két-három programmal ki is merült a faluban a kulturális tevékenység. Ám a faluház átadása óta szinte életre kelt a település.- A háromszintes épületben mindennek találtunk helyet, amihez a községi rendezvényeknél szükség lehet, és még a polgár- mesteri hivatal is elfér - jegyzi meg Ritzl Jánosné. Mint mondja, a kulturális tevékenységük az amatőr csoportokra épül. A 20 tagú német nemzetiségi népdalkört Güth János nyugdíjas iskolaigazgató vezeti, s ő a zenei kísérője is a dalosoknak. A fele részben nyugdíjasok, illetve középkorúak alkotta együttes legfőbb feladatának tartja a magyarországi németek népdalkincsének feltárását, s annak továbbadását a fiatal generációnak. Rendszeres közreműködői a helyi rendezvényeknek, de évente több vidéki, sőt külföldi szereplésre is meghívják őket. Az ifjúsági tánccsoport 12 fővel 1993-tól Gelányi Nóra vezetésével jár élen a néphagyományok ápolásában, míg ugyanennyien a gyermektánccsoportban 1997-től Tröszt Andrea irányításával vesznek részt a próbákon, illetve színesítik fellépéseikkel a programokat.- Az igazi közösséggé kovácso- lódott művészeti csoportok támogatását fontosnak érzi az önkormányzat, hiszen nekik is köszönhetően nyithattunk kaput a vüágra a sváb lakodalmassal - hangsúlyozza Ritzlné. Elmondta, hogy 1995- től évente átlag 5-6 alkalommal, de volt rá példa, hogy kilencszer állt az alkalmi jegyespár az oltár elé, s mulatott a „násznép”, a népviseletbe- Sokat változott a közösségi élet az elmúlt tíz évben a településen, a 300 fő befogadására alkalmas faluházban egyre több a rendezvény - mondja az alpolgármester asszony, és sorolja a jelentősebb programokat: 1995-től minden év augusztus 20-án nagyszabású falunapot tartanak, november első vasárnapján van a betakarítási búcsú, a külföldi partnerkapcsolataik révén itt fogadják a német, osztrák barátaikat, családi és társadalmi események színhelye is az épület, a mezőgazdasági szolgáltató szövetkezet közgyűlésének, termékbemutatóinak adnak helyet, az óvodáA faluház átadásának tízéves évfordulóját e hét végén ünnepelik. öltözött görcsönydobokaiak és esetenként 50-100 osztrák vagy német vendég a finom étkek mellett. A lakodalmas által fellendült idegenforgalom aztán a falusi vendégfogadást is magával hozta, a családok egy része egyáltalán nem idegenkedik attól, hogy néhány éjszakára külföldieket fogadjon és az ellátásukról is gondoskodjon. sok anyák napi műsorának, farsangi báljának, évzáró rendezvényének, a sportegyesület és a tűzoltó-egyesület különböző összejöveteleinek. Tartanak ott tanfolyamokat, családi esteket, igazi lakodalmat, tavaly még egy aranylakodalom is volt, aztán kibérelik születésnapi, névnapi mulatságokra, ballagási ebédhez, bevonulási, leszerelési bulikra, házassági évfordulókra, szüreti és szilveszteri mulatságra, no és a különböző bálok alkalmával, melyek közül a legnépszerűbb változatlanul a svábbál. Mindezek mellett természetesen az amatőr csoportok próbáihoz biztosítják a helyet, ott tartják a testületi üléseket, és egyre több vállalkozó veszi bérbe vásárok rendezésére. Tavaly 29 fővel nyugdíjasklubot alakítottak, a tagjai minden szerdán összejövetelt tartanak, és ilyenkor általában 18-20 idős ember a faluházban beszélget, énekel, kártyázik, névnapozik, a farsangi időszakban szomszédolnak, ilyenkor a környező települések nyugdíjasaihoz látogatnak el, illetve őket látják vendégül. A falu önkéntes tűzoltói sorra nyerik a térségi versenyeket, a focicsapatuk pedig az elmúlt évben a megyebajnokságban dobogós helyezett lett, s ők is rendszeresen a faluházban jönnek össze. 4
