Új Dunántúli Napló, 2002. október (13. évfolyam, 268-297. szám)

2002-10-15 / 282. szám

10. OLDAL KISJAKABFALVA BEMUTATKOZIK 2002. Október 15., kedd Kisjakabfalva ősi házai Néprajzi és műemléki értékű házak találhatók a főutcában. A Pincesoron készül az új borfel­dolgozó. Működik egy vendégszoba. A község és Ivánbattyán között lekövezik a földutat. Várható, hogy a harkány-mohácsi kerékpárút elér ide a volt kisvasút nyomvonalán. A főutcában egy patak vezet, melynek medrét most rendezik. Nincs kizárva ugyanis, hogy az időnként megemelkedő talajvíz veszélyezteti a parton magasodó és alapjaiban középkori temp­lom állagát. Alagcsövezték a ta­lajt, a vízelvezetés azonban néha gondot jelent. Nem véletlen, hogy tervezik a további temp­lomfelújítást, ha elég pénzhez jutnak. Több mint 30 létesít­ményt vontak helyi védelem alá, köztük családi házakat, kőkeríté­seket, kovácsolt kapukat és olyan gazdasági egységeket, amelyek előterét oszlopok tart­ják. Némelyik istálló-, pajta- és ólegyüttes hosszúsága eléri a félszáz métert. Tör­ténelmi hangulat árad a legöregebb épületnek tar­tott rác házból. A kovácsoltvas remekeket Elm Jó­Ifj. Somogyi József polgármester zsef villánykövesdi kovácsmester alkotta. A hely­ség első embere: Somogyi József fontosnak tartja a gazdálkodástörténeti értékek megóvását. Ugyan­így vélekedtek a korábbi polgármesterek: idős So­mogyi József és felesége, akik nyilatkozónk szülei. Nem mindennapi, hogy egy községet 12 esztendő alatt először az apa, majd a neje és végül a gyermekük vezessen. Egy németországi minisztérium és Stainz testvértelepülés támo­gatásával kisebbségi központot és idősek nappali foglalkoztatóját alakítottak ld vendégszobával. Létrehozták az orvosi rendelőt, az ifjúsági klubot, a márvány há­borús emlékművet, a régi helyén a kétkilométeres járdahálózatot, míg a vízfolyás nyugati partvona­lán szilárd burkolattal fedték az utat. A temetőben bővítették a ra­vatalozót, a Somogyi-dinasztia pedig felállított egy magas tölgyfa­keresztet. Megszépült a Zsolnay- Mária-szobor. Elindult a szociális földprogram. Ingyen biztosítják a 30 iskolásnak és óvodásnak a bejárási költséget és a tankönyveket. Az utcai világítást energiatakaré- kossá alakítják. ___________________________ ■ A TEMPLOM ORSZÁGOS ÉRTÉKŰ MŰEMLÉK. Szószéke és az oltárok klasszicizálók, sekrestyeszekrénye copf stílusban fogant. Freskókat készített bele az 1940-es években a pécsi Gebauer Ernő is. A helybeliek sokáig elítélték az alkotását, mert kegyeletsértésnek vél­ték, hogy a szentek között lovat ábrázolt. Híres búcsúja volt Péter-Pál és Szent Márton napján. Az utóbbi két napon át tartott. A községve- zetőség szeretné feleleveníteni a búcsúk hagyományát. ■ Öregbítik a hírnevet A faluból származott el György Béla, aki vízügyi mérnökként segí­ti szülőhelyét. A Petz-dinasztiából az egyik fiú jezsuita tanár, Ernő építész lett USÁ-ban. A Schneider- család egyik tagja bankárként lett híres, Kúcs Zoltán neves textilmér­nökként öregbíti a község hírne­vét. A Bodonyiak bérházakat mű­ködtettek Pécsett, az apa jogász­ként vált közismertté. A faluban született Muth József naiv festő is. A Somogyi-család László nevű tag­ja Pécsett urológus szakorvos, egyetemi docens, szülőhelyén épí­tészed emlékeket óvott meg. A szintén a megyeszékhelyen élő Somogyi Tibor vállalkozó gazda Cirfandli-borával nemegyszer vá­rosi elismerő címet nyert. A kisfa­luból származik Bock József villá- nyi híres borász. ______________■ Me gállhat az elvándorlás Jelentősen csökkent a lélek- szám, ezen belül főként a néme­teké. A lakosság mostani száma 186, ami 1997-ben 200,1990-ben pedig 227 volt. 1930-ban 468 né­met ajkút és 7 magyart tartottak nyilván, míg 1970-ben 189 a ma­gyar, 137 a német és 11 a dél­szláv lakó. A csökkenést jelentő­sen befolyásolta a második világ­háború utáni kitelepítés, majd az, hogy jó két évtizeden át sen­ki sem kapott építési engedélyt. Ezalatt csak Villányban 30 elköl­tözött család vett, illetve épített családi házat. A régi magas lét­számot sose érte el a népesség, pedig szép számmal érkeztek felvidéki magyar kitelepítettek Csallóköz-Nádasdról, Nyitráról, Léváról, Naszvadról, Kamocsá- ról és Szecséről. A legtöbb szlo­vákiai család kamocsai és sze- csei eredetű. Nem kevesen köl­töztek a faluba Józsáról, Pécsről és Garéból. Települt a községbe két német és egy svájci család is. Ősi német famíliák: Bock, Bóhli, Burgert, Cziegler, Volk, Konráth, Schaal, Wéber. ■ Vadszőlő óvja A főutcai Berzsenyi-házat most már három oldalfalán borítja sű­rűn a vadszőlő, amely egy évtized alatt fejlődött ki egy tőről, óriás lu­gast alkotva. A gazda, aki a híres egyházashetyei Berzsenyi író- és költőfamília leszármazottjának vallja magát, a negyedik házhom­lokzatot is befuttatja a sűrű levél- zetű növénnyel. Az épület nem nedvesedik át, rovarok, gyíkok sem lepik el. Eddig jelentős a tata- rozási költségmegtakarítás. ■ A SVÁJCBÓL VISSZATELEPÜLT Kovács István őstermelő, aki zongorista is, három régi házat alakít át a népi építészeti hagyományokat tisztelve. Az egyik kertjében csaknem félszáz fajta egzotikus nö­vényt, köztük fügét, citrom-, babán-, mandarinfát, kínai selyem akácot telepített. Az előadóművész most mutatkozott be először a villányi Bacchus Napokon. Kivitelezésében hamarosan elkészül a község má- sodik borfeldolgozó üzeme. ___________________________________________________________ _ ____________A FALU TÖRTÉNELME________________ Ok levél először 1465-ben említette Jakabfalwa formában. Egyes kuta­tók feltételezik, hogy az 1400-ból való Zent Jacabfalva megnevezés is a mai község egyik elődje lehet. Az első változatban a helységnév ér­telme, hogy egy Jakab nevű személy a birtokos. A második változat vi­szont azt sugallja, hogy a hajdani kőegyház védőszentje Szent Jakab lehetett. Egy népi vélekedés azt állítja, hogy a község Jakabfalvi Borjádi Miklósról kapta a nevét. További kora középkori emlékekre a dűlőnévgyüjtemény se utal, melyhez adatokkal Bálint Lajosné, Bálint Lajos, Czigler József, Donkó Ádám, Lajber Imre és Schall János szol­gáltak. Jobban ismert a hódoltság és azt követő időszak helytörténel­me. A török alatt megszűnt a helység magyar jellege, viszont a meg­szállók lakhatták. Szabó László lokálpatrióta kiderítette, hogy a mo­hácsi csatát követően egy kisebb ütközet zajlott a mai falu és Ivánbattyán között. A török hajdani aktiv jelenlétére utal a ma is használt Török-domb dűlőnév. Halomsírjában a régészek négy csontvázat lel­tek. Az egyik feltehetően egy pasa földi maradványa. A török kiverése után kis pusztaként éledt újjá a település, melyet először rácok (szer- bek) szálltak meg, akik a Rákóczi-szabadságharc majdnem egy évtizede alatt nem éltek itt. 1712-ben újból megjelentek Szlavóniából át­települve, majd 1760 körül végleg elköltöztek. Ittlétükre utal a volt szerb templom és temető, melyekről a felszínen szántás után már csak a cse­réptöredékek árulkodnak. A rác nyomokat ásatás során is vizsgálták. Mária Terézia és II. József uralkodása idején két hullámban érkeztek a mai németek telepeselődei. Vekány Kisbudméro 3T írnmm XX,. Márok Máriagyűd Nagytótfalu Villánykövesd ^Nagytasány Ma9)grl)®y A KÖZSÉG GAZDÁI: Polgár mester: Somogyi József (42 éves) mezőgazdasági és erdé­szeti vállalkozó. Alpolgármes­ter: Somogyi Tibor (49) mező­gazdász és borász. Képviselők: Bordács Istvánné (46) műveze­tő, Somogyi Józsefné (72) nyug­díjas, Szabó László (60) nyugdí­jas, Szabó Zsolt (33) műszaki dolgozó. Szociális munkás: Var­ga Józsefné (37). Közterület-ke­zelő: Ambrus Sándor (55) vasúti dolgozó. A német kisebbségi önkormányzat elnöke: Somogyi Józsefné (Wéber Ella) (72) nyugdíjas, tagok: Dankó Bálint- né (58) nyugdíjas, Schémann- Várkői Judit (55) tanár. Plébá- nos: Arnold János (75). ■ DR. SOMOGYI LÁSZLÓ PÉCSI UROLÓGUS most a hajdani Konráth-portát tájházzá alakítja át Dévé­nyi Sándor és neje terve alapján. A kivitelezés már megkezdődött, miként az értékes régi tárgyak gyűjté­se is. Minden értéket megőriznek az építkezés során, így megmarad a feltehetően az egykori tulajdonos falhomlokzatban elhelyezett porcelán fejportréja és az elsőszoba mennyezeti freskója. Hasonló falfest­mény található a Bóhli-telken is. A lokálpatrióta műemlékvédő korábban megmentette a Zsolnay-féle Má- ria-emlékhelyet is. ___________________________________________________________________________■ Ku tatók és a címer Helytörténelmi kutatást végzett Leibert Imre, a falukrónikát töb­bek között Hegyi Béla, Temes­vári Béla és Pethes Antalné ve­zették. Kétkötetes község-bibli­ográfiát jelentetett meg a helyi német kisebbségi önkormány­zat anyagi segítségével a Vil­lányban élő Pausz-Palotai Erika magyarul és németül. Sok adat­hoz jutott az író Arnold János esperes jóvoltából. Nagy értéke a kiadványnak a családfák be­mutatása. A községjelkép XIX. századi helyi pecsét alapján most készül, a címermezőben helyet kap egy ekevas és egy bú­zakéve, hangsúlyozva a földmű- velés jelentőségét. _________■ KÉ T ÉVTIZEDE 25 család fog­lalkozott szőlőoltvány-termesz- téssel. Napjainkban viszont csak két portán szaporítanak szőlőoltványokat. A vállalkozók a Török-domb körül hódoltsági hadi tábor nyomait fedezték fel forgatás közben. ____________■ kis jakabfalva. dunantudnaplo. hu Az oldal a kisjakabfalvai önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Csufi János Falunyom és a tölgy Több évszázados tölgy magaso­dik a Karasica közelében. Egy­idős lehet a hajdani rác faluval, amely a közelében terült el, a la­pályban. A szerbek temploma az északnak lévő dombhajlaton állt. Ez az első szláv falu, ami a török után települt, bár Szabó László lokálpatrióta szerint a hódoltság alatt is létezett. Temetőjét azon­ban még nem lelték meg. A Rá­kóczi-szabadságharc utáni máso­dik rác telep a mai református te­metőnél bújt meg, hisz a cirill be­tűs fejfáit itt lelték meg. A közép­kori faluelőd helyét nem tudják, tán a mai katolikus imahely és környéke lehetett az: _________■ A CSAKNEM 40 TAGÚ és magyarokat is tömörítő német kisebbsé­gi önkormányzat saját központtal rendelkezik, amelyben található szépen berendezett vendégszoba is. A faluban három család gondol­kodik azon, hogy lakásában idővel turistákat szállásoljon el. A nem­zetiségi önkormányzat menedzseli a külföldön élő elszármazottak találkozóját, hamarosan osztálytalálkozót is rendez. Pályázik, hogy a templom megerősítéséhez pénzt szerezzen. ___________________■ /< i A A

Next

/
Oldalképek
Tartalom