Új Dunántúli Napló, 2002. október (13. évfolyam, 268-297. szám)

2002-10-03 / 270. szám

m 2002. Október 3., csütörtök RIPORT 7.-OLDAL KULTÚRA ­Színházi premierek futószalagon A Pécsi Nemzeti Színházban a hét végén látványosan vége sza­kad az adásszünetnek, egyszeriben három bemutatót is tarta­nak. Sorrendben Az imposztort, az Elsötétítést és az Adáshibái láthatja a publikum. Aki bemutató bérletet váltott, an­nak nem lesz könnyű feldolgozni a hétvége eseményeit. Két Spiró György-darabbal indul a pécsi színházi szezon, s bár Az imposz­tort a szerző kifejezetten Major Tamás személyére írta, úgy gon­dolom, ha most tenne eleget ilyen felkérésnek, akkor éppen Jordán Tamást választaná ki efféle sze­repre. Az első, vagyis a pénteki bemutató ugyanis egy olyan szí­nészről szól, aki a darab szerint a színjátszás atyja az 1800-as esz­tendők Vilnájában. Az idős szí­nész csak üzleti vállalkozásnak tekinti a műben a vidéki vendég­játékot, hogy aztán feltámadjon az igazi Boguslawski, a nemzeti kultúra megmentője és a színját­szás mestere. Major Tamás óta többen megpróbálkoztak már ez­zel a szereppel, mindeddig nem sok sikerrel. Jordán Tamás azon­ban saját magát adhatja most a deszkákon, hiszen végigélte a tör­ténet mondandóját, a színész­mesterség mellett újtípusú szín­házat hozott létre (Merlin), hogy ezt követően újjáteremtse a szín­házak találkozóját is (POSZT). Most pedig újabb kihívásként ott található a Magyar Nemzeti Szín­ház igazgatói posztjának jelöltjei között. Lehet-e ennél mélyebben átélni a Boguslawski-Tartuffe- Major-Jordán szerepet a POSZT helyszínén, egy vidéki színházi bemutatón? Hargitai Iván rende­zésében a pécsi színtársulat szí- ne-java fogja bizonyítani, hogyan lehet napjainkban egyszerre szó­rakoztató és elgondolkodtató elő­adást csinálni. Spiró György másik művét, az Elsötétítést egy nappal később, szombaton mutatják be, de a to­vábbiakban mindig egy napon megy a két produkció a Nagyszín­házban.- Az elsők között kaptam kéz­hez Spiró drámáját, és azonnal megfogott a darab problematikája - tudtuk meg Balikó Tamás ren­dezőtől. Ez a történet rendkívül verbális, nagyon nehéz színpadra vinni, de ragyogó szerepeket kí­nál a színészeknek, és úgy gon­dolom, a PNSZ öt legalkalmasabb művészét sikerült kiválasztani az előadás eljátszására. Egyébként állítom, hogy ennél jobb női fő­szerepet nem írtak még (A Nő: Gráf Csilla). jen inkább férjhez nem zsidó ba­rátjához. Ez a darab elsősorban a mind­nyájunkat fenyegető veszélyről szól, hogy eszi bele magát ez az érzés a zsigerekbe, az ösztöne­inkbe, érdemes analizálni ezt az állapotot. A kor jó apropó, de a kérdés mindenkor aktuális - véle­kedik a mű lényegéről a rendező. A darab hangulata rokonítható Szabó István: Bizalom című film­jének érzésvilágával, és nagyon intenzív élményt nyújt a másfél órás kamaradarab. Vasárnap este az Adáshibát láthatjuk Bezeré- di Zoltán rende­zésében. Ez a vi­lághírű Sza- konyi Károly- darab a Nyári Színházzal kö­zösen készült, és a program most beköltözik a Kamaraszín­házba. A komé­dia mondaniva­lója soha nem volt aktuálisabb, mint napjaink­ban, tömören és velősen fogal­mazva: az Istent sem vesszük észre, ha megy a tévében a soro­zat. A valóság napjainkban sok­kal inkább igazolja az író állítását, mint amikor a mű született - ösz- szegez Stenczer Béla, az egyik szereplő. Hozzáteszi még, érde­mes arra is odafigyelni, hogy eb­ben az előadásban visszatér Pécs­re egy régi nagy kedvenc, Vári Éva színművésznő is. MÉSZÁROS B. ENDRE ALSÓ VÁROS címmel Paál Zsuzsanna képzőművész kiállítása látható a Pécsi Galéria Pincegalériájában. A különleges hangulatú tárlat, mely a látogatók aktív részvételére is épít, október 13-ig látogatható. ______________________________________________________________________________________________________FOTÓ; TÓTH L. Me gjelent az Echo legújabb száma „Az Echo-féle próbálkozásoknak nincs más célja, mint megszólí­tani, valahogy kibillenteni az íté­letalkotásra képes, ámde arra bá­tortalan .utast’ abból az érthető meggyőződéséből, hogy nincs köze mindahhoz, amit kulturális történésnek nevezünk” - írja a pécsi kritikai szemle legújabb számának első oldalán a főszer­kesztő, Aknai Tamás. A „kibillentésre” ezúttal is a kultúra számos területével foglal­kozó írás tesz kísérletet, például az egyéves születésnapját ün­neplő Jókai térről szóló vagy a Pécsi Galéria jubileumi kiállításá­val foglalkozó. Beszélgetést kö­zöl a lap Colin Foster szobrász- művésszel, Gyöngyössy Zoltán fuvolaművésszel, bepillantást enged a III. Magyar Táncfesztivál és az Anna utcai Nyári Játékok egy-egy előadásába, felvillantja a Janus Pannonius Múzeum régé­szei és az örökségvédelemért fe­lelős hatóság közti súrlódások okait, s szót ejt kiállításokról, le­mezekről, könyvekről. CS. L. Továbbgyűrűző POSZT-sikerek A színházi szakma legfőbb íté­szei, a színikritikusok is meg­erősítették, idén a zsűri nagyon jól működött a II. Pécsi Országos Színházi Találkozón. Ugyanis a héten a Thália színház Uj Stúdi­ójában a színikritikusok is ki­osztották az általuk legjobbnak ítélt múlt évadbeli daraboknak a díjaikat, és azt olyan előadások kapták meg, melyek a POSZT-on is arattak. A legjobb új magyar dráma címet Háy János: Géza­gyerek-e kapta, és ez a mű Pé­csett is három kategóriában lett sikeres. Az egyik elismerést ép­pen a szerző kapta az egyéb ka­tegóriában a szövegkönyvért. Ugyancsak a POSZT egyik sztár­darabja volt négy elsőséggel a Szentgyörgy és a sárkány a Kato­na József Színház előadásában, amely most Budapesten a leg­jobb produkciónak járó díjat kapta meg. M. B. E. Magyarul - magyarán________ Bizonytalanságaink A sok közül most azokról írok, amelyek a szavaknak, a szókin­csünk töredék részének az alakjá­ban s nem a jelentéstartalmában mutatkoznak meg. Rendszerint megrövidülnek, vagy megnyúl­nak. Az analógia (a párhuzamos­ság) alapján valamely toldalékot (jelet, ragot) mint szóelemet (morfémát) vonunk el, vagy ra­gasztunk hozzájuk. A szókincs­tan (lexikológia) közismert példá­ja a csárda szavunk. Eredeti alak­ja az átadó déli szláv nyelvekben: csárdák. A leíró szemlélet szerint ez a magyarban többes számú alak, amelyből elvonással (a -k többes jel) keletkezett a sokak számára „tősgyökeres” csárda szavunk. - Egy modernebb példa az angolból vett bifsztek mint el­terjedt és a magyar étlapokon is szereplő marhahúsétel. A ma­gyar nyelvszemlélet a szóvégi k-t többes jelnek fogja fel. - Vegyület neveként eredetileg s a szak­nyelvben is, ammóniák. A köz­nyelvben azonban ez is ammónia alakban vált általánossá. A hozzá feltűnően hasonló szalmiákból azonban nem lett szalmia. - A bi- bircsók bibircs, ill. bibircsó válto­zata egyaránt ismert. - A szemöl­dök k nélküli alakja az eddig em­lített példák számát gyarapítja. A teljes alak továbbélését az a felfo­gás vagy tény is segítheti, hogy kettő van belőle. A vakondok he­lyett viszont egyre inkább a va­kond válik általánossá. Kellemet­len hangzású a vakondokok töb­bes alak. Más típusú a garmada sza­vunk, amelyen ugyancsak analó­giás alapon az átlagos nyelvtudat az a birtokos személyjelet véli föl­fedezni. Ezt bizonyítják a követke­ző idézetek: „Példák garmadát idézhetnénk”; „az emberellenes tettek egész garmadát elkövető rendszer”; „Beépített emberek és spiclik garmadával dolgoztak”. ­A helyes alak: garmadája (mese­beli kincsek garmadája). A t tárgyrag megismétlését, két­szeri használatát láthatjuk jónéhány szóban. Kezdve az aztat, sőt aztatat-aztatot vulgáris alakkal, folytatva a tulipánt-tal. Csokonai így énekel: „Te lehetsz írja sebemnek, / Gyönyörű kis tu­lipánt!” - Ugyanez a képlet a ru­bin-rubint esetében. (Drága ru- bintom, rubintos virágom.) Hír­adóban hangzott el, hogy a köz- társasági elnök átvette a perga­ment. Ez a helyes, de jónak talál­tam volna a pergamentet is. És még nem esett szó az inkább nép­nyelvi, nyelvjárási szappantot, lekvártot és a meszetet alakról. A Baja környékéről iskolába került diáktársaimtól csak ezt a harmadi­kat hallottam. A helynevek egy része is köny- nyen megtéveszti az embert. Ve­resegyház neve gyakran hallható a-val' megtoldva. Nyilván a Nyír­egyháza, Kiskunfélegyháza analó­giájára alakult. A fordítottja már sokkal ritkább, esetleg a kevésbé ismert -háza utótagú helynevek­kel (pl. Nyékládház) fordul elő. - Az n-re végződő településnevek­ben a topográfiában kevésbé jár­tas polgártársaink a szóvégi han­got, betűt helyragnak fogják fel, s ezért magabiztosan mondják, hogy Liszt Ferenc Doborján szüle­tett,az Ady Endre szülőföldjén le­vő Érsemlyén pedig hol? kérdésre felelő helyhatározó rágós alak. Mindkét név alapalak, és a hol? kérdésre adandó válasz: Dobor- jánban, Érsemlyénben f-en) (mint Debrecenben, Füreden). És még egy szó sem esett az anyája, nénije; a mája-májája; hétvége-hétvégéje; apró-apraja vál­tozatokról. Végül egy kérdés: aki hurkát, kolbászt akar tölteni, ho­gyan tudakolja meg a hentestől: Van-e bele, bélé vagy béljel Rónai Béla Milyen igazság van a hamis borban? Miért kerül ezresekkel többe a vendéglőben a különleges mi­nőségű bor, mint amikor a termelőktől vásároljuk? Hogyan és hol kellene lefülelni a borhamisítást: a gyártóknál, vagy a for­galmazóknál? Ezek a kérdések gyakran szembeállítják a ven­déglátósokat és a borászokat, és egy készülő rendelet miatt a két tábor most újra kiásta a csatabárdot. Bárki lesz is a vesz­tes, annak szó szerint a fogyasztó issza meg a levét.- Külföldi kollégáimmal egy orvoskonferencia után beültünk egy pécsi vendéglőbe - kezdi a pa­naszkodást ismerősöm. - A magas röptű szakmai beszélgetést jóféle villányi borral kívántam tetézni, rendeltünk hát két palackkal egy neves termelőtől. Azonban gyor­san lehűtötte az emelkedett han­gulatot; amikor fizetni kellett. Né­gyünk cechjéért ötvenezret kértek, és ennek a felét a két üveg bor je­lentette. Még nyugati orvosbará­taim is elcsodálkoztak, mondván, ezért Párizs valamelyik elit helyén is elpoharazgathattunk volna.- Miből adódik, hogy a pár ezer forintos borból a vendéglőben 12 ezer forintos lesz? - kérdez vissza megkeresésünkre Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestület­ének elnöke. - A boráremelkedés nem abból fakad, hogy a vendéglá­tás most sokkal nagyobb hasznot akarna húzni a borból, mint a ko­rábbiakban, hanem, hogy minősé­gi váltás történt, megjelentek az ér­tékesebb borok is a jobb éttermek­ben. A frissen palackozott borok­nál korrekt a 100 százalékos ha­szonkulcs, de az évjáratos borok­nál nekünk is számolni kell azzal, hogy itt már jelentős befekteté­sünk van a termékben, és az éves kamatot is ki kell hozni belőle, mert a pincében hagyva is nőne évről évre az értéke. Mi ilyenkor nem a bankba, hanem a jóféle ne­dűbe fektetjük a pénzünk. Öt év alatt egy minőségi bor ára pedig felszaladhat tízezer forint fölé. Ugyanakkor gondot jelent, hogy nehéz a vendégekkel a minőségi borok közötti különbségeket elfo­gadtatni. Sajnálatos tény, hogy mindezt az avatott bortermelők sem látják át. Haragszanak a ven­déglátósokra, úgy vélik, ezáltal le­szoktatjuk a jó bor ivásáról a kö­zönséget. Sőt legfőbb szervezetük, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa javaslatot is tett a kormányzat felé a’jövedéki törvény megváltoztatá­sára, ami tovább ront az eddigi helyzeten. Azt kérték, hogy a bor- hamisítás megfékezésére vezessék be a kereskedelemben és a ven­déglátásban a borfogyasztás napi többszöri elszámoltatását. A ven­déglátás nem a borászat ellen, ha­nem a minőségi magyar borászat érdekében szeretne tevékenyked­ni, de ennek a rendelkezésnek a bevezetésével éppen az ellenke­zőjét érik majd el.- A borhamisítás nem a ven­déglőkben történik - veszi át a szót egy másik étteremtulajdo­nos. - A gond ott van, hogy a ha­zai borászatban jelentős túlterme­lés van, a szőlészetekben mégsem úgy reagálnak erre, hogy vissza­fognák a termésátlagokat, és a mi­nőségi bortermelés felé mozdul­nának el, hanem értékesítési ne­hézségeiket a vendéglátásra hárít­ják. Nem értjük, hogy a hamis bort miért az értékesítésnél akarják megfogni, miért nem a keletkezési helynél. Sokkal egyszerűbb lenne a hamisításhoz szükséges anyagok felvásárlását ellenőrizni, hiszen mindenki tudja, hogy mely ter­mékcsoportokat kellene fokozot­tabban figyelni, vagy zárjeggyel el­látva regisztrálni a fogyásukat.- Történt ebben a kérdésben egyeztetés a Hegyközségek Nem­zeti Tanácsa és a Magyar Vendég­látók Ipartestülete között - mondja Háber Tamás. - Megegyeztünk, hogy a folyóborra helyezzük a hangsúlyt, mert ott megy el a leg­több hamis bor, ezzel szemben a tanács megbízottja az országgyű­lés költségvetési bizottságának ülésén korántsem ezt az álláspon­tot képviselte. Innentől kezdve fenntartásaink vannak a közös munkával kapcsolatban. Tudni kell, hogy a minőségi vendéglátás az 50 ezer üzletből csak 8-10 ezer­ben jelenik meg, a többinél folyó­bort árulnak, ami leginkább lehe­tővé teszi-a hamis bor értékesíté­sét. Az új rendelettervezetben azonban mindenhol nyilvántartási kötelezettséget írnak elő. Ráadásul az összes szeszféleség nyilvántar­tását vissza akarják állítani. Ennek az lesz a következménye, hogy a vendéglőkben beszűkül a termék­skála. Az új szabály miatt azonnal kiáruljuk a készleteinket, nem fo­gunk borkülönlegességeket vásá­rolni, és azt az értékesítési politi­kát folytatjuk, amit a nagy nyugati szállodaláncok: az éttermekben nem kapható más, csak négy fehér- és négy vörösbor, a jelenlegi 60-80 féle helyett. A rendelet fontos kö­vetkezménye lesz, hogy a vendég­látásba ezentúl nem tudnak beke­rülni a kis borászok. Csak a nagy nevek futnak majd, mert mindentó azt hagyja meg a forgalmában, aki­nek a bora garantáltan eladható, a legnagyobb forgási sebességgel ér­tékesíthető. Ez a túlszabályozás le­bénítja majd az egész rendszert, holott egészen jól felfutott már a borkereskedelem, magával húzva az idegenforgalmat is. MÉSZÁROS B. ENDRE (Jog)Szabályos eredmények A borok és egyéb alkoholos italok fogyasztásának palackonként tör­ténő folyamatos ellenőrzését a kereskedelemben, vendéglátásban ta­valy januárban vezették be, de 2001. nyarán felfüggesztették. Idén új­ra életbe akarták léptetni, de a választások miatt elhalasztották, ám a terv az, hogy a helyhatósági képviselők kijelölését követően újra elő­veszik a jogszabályt. A piacon ugyanis nincs fizetőképes kereslet, így széles a tábora az olcsó, gyenge minőségű, borjellegű italnak. Más kérdés, hogy a rendelet működtetésének féléves tapasztalata bár ho­zott büntetéseket a vendéglátósok körében, hiszen könnyen elté­veszthető 80-100 féle ital napi fogyasztásának folyamatos regisztrá­ciója, de a hamis borok forgalma semmivel sem csökkent. > A történet 1941-ben játszódik, amikor gyermeke biztonságáért a zsidó férfi rábeszéli keresztény fe­leségét, hogy váljanak el, és men­FOTÓ: TÓTH L Jordán Tamás Az imposztor címszerepében

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom