Új Dunántúli Napló, 2002. október (13. évfolyam, 268-297. szám)

2002-10-15 / 282. szám

ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS. 2002 - PÉCSI POLGÁRMESTERJELÖLTEK 27. OLDAL 2002. Október 15., kedd Pécs város polgármesterjelöltjei Helyet teremtünk az uniós forrásoknak! Bretter Zoltán (SZDSZ) Kolozsvárott töltötte fél életét Bret­ter Zoltán, a 44 éves filozófus, szo­ciológus. Élete másik fele pedig Pécshez köti. Itt kezdett el dolgozni, s innen került a Parlamentbe is, ahol két cikluson át képviselte a me­gyét szabaddemokrata színekben. _ - A politikába akkor csöppentem bele, amikor Magyarországra ér­keztem, és rögtön egy olyan körrel kerültem kapcsolatba, melynek Demszky Gábor, Hódosán Róza és Magyar Bálint voltak a vezéregyéni­ségei - idézi a kezdeteket az SZDSZ pécsi szervezetének elnöke. - Más­részt a politika felé hajtott az erdélyi kisebbségi lét okozta bezártság ér­zése is. így kerültem be Pécs-Kert- város küldötteként 1990-ben az Or­szágházba. Ekkor a választópolgá­rokkal való kapcsolattartást láttam a legfontosabbnak. A későbbiekben elsősorban szakpolitikusként tevé­kenykedtem, oktatási és külügyi, főként uniós kérdésekkel, és a hatá­ron túli magyarsággal foglalkoztam. Itt jól kamatoztathattam nyelvtudá­somat, mivel franciául, németül, ro­mánul és angolul beszélek. Az SZDSZ pécsi polgármesterje­löltje programját három csomópont köré csoportosítja. A legfontosabb­nak Pécs eurorégiós központi sze­repre való felkészítését tartja. Olyan programok megfogalmazását terve­zi, amelyek uniós forrásokat tud­nak majd idehozni. Ugyancsak nagy szerepet szán a környezetvé­delmi munkának. Ezen belül az ISPA-program felgyorsítása, az egész városban a csatornázás, ivó- vízellátás megoldása a meghatáro­zó, de a környezetvédelmi tevé­kenységet ennél sokkal tágabbra méretezte. Célja a kerékpárutak ki­építése, felfestése, hogy minden közintézményt meg lehessen köze líteni kerékpárral is, valamint, hogy a mozgáskorlátozottak számára akadálymentessé tegyék a közieke dést. A harmadik nagy csomópont az informatikai fejlesztés. Külön in­tézményrendszert szeretne létre hozni, amely azzal foglalkozna, hogy a városi szolgáltatásokat köny- nyen elérhessék az állampolgárok. Ennek a programnak része a sorba­állás nélküli ügyintézés biztosítása, O 44 éves O egyetem filozófia szak O egyetemi oktató O nős O pécsi lakos valamint az általános iskolákban az internetes hozzáférés kialakítása is. Bretter Zoltán magát probléma- megoldó politikusnak tartja, nem szereti a konfliktusokat lezáratlanul hagyni. Úgy fogalmazott, hogy olyan kompromisszumos megoldá­sokra törekszik, ahol egyetlen részt­vevőben sem maradnak tüskék a döntések után. m. b. e. „A ma politikája valahol a holnap történelme” Az ős^ei vagy 300 éve telepedtek le Pécsett. Édesapját elsős korában el­veszítette, édesanyja egyedül nevel­te. Általános iskolába a Jurisicsba, később a Nagy Lajos Gimnáziumba járt. Eleinte régész akart lenni, mert a történelem mindig érdekelte, és ez vonzotta a politikához is, mert, mint mondja, a ma politikája vala­hol a holnap történelme.- A gimnázium után miért a jogi egyetemet választotta?- Mindenki azt mondta, hogy nagyon jó ügyvéd lenne belőlem - én pedig elhittem nekik.- Megtalálta a számítását? Már szellemileg gondobm...- Igen. Az egyetemen nagyon jó munkatársakra, barátokra leltem, s külön jó, hogy fiatalok között va­gyok, mert ez konzervál.- Mikor és miként kapcsolódott be a politikai életbe?- Szervezett keretek között ’93- ban. A MIÉP alakulásakor, elsőéves egyetemistaként léptem be a párt pécsi szervezetébe. Előző évben ol­vastam Csurka Istvánnak a Magyar Fórum augusztus 20-i számában megjelent tanulmányát a rendszer- változás első két esztendejéről, ami­nek csaknem minden gondolatával egyetértettem. Furcsa volt számom­ra, hogy egy olyan tanulmány, ami­nek igazából nem szánt a szerző politikai töltést, erősen túlpolitizált, szenvedélyekkel teli vitákat váltott ki, holott többé-kevésbé történelmi tények szerepeltek benne. Az, hogy a csoportosítás a szerző bizonyos szempontjait tükrözte, érthető, de attól még a tényekkel nem kellett volna vitába szállni.- Pécsi önkormányzati képviselő vöt az eltelt ciklusban.- A ’98-as választásokon a MIÉP- listán sikerült bejutnom. Tanulsá­gos és szép négy év volt, nagyszerű embereket ismertem meg a képvi­selő-testületben és az önkormány­zat munkatársai között, és rálátást kaptam arra, miként működik egy nagyváros. Olyan ez az egész, mint egy nagy család, ráadásul én nem tudtam érzelemmentesen viszo­nyulni a dolgokhoz, mert nagyon sok pécsi épület az őseim keze nyo­mát viseli magán. Dr. Deák Péter (MIÉP) O 31 éves O jogi egyetem O egyetemi oktató O nős O pécsi lakos- Mennyi ideje jut a családjám és az esetleges hobbijára?- Igyekszem beosztani az időm, de úgy érzem, mindig lehetne töb­bet eltöltenem a családommal. Kü­lönösen a választások alatt sínylik meg, és az ember ezt utána szeret­né bepótolni. Régiség, könyvek, utazás, egy kis sport - valamennyi időt a hobbira is kiszorítok. b. z. „Szeretni kell az embereket!” Pécsett született 1948-ban. Ősei is itt éltek, iparosok voltak, porcelán- festő, kocsmáros, lakatos, kőműves foglalkozást űztek. A mai Babits Gimnázium elődjében érettségizett, a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett építészmérnöki diplomát. Néhány évig a fővárosban dolgo­zott, majd hazatért, és tervezőként tevékenykedett. Közben elvégezte az Építész Mesteriskolát. 1987 óta vállalkozó építész tervező, jelenleg a Dévényi és Társa Építész Kft. ve­zetője. Nős, felesége, Lúgod Ágnes szintén építész, négy gyermekük közül a legkisebb általános iskolás, a legnagyobb is építész. Munkásságának java része Pécs­hez kötődik, számos olyan épület és egyéb létesítmény tervezője, amelyek meghatározó jelentőségű­ek. Ilyen például a Hunyadi úti La­kodalmas ház, a Felsőmalom utcai „Villámsújtotta” ház, a Munkácsy udvar, a Dóm vendéglő, a Római udvar, nevéhez fűződik az Aradi vértanúk útja, az alagút, az Ágoston tér, a Király utca, a Színház tér, a Jó­kai tér és a Kálvária utcai városfal rekonstrukciós építészeti kialakítá­sa. Ő hozta létre azt az alapítványt, amely 1991-től 1997-ig közadako­zásból állította fel mind a 13 aradi vértanú szobrát. 1994-ben alakította meg a térség önkormányzatainak összefogásával a Dunántúli Autópá­lya Kht.-t, melynek rögzített célja Pécs bekapcsolása az országos gyorsforgalmi úthálózatba. Tagja a Magyar Művészeti Aka­démiának, a Magyar Építőművé­szek Szövetsége elnökségének, a Kós Károly Egyesülés igazgatótaná­csának, elnöke a Dél-dunántúli Épí­tész Kamarának, címzetes tanára a PTE Pollack Mihály Műszaki Főis­kola Karának, rendelkezik a DLA tudományos fokozattal.- A jó politikusnak szeretnie kell az embereket - vallja. - Meg kell tudni különböztetnie az értéket az értéktelentől, a tudást a konzumidi- otizmustól. Mindez nem könnyű egy olyan világban, amelyben az ego a fontos, nem pedig az ember és ember közti kapcsolat, de a keresz­tény erkölcs alapján állva mégis biz­tos döntés hozható. Én is vallom, Dévényi Sándor (Összefogás Pécsért Egyesület) Ö 53 éves O műegyetem O építész tervező O nős O pécsi lakos amit Balogh János professzor, hogy a világot az unokáinktól kaptuk köl­csön, vigyáznunk kell rá, s ahhoz, hogy legyenek is unokáink, fel kell tudnunk nevelni őket. Hogy olyan emberekké válhassanak, akik egészséges, határozott vüágképpel rendelkeznek, s tisztában vannak a magyarság lehetőségeivel, szerepé- vel Európában. ______ cseri l. El kötelezett híve a markáns nemzeti politizálásnak Dr. Ternák Gábor (Fidesz-MDF) Májusi gyerek, ’45-ben született Za­laegerszegen. A családfenntartó gyümölcsaszalással foglalkozott és kiskereskedő volt, a nagyszülők ap­rócska házában laktak. Édesapja, miután „kapitalista” üzemét nem kerülte el az államosítás, tégla-, majd kocsigyárban dolgozott.- El kellett költöznünk, végül is Szentendre mellé, a középiskolái­mat Baján, az egyetemet Pécsett vé­geztem.- Miért éppen az orvosü?- Általános iskolás koromban el volt döntve, hogy ide jövök.- Nem jellemző, hogy egy orvos nyilvánosan is politizál. Mikor érin­tette meg gazán a politika?- 1988-ban. Akkor Szekszárdon voltam osztályvezető főorvos, de Pécsett szerveztünk egy orvosklu­bot, amire neves embereket hív­tunk meg. Miniszterek, Mark Pal- mertől kezdve az összes nagykövet, köztük a szovjet, akitől megkérdez­tük, mit jelent a peresztrojka? - Képzeljék el, hogy olyan, mint ami­kor az erdőben fölül fúj a szél, mo­zognak a levelek, de ebből alul sem­mi nem látszik - válaszolta. Jókat beszélgettünk. Utána kért föl az MDF, hogy legyek országgyűlési képviselő.- Az is lett. Ráadásul orvosként ott volt az Öböl-háborúban.- Nem azért mentem ki, hogy csapatokat buzdítsak, meg kezet fogjak. Korábban hat évet dolgoz­tam trópusi országokban.- Jobbközépre helyezi el magát a politikai palettán...- Nagyon fontosnak tartom - bár itthon nem igazán divatos - a mar­káns nemzeti politizálást. Az olyant, amilyent például Franciaor­szágban vagy az Amerikai Egyesült Államokban folytatnak, ahol ezért nem kell utálni egymást. Ha itt, Ma­gyarországon vesz egy Manhattan- fagylaltot, az az amerikai nemzeti lobogóval van beborítva. Gondol­jon bele, milyen visítozás lenne, ha itthon is megtennénk? És abba is gondoljon bele, hogy például a módszer mekkora befolyással bír­hat a magyar gazdaságra!- gényesen műveli a szakmáját, mellette politizál. Jut-e ideje másra? O 57 éves O orvostudományi egyetem Q orvos O nős O pellérdi lakos- Hobbim nincs, örülök, hogy marad idő a családomra, hiszen be­levetettem magam a politizálásba, miután többen visszautasították a Fidesz megkeresését. Ha ló nincs, a szamár is jó? Nem értek egyet vele. Valamikor „szamarakra” van szük­ség, ami nem baj, mert a „szamár” nagyon szívósan dolgozik egy cél érdekében. balogh z. Dolgozzunk együtt Pécsért! Kisiskolás korától meghatározó a város az életében. Igazi pécsi tüke. A vendéglátásban töltött évek felfo­kozott emberközeliséggel jártak együtt. Kerényi Jánosnak a pécsiek­hez, a város polgáraihoz való közel­sége az elmúlt négyéves alpolgár­mesteri tevékenysége során még szorosabbá vált. Az 52 éves üzlet­ember a Pécsi Tudományegyete­men végzett. Politikusi pályája leg­elején is azt mondta már magáról, hogy „szolgáló típus”, aki akkor ér­zi jól magát, ha örömöt szerezve bármit is tehet másokért, városáért. Ezért vállalta az önkormányzati munkát, 1994-től képviselőként, majd a következő ciklusban alpol­gármesterként.- A város a lakóié és a lakóiért le­gyen - vallja. - Olyan emberek ve­zessék, akik ezt az elvet követik, függetlenül politikai hovatartozá­suktól. A városhoz kötődés, a város szolgálata az egyedül fontos. Ebben is lehetnek különböző vélemények, megjelenhetnek különféle, ellenté­tes érdekek. Ezeket a közgyűlés­ben, a bizottságokban értelemsze­rűen ütköztetni kell, és konszenzu­sos döntésre kell jutni. De ebben a lakossági érdekek, szakmai szem­pontok legyenek a döntőek és ne pártpolitikai szempontok.- A csoportos véleményalkotás­nak, döntéshozatalnak van egy ré­gi, alapvető szabálya: a különböző, eltérő egyéni vélemények felvető­désekor nem azt kell keresni, miért nem jó a másik fél véleménye, ha­nem azt, hogy abból mi szolgálja a közös célt. Építsünk egymás véle­ményére, kritikai észrevételeire és javaslataira. Nem az a fontos, hogy melyik oldalról hangzott el, hanem az, hogy mennyiben segíti a várost. A mostani és a leendő városvezető koalíciót és az ellenzéket is a pécsi választópolgárok választották, vá­lasztják meg. Ezután mihamarabb el kellene feledni az „ellenzéki” és a „kormányzó” kategóriákat, mivel a polgárok nem ellenzéket (nem el­lenzőket) választottak, hanem az érdekeiket képviselőket.- Az önkormányzati, közgyűlési munkában nem szabadna pártpoli­tikai frontokat nyitni. A városnak Kerényi János (Civil Koalídá-NYEP-Pogári Kör) O 52 éves O egyetem, humán szervező O alpolgármester O nős O pécsi lakos „pécsi” és nem jobb-, illetve balol­dali érdekei és céljai vannak. A kép­viselők is ezt kell, hogy kövessék.- Azt szeretnénk, hogy a pécsiek politikai, felekezeti és egyéb hova­tartozásuktól függetlenül, felelősen és aktívan szeressék, irányítsák, építsék városukat. Dolgozzunk együtt Pécsért! Ez, és csak ez le- gyen a döntő! ________________bjc. „A politikus sohasem hazudhat” Tüke pécsinek vallja magát, hiszen családja hetedíziglen pécsi, pedig Budapesten született. Édesapja sta­tisztikus, majd két évig a Pécsi Épí­tő- és Tatarozó Vállalat igazgatója, a Baranya Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság alelnöke, a Pécs városi NEB elnöke. Színesítve a képet, anyai nagyapja szerb és horvát származású cipész volt. Édesanyja női fodrászként dolgozott, később, 1980-ig a HVDSZ Baranya megyei tanácsának a titkára, ma nyugdíjas, miként két testvére is. Toller László 1995-ben megözvegyült, két gyer­meke van és egy unokája. Tanulmányait Pécsett végezte, 1969-ben érettségizett a Nagy Lajos Gimnáziumban, majd a Pécsi Tu­dományegyetem Állam- és Jogtu­dományi Karán szerzett oklevelet 1975-ben. A Baranyai Megyei Ta­nács előadója, három évig vb-titkár Beremenden, 1978-tól 1991-ig pedig a Baranya Megyei Tanács, illetve Önkormányzat munkatársa. Rend­szeresen sportolt, a PEAC játékosa­ként 1974-ben magyar Fair Play-díj- jal jutalmazták.- Szerény körülmények között éltem testvéreimmel, s ebből egye­nesen következik, hogy egy életre megtanultam józanul gondolkodni, s aztán a sportközösség is megkö­vetelte: másokért tenni, áldozatot hozni. 1972-ben belépett az MSZMP- be, 1989-ben az MSZP-be. Parla­menti képviselő 1994 óta. Az Or­szággyűlés Alkotmány- és Igazság­ügyi Állandó Bizottságában dolgo­zott, több ideiglenes vizsgálóbizott­ságnak volt tagja. 1998 óta Pécs pol­gármestere, tagja az Országos Igaz­ságszolgáltatási Tanácsnak.- A politikus soha sem hazud­hat. Én büszke vagyok arra, hogy mindig őszinte voltam. S bár min­denkiből lehet politikus, de alapos felkészülés és ismeretek nélkül erre a pályára nem szabadna kerülnie senkinek. Téves az a felfogás, hogy mindez a hatalomvággyal jár együtt, hiszen szolgálatról van szó, én legalábbis annak tekintem. A tár­sadalom elvégezte, és folyamatosan végzi ma is azt a kontraszelekciót, amely a hatalomvágyókat érinti. Dr. Toller László (MSZP) Q 51 éves O jogi egyetem Q polgármester, ogy. képviselő O élettársi kapcsolat O pécsi lakos Nem véletlen, hogy az elmúlt évti­zedben kik estek ki eddig a parla­mentből, kik veszítették el a hatal­mat, s kik csúsztak hátra a népsze­rűségi listán. Kedveli a sportot, a kertészke­dést, az olvasást. Ma is sokat olvas, ugyanúgy, mint korábban, csak az olvasnivalók jellege változott sajná­latára az irodalom rovására, cs. l.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom