Új Dunántúli Napló, 2002. október (13. évfolyam, 268-297. szám)

2002-10-25 / 291. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR A VILÁG HÍREI VATIKÁN. Magyarország új szentszéki nagykövete átadta megbízólevelét II. János Pál­nak. Erdődy Gábor számos fontos kérdésről tanácskozott a pápával, majd Angelo Sodano bíboros-államtitkánal. A nagy­követ elmondta a Szentatyá­nak: a magyar közvélemény nagy érdeklődéssel kíséri a ka­tolikus egyház erőfeszítéseit, különösen a katolikus-ortodox párbeszéd területén, mti STÁTUSTÖRVÉNY. A szlovák miniszterelnök azt akarja, hogy az év végéig ismertté váljék, miként módosul a magyar kedvezménytörvény. Dzurinda a kérdésről már beszélt Medgyessy Péter kormányfővel és koalíciós partnerével, az MKP vezetőivel, mti ELHALÁLOZÁS. 87 éves korá­ban a tiranai katonai kórház­ban elhunyt Géraldine Zogu. A magyar születésű volt anyaki­rálynét egy hete szállították a kórházba súlyos légzési zava­rok miatt, s azóta az intenzív osztályon kezelték. Apponyi Géraldine 1915-ben született, 1938-ban ment feleségül I. Zogu albán királyhoz. A kö­vetkező évben az uralkodó, fe­lesége és fiuk, I. Leka az olasz megszállás elől külföldre menekült, mti DUGÓK. Ausztriában hatal­mas közlekedési torlódásokra kell számítani pénteken és az egész hétvégén: Nyugat-Auszt- riában több helyen az utakon tartanak nagygyűléseket, tilta­kozásul a növekvő tranzitforga­lom ellen, mti ORVLÖVÉSZ. A CNN amerikai hírtelevízió szerint a rendőrség a csütörtök hajnalban letartóz­tatott két személyt - John Allen Mohammed háborús veteránt és mostohafiát, a 17 éves John Lee Maivót - gyanúsítja a Washington térségét több mint három hete rettegésben tartó sorozatos orgyilkosságok elkövetésével, mti NATO-TAGSÁG. Szlovákiában március óta hét százalékkal csökkent a NATO-tagság pár­tolóinak száma, és az utóbbi két hónapban hat százalékkal lett népesebb az ellenzők tábora, mti FBMRODA. Az Egyesült Álla­mok megnyitotta a Szövetségi Nyomozó Iroda pekingi képvi­seletét. Az eseményre a kínai fővárosba érkezett John Ashcroft amerikai igazságügyi miniszter megköszönte a kínai hatóságok együttműködését a terrorizmus elleni harcban, mti BÜDZSÉ. Az Egyesült Államok 350 milliárd dollárt fordít egy év alatt fegyveres erői korszerű­sítésére. Az Amerikán kívüli tíz legfejlettebb ország összesen nem költ ennyi pénzt katonai célokra. Bush elnök a rendkívü­li politikai kihívásokkal, a nem­zetközi terrorizmussal, az Irak elleni háborús készülődéssel indokolta a rekordösszegű amerikai katonai büdzsét, mti BECKER PERE. Münchenben egy bíróság kétéves felfüggesz­tett börtönbüntetésre ítélte a világhírű teniszezőt, Boris Beckert adócsalásért. A sportoló a.kilencvenes évek elején 1,7 millió eurónyi bevételt titkolt el a német adóhatóság elől. mti ÖRÖMLÁNYOK. Az olasz kor­mány megtárgyalta a prostitú­ciót szabályozó új törvényter­vezetét, amely kitiltaná az ut­cákról az üzletszerű kéjelgést. Az a lány, aki az aszfalton kí­nálja ezeket az örömöket, két­száz eurótól háromezer euróig terjedő pénzbírsággal büntethe­tő; ha másodszor is rajtakapják, elzárás vár rá. mti ■ 2002. Október 25., péntek Csúcs a bővítésről Olyan keret-megállapodást kellene elérni a EU-bővítés finan­szírozásáról, amelynek alapján a Tizenötök rugalmasan tár­gyalhatnak a tagjelöltekkel - jelentette ki a közösség kormá­nyának számító Európai Bizottság elnöke. Brüsszel Romano Prodi a tegnap megkez­dődött brüsszeli EU-csúcsérteke- zletről azt mondta: legfontosabb célja, hogy a tagállamok megálla­podásra jussanak arról, mennyi pénzt hajlandók áldozni a bőví­téssel összefüggésben a közös mezőgazdasági politikára (CAP). A csúcson olyan elvi megállapo­dást kellene elérni, amely biztosí­taná a CAP fenntarthatóságát, másrészt a jelenlegi tagállamoké­val azonos jogokat szavatolna az újonnan csatlakozóknak. A mostani csúcson nem „vég­leges és hivatalos döntések” szü­letnek, amelyeket befejezett tényként tárnak majd a tagjelöl­tek elé. Ehelyett a Tizenötöknek olyan általános hivatkozási keret­ről kellene megállapodniuk, amelyből kiindulva a tagjelöltek is meghatározhatják álláspontju­kat, és ennek alapján a decembe­ri koppenhágai csúcsig folytatha­tók, illetve lezárhatók a csatlako­zási tárgyalások. Az európai liberális miniszter­elnökök és pártvezetők feltétle­nül döntést akarnak az EU csúcs- értekezletén a bővítési tárgyalá­sok még nyitva maradt pénzügyi kérdéseiben. Az egyeztetésre Guy Verhofstadt munkaebédjén került sor. A belga kormányfő újságírók előtt kijelentette: a liberális veze­tők erősítik együttműködésüket mind a befejezéséhez közeledő csatlakozási tárgyalások, mind az Európa jövőjéről tárgyaló kon- vent tárgyában. A politikus ki­emelte: világos döntést várnak a brüsszeli tanácskozástól, s ennek alapján nyomban folytatódhat­nak a csatlakozási tárgyalások a tíz legjobban felkészült tagjelölt­tel a még nyitva maradt pénzügyi kérdésekről. A szlovén és az észt kormány­fő hangoztatta, hogy a tagjelöltek hónapok óta várják az EU-tól a tárgyalási álláspontot a pénzügyi csomag dolgában, s remélik, hogy az állam- és kormányfők azt nem is halogatják tovább. Dmovsek szlovén miniszterelnök kifejezte azt a meggyőződését, hogy ha most késedelmet szen­vednek a tár­gyalások és fel­borul a bővíté­si menetrend, annak követ­kezménye a beláthatatlan bonyodalmak és a hosszú ha­lasztás. Pcd Cox parlamenti elnök kitért a hollandok igényére, hogy tud­niillik az EU függessze fel a leen­dő új tagországok részvételét és szavazati jogát bizonyos uniós együttműködésekben, ha a bi­zottság ellenőrzései ezt indokol­ják. A politikus kijelentette: „Nem szabhatunk újabb előfelté­teleket a tagjelölteknek, és nem követelhetünk többet az új tagok­tól, mint a régiektől, nem terem­hetünk olyan helyzetet, hogy má­sodosztályú tagoknak érezzék magukat. Ha szigorítani akarják a csatlakozási szerződésbe kerülő védzáradékot, akkor rendezzünk erről komoly vitát és halljuk, mi a félelmük. Azt ajánlottam holland barátaimnak, ha aggódnak, for­gassák vissza kicsit a bővítés filmjét, nézzék meg, honnan in­dultak tíz éve ezek az országok, s hol tartanak most.” Tananyag az Európai Unióról Hazánk és az Európai Unió kapcsolatainak fejlődése, az Unió, mint speciális jogalany, az EU nemzetközi kapcsolatai. Ezek a fő témái dr. Balázs Péter frissen megjelent, Az Európai Unió külpolitikája és a magyar kapcsolatok fejlődése című könyvé­nek. A mű a KJK Jogi és Üzleti Kiadó gondozásában jelent meg. A szerző szerint uniós csatlakozásunk után új dimen­ziók nyílhatnak meg a magyar külpolitika számára. Budapest Magyarország és az Európai Kö­zösség, később az Európai Unió kapcsolatainak alakulásának té­máját tekinti a könyv gerincének annak szerzője, dr. Balázs Péter, aki jelenleg a Külügyminisztéri­um Integrációs és Külgazdasági Államtitkárságának vezetője, a Budapesti Közgazdaság-tudo mányi Egyetem Európa Tan­székének tanára. A kötet az integráció belső fejlődésének egyik igen mozgalmas szaka szában mutatja be az Euró pai Uniót, a nemzetközi jog sajátos természetű alanya­ként; elemzi az Unió nem­zetközi kapcsolatainak fej­lődését, azok rendszerét. Külön fejezetben foglalko­zik az Unió és egyes régió­inak kapcsolatával, és a könyvet olvasva alapos is­mereteket szerezhetünk az EU nemzetközi szerepének legújabb kihívásairól is: a közös pénz külső képviseletének kérdéseiről, a schengeni övezet nemzetközi dimenziójáról, a közös kül- és biztonságpolitika helyzetéről, az Unió globális szerepvállalásáról. A mű sorra veszi az EU és a vi­lág nagy régiói közötti ■ »"Oöfy. kapcsolatok történetét, legújabb eseményeit. A könyv függelékében megtalál­juk az EU nemzetközi kapcsolata­inak fő dokumentumait, angolul és magyarul egyaránt. Az európai integrációs folyamat a napi politi­ka egyik legfontosabb kérdése, az Unió jogrendszerének ismerete, harmonizálása pedig fontos fel­adat. Magyarország szinte auto­matikusan „megörökli” az Unió teljes külkapcsolati rendszerét. A könyv abban nyújt segítséget, ho­gyan igazodjunk el a nemzetközi megállapodások, diplomáciai vi­szonyok rendszerében. Dr. Balázs Péter a könyv meg­jelenésének alkalmából rendezett sajtótájékoztatón elmond­ta: az Európai Unióhoz való csatlakozás során ha­zánk új lehetőséghez jut­hat külpolitikai céljai eléré- j séhez. Mint fogalmazott, ré­szei leszünk egy nagyobb rendszernek, amelyen ke­resztül, ha jól érvényesítjük érdekeinket, új utak nyílhat­nak a magyar külkapcsolatok I számára. „Magyarország szá­mára azért is lényegbevágó az EU nemzetközi viszonyainak hatékony működése, mert ha­zánk minden valószínűség sze­rint az integráció egyik előretolt bástyája lesz Kelet-Közép-Euró- pában” - fogalmaz a könyv be­vezetőjében a szerző. A könyv tananyag a Budapes­ti Közgazdaság-tudományi és Ál­lamigazgatási Egyetemen, és el­nyerte az Európai Unió Bizottsá­gának „Jean Monnet tárgy” minő­sítését, vagyis tananyaggá válhat az Unión belül is. STEINER KATA ÁLLÁSPONT GAÁL CSABA Elmegy egy óriás Brutális lépés - így jellemezte egy nyugati elemző az IBM keddi bejelentését, miszerint bezárja székesfehérvári merev­lemezgyártó üzemét. Mihez képest? - tehetjük fel rögtön a kérdést. Hiszen a most szélnek eresztett 3700 munkás az amerikai cég összes alkalmazotti létszámának alig több mint egy százaléka. Az it-ágazatot sújtó nehéz időkben ez a beje­lentés globális szinten tán még szóra sem érdemes, hiszen nap mint nap érkeznek hírek ennél jóval nagyobb arányú le­építésekről. Az IBM nem tett mást, mint felmérte termékei­nek piaci kilátásait, és vélhetően logikusan döntött az itteni termelés megszüntetéséről. Magyarország szempontjából azonban a bejelentés valóban brutális. Olyan emblematikus nagyvállalat távozik ugyanis, amely eddig mintegy 400 millió dollárt fektetett be hazánkban, tavalyi exportárbevétele alap­ján a második, összességében a hatodik legnagyobb itteni cég. A hír még akkor is mellbevágó, ha már a nyári ezerfős leépítésnél lehetett sejteni, hogy a történet itt nem ér véget. Az IBM távozása székesfehérvári és nemzetgazdasági szinten is megrázó, de nem egyedülálló jelenség. A Magyarországon megtelepedett multik közül többen jelentettek már be a kö­zelmúltban leépítéseket, például a Flextronics, a Danone, a Philips vagy az Elcoteq, hogy csak néhány nagyobbat említ­sünk. Történtek elbocsátások a külföldiek által uralt pénzügyi szektorban is, s például a Deutsche Telekom tulajdonában lévő Matáv is 1100 főt küld el jövőre. A piacgazdaságot építő Magyarországon mindinkább hozzá kell szokni ahhoz, hogy nemcsak újabb és újabb beruházá­sok érkeznek hazánkba, hanem távozhat is tőlünk a tőke, ha egy globálisan gondolkodó vállalat érdekei ezt úgy kívánják. EGYETÉRTEK: 06-90-330403 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 0090330304 LENGYEL JÁNOS A jó rossz oldala Vörösbe öltözött az ország, legalábbis az egyik tévécsatorna képernyőjén, amikor az az önkormányzati választások ered­ményeit igyekezett a lehető legszemléletesebben bemutatni. A felszabadult sóhajok messze hallatszottak. Örültek a kam­pányígéretre még emlékezők, akik egészen komolyan vették: jól jár az a megye, az a település, amely kormánypárti önko­rmányzatot választ, hiszen a programok hasonlósága sokat segíthet. A mutatvány sikerült, a szocialista programokkal indulók szinte mindent megnyertek. Eszerint tehát minden­kinek jó lesz az elkövetkezendő négy évben. A kormánypárti­aknak a hasonló programok miatt, az ellenzékieknek meg azért, mert nem lesz kivételezés. A látszat azonban mindig csal, még akkor is, ha a csaló nem mindig látszik. Minden jogos igényt kielégíteni a társadalmi-gazdasági fejlődés jelen­legi fokán lehetetlen. A települési önkormányzatok országos szövetségének főtitkára máris azt mondta: jövőre sem lesznek kedvezőbb helyzetben az önkormányzatok, mint eddig. Sőt, elképzelhető, hogy az -intézmények működtetésére minden eddiginél kevesebb jut. Dr. Lamperth Mónika belügyminiszter az önkormányzatok állami támogatásának 30 százalékos növekedését ígérte. Ez az idei 870 milliárdhoz képest 260 milliárdos emelkedést jelent. Ez hatalmas szám, de csak az idei béremelések áthúzódó hatásaira elég, s nem nyújt fedezetet a jövő évi illet­ményemelésekre. Minden jóban van valami rossz. Jó hír az is, hogy a személyi jövedelemadó helyben maradó hányada ötről IQ százalékra nő, s a gépjárműadó teljes összegével gazdálkodhatnak az önkormányzatoknak. De mi lesz azokkal a településekkel, ahol kevesebb, vagy egyáltalán nincs szja és a lakosság többsége is inkább gyalog, mint autó­val jár. Hátrányos helyzetű régióból, kis és zsáktelepülésből van bőven. Nekik bármilyen nemes is a kormányzati szándék, nem segít. Csak a feladathoz nem kötött, kiegyen­lítő támogatás. Olyan, aminek az lehet az eredménye, hogy a jó is rosszul érzi magát. EGYETÉRTEK: 06-90430422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 0640430423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430 as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Egy válság évfordulója Havanna A kubai rakétaválság 40. évfordulójára időzítette fotóalbumának megjelentetését Alberto Korda, a Revolucion fotóriportere, aki Fidel Castro kubai vezető személyi fotósaként számos történelmi eseményt és találkozót tudott megörökíteni. Korda jó néhány képe most először kerül nyilvánosságra, bemutat­va vezető politikusok nem nyilvánosságnak szánt arcát. Moszkva az amerikaiakkal ellentétben nem szá­molt az atomháború lehetőségével az 1962. októ­ber 22-én kirobbant kubai rakétaválság napjai­ban, Fidel Castro kubai vezető viszont szorgal­mazta az Egyesült Államok elleni nukleáris csapást Nyikita Hruscsov szovjet pártfőtitkárnál. A 40 éve lejátszódott szovjet-amerikai „ideghábo­rú” kulisszatitkairól beszámolva Fjodor Burlackij orosz politológus szerint tévedés azt állítani, hogy Hruscsov a Castro-rendszer védelmében szánta el magát nukleáris rakéták telepítésére a szigetországba. Orosz hajógyártás Szentpétervár Sok-sok évtizeden át építettek az orosz hadiflotta számára hadihajókat a szentpétervári gyárak. Az összegyűjtött ta­pasztalatok kamatoztatása napjainkban főként a külföldi megrendelésektől függ - írja a Novosztyi sajtóügynökség. Az orosz államadósság fejében két hajó kerül még az idén ma­gyar tulajdonba. A Pannon Star és a Pannon Sun üzembe helye­zésével újjáéledhet a magyar ten­geri hajózás. Orosz hajók birtokába jut Viet­nam is: az Almaz hajógyár július­ban két Szvetljak típusú őrhajót bocsátott vízre, amelyeken még a próbaüzem folyik. Az év végéig adják át Hanoinak a dízelmoto­ros hajókat, amelyek egy-egy fel­töltéssel 2200 tengeri mérföldet tehetnek meg. Ágyúk, valamint 16 légvédelmi rakétakilövő teszi alkalmassá őket a part menti vi­zek és hajózási útvonalak ellen­őrzésére, védelmére. Külföldi megrendeléseken dolgozik a Baltyij szkij üzem is: sólyáin India számára három fre­gatt készül. Az építés sajátossá­ga, hogy először épül olyan hajó, amilyennel még az orosz flotta sem rendelkezik. Fegyverzete a külön India számára kifejlesztett hajóelleni rakétákból áll, ame­lyek 10-220 kilométer távolságon belül képesek felszíni hajók meg­semmisítésére. Az év elején Kínával kötöttek szerződést két romboló építésére. A munkát már a nyáron meg­kezdte a Szevemaja Verf nevű üzem. A hajóknak korszerűsített légvédelmi, rakéta- és tengeralatt- járó-elhárító fegyverei lesznek. T

Next

/
Oldalképek
Tartalom