Új Dunántúli Napló, 2002. október (13. évfolyam, 268-297. szám)

2002-10-13 / 280. szám

2002. OKTÓBER 13. GAZDASÁG Hidegen hagyó halak Halfogyasztás Európában _____ (kg/fő/év) Egyesült Királyság Svédország Portugália Hollandia z 0 0 e Olaszország w z fc Írország $ Franciaország *«s 0 F— Finnország Ö f Spanyolország cü Görögország Németország Dánia Belgium, Luxemburg Ausztria Magyarország | Forrás: Fisheries DG 2001 A hal könnyű, egészséges táplálék, változatosan elkészíthető, mi ma­gyarok mégsem szeretjük igazán. Bár évente kétszer, karácsony és húsvét előtt felpezsdülnek a nagy áruházak akváriumai, a hazai hal- fogyasztás alig éri el az évi 3 kilo­grammot. Szakemberek szerint az európai uniós csatlakozás előtt mindenképpen ráférne a magyar halgazdaságokra a korszerűsítés, fejlesztés, hiszen a piacnyitást követő rendkívül éles versenyben kell a víz felszínén maradniuk. ■ A Hal éve van, ezekben a napok­ban kezdődik a lehalászás, az ágazat szakemberei mégis szkeptikusak. A halgazdaságok vezetői szerint az ágazat jövedelmezősége ugyan meg­haladja az agrárium átlagát, ám gyor­san hozzáteszik: többet is kell befek­tetni. Balázs László, a Halászati Ter­méktanács elnöke elmondta: egy hektár halastó építése átlagosan 1-2 millió forint. Erre azonban még to­vábbi költségek rakódnak. A vízszol­gáltatási díj hektáronként elérheti a 15 ezer forintot, a vízdíj pedig köb­méterenként 2-5 forintba is kerülhet, ami így az összes ráfordítás 10 száza­lékát is elérheti. A halgazdaságok rá­adásul kénytelenek lenyelni, amit a védett madarak lenyelnek, mert még nincs tisztázva, ki és mennyit kaphat a jó étvágyú madarak, illetve a szin­tén szigorúan védett vidrák okozta károkért. S hogy mit kap mindezért a befekte­tésért a termelő? A pontyért kilón­ként 500 forintot - mondta Radóczi János, a nyíregyházi Szabolcsi Halá­szati Kft. ügyvezető igazgatója. A 2800 hektárnyi halastavon, élővizén, belvízi csatornán, tározón gazdálko­dó cég az országos tendenciának megfelelően a főleg mesterséges vi­zekben pontyot és busát tenyészt. Az évi 300 tonna ponty nagy része itt­hon fogy el, míg a 100-150 tonna ne­mes hal, harcsa, csuka, süllő jelentős részét az EU országaiba szállítják. A szakember kifogásolta, hogy a támo­gatásokból a halastavakat kifelejtet­ték. Igaz, a SAPARD-program külön is említi a halfeldolgozó üzemek kor­szerűsítésére, fejlesztésére felvehető 40 százalékos támogatást, Radóczi szerint a legtöbb halgazdaságban egy egység a halastó és a feldolgozó, ezért a támogatásoknál is így kellene kezelni azokat. A két legnagyobb, ál­lami kézben maradt halgazdaság pe­dig, vélte az ügyvezető igazgató, a költségvetésből juttatott pénzek miatt torzítja a szabadpiaci versenyt. Hoitsy György, a Lillafüred Piszt­rángtelep tulajdonosa szerint a hazai fogyasztásra kimutatott 3 kilogram­mos átlag nem tükrözi a valóságot. Nincs benne a horgászok saját fo­gyasztása, holott Borsod-Abaúj- Zemplén megyében az utóbbi 4-5 év­ben nem ritka, hogy egy horgász évente 180-200 kiló halat is hazavisz. Hoitsy elmondta: amióta a térség szlovák oldalán tönkrement az ipar, és a hazai környezetvédelmi előírá­sokat kezdik szigorúbban ellenőriz­ni, a Sajóban ismét feltűnt a piszt­ráng. Az országban 3-4 pisztráng­tenyészet található, össztermelésük 50 tonna évente, az igény ennek a három-négyszerese. Ez a halfajta nem olcsó, ám a tartása is költséges. A pontytartó gazdaságoknál hektá­ronként 3 ezer forint a takarmány, a pisztrángosoknak 12-25 ezer forint. Sőt: a pisztrángivadékok tápára el­érheti a 40-49 ezer forintot is. A kedvezőtlen halfogyasztási tendencia visszafordítása érdekében hirdette meg a Magyar Országos Halszövetség 2002-re a Hal évét, amelynek keretében összesen 70 halfőzőversenyt, illetve halétel­bemutatót szerveztek, szerveznek. Ezenkívül nemrég jelent meg a Ma­gyar halgasztronómia című kötet, amely kétszáz receptet ad közre, s a halfogyasztás kulisszatitkaiba enged betekintést. A kötet szerzője, Cey-Bert Róbert Gyula, a Kodolányi János Főiskola Gasztronómia és Szálloda tanszékének oktatója úgy látja, a jelenleg eléggé egysíkú ma­gyar halgasztronómiába a kis halak felhasználásával lehetne változa­tosságot vinni. Az úgynevezett zsíros húsú halak - kecsege, busa, mak­réla, szardínia, lazac - étrendbe állítása nemcsak a változatosság mi­att, hanem egészségünk megőrzése szempontjából is kívánatos lenne. Hatékony reklámok versenye ■ Régi mondás a szakmában, hogy a reklámokra kiadott összeg fele kidobott pénz - csak azt nem tudni, hogy melyik fele az. Nos, úgy tű­nik, mára ezt a jópofa „alapigazságot” nálunk is meghaladta az idő - legalábbis erre enged következtetni az a tény, hogy Magyarországon először idén megrendezték az EFFIE reklámhatékonysági versenyt. A pályázók az elmúlt két év 55 leghatékonyabbnak ítélt kampányával szálltak ringbe, a zsűri pedig a honi kommunikációs szakma legneve­sebb személyiségeiből állt. Az a jó reklám, amely eladja a szóban forgó terméket vagy szolgálta­tást. Serényi János, a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szö­vetségéhek elnöke elmondta: az ötvenfős zsűri az első körben kizárólag a kampányok hatékonyságát vizsgálva alakította ki kategóriánként a legjob­bak listáját. A második körben egyharmados súllyal a kreativitás is szem­pontként szerepelt. A versenyen a Mc Cann-Erickson Budapest vitte el a pálmát két arany-, két bronz- és egy platinaéremmel. HÍREK Éva: csak köztartozások nélkül ■ A pénzügyi tárca úgy döntött, hogy csak azok a vállalkozások választhatják az egyszerűsített vál­lalkozási adót, amelyek rendezik köztartozásu­kat. Tállai András fideszes képviselő javasolta, hogy azok ne választhassák a kedvezményes áta­lányadózást, akik tavaly vagy tavalyelőtt adósak maradtak. A PM viszont liberálisabb álláspontot képvisel, vagyis amely vállalkozás december 20- ig rendezi köztartozását, s a fizetési könnyítés is annak számít, az áttérhet az evára. Ismét eladósorban a Malév ■ A magyar légitársaság ismét eladósorba került. Az eddigi sikertelen privatizációk után a mostani kormány pénzügyi befektetőkkel tárgyal. Váradi József a Népszabadságnak azt nyilatkozta, hogy az átalakított Malév gazdaságosabban működik majd, többek között tíz új kisgépet vettek. Jövőre a cég már nyereséges lehet. 120 milliárd forint a panelprogramra ■ Az eddigi sikertelen panelfelújítási kísérletek után a kormány 2004-ben egy nagyszabású programot indít, s e szerint évente 50-60 ezer, házgyári tech­nológiával készült lakást fognak felújítani. Ma­gyarországon, ahogy azt három hete lapunkban megírtuk, 500 ezer panellakás van. Ha felépül a reptér Fehérvár mellett B Az angol Wiggins Group többéves előkészítés után a héten aláírta a szándéknyilatkozatot a Szé­kesfehérvár melletti Börgöndön épülő regionális reptér építésére. Miután a tulajdonviszonyok ren­deződtek, vagyis Aba és Fehérvár megváltotta az államtól az ingatlant, indulhat a fejlesztés. Az 50 millió eurós (12 milliárd forint) beruházás után 500 ezer utas és 30-40 ezer tonna áru fogadására alkalmas légikikötője lesz Börgöndnek. Borsó és kukorica Nagyatádról ■ A norvég királyi párt kísérő üzletemberek alá­írták az első szerződést. E szerint a norvég Dtech társult a Nagyatádi Konzervgyárral, és kö­zös üzemet építenek borsó-, valamint kukorica­feldolgozásra. A norvég technológiával készülő termékek amerikai, ausztrál és uniós piacokra kerülnek majd. Orosz vevő a magyar gázra? ■ Medgyessy Péter moszkvai látogatása előtt egy­re több orosz-magyar üzletkötés merül fel a kétoldalú tárgyalásokon. A magyar élelmisze­rek exportjának ismételt felfutásán kívül az orosz óriáscégeket érdekli a magyar gázüzletág is, valamint az Adria és Barátság kőolajvezeték összekötése, amely lehetővé tenné az orosz olaj eljutását az USA-ba horvát kikötőkön ke­resztül. Magyarország jelentős tranzitbevétel­hez jutna. INGATLANPIAC Felújítani csak kis Most, hogy a használt lakások piaca csak mérsékelt intenzi­tással mozog, különösen nagy jelentőséget kap az örök kér­dés: felújítani vagy nem felújítani? Sokan esküsznek rá, hogy olykor néhány tízezer forintos beruházás is sokszorosan meg­térülhet, míg mások amondók, felesleges pénzt ölni olyan ingatlanba, amelynek árában aztán úgysem kapjuk vissza a befektetett összeget. A dilemma komolyságát jelzi, hogy e kérdéskörben az ingatlanforgalmazók véleménye is eltér. Abban azonban megegyeznek: nem mindegy, hogy milyen típusú használt ingatlanról van szó. lakást szabad? ■ Egy alapos mázolás, tapétá­zás, padlóburkolás - sokak sze­rint ez jelenti a lakásfelújítást. Ám ez óriási tévedés. Ez ugyanis csak a felszín. Az igazi állagjaví­tásba a vezetékrendszerek cseré­je, a nyílászárók korszerűsítése is beletartozik, hogy a falak álla­potáról már ne is beszéljünk - ál­lítja Bálóné Huszt Irén, a Centrál Ingatlaniroda vezetője. A fiókjai révén szegedi és fővárosi igénye­ket egyaránt ismerő szakember szerint a felújítás veszélyes te­rep: van, hogy nagyon megtérül, de rá is lehet fizetni.- Az a tapasztalat, hogy az ügyfeleknek csak a kis hányada igényli a felújított lakást. S ez va­lahol érthető is, hiszen hiába szép a tapéta, hiába új a parket­ta, ha a végeredmény nem talál­kozik a vevőjelöltek ízlésével. Ugyanakkor van olyan szeg­mens is, ahol a befektetett ösz- szeg busásan megtérülhet. Ilye­nek például a társasházi laká­sok. A panellakások esetében sem reménytelen a magasabb ár elérése, mivel van egy szűk ré­teg, amely hajlandó áldozni a tip-top állapotért. Ám aki felújí­tott panellakásán szeretne a pia­ci árnál drágábban túladni, az jó, ha tudja: ez bizony nem megy egyik napról a másikra. A panel­lakások hátránya ugyanis, hogy egyformák, következésképp az áraik sem nagyon térhetnek el egymástól. Aki tehát hamar akar túladni felújított ingatlanján, jobb, ha nem áldoz annak rend­betételére, mert csak ráfizet. Egyébként sokan vannak, akik még mindig üzletet látnak a lakások felújításában: megvesz­nek néhány lelakott ingatlant, kicsit helyrepofozzák, majd jó felárral értékesítik. Ez főleg a kis lakásokra igaz, mert azok iránt még mindig élénk a kereslet. Ám a szakember szerint nem árt vi­gyázni, mivel nem minden lakás olyan jó állapotú, mint amilyen­nek látszik.- Csak egy példa - mondta Bálóné Huszt Irén. - Adott egy másfél szobás, elég rozoga kiné­zetű panellakás. Ezt néhány tíz­ezer forintból szinte újjá lehet varázsolni. Ha kicserélik a kony­ha munkalapját, átfestik a szek­rények ajtaját, és süllyesztett spotlámpákat szerelnek a tetejé­re, már úgy néz ki a konyha­bútor, mintha vadonatúj lenne. A csaptelepek cseréje is sokat dob a látványon. A tapétázás, il­letve a festés sem kerül sokba, ha nem méregdrága alapanyago­kat használnak.. A szőnyegpad­lót sokszor fel sem szedik: csak rátesznek egy olcsót, ámde újat, s máris úgy néz ki a lakás, mint­ha százezreket költöttek volna rá. Miközben a vezetékek eset­leg elavultak, a csövek elhaszná­lódtak, a nyílászárók sem a legjobbak... Egy szakember ha­mar észreveszi az effajta svind- lit, de az átlagvevő legtöbbször bedől a látványnak. A szakember úgy véti, 60-70 négyzetméter fölött már nem éri meg felújítani az ingatlant, mert annak nem térülhet meg az ára. Persze szabályt erősítő kivételek mindig vannak: ilyen például, ha valaki egy külföldinek szeretné eladni a lakását. Ők ugyanis kife­jezetten igénylik, hogy az álta­luk kiválasztott ingatlan azonnal beköltözhető állapotban legyen. Bár az is igaz, hogy a pénzes kül­földiek, ha tehetik, inkább a csa­ládi házakat keresik. Azok árá­ban pedig - a széles sávban szó­ródó árak miatt - könnyebb ér­vényesíteni az esetlegesen felújí­tásba invesztált összeget. Ami igaz Szegeden és Buda­pesten, az korántsem áll meg Sopronban. A nyugati ország­rész „fővárosában” ugyanis - az országos trenddel ellentétben - még a kis panellakásokat sem éri meg felújítani - állítja Kiss Já­nos, az Alpesi Ingatlanforgalma­zó Kft. vezetője. Mint mondta, az állagjavítás talán csak a tégla­építésű, csekély alapterületű in­gatlanoknál térül meg.- A vevők többsége csak az árat nézi. Ezért aztán nincs sok értelme az eladás előtti szépítge- tésnek. Aki újszerű lakást akar, az általában azt mondja: majd ő felújítja magának. D. T. •> I k \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom