Új Dunántúli Napló, 2002. október (13. évfolyam, 268-297. szám)

2002-10-24 / 290. szám

6. OLDAL HITÉLET 2002. Október 24., csütörtök Tolerancia és identitás Az elmúlt héten Pécsett a Művészetek Házában tartották meg népes hallgatóság előtt a pécsi ke­resztény-zsidó teológiai napot, melyet a Keresztény-Zsidó Társaság és az Egyházfórum szervezett. Megnyitót mondott Schönberger András főrabbi, majd sajtótájékoztató kereté­ben Hermann Judit, a társaság elnökségi tagja mutatta be a 2001/2002-es keresztény-zsidó te­ológiai évkönyvet. A fórumon két előadás hangzott el: Wildmann János, a PTE Vallástudományi Inté­zetének vezetője, az Egyház­fórum főszerkesztője szólt a tolerancia akadályairól, illet­ve a fundamentalizmusra való hajlamról, Mitzki Ervin újságíró taglalta az identitás vállalásának mai problémá­it. Wildmann János pro­fesszor az elmúlt század nagy vallásfilozófuspira hi­vatkozva említette meg bevezetőjében, hogy az egyházak válságának mindenekelőtt a pluraliz­mus az oka. Mivel különféle, egymásnak ellent­mondó értékek jelentek meg párhuzamosan, a történelmi egyházaknak versenyt kell futniuk a hívekért az új egyházakkal. A pluralista társa­dalomban szinte magától értetődő, hogy sokan elbizonytalanodnak és úgy érzik, hogy az eddig bevált értékek - melyekhez tartották magukat, s melyek biztonságot adtak számukra - meg­kérdőjeleződnek. Ez vezet a jövőtől való féle­lemhez, ad abszurdum a másként gondolko­dóktól való elhatárolódáshoz, és ez az oka a sokszor megnyilvánuló intoleranciának. Külö­nösen megerősödik a félelem és a tartózkodás az olyan vallási felekezetekkel szemben, ame­lyekkel kapcsolatban korábban is előítéletek jellemezték a nagy egyházakat, így például a zsidókkal szemben. Akkor válik veszélyessé ez a jövőtől való félelem, hogyha mások kirekesz­tésével párosul. Utóbbinak a szándéka csírájá­ban minden közösségben, minden mozgalom­ban megtalálható. Ez aztán olykor a más kire­kesztéséhez avagy befelé forduláshoz vezet. Wildmann szerint azt a jelenséget nevezhet­jük esetünkben fundamentalizmusnak, amikor valójában már nem Isten lesz többé a mentsvár, hanem valami véges, legyen az ember avagy va­lamilyen téveszme, mondjuk a nacionalizmus, ami azonban nem keverhető össze a nemzeti identitással. Hiszen az utóbbi érték, az emberi identitás alapeleme, amíg a nacionalizmus a fun­damentalizmus megnyilvánulása. Mitzki Ervin .előadásában a zsidósághoz va­ló tartozás vállalásának néhány magyarországi problémájáról szólt. A közelmúltban megtar­tott népszámlálás adatai szerint miközben pél­dául az önkéntesen megvallott vallási hovatar­tozás során 5,5 millióan katolikusnak, 1,6 millió­an reformátusnak vallották magukat, mind­össze 12,871 fő vállalata föl zsidó hitét. Azonnal felmerülhet a kérdés, vajon milyen okok miatt nem vállalták sokan vallási hovatar­tozásukat a magyarországi zsidóság köréből. Mitzki utalt a történelem fekete napjaira, a holokausztra, a ma is fájó emlékekre. Mint mondotta, nem véletlen, hogy a hazánkban élő zsidók az utóbbi években nagy érdeklődéssel fogadnak minden olyan kutatást, dokumentu­mot, minden kulturális és művészi alkotást, amely ezekre az időkre tekint, visszautasítva minden olyan új keletű rágalmat, amely rész­ben vagy egészben tagadja a holokauszt számtalan té­nyét. Ugyanakkor a negyven év ateizmusa után az elmúlt évtizedben új tartalmat ka­pott a vallás felvállalása, hi­szen nem jelent már hát­rányt a munkahelyeken, az emberi kapcsolatokban, de egyúttal megkezdődött a számonkérés is azokkal szemben, akik korábban megalkuvók voltak, akik egyéni érvényesülésük végett megtagad­ták vallásukat. A valláshoz, a zsidóság vállalá­sához való visszatérést nehezíti továbbá az is, hogy igen nagy a vegyes házasságok száma, s olykor nem könnyű a családon belüli tolerancia megteremtése sem. Végül egy figyelemreméltó felmérésből idé­zett Mitzki Ervin, mely szerint a hazai zsidó­ság többségét napjainkban a kettős identitás jellemzi: egyaránt fontosnak érzik a magyar­sághoz és a zsidósághoz való kötődést, s ezért élik meg olyan nehezen azt, ha vallási hova­tartozásuk nyílt vállalása esetén a környeze­tükben élők megkérdőjelezik hazafias érzel­meiket. KOZMA FERENC Pálos programok PÁLOS TEMPLOM Október 25-e, péntek 18.00 óra: A Pálos Baráti Kör találkozója. A 18.00 órakor kezdődő szentmisét követően Fekete László András fe­rences atya, a Szentendrei Feren­ces Gimnázium igazgatója tart előadást a „Szent Ferenc-i gondo­lat időszerűsége” címmel. Október 29-e, kedd 19.00 óra: Pálos-mise, melyet a Fogd a Ke­zem Alapítvány szervez. November 2-a, szombat 15.30 óra: A Pálos Baráti Kör lelki délután­ja. Majnek Antal munkácsi püs­pök tart előadást Kárpátaljáról. A lelki délutánt a 18.00 órakor kez­dődő szentmise zárja. November 3-a, vasárnap 18.00 óra: A Pálos templom búcsúja A 18.00 órakor kezdődő ünnepi szentmisét Majnek Antal munká­csi püspök celebrálja. A szombat esti és a vasárnapi szentmisék per­selyadományait a kárpátaljai ma­gyarok megsegítésére küldjük el. November26-a, kedd 19.00 óra: Pálos-mise, melyet a Mohácsi Ifjúsági Közösség szervez. Állandó program: Októberben mindennap 17.30- kor rózsafüzér. Novemberben minden kedden és pénteken 7.30- kor szentmise az elhunytakért. Lyceum templom. Állandó program: Minden hónap első csütörtökén és első péntekén 17.30-tól szentség- imádás, majd 18.00 órától szentmi­se papi és szerzetesi hivatásokért. Októberben mindennap 17.30- kor rózsafüzér. Mária temploma Dombóváron Hét hónap alatt épült meg a Pécsi Egyházmegye legújabb temploma Dombóváron, a kórház parkjának közepén. Októ­ber 11-én Mayer Mihály megyés püspök szentelte fel Isten anyja, Mária tiszteletére. A templom megjelenésében is új. Itt mindent átjár a fény - fehér falak, hatalmas ablakok, padsorok helyett székek pámás térdeplővel. Úgy tű­nik, mintha ott ülnénk a természet közepén a sokszínű lombos fák alatt, egymás között, csupán a már­ványoltár áll előttünk egyszerűen, meghitten - fölötte kereszt, mellette barátságosan, szinte mosolyogva a Szűzanya. Franz Wesinger elgondolásai szerint építteték fel a püspökség és a környező községek igen jelentős németországi támogatással. A templomszentelőn az adományo­zók is megjelentek. Meg az építők - mesterek, segédmunkások, villany- szerelő diákok az első sorokban, ­erdészetek képviselői, hisz a meny- nyezet egésze natúr fa. A kulcsokat a temp­lomépítés szervezője, motorja, Szonner Ádám kanonok, sásdi plébá­nos adta át a megyés püspök úrnak és a kór­ház két igazgatójának. Az ünnepséget a sás­di vegyeskar, operaéne­kesek, zenetanárok mű­sora nyitotta meg - stíl­szerűen Schubert Ave Maria-jával. Mária, Isten anyja.... A templom titulusa mindig is keresztény választ jel-Franz Wesinger és felesége zett a kor kérdéseire ­Mi feltámadásról beszélünk. Kell a fény, amiben látni lehet és világossá válik, ami sötétben van. A betegek többsége elveszti az életcélt, az élet értelmét, fölösleges­sé lesz, amikor elkövetkezik a vég. ­mondotta szent­beszédében Ma­yer Mihály me­gyés püspök. - Ma mindenki magával akar tö­rődni, szétesett az emberiség, mint amikor a testvérek össze­vesznek. - Ez a templom minden keresztény szá­mára nyitva áll. A mai ember zárt világban él, csak a halálig gondolkodik. El­sötétedett a ha­lálon túli világ. ­A halálos beteget senki nem tudja meggyógyítani. Az orvos akkor tud reményt adni, ha ő is látja, a halál után is világosság van. Jézus Krisztus közénk lépett, édesanyát választott. Mária által kaptuk mi Krisztust és Mária által mondhatjuk, hogy van fény. Mária ott áll mellettünk, ő az, aki segíteni tud. Segítsen Mária anyai szereteté- vel, kapcsoljon össze, hogy szeretet legyen közöttünk! És legyen re­mény! Értelmes célt és fényt életünkbe! - Ezt jelenti ez a templom. Mária ál­tal megkaphatjuk azt a világossá­got, azt a fényt, ami a teljes életet je­lenti. 485 éve történt A jövő héten, október 31-én ün­nepük a protestáns egyházak a reformáció 485. évfordulóját. A közel fél évezredes történet mind a mai napig érvényes tanulságok­kal bír. Előrebocsátom, hogy nem évszázados sérelmeket em­legetnek fel a protestáns egyhá­zak, hanem a József Attila sorai; ban megbúvó igazságot próbál­juk megélni, miszerint „A múltat békévé oldja az emlékezés.” Mi is történt 1517-ben? Witten- bergben, ma úgy mondanánk, hogy viszonylag fiatal egyetemi városban egy ferences rendi szer­zetes szembetalálkozott a biblikus hitével és az akkori egyházi gya­korlattal, és e kettő nem fedte egy­mást. Az üdvösséghez nem Krisz­tust, hanem a búcsúcédulákat kapcsolták, mintha az üdvösség megvásárolható árucikk lenne. Nos, Martin Luther, vagy ahogy magyarosan mondjuk, Luther Márton többek között e miatt a búcsúcédulák miatt tette ki 95 tételét a wittenbergi vár­templom ajtajára 1517. október 31-én. Új fejezet kezdődött az eu­rópai egyházak történetében. Semper reformanda ... szüntelen megújulás lett szinte jelszószerű­vé az egyház életében. Igén, erre van szükség, naponkénti bűnbá­natra, megtérésre, újrakezdésre. Ami valami­kor elválasztot­ta az európai kereszténye­ket, ma újra összeköti. A megigazulásról szóló vatikáni és evangélikus közös augsbur- gi dokumen­tum vallja, hogy egyedül Krisztus áldozata hozhatja el az üdvössé­get minden keresztény ember számára. Semper reformanda... ma is naponkénti megújulás tart ben­nünket életben, a valóban hiteles keresztény'életünkben. Minden keresztény embernek küldetése van a világban, kisebb és na­gyobb közösségekben vallani ar­ról, hogy valóban, az ősi keresz­tény hitvallás értelmében, Jézus Krisztus Úr! Varsányi Ferenc Emlékeztető PÉNTEKEN, október 25-én dél­után 4 órakor Pápai Lajos győri megyés püspök tart előadást a pécsi Bazilikában a hitoktatók konferenciáján, amelyre minden hitoktatót és a téma iránt érdek­lődő pedagógust szeretettel vár­nak. Útána 6 órakor Mayer Mi­hály pécsi megyés püspökkel, az egyházmegye hitoktatási refe­renseivel és a pécsi papsággal koncelebrációs misét mutatnak be. Szentmise után a Hittudomá­nyi Főiskolán szakmai beszélge­tésre nyílik lehetőség. NOVEMBER 1-JÉN minden szentek napján este 6 órakor püspöki mise lesz a Bazilikában, 2-án halottak napján ugyancsak este 6 órakor az altemplomban püspöki mise az egyházmegye elhunyt püspökeiért, papjaiért és híveiért. Utána a székesegyház Bárdos Kórusa M. Hayden rekvi­emjét adja elő. BÉRMÁLÁS. Vasárnap 11 óra­kor a kertvárosi templomban bérmál Mayer Mihály megyés püspök. KOLLER JÓZSEF, a Püspöki Levéltár alapítójának emlékére rendeznek kétnapos konferenci­át 24-én, 25-én, tehát csütörtö­kön és pénteken 9 órától a Csontváry Múzeum földszinti konferenciatermében (Jannus Pannonius u. 11.). SAJÁT ERŐBŐL 100 évvel ez­előtt templomot építettek a csonkamindszentiek. A nyár fo­lyamán kívül-belül újrafestet­ték. A jubileumi szentmisét va­sárnap délután 4 órakor Mayer Mihály megyés püspök mutatja be. REFORMÁCIÓ NAPJA. Az idén október 31-én a protestáns egyhá­zak közös reformáció napi ün­nepségét Pécsett, a Dischka Győ­ző utcai evangéükus templomban tartják este 18 órai kezdettel. Az ünnepen részt vesznek a refor­mátus, evangélikus, baptista, me­todista és pünkösdi gyülekezetek tagjai, lelkész vezetői. (a) KAPOCS. A Pécsi Rádió vasár­nap reggeli ökumenikus magazin­műsorban Szent Mórról, az egy­házmegye védőszentjéről esik szó Rozsnyói György jegyzetében, és folytatódik Gál Károly beszélgető sorozata a hitről, egyházról és Is­tenről. (a) RENDKÍVÜLI LELKÉSZI fóru­mot tartottak kedden délelőtt Pé­csett, a belvárosi református gyülekezet Kálvin Termében. A fórumon részt vett dr. Hegedűs Lóránt, a Dunamelléki Egyház- kerület püspöke is, aki többek között a kerület pénzügyi lehe­tőségeiről szólt. (a) ÚJ LELKÉSZ. Siklóson a közel­gő vasárnap délelőtti istentiszte­leten már a közelmúltban meg­választott Tönkő Levente prédi­kál, aki a héten költözött család­jával a városba, s aki korábban Sopronban református egyetemi lelkészként szolgált. (a) ESTÉK a reformáció jegyében címmel október 28-án, 29-én és 30-án este 6 órától összejöveteli alkalmak kezdődnek a pécsi Dischka utcai evangélikus kápol­nában, október 31-én délelőtt 10 órától pedig reformációi isten- tiszteletre, Varsányi Ferenc lel­kész prédikációjára várják a hí- veket és a vendégeket. ______w Lé lek nélkül Számos címet adhatnék lehangoló tárgyú írá­somnak. Például: „Ez már tűrhetetlen”, „Mi­lyen felnőtt lesz belőlük?”, „Hol a határ?”, „Ez a mi ifjúságunk?”. Miről is van szó? Hallgatom, nézem, olvasom a következő híreket: Gyermekkorú autófeltörő bandát fog­tak el (ilyesmiről szinte havonta értesülünk). - Már nem is hír, hogy elveszik az iskolások ke­rékpárját, óráját, pénzét a szintén iskoláskorú­ak. - Megölte nagyanyját, megölte apját. - Rá­gyújtotta a szalmakazalt, agyonégett. - Meg­erőszakoltak egy hat éves kislányt. - Elfűré­szeltek egy köztéri keresztet. - Ledöntötték és összetörték a temetői síremlékeket. - Pofon ütötte a tanárnőjét. - Sósavat itattak osztály­társaikkal és a tanárnővel. - Kilógatták az ab­lakon. - Víz alá nyomták. - WC-pumpát dug­tak a fenekébe. Ezen utóbbiak az elsősök szecskaavatásának primitív, durva lelkű ese­ményeit adják hírül. Ezek nem diákcsínyek, ezek törvénybe ütköző testi sértések, betöré­sek, rongálások, köznyugalmat zavaró bot­rányokozások, - amelyek büntetendők lenné­nek, ha az elkövetők nem lennének túl fiata­lok. Itt az első bökkenő, hogy nincs felelősség­re vonás. Az országot felháborító eseménye­ket követő elméleti fejtegetések csak tehetet­lenséget tükröznek. Nyoma sincs, hogy az if­júsággal foglalkozó hivatalos szervek bármifé­le olyan erélyes intézkedést hoznának, me­lyeknek visszatartó erejük lenne. Ne áltassa magát senki: az ilyen fiatalokból, ritka kivétel­től eltekintve, aügha lesz olyan hasznos fel­nőtt, mely országunkat építi. Ezeket mi fogjuk eltartani a mi munkánkból. A mi pénzünkből tartják el még a börtönben is. De ne ragadjunk le a kriminél! Tessék egy­szer odaállni valamelyik iskola ajtajába tanítás végén. Tessék magnóra felvenni azt a mosdat­lan szájú, trágár, ordítozásszerű „társalgást”. Egy részük azonnal cigarettára gyújt. Ami vég­telenül szomorú, a lányok bárhol, mindenki füle hallatára saját nemükre vonatkozó ocs- mány kifejezésekkel tarkítják nívótlan társal­gásukat. Természetes, hogy vannak udvaria­sak, illemtudók, jólneveltek, csakhogy ők nem „hangadók”. Teendő? - Rengeteg. Csak azt ne mondja valamelyik íróasztalos tudós, hogy „szemlé­letformálás”. Ebből tele van a padlás negyven évi eredménytelenséggel. Ezerféle fontos teendő közül kiemelendő az iskola, a tanár tekintélyének visszaállítása. Ne csapkodhassa szódafejű Lajcsika apja ök­lével a katedrát az osztály előtt. Ne rettegjen a tanárnő, hogy diákja nyakon üti. Nem mindegy, milyen környezetben neve­lődik egy fiatal. Sok pozitívum áll rendelke­zésre. Zene, sport, képzőművészet, irodalmi események. Nélkülöáretetlen a vallástörté­netben való tájékozódás, a lelki élet ismerete. Az ifjúság jelentős részének nincs fogalma Is­tenről, a tízparancsolatról. Ugyanakkor pop­sztárok nevét sorolja és tudja, hogy Ronaldo futballcsukájának hány stopüja van. Nem tud­ják, mit takar a szánalom, a szívesség, a meg­értés, a könyörület, az önmegtartóztatás fogal­ma. Csak földönjáró ismereteik vannak, me­lyeket a tévéadások inspirálnak. Amit pedig itt láthat, az zömében krimi és szex. A legnézet­tebb műsoridőben szánalmas, primitív, visszataszító jelenetek előtt üldögélnek a ti­zenévesek, jószerivel szüleikkel együtt. Óriási tévedés lenne ráfogni egy-egy szá­nalmas tv-adásra jelen ifjúság magatartásá­ban jelentkező súlyos kifogásolandókat. Ezer összetevője van ennek. Ezt az ezer káros ere­detet kell erélyesen felszámolni és ifjúságnak tetsző szellemi, fizikai alapot teremteni. Ha ebből a koncepcióból kimarad a lélek, az er­kölcs, a vallás - nem sok sikerre lehet számí­tani. Aggódunk, hogy nemsokára megint látjuk a híradóban szüléink, hozzátartozóink sírjá­nak ledöntött, összetört keresztjét szétszórt, összetaposott virágok között. A következő filmkockán pedig vigyorgó (nem büntethető korú) fiatalok mesélik, hogy kicsit ittak és eh­hez volt éppen kedvük. Dr. Szalai István Elkészült az ifjúsági szállás Pécsváradon a református pa­rókia mellett elkészült az ifjú­sági szállás és az új gyülekeze­ti terem, amelyet tegnap, októ­ber 23-án, a nemzeti ünnepen avattak föl. A beruházás költségeinek nagy részét, mintegy hatmillió forintot a Széchenyi-terv pá­lyázatán nyerte el a helyi refor­mátus gyülekezet, akik a prog­ram megfogalmazásakor el­sődleges céljuknak a vallási tu­rizmus fellendítését nevezték meg. Szándékaik szerint a szállá­son egy-egy alkalommal 20 protestáns fiatalt fogadhatnak az ország különböző területei­ről és a külföldi testvérgyüle- kezetektől. K. F.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom