Új Dunántúli Napló, 2002. október (13. évfolyam, 268-297. szám)

2002-10-16 / 283. szám

2002. Október 16., szerda RIPORT 7. OLDAL KULTÚRA­Orbán Viktor: a magyar néphez fordulunk Interjú a leköszönt kormányfővel: a polgári körökről, a sajtóról és televízióról, s arról, mi történt a Fidesszel Pécsett A tavaszi választások után ellenzékbe szorult polgári erők je­lenlegi helyzetéről, a jobboldal által gyakran kritizált sajtóról és a kormányzás idején Orbán Viktorban kialakult Pécs- Baranya-képről kérdezte a volt miniszterelnököt lapunk fő- szerkesztője a polgári pártok október 9-i pécsi nagygyűlése után. Az interjúra a püspöki palotában került sor.- Bevezetőül arra kérem, érté­kelje a jobboldali pártok és a választások után létrejövő moz­galom, a polgári körök jelenlegi helyzetét, kapcsolatát.- Meggyőződésein, hogy az embereket általában egy dolog ér­dekli és ezt el is várják tőlünk: a polgári, nemzeti, keresztény ér­zelmű emberek el akarják kerülni a polgári jelöltek közötti választás döntéskényszerét - akár önkor­mányzati, akár parlamenti válasz­tásról legyen szó. Ha eljön a pilla­nat, amikor dönteniük kell, a mi feladatunk, hogy minden szándék összefonódjék és ehhez keressük is a megfelelő formát. A polgárok igénye jogos, de idáig még nem j^yűlt össze elég közbölcsesség , ahhoz, hogy valóban közös neve­zőre tudjunk jutni. Úgy gondo­lom, hogy '94-hez képest viszont sokat haladtunk előre és az or­szággyűlési választásokra a polgá­ri oldal már szoros együttműkö­dést alakított ki. Míg '98-ban még külön listán indult az MDF és a Fi­desz és csupán a jelöltek egyhar- mada volt közös, addig 2002-ben már teljessé vált az összefogás: közös listát és mindenhol közös jelölteket állítottunk. Ma már a kisgazdák is hajlanak az együtt­működésre és a keresztényde­mokratákkal is megtaláltuk a le­hetséges együttműködés formáit. Kis lépésekkel, de sokat halad­tunk. Úgy gondolom azonban, az összefogás akkor lehet teljes, ami­kor minden közös erőnk haszno­sul és összeolvad. A következő fél esztendő feladata lesz, hogy ezt a formát a polgári oldalon együtt megtaláljuk, eleget téve az emberek teljesen érthető és jogos igényének.- A polgári körök megerősödése új helyzetet teremtett a Fidesz- ben is. A párttagok hogyan vi­selik, hogy - s itt akár a jelöltál­lítást is példaként hozhatom, hiszen sokaknak ez egzisztenci­ális kérdés - az utóbbi időkben a párt politikáját egy mozga­lom is befolyásolja már? Mint­ha itt-ott tanácstalanságot vél­ne felfedezni az ember.- Az én köreimben nem tapasz­taltam tanácstalanságot... De két- ‘■•ségkívül új jelenséggel találják '' szemben magukat azok, akik fi­gyelemmel kísérik a politikai fo­lyamatok alakulását. Bár Magyar- országon nincsenek nagy tagság­gal rendelkező pártok, a polgári körökben ma mégis mintegy 150 ezer tag tömörül. Ez több, mint az összes magyarországi párt teljes tagsága együttvéve. Ez a felisme­rés minden párt, így a Fidesz szá­mára is új helyzetet teremtett. Meg kell találnunk az együttmű­ködés legjobb formáit, és bízom abban, hogy összecsiszolódunk.- Az Ön bejelentése az uniós csatlakozás kapcsán belpoliti­kai vihart kavart. A hazai reak­ciókat ismerjük, de kíváncsi lennék arra, vajon külföldről is kapott-e visszajelzéseket?- Magyarországon a vita arról zajlik - látván a kibontakozó rossz megoldásokat -, hogy mi­lyen módon tudnánk jól csatla­kozni és ehhez milyen előfeltéte­leket kell teljesíteni a vállalkozók, valamint a gazdák támogatása, il­letve a bérek emelése terén. Úgy gondolom, a kialakult hazai polé­mia meg sem közelíti a nyugat­európai országokban a csatlako­zás előtt lezajlott viták vehemen­ciáját. A magyarországi vélemé­nyek ütköztetése csupán enyhe szellő az ausztriai, svédországi vagy finnországi viták viharaihoz képest. Nyugat-Európában legin­kább az tűnhet fel, hogy miért ilyen kevés a vita Magyarország uniós csatlakozásáról.- Az uniós csatlakozás Ön által felvetett kérdésköre mellett a politikai ellentábor a médiával és sajtóviszonyokkal kapcsola­tos álláspontját is keményen kritizálja.- A polgári, nemzeti érzelmű emberek sajtóját ma a Magyar Nemzet, a Heti Válasz és Demok­rata képviselik. A televíziók azon­ban - a közszolgálati és a kereske­delmiek egyaránt - idegenek szá­munkra. Elsősorban nem a hírek jellegét említeném, bár erről is részletesen lehetne beszélni. A mai tévéadók jóvoltából egy olyan kulturális hátterű világ köszön ránk, amihez a mai Magyarország ötmillió honpolgára semmilyen formában nem képes kötődni. Az adásokat figyelve olyan érzésünk támad, mintha a műsorokat egy másik országban szerkesztenék. Magyarországon ma mintegy öt­millió ember érzi úgy, hogy az ő szívéhez, leikéhez senki nem szól a képernyőkről, ehelyett az erő­szak, az altesti humor és a politi­kai bulvár ömlik ránk. Több a rá­galmazás, mint az elismerés, és egy olyan szellemiség kopog be lakásainkba, mellyel nem lehet közösséget vállalni. Nem egy jobboldali párttelevíziót szeret­nénk, hanem egy olyan műsor­kultúrát, amely a mi világunk szá­mára is érthető, élvezhető és elfo­gadható: ami a mi szívünkből, lel­kűnkből illetve szívünkről és lel­kűnkről beszél. Nem tagadhatjuk meg természetesen a szocialista érzelmű emberektől sem a saját kultúrájukhoz illeszkedő televízi­ót. Nem akarjuk elvenni tőlük, és mai rendelkező csatorna létreho­zása jelentené. Ez technikailag megoldható és pénzügyileg kivi­telezhető. Határozott vélemé­nyünk, hogy a médiatörvényt mó­dosítani lehet, és ennek tervezetét be is fogjuk terjeszteni a parla­ment elé.- Az sem kétséges azonban, hogy a többség hogyan voksol majd az Önök javaslatát illetően.- A kormánytöbbség a javasla­tot el fogja utasítani, ezt már beje­lentették.- Akkor jön a népszavazás? nek 90-95 százaléka szociál- liberális beállítottságú.- Mértéktartó becslés...- Ha ez így van, mit tudnak kezdeni ezzel a tizenegy- néhányezer emberrel, hiszen az újságírók valóban hatással le­hetnek a politikai élet történé­seire?- Az Amerikai Egyesült Álla­mokban a legutóbbi elnökvá­lasztás után készült egy felmé­rés, melynek kapcsán kiderült, az újságírók 92-93 százaléka a demokrata A1 Gore-ra szavazott, nem akarjuk magunkat rájuk erő­szakolni, de úgy gondoljuk, ami nekik jár, az jár nekünk is.- A médiatörvényt a Fidesz is megszavazta annak idején.- Be kell végre látni, hogy a ma­gyar televíziózás, a magyar mé­diatörvény csődöt mondott. Ti­zenkét év is kevés volt ahhoz, hogy kiegyensúlyozott tájékozta­tás jöjjön létre, ezért itt az idő új fejezetet nyitni.- Mit kell érteni ez alatt?- Úgy gondolom, Hollandia, Németország vagy Olaszország példáját követve a hazai csatorná­kért nem a pártoknak kellene ver­sengeni. A megoldást egy polgári, nemzeti érzelmű kuratórium által felügyelt csatorna, és egy másik, egy baloldali, a saját nézetrend­szerének megfelelő kuratórium­- Igen, a magyar néphez fordu­lunk és népszavazást kezdemé­nyezünk. Kétszázezer aláírást kell összegyűjtenünk, amit azt hi­szem, a polgári körök egy rövid ebédszünet alatt képesek teljesíte­ni.- Vannak alkotmányjogászok, akik szerint a köztelevízió ket­téválasztására tett javaslat nép­szavazásra bocsátható, s van­nak olyanok is, akik szerint nem.- Szakértőink állásfoglalása után semmilyen problémát nem látok ez ügyben.- A jobboldali televízió megte­remtésének szándéka egybevág azzal - a jobboldali politikusok által egyre gyakrabban hangoz­tatott - véleménnyel, mely sze­rint a magyar sajtó képviselői­s csak a maradék George Bush- ra. Bush viszont győzött. Nem könnyű a helyzet, de együtt le­het élni vele.- Mostanában, amellett, hogy újra az országot járja és kam­pánygyűléseken vesz részt, a hírek szerint egy jobboldali pártunió megteremtésén dolgo­zik. Mikor láthatjuk ennek eredményét?- Konkrét időponttal nem tu­dok szolgálni Önnek. Személy szerint az egyre szorosabb együtt­működés híve vagyok, ám a kér­dést az önkormányzati választá­sokig nem tudjuk felvetni, mert minden erőnket a kampány köti le. Október végével következik a költségvetés vitája a parlament­ben, ami ismét sok figyelmet és határozottságot igényel majd tő­lünk. Nem tagadom, a magam ré­széről kevésbé az aktuális párt- ügyekkel és parlamenti kérdések­kel foglalkoznék, sokkal inkább a hosszú távú építkezést szeretném szolgálni. Úgy gondolom, az ön- kormányzati választások után né­hány hét elteltével ki tudjuk dol­gozni az együttműködés azon koncepcióját, melynek eredmé­nye révén a polgári és nemzeti vá­lasztók szorosabbra fűzhetik az összefogás sorait és végre össze­adódhatnak a szándékok és sza­vazatok.- Pécsett beszélgetünk, így a kérdés megkerülhetetlen: vé­tett-e hibát az Ön által vezetett kormány a várossal kapcsolat­ban, hiszen a választók tavasz- szal mindhárom körzetben szo­cialista politikusra bízták Pécs parlamenti képviseletét?- Hosszú listát készíthetnénk arról, hogy a polgári kormány és Pécs városa között milyen ügyek­ben jött létre együttműködés. Számos fejlesztés, beruházás va­lósult meg, támogatások érkeztek Pécsre. Miniszterelnökként soha­sem azt néztem, milyen pártállá­sú az adott város polgármestere. Azt mérlegeltem, hogy a település számára a javaslatokból milyen hiteles jövőkép rajzolódhat ki, és az a polgármester irányításával hogyan valósulna meg. Úgy 'gon­dolom, sikerült egy olyan gazda­ságpolitikai koncepciót kialakíta­ni, ami szabadságot és nagy kép­zelőerőt adott azok számára, akik ezzel képesek voltak élni. Ha jó terveket, előremutató elgondolá­sokat láttam, akkor az ellenzéki polgármesterek is megtalálhatták az együttműködés lehetőségét a kormánnyal. Ez Pécs esetben sem volt másképp.- Biztosan hallott róla: ma Pé­csett és Baranyában a 6-os út fejlesztése a leginkább napiren­den lévő kérdés. Tudom, ellen­zékből a döntésre kevés befo­lyásuk lehet, de fontos lehet az Önök álláspontja is.- Ha dönteni jelenleg nem is, de segíteni mindenképpen tu­dunk. A Széchenyi Plusz terv­ben a 6-os út a négysávos útsza­kaszok között szerepelt. Lehe­tetlen, hogy egy akkora város, mint Pécs és vonzáskörzete a fő­városból még mindig nem érhe­tő el 2 óra alatt. Úgy gondolom, a 6-os út négysávossá szélesítése tehát nem várhat tovább. Sok múlik majd a pécsiek elszántsá­gán, miként tudják a kormány­ból kipréselni az ígéreteket. Nos, ebben tudunk segíteni: a prése­lésben. PAUSKA ZSOLT SZALAI KFT. SCHMI ___ Ca rgobull MÁRKAKERESKEDÉS ÉS SZERVIZ ■F In n Ponyvás, hűtős és billenős félpótkocsik tüzihorganyzott alvázzal. MÁRKASZERVIZ 06-22 ÓRÁIG SZALAI Kft. Márkaszerviz és alkatrészforgalmazás Pécs, Siklósi út 68. i w.. Tel.: 72/547-515, fax: 72/547-51 EU-tanórák nagydiákoknak Senki földjén Pilinszkyvel Egy emberélet íve a színpadon Új, gyorsított felkészülési sza­kaszt kezdett el a Baranya Megyei Európai Információs Pont. Tanórák is zajlanak már az EU-ról a középfokú tanintézményekben. Az ország minden lakosa számá­ra fontos a lehetőségként 2004- től megnyíló EU-csatlakozásra való felkészülés felgyorsítása - mondotta tegnapi sajtótájékozta­tóján dr. Varga-Sabján László, a pécsi Európa Ház ügyvezető igazgatója. Hozzáfűzte: a felké­szítés még kialakulatlan intéz­ményrendszere csírájaként az Európa Házban két éve működik a Baranya Megyei Európai Infor­mációs Pont a megyei önkor­mányzat és a Külügyminisztéri­um támogatásával. A következő hónapok munkájának az a célja, hogy a népszavazáson minél töb­ben támogassák a sorsdöntő le­hetőséget. Az ügyvezető igazgató bemu­tatta Kemer Barbarát, az Infor­mációs Pont új vezetőjét is, aki az intézmény terveit ismertette a felkészítés formáiról. Már zajla­nak a baranyai középiskolákban az EU-tanórák, és novemberben a pécsi iskolák kerülnek sorra. Ezen túlmenően az iskolák az EU-t bemutató videokazettát kapnak. Szakképzések szerinti tájékoztatókra is igény mutatko­zik. Az általános iskolások szá­mára EU gyermekszemmel cí­men rajzpályázatot írtak ki, és a pályamunkákból kiállítást is ren­deznek. Az üzleti élet szférájából is van érdeklődés szakpolitikai kérdésekről: a tájékoztatást ré­szükre a Kereskedelmi Kamará­val együttműködve valósítják meg. A nőknek, nőszervezetek­nek, illetve a nyugdíjasoknak őket érintő témákban külön kon­ferenciákat szerveznek az EU- ról. Az információs popt egyéb­ként a Pécsi Napok idején közvé­lemény-kutatást végzett: a vála­szolók 80,4 százaléka támogatja az EU-csatlakozást, 12 százalé­kuk ellene van, a maradék nem menne el a népszavazásra. A Harmadnapon című verses­kötet Pilinszky János tízéves munkásságát, az ötvenes években született alkotásait gyűjti csokorba, és szakmai körökben csak úgy fogalmaz­nak róla, hogy egydallamú, de többszólamú líra. Talán ez a többszólamúsága ra­gadta meg a komlói Nagy László Gimnázium csapatát, akik Du­nai Péter olasz-angol szakos ta­nár vezetésével a versciklust elő­adássá formálták, és a héten két alkalommal is bemutatták a Komlói Színház- és Hangver­senyteremben. Az egykori Dantons együttes tagjaira épülő nyolc fős társaság megzenésített néhány költe­ményt, más versek zenei háttér­rel hangzanak el, és olyan szava­latok is részei a bemutatónak, ahol csak a szavak zenéje hallat­szik. A senki földjén, ez lett a címe a Flamóczy Csabáné rendezte másfél órás darabnak, mert az 1959-ben megjelent Harmadna­pon kötetnek ez volt az eredeü cí­me, csak nem engedték így meg­jelenni. Dunai Pétertől megtudtuk, á versciklus kiegészül olyan költe­ményekkel is, amelyek eddig még nem jelen­tek meg kötet­ben. Születés­től a halálig egy emberélet ívét igyekszik ez a produkció Pilinszky gon­dolatain ke­resztül megraj­zolni, és a fia­taloknak nagy segítség az inter­pretálásban Harka Jenő színész közreműködése. Az előadást remélhetőleg Pé­csett is láthatjuk majd, egyelőre azonban csak az biztos, hogy a mánfai templomban hallható leg­közelebb a jövő év elején. Amel­lett a tervek közt szerepel egy demófelvétel elkészítése is. m. b. e.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom