Új Dunántúli Napló, 2002. október (13. évfolyam, 268-297. szám)

2002-10-24 / 290. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR '2002. Október 24., csütörtök HHG RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. október 23.) BorsodChem 4 720 Ft Egis 12 500 Ft Matáv 753 Ft ö Mól 4 945 Ft DTP 2116 Ft ű Richter 12180 Ft TVK 4 600 Ft ü Zalakerámia 1340 Ft BUX: 7199,60-0,13% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 383,58 Cseh korona 7,91 Euró 241,98 Japán jen (100) 198,12 Lengyel zloty 60,09 Svájci frank 164,49 Szlovák korona 5,84 USA-dollár 248,03 Hírek KERESET. Az első nyolc hó­napban a bruttó nominális átlagkereset 18 százalékkal, a nettó átlagkereset 17,7 száza­lékkal, a reálkereset - 5,5 szá­zalékos infláció mellett -11,6 százalékkal haladta meg az egy éwel korábbit - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A reálkeresetek 2001 első nyolc hónapjában 4,6 százalékkal haladták meg az egy éwel korábbit, mti GAZDAGODNAK. Jövőre 120- 125 milliárd forinttal bővülhet­nek a települések szabadon fel­használható forrásai. Az állam­tól származó összes bevételük azonban ennél nagyobb mér­tékben nő, mivel a kormány 5-10 százalékra tervezi emelni a helyben maradó szja összegét, europress KÁRPÓTLÁS. Jövő év január 31-ig kell felajánlani a kárpótlá- sijegy-tulajdonosoknak az ÁPV Rt. kisebbségi részesedéseiből összeállított Forrás Vagyonke­zelési és Befektetési Rt. részvé­nyeit. A portfólióban négy tőzs­decég, az Antenna Hungária, a BorsodChem, a Mól és a Richter ígérkezik a legerősebbnek, europress VETTEK. A Masped Rt. meg­vásárolta a Hungarocargo Nem­zetközi Szállítmányozási Kft. 85 százalékos tulajdonrészét a Hungarocamion Rt.-től. A vétel­árat az eladó kérésére üzleti titokként kezelik. A Hungaro­cargo lett a Masped csoport 43. cége. Az 1989-ben alakult, 39,2 millió forint jegyzett tőkéjű Hungarocargo Kft. múlt évi árbevétele 3,2 milliárd forintot tett ki, ami 900 millióval keve­sebb volt, mint 2000-ben. mti HALASZTVA. A Széchenyi-terv keretében meghirdetett lakossá­gi energiatakarékossági pályá­zatokról november 10-ig dönt a gazdasági miniszter és karácso­nyig mindenki értesítést kap az eredményről. 2002-ben 8056 lakossági energiatakarékossági pályázat érkezett a minisztéri­umhoz, az igényelt összeg 2,6 milliárd forint volt. Nemrégiben 2 milliárd forintot csoportosítot­tak át a tárcához a lakossági energiatakarékossági pályázat keretére, így lehetőség lesz a több mint hétezer pályázat elbírálására, mti ■ Várhatóan novembertől fizet a nemzeti földalap (nfa) azok­nak, akik korábban termőföldet kínáltak fel vételre az állam­nak. A húsz hektárnál kisebb birtokokra különleges ajánlatot kapnak a nyugdíjas földtulajdonosok - mondta Benedek Fülöp címzetes államtitkár, a nemzeti földalap elnöke, akit napi aktualitásokról kérdeztünk. Budapest- Mennyi földet ajánlottak fel ed­dig a földalapnak?- Mintegy negyvenezer tulaj­donos összesen 65 ezer hektár termőföldet kínált fel megvételre, ebből várhatóan 40-45 ezer hek­tárt vásárol majd fel az állami földalap, ezek a területek kevésbé forgalomképesek. A kérelmek fel­dolgozása, az adatok egyeztetése, ellenőrzése, a helyszíni bejárás sziszifuszi munka, így az idén várhatóan tízezer hektárt vehet meg az nfa. A felvásárlás négy- milliárd forint körüli kiadást je­lent ebben az évben. A szervezet nem csak önálló birtokokat vásárol meg, hanem az egy táblából felajánlott kis te­rületeket, eszmei tulajdonhánya­dokat, fél-, negyedhektáros nad- rágszíjparcellákat, 2-3 aranykoro­nás földeket is, amelyeket a tulaj­donosok nem tudnak eladni, ne­héz művelni és nem szívesen veszik tőlük haszonbérbe. A még kiméretlen, osztatlan részarány­ként nyilvántartott kikarózatlan aranykoronákat is kész megvásá­rolni az állam. A birtok-összevo­nási céllal felvásárolt területekből működőképes parcellákat alakí­tunk ki, s azokat háromhektáron­ként csoportosítva, összefüggő birtokként átadjuk a helyi birtok­hasznosítási bizottságoknak.- Milyen áron vásárolja fel az állam a földet?- Az adott térségben kialakult piaci - aranykorona - értéken. A hatvanévesnél idősebb, húsz hektárnál kisebb területtel ren­delkező földtulajdonosok a vé­telárat életjáradékra válthatják. Az életjáradék alapja a felvásárolt földterület piaci árának a kétsze­rese, az összeg az infláció mérté­kével emelkedik majd. Az agrár­tárca előterjesztéséről hamarosan dönt a kormány, de a felajánláso­kat már meg lehet tenni. Az eddig vételre felkínált 67 ezer hektár földből várhatóan 20-25 ezer hektár lesz az, amit életjáradék fejében adnak át a gazdák a föld­alapnak. Az állami földvásárlási prog­ram meghirdetésével nagytöme­gű felajánlásokra lehet számítani. Indokolatlan többletköltséget je­lentene, ha minden esetben el kellene készíteni a vagyonértéke­lést, ezért bevezetnénk az egy­szerűsített vagyonértékelési el­járást. Ennek alkalmazására a kisösszegű, személyenként évi 500 ezer forintot meg nem hala­dó földvásárlások esetén kerül­ne sor.- Mindenfajta földet fel lehet kínálni?- Zártkertet, belterületi földet, jelzáloggal, illetve haszonbérlet­tel terhelt ingatlant nem lehet fel­ajánlani. Viszont - a bányaható­ságokkal történt egyeztetést kö­vetően - jövőre lehetőség nyílik arra, hogy a korábban bányászati célra, főként külszíni fejtésre ki­adott állami tulajdonú területek visszakerüljenek a termelésbe. A rekultivált földet az nfa visszavá­sárolja, és hasznosításra tovább­adja.- Nem csak eladni, vásárolni is lehet majd a földalaptól.- A kabinet nem tervezi a föld tömeges értékesítését, az nfa kö­rülbelül annyi földet fog eladni, amennyit felvásárol, a földvagyon BENEDEK FÜLÖP Tiszapüspökiben született 1947-ben. A Debreceni Agrártudományi Egyetemen szerzett agrármérnök, agrárközgazdász- szakmérnök diplomát. Munkahelyei: Tiszapüspöki Rákóczi Termelőszövet­kezet, Törökszentmiklósi Tiszatáj Tsz, Szolnok megyei TESZÖV, Földművelés- ügyi Minisztérium, Kereskedelmi és Hi­telbank, Inter-Európa Bank. Az Orszá­gos Vadászati Védegylet alelnöke, a tiszapüspöki Aranykorona Vadásztársa­ság és a Jász-Nagykun-Szoinok Megyei Vadásszövetség elnöke. öt százaléknál nagyobb mozgását nem tervezzük.- Mikor indul be a jelzáloghite­lezés?- Az idén elkezdődik a földala­pú jelzálog-hitelezés. A Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) és a nem­zeti földalap megállapodása sze­rint a FHB hitelszerződést köt a földtulajdonossal, melynek fede­zete a föld. Amennyiben a tulaj­donos nem tudja a törlesztést fi­zetni, a nfa megvásárolja a földet azon az értéken, amit a bank hi­telfedezetként figyelembe vett. A következő lépésként kidolgozzuk a támogatott kamatozású föld- jelzálog-hitelezés rendszerét. A koncepciótervezet szerint - uniós mintára - hosszútávú, kedvezmé­nyes kamatozású hitel lehetne a földjelzálog-hitelezés alapja, amely mögött később majd meg­jelennek az értékpapírok is. Az értékpapír-forgalmazásból be­folyt hasznot pedig a támogatott kamatozású hitelnél használnák fel. Ennek a bevezetésére azon­ban egy-két évet még várni kell. Úgy vélem, a vásárlások meg­kezdésével megmozdul a hazai földpiac. Az árak növekedése azonban nem robbanásszerűen, egyik napról a másikra fog bekö­vetkezni. A földárak akkor fognak jelentősen megemelkedni, ami­kor hazánk már tagja lesz az Eu­rópai Uniónak. újvári gizella Vita a jövő évi béremelésről Budapest A kormány és a munkaadók képviselői megfelelő tárgya­lási alapnak tekintették az Országos Érdekegyeztető Ta­nács (ÓÉT) szakbizottsági ülésén a szakszervezetek jö­vő évi béremelésre, adó- és já­rulékmérséklésekre vonatko­zó javaslatait, amelyekről az ÓÉT október 30-ai plenáris ülése hivatott döntést hozni. A versenyszférában jövőre 3-4,5 százalékos bruttó keresetnöveke­dés várható, miáltal a nettó átlag- kereset - az adó- és járulékrend­szer változásai nyomán - 8-9 szá­zalékkal, a reálbér pedig 4 száza­lékkal nő - mondta Herczog Lász­ló, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium helyet­tes államtitkára az ÓÉT szakbi­zottsági ülésén. Hódi Zoltán ügyvivő előter­jesztése értelmében a munkavál­lalói oldal a bérek uniós felzár­kóztatása érdekében az átlagke­reset 6-10 százalékos növekedé­sét tartja szükségesnek. Dávid Ferenc, a munkaadói oldal szó­vivője ugyanakkor 3 százalékos bruttó átlagkereset-emelést java­solt tárgyalási alapként. A szak- szervezetek szeretnék elérni, hogy a minimálbér jövőre 56 000 forintra emelkedjen, ám a mun­kaadók képviselői a mai 50000 forintos szint fenntartását indít­ványozták. Abban mindhárom oldal egyetértett, hogy a mini­málbér változása esetén annak megemelt összegére is ki kell ter­jeszteni a teljes mértékű adójóvá­írást, annak adómentessége érde­kében. A munkavállalói oldal szerint a legmagasabb adókulcs alsó ha­tárát évi 1 millió 350 ezer forint­ról 1 millió 500 ezer forintra kell emelni, elkerülendő, hogy az át­lagbér (egy része) a szerint adóz­zon. Ezt a munkaadói oldal elv­ben elfogadhatónak tartotta, a kormányzat képviselői a javaslat realitását kétségesnek ítélték, mi­vel jelentős bevételkiesést okoz­na a költségvetésnek. A szak- szervezeteknek az adómentes ét­kezési hozzájárulás, valamint az adómentes üdülési csekk össze­gének emelésére vonatkozó in­dítványát elvben elfogadhatónak nevezte a kormányoldal, megje­gyezve, hogy a hideg- és a meleg­étkeztetés esetére javasolt havi 4000, illetve 6000 forintos javas­latot magasnak ítélik. Az önkén­tes pénztári befizetésekhez kap­csolódó adókedvezmények eme­lését a munkaadók támogatták, és a kormányoldal is hajlandó ró­la tárgyalni. Mereven elzárkózott a kor­mányoldal attól a szakszervezeti javaslattól, hogy ne emelkedjen a nyugdíjjárulék-fizetés felső hatá­ra az átlagkereset 2-szereséről annak 2,5-szeresére, azt pedig mind a kormány, mind pedig a munkaadók képviselői elvetet­ték, hogy jövőre a munkavállalók a szakszervezeteknek is felajánl­hassák adójuk 1 százalékát. Herczog László lapunk kérdé­sére megerősítette, hogy a kor­mány nem kíván élni azon törvé­nyes jogával, hogy megegyezés híján maga határozza meg a kö­vetkező évi minimálbér mérté­két, ugyanakkor felhívta a figyel­met arra, hogy az adójóváírás múlt havi növelése nyomán jövő­re az 50 000 forintos minimálbér­nek is 10 százalékkal nagyobb lesz a nettó értéke, vagyis - 5 szá­zalékos infláció mellett - a reálér­téke 4,9 százalékkal emelkedik. DÓCZY LÁSZLÓ Jogos az adómentesség Budapest Nem alkotmányellenes a he­lyi adókról szóló törvénynek az a rendelkezése, amely az Állami Privatizációs és Va­gyonkezelő Rt.-t illetően adó- mentességet állapít meg - tu­datta az Alkotmánybíróság közleményben. A tájékoztatásból kiderül: az Al­kotmánybíróság álláspontja sze­rint az ÁPV Rt.-nek a gazdasági társaságoktól eltérő funkciója, rendeltetése, szerepe megalapoz­hatja azt a jogalkotói mérlegelést, amelynek eredményeként az adómentességet megállapították. Ez nem ütközik az alkotmány­nak a köztulajdon és a magántu­lajdon egyenrangúságát biztosí­tó, azokat egyenlő védelemben részesítő rendelkezésébe. Nem alkotmányellenes a helyi adókról szóló törvénynek az a rendelkezése sem, amely szerint mentes a helyi adó alól a köz- használatú közlekedési tevé­kenységet végző adóalany az e célra használt telek után. A határozat szerint a közhasz­nálatú közlekedési tevékenység közszolgáltató jellegű, alapvető és tömeges lakossági igényeket elégít ki, ezért megbízható, biz­tonságos teljesítéséhez kiemelke­dően fontos érdek fűződik.- Ennek érvényre juttatását az állam éppen ezért a maga eszkö­zeivel, például adómentességgel elősegítheti - tartalmazza a köz­lemény, hozzátéve: e körben és erre tekintettel az adómentesség biztosítása nem tekinthető önké­nyesnek. A közlés szerint minderre tekintettel az Alkotmányíróság az érintett rendelkezések alkot­mányellenességének megálla­pítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasí­totta. Tömeges leépítés az IBM-nél Bezárja székesfehérvári üzemét az IBM, a döntés a fehérvári gyár 3700 munkavállalóját érinti. Közülük 2100-an IBM-es állományban vannak, 1600 ember pedig kölcsönzött munka­erőként dolgozott a cégnél. Budapest Tervek az üdülési csekkről Dieter Münk, a cég európai gyár­tásért felelős alelnöke elmondta: a merevlemezgyártás november 30-ával szűnik meg Magyarorszá­gon, ezt követően 2003 első felé­nek végéig kerül sor a gyártóso­rok leszerelésére és a többi terü­let kiürítésére. Az IBM a merevlemez-meghaj­tók piacán tapasztalható kereslet­visszaesés miatt kénytelen dol­gozói létszámát csökkenteni, és kényszerül a székesfehérvári üzem bezárására. Dieter Münk azt mondta: az elhatározás nem érinti az IBM egyéb, Magyaror­szágon levő vállalkozásait. Hozzátette: az átszervezés és a kapacitáscsökkentés azért Eu­rópában következik be, mert a gyártási tevékenységek és a be­szállítók többsége az ázsiai tér­ségben van. Az IBM az érdek-képviseleti szervekkel együttműködve dolgo­zik az elbocsátások feltételrend­szerén, és a munkavállalók pénz­ügyi támogatásától a munkahely- teremtés segítéséig mindent meg­tesz azért, hogy csökkentse a le­építésekből eredő nehézségeket. Hozzáfűzte: a magyar kormány­zati szervek megígérték, hogy mindent elkövetnek a dolgozók új munkahelyhez juttatása, illetve átképzése érdekében. A gyár érdekképviseleteinek vezetőivel a jövő héten kezdődnek meg a f; gyalások. Az IBM 1994-ben hozta létre a Videoton tulajdonában le­vő üzemépületekben a székes- fehérvári gyárat, amely tavaly két­milliárd dollár forgalmat bonyolí­tott le, és az idei nyáron még öt­ezer dolgozója volt. A székesfehérvári önkormány­zat információs irodával és ingye­nesen hívható zöldszámmal segí­ti az IBM-től elbocsátottak elhe­lyezkedését. Az elbocsátott dol­gozók közül ezernél kevesebb a, fehérvári lakos, nekik biztosan lesz munkájuk - nyilatkozta War- vasovszky Tihamér polgármester. A kieső iparűzési adó a település költségvetésének négy százalé­kát teszi ki. A város gazdálkodása továbbra is stabil, az önkormány­zat jelenleg is több letelepedni kí­vánó befektetővel tárgyal, ame­lyek közül az egyik ezer új mun­kahely létesítését tervezi - állítja a polgármester. ________________■ Bud apest A Vendéglátó és Idegenforgal­mi Szakszervezet (VISZ) ra­dikálisan javítaná az üdülési csekkek alkalmazásának le­hetőségeit, ami állításuk sze­rint érezhetően élénkítené a hazai turizmust. A VISZ egyebek mellett azt a tör­vényi módosítást javasolja, hogy a Magyar Nemzeti Üdülési Ala­pítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekk ellenértéké­ből adott engedmény, a minimál­bér összegének erejéig, teljes egészében váljon adómentessé - szemben a mai szabályokkal, melyek az üdülési csekk értéké­nek legfeljebb 50 százalékáig és évi 20 ezer forintig biztosítanak adómentességet. Az üdülési- csekk-vásárlás felső összeghatá­rát is eltörölnék - ami jelenleg 3,9 millió forint -, az állami költ­ségvetésből származó támogatás mértékét pedig legalább 800 mil­lió forintra emelnék. Javaslatuk szerint az igénylők közvetlen ki­szolgálása helyett olyan szerve­zetekre kellene bízni a csekkek megrendelését, amelyek képesek azokat a valóban rászorulókhoz juttatni. Előbbiek nyomán a szak- szervezet szerint jövőre mintegy 4 milliárd forint értékű üdülési csekket vásárolhatnának a válla­latok - ami az idei értéknek több mint kétszerese -, és megduplá­zódna az üdülésben részt vevők száma. Számításaik szerint mind­ez a társaságiadó-, az szja-, és az áfa-bevételek növekedését, továb­bá a foglalkoztatottság javulását és a szálláshelyek többletjövedel­méből új befektetések sorát ered­ményezné, miáltal 1 milliárd fo­rinttal nőnének a költségvetés be­vételei és mintegy 2200 új mun- kahely keletkezne. _________dóczy Já radékra váltható termőföldek

Next

/
Oldalképek
Tartalom