Új Dunántúli Napló, 2002. október (13. évfolyam, 268-297. szám)

2002-10-14 / 281. szám

2002. Október 14., hétfő BEMUTATKOZIK 11. OLDAL SIKLOSNAGYFA L U _______A FALU TÖRTÉNELME_________ Ok levél először 1294-ben említette Nogfoluként. A szóösszetétel első tagja arra utal, hogy közel helyezkedik el Siklós. A melléknév azt fejezi ki, hogy nagy kiterjedésű volt a falu. Használták a Székes Nagyfalu kifejezést is, aminek az értelme: sziksóban gazdag terület. A Pusztafalu, a Zúzaku­tya, az Újhegy, a Borbás-téglaház dűlőnevek az egykori falunyomokat sejtetik. A Csötönyösi-szőlőben néha em­beri és lócsontok kerülnek felszínre. A középkori lakók rangos nemeseknek számítottak, akik majd két évszázadra megkapták a mezővárosi rangot. 1327-ben a nagyobb önrendelkezésre tö­rekedve megyei közgyűlést hívtak össze a helyi méltóságok. Er­re emlékezve npmrég kegyeleti márványtáblát helyeztek el a templom falán. A hódoltság alatt magyarok lakták, az ő falujuk helyét nem tudni, de a mai helységelhelyezkedés a XVIII. század elején alakult ki. Laktak itt rácok, akik csatában szerezték meg a falut a magyaroktól. A rácok elmenetele után, 1720 körül német telepesek érkeztek. Azonban ők is elvándoroltak, majd a XIX. század közepén ismét megjelentek, de a számuk később sem haladta meg a 20-at. Az erős magyar jelleg változatlan maradt az 1960-as évekig. A régészek nem egy dűlőben a bronzkor mészbetétes kultúrájának tárgyi emlékeit tárták fel. A pannonok és kelták korszakából egy temető ismert, ahonnan kard, lán­dzsa, pajzsdudor, kardkötő lánc, olló és fibula is került elő. A határban honfoglalás kori régészeti anyagot is felfedeztek. TESCH JÓZSEF amatőr magánmeteorológus udvarán a hajdani jégeső-elhárító rakéták maradványai is láthatók. Egyik begyűjtött ra- kétája a Közlekedési és Űrkutatási Múzeumban is felfedezhető. ■ Siklósnagyfalu óvodája Játszótérrel kiegészített óvoda építését tervezi a községveze­tőség. Arra most még nem gondolnak, hogy az alsó tagozatos kisiskolát is helyben hozzák létre. Bálint Bánk, aki a Baranya Megyei Önkormányzat tagja is, immár 12. éve látja el a polgármesteri teendő­ket. Elégedett a múlt tárgyi és szo­ciális eredményei kapcsán, azon­ban még nem tartja elégségesnek a közösségi összefogást, főként a társadalmi munka rendszeres vál­lalását. Bízik azonban az önkéntes faluszépítés további sikereiben. Sokat segítenek a lakókon, hisz je­lentős a munkanélküliek száma és nem szűnt meg a hátrányos szoci­ális helyzet sem. Nem véletlen, hogy ingyen szállítják el a szeme­tet, az ivóvíz bekötése során pedig minden anyagi hozzájárulást az önkormányzat vállalt. Lett egy buszmegálló, a könnyebb és gyor­sabb közlekedés céljából szilárd útburkolatokat alakítottak ki, me­lyeken be- és körbejárható a tele­pülés csaknem 4 kilométer hosz- szúságban. Elkészült az önkor­mányzati épület és az orvosi ren­Bálint Bánk polgármester delő. A polgármester nemegyszer hangsúlyozta, hogy mindent meg­tesznek azért, hogy pályázatok út­ján egyre több megyei és állami pénzhez jussanak. A tervek és el­képzelések szépek. Megalkotják a községrendezési tervet egyebek között azért is, hogy a néprajzi ér­tékű porták esztétikus külleme megmaradjon. Példás hagyomány- tiszteletre vall, hogy az augusztus 20-i búcsúra a lakók lefestik a fala­kat és a kerítést. Az elkövetkezők­ben új építési telkeket jelölnek ki. Ha szerényen, de parkosítanak. További helyi védettséget kap a történelmi időket idéző református templom. Világháborús emlékmű létesítésén fáradoznak, a pécsi Csorba Győző Könyvtár segítségé­vel pedig bővítik a könyvállo­mányt. Kiadják a falutörténelmet bemutató monográfiát, amelyet dr. Erdődy Gyula levéltáros szerkeszt. Beindítanak egy helyi lapot. Ren­dezik a belvizeket a futballpályá- nál. A testület kezdeményezi a pol­gárőrség alapítását. A kulturális és sportfeladatokat ellátó cigány ki­sebbségi önkormányzat a Balaton­hoz rendszeresen szervez ország­járó kirándulásokat. Naptól- o Kisharsány Siklós Nagyhafsány Magsgrboly SIKLÓS- NAGYFALU• CEgyMíasltaraati teüppóo h lapáncsa lllocskab óOtó Kásád'.; Nő a lélekszám A népesség száma most 430, ami egy évtizede 380 volt. 1930-ban 442 magyar, 9 német és egy szlovák élt, míg 1970- ben 449 magyart, 7 németet és 3 délszlávot tartottak nyilván. A cigányok aránya nő, most már az összlakosság 75-80 szá­zalékát alkotják. Zömük Gordisáról, Óidról és Alsó- szentmártonból érkezett. Az ősi magyar családok száma csökken. A hajdani lakók kö­zül nem kevesen távoztak a kuláküldözés és a téeszesítés idején. Ősi famíliák: Csötönyi, Ambrus, Kasza, Denke, Vörös, Kató, Borsos. A KÖZSÉG GAZDÁI. Polgár mester: Bálint Bánk (56 éves) agrármérnök. Alpolgármeste­rek: Szekeres Mihály (62) nyug­díjas és Kosztics József (31) me­nedzser. Képviselők: Csötönyi Zsuzsa (60) nyugdíjas, Bicskei Sándor (34) családsegítő szociá­lis munkás, Kovács Dezső (49) autószerelő. Falugondnok: Ba­logh József (40) traktoros és gép­kocsivezető. Lelkipásztor és a cigányok lelki segítője: Lankó József (45). A cigány kisebbségi önkormányzat elnöke : Kosztics József (31) projektmenedzser. Tagok: Jovánovics Tibor (31) gépkezelő, Balogh Anita (29) kulturális és közösségfejlesztő asszisztens. ÉPÜLT EGY ÜZEM. A község, valamint a Siklós és Vidéke Ci­gány Érdekvédelmi Szervezet összefogásával nemrég készült el a faüzem, amely legkevesebb félszáz állástalan embernek biz­tosít munkalehetőséget. Ahogy felfut a termelés, több személyt tudnak majd felvenni. Az épület jól mutat a falu szívében. ■ LEGSZEBB KÖZÉPÜLET a református templom. Található benne egy Angster-orgona. A hívek szeretnék, ha ismét lenne olyan személy, aki játszana a hangszeren. Valaha Tesch Dezső és Tóth Ár- pádné orgonáit._____________________________________________________________________________■ SZINTE VALAMENNYI öreg házat gondosan rendben tartják az új lakók. Évente egyszer lefestik a vas­tag és magas kőkerítést, a díszes vaskaput, valamint a különféle ornamentikákkal ékesített házhomlok- zatot. A leggyakrabban használt festékszín a piros, rózsaszín, lila, sárga, fehér és a rozsdabarna.______■ Öreg porták és fák Gyönyörűek a hajdani módos gazdák portái a vastag és ma­gas gangoszlopokkal, a színes­re festett kőkerítéssel, néhol a kovácsoltkapukkal. Néprajzi értéknek számít az Ambrus-, a Kató-, a Vörös-, a Kasza-, a Kásádi-, a Bőt-, vala­mint a Denke-ház. Nem egy ke­rítés és díszes vasbejárat látha­tó. Koruk 80-100 esztendő. Pompás a Kovács-porta ma­tuzsálemi korú vörösfenyője, amelyet Kosztics Józsefné gon­doz nagy odaadással. A Borsos­telken évszázados hárs maga­sodik. Kispályás foci A kispályás futballozásnak csak­nem húszán hódolnak a faluból. A lelkes és szép sikereket elérő sportbarátcsoportot Szekeres Mi­hály edző fogja össze, akinek a szervezőmunkáját segíti többek között Bicskei Sándor, valamint Kovács Zsolt kereskedő. Az utóbbi személy például nemegyszer in- gyen fuvarozza a focistákat. ■ A tanulószoba Zenész barátok Balogh Miklós (Kiki) lakodalmi muzsikát előadó zenekarában játszik tamburás és hegedűs is. A zenész jó barátok első kazet­tája nemrég jelent meg Csuka Mónika énekesnő anyagi támo­gatásával. Közösség és megsegítés A közösségi házat Balogh Jó­zsef, Jovánovics Mihály és Or­sós Hermann vezeti. Ők, akik egyben barátok is, sokat tesz­nek azért, hogy a létesítmény­ben öntevékeny közösségi élet alakuljon ki. Sikernek számít, hogy jól működik a hagyomány- őrző zenekar, amelynek a tagjai a gitár mellett például kannát és kanalat is használnak hangszer­ként. Ingyen használható az internetlehetőséggel rendelkező három számítógép, az ún. tanu­lószobában jelenleg 12-en ké­szülnek a másnapi órákra. A diákok délutánonként általában egymást korrepetál­ják. Ezenkívül 15 gyerek ismer­kedik a népművészet valame­lyik ágával. Nemrég Mocskára jártak, ahol a fafaragás fortélya­it sajátították el. A Caritas-csoport szervezi a ki­csik nyaraltatását, végzi a lelki gondozást, valamint gyógyítja a súlyos alkoholistákat. Vezető: Lankó József tisztelendő. A hát­rányos helyzetű emberek gond­jait enyhíti a Jóléti Szolgálat - Közösségfejlesztő Alapítvány. Munkatársai bútort és ruhane­műt szereznek be. Pályázatokat írnak, részt vesznek a helyi anyagi és egyéb erőforrások ha­tékony feltárásában is. Bicskei Sándor szociális mun­katárs és társai, mint Ignácz Zo­rán és Petrovics Tibor a magá­nyos és magatehetetlen időseket közösségi munkában segítik, például fát aprítanak, kapálnak, kertet művelnek és házat javíta­nak. siklosnagyfaLu. dunantulinapb. hu Az oldal a siklósnagyfalni önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Csuti János EGYRE TÖBB LAKÁST HOZNAK LÉTRE szociálpolitikai támoga­tással. Most készül például egy a templomnál, a képünkön láthatót pedig nemrég adták át. Építtetője a Vejtiből beköltözött Haga Árpád, aki a hajdani pásztorház helyén építkezett. _____________________■ * > í J I

Next

/
Oldalképek
Tartalom