Új Dunántúli Napló, 2002. október (13. évfolyam, 268-297. szám)

2002-10-02 / 269. szám

2002. Október 2., szerda RIPORT 7. OLDAL ZENEI VILÁGNAP PÉCSETT. A Református Kollégium Gimnáziumá­nak aulája adott otthont a Kodály Társaság és a Kórus- és Zenekari Szö- - vétség ünnepi hangversenyének. A műsorban a Mátyás Király Utcai Ál- talános Iskola, a házigazda, a református iskola (képünkön), a Kodály i jiZoltán Gimnázium énekesei, valamint a Mecsek Kórus szerepelt. I r r\M FOTÓ; LÄUFER LÁSZLÓ Irodalmi hidak Csütörtökön nyílik az az irodalmi konferencia Pécsett, amelyet a müncheni Délkelet-európai Kultu­rális és Történeti Intézet és a Gráci Egyetem Germanisztikai Tanszéke közösen rendez a Pécsi Tudo­mányegyetem Német Irodalmi Tanszékével. A konferenciatémája, hogy a német nyelvű irodalom mi­ként tükrözi a délkelet- és kelet-kö- zép-európai kulturális identitásbéli különbségeket. A két napig tartó ülésen, amelyet az egyetem, a kar és a város vezetése nyit majd meg, elsősorban arról hangzanak el elő­adások, hogy a (sok- esetben ki­sebbségi) német irodalom milyen szerepet játszott a rendszerváltás előtti irodalompolitikában, például a szászok lakta Romániában, illet­ve, még régebbi történelmi időkbe kalandozva, hogy a XIX. századi német ajkú polgárság irodalma mi­lyen viszonyban állt egyes orszá- gok-országrészek, valamint a régiót szinte egészében magába olvasztó Monarchia irodalmi irányzataival. M. K. KULTÚRA­Támogatókra szoruló egyetemek A magyar felsőoktatási intézmények be­vételeinek 1-3 százaléka származik csak adományokból, támogatásokból, noha a nemzetközi tendencia szerint is egyre inkább erre szorulnak. A Magyar Felsőoktatás Barátai Alapítvány (MFBA) a „Friends of Hungarian Higher Educa­tion Foundation” amerikai alapítvány testvérala­pítványaként működik 1998 februárjától: a ma­gyar felsőoktatási intézmények érdekében kata­lizátorként lép fel az adományszervezés, a kép­zés és kapcsolatépítés terén, partnerkapcsolato­kat keres az üzleti szektor és a felsőoktatás kö­zött. E két szféra közeledésének segítését tűzte ki célul a MFBA és a Pécsi Tudományegyetem szervezésében Pécsett megrendezett „Támoga­tásszervezés a felsőoktatásban” című konferen­cia, amelyen 22 felsőoktatási intézmény képvise­lői és a gazdasági élet jeles szereplői vettek részt. Vitaindító előadásában Tóth József, a PTE rek­tora, az MFBA kuratóriumának elnöke rámuta­tott, növekszik a társadalmi elvárás az egyete­mekkel szemben, ami feladatbővülést jelent, ugyanakkor a központi költségvetési források csökkennek. Ezért jönnek létre a társadalom és egyetemek között különböző kapcsolatok és olyan tevékenységek, amelyek a felsőoktatási in­tézmények támogatásának szervezését jelentik. Nemzetközi méretekben egyre növekvő a felső- oktatási intézményeknek nyújtott támogatás va­lamilyen tág értelemben vett ellenszolgáltatás fe­jében. Ennek gyakorlata, hagyománya nem ala­kult ki még nálunk az ország szegény volta mi­att, de azért sem, mert az adományozásban ke­vesen keresik a dicsőséget. Mang Péter, az Oktatási Minisztérium he­lyettes államtitkára hangsúlyozta, kormányza­ti közreműködésként végig kell gondolni, hogy a jogalkotás eszközeivel miben lehet könnyíte­ni ezt a tevékenységet az adózástól kezdve az adományok pénzügyi elszámolásáig. Utalt ar­ra, hogy a magyar felsőoktatás nagyságrendek­kel alulfinanszírozott a fejlettebb országokhoz képest, ugyanakkor a jobb marketing-tevé­kenységet folytató egyetemeinknél is csak a működési bevétel 1-3 százaléka származik adományokból, támogatá­sokból, miközben az USA- ban ez 30-35 százalék. Ebben a témában a PTE helyzetéről Tóth József rek­tortól megtudtuk, hogy a szenátus jelentősebb induló tőkét adott a marketingre, és ez a befektetés többszörösét hozta be, arról nem is be­szélve, hogy az egyetem imázsát nem lehet forintosítani. A magyar átla­gos arány közel dupláját, az állami normatívá­ból származó mintegy 14 milliárdos bevétel 2-5 százalékának megfelelő összeget képvisel­nek a támogatások. A PTE-nek kéttucatnyi tá­mogatási szerződése van különféle cégekkel, de igazi nagy szponzora nincs. DUNAI IMRE A Visegrádi Négyek Pécsett A határon túli magyarokért Ma kezdődik A Visegrádi Né­gyek Fesztiválja 2002 pécsi programja, amely egész hó­napban színvonalas kulturá­lis rendezvényeket nyújt a lá­togatóknak a fotókiállítástól a szimfonikus koncerten át az irodalmi estig. Lengyel felhívásra írt alá Pécs váro­sa szándéknyilatkozatot arról, hogy részt vesz azon az évente megren­dezésre kerülő rendezvényen, amely a Visegrádi Négyek Feszti­válja elnevezést kapta. A szerződés szerint Wroclawban, Eperjesen, 01- mützben és Pécsett kerülne sor négyévente a fő rendezvényre, amelyek mellett minden város megrendezné kiegészítő kulturális programjait. Idén Wroclaw a Viseg­rádi Négyek Fesztiváljának főváro­sa, Pécsre 2004-ben kerül sor. Az idei pécsi rendezvények sora ma kezdődik a Művészetek Házában, ahol Parti Nagy Lajos író nyitja meg Jindrich Sünt fotóművész Fotóho­mok című kiállítását. Sor kerül ma este hangversenyre is, a Művészeti Szakközépiskola hangversenyter­mében a Visegrádi Négyek Ifjúsági Szimfonikus Zenekara koncertjére. Október 3-án a Lettre folyóirat iro­dalmi estjét rendezik a Művészetek Házában. 18-án a Dante Caféban a Borussia lengyel folyóirat magyar számának és a Jelenkor Visegrád- mellékletének bemutatóját tartják, ugyanide várják 28-án a Pozon- Sentimental rock-zenekar koncert­je után érdeklődőket. Több kiváló film vetítésére is sor kerül a Művészetek Házában októ­ber 2-án, 8-án, 15-én és 29-én, köz­tük két Kieslowski-művet is bemu­tatnak. CS. L. Tizedik évfordulóját ünnepli ok­tóber elején a pécsi székhelyű Határokon Túli Magyarságért Alapítvány, az október közepén tartandó Határon Túli Magyarok Fesztiválja pedig a XI. sorszámot viseli immár. Ezekről az ünnepi rendezvényekről tartott tegnap sajtótájékoztatót Bokor Béla, az alapítvány kuratóriumának elnö­ke és dr. Istvánná Kollár Anikó, a Baranya Megyei Kulturális és Ide­genforgalmi Központ igazgatója. Az alapítvány jubileumi talál­kozója október 4-én 15 órától a Pannon Magyar Házban zajlik majd, másnap ugyanott lesz a Kárpát-medencei borok I. must­rája, előtte délelőtt azonban a Pé­csi Akadémiai Bizottság székhá­zában a Kápát-medence történel­mi útvonalairól és hálózatairól rendeznek konferenciát. Szom­baton a Drávaszögben, illetve Szlavóniában zárul a jubileumi program. A választások miatt a hagyo­mányosnál egy héttel korábban, október 11. és 19. között zajlik majd Pécsett és több baranyai te­lepülésen a Határokon Túli Ma-; gyarok XI. Fesztiválja nyolc or­szágból érkező több mint félezer résztvevővel: néptáncegyüttesek­kel, zenekarokkal, irodalmárok­kal, képzőművészekkel, zené­szekkel, fotóművészekkel, gyer­mekszínházzal, könyvtárosokkal. A fesztivál megnyitója október 11- én 16 órakor lesz a Baranya Ház­ban. A választások miatt előre hozva már október 13-án 11 órától megtartják a néptáncegyüttesek felvonulását a Szent István téren, majd 18 órától a gálaestjüket a PTE orvoskari aulájában. ______■ MA RIAKEMEND BEMUTATKOZ K _______A FALU TÖRTÉNELME Ok levél 1280-ban említette Kemud alakban. Az alapszóban a kém főnév fedezhető fel, míg a Mária a templomi védőszentre utal. Lehet, hogy a telepü­lés egyik ura, Óvári Konrád a Moson megyei Ke- mely falubirtoka nevével illette a baranyai helysé­gét. Van kutató, aki 1015. évi említésről is tud. A község földrajzi névanyaga majdnem eléri a félez­ret. E szerint létezett egy Nógrád nevű Árpád-kori faluelőd, míg a Kis- és Nagy-Kemend és a Váralja eltűnt falvak a kegytemplom és a hajdani vár közti részeken keresendők. Az erődítményt a tatárjárás után hozta létre Óvári uraság. Mai megjelölései: Várhegy, Slosz- berg, Török-vár. Létezett egy előrésze is, valószínűleg a Pincesoron. Remetebarlangjából alagutak indulnak, ahová napjainkban is leme­részkednek az emberek. Mindmáig titokzatosság lengi körül a rejté­lyes nyílásokat. Sokáig ostromolták a töröktől megszállott magasla­tot a hódoltság végén a felszabadító csapatok, köztük a franciák. Ádáz ütközetre utal a Siralom-völgy megnevezés is. A község terüle­téről kőkori, római, kelta leletek is előkerültek, hisz áthaladt rajta a híres Borostyán út. Az iskola udvarában avar temetőt rejt a föld mé­lye. Az első telepes németek a Szent Márton templom mellé temet­keztek. A községhistóriáról Reil Károly kitelepített lakos készített né­met nyelvű monográfiát. 0 Eilend • Erdősmároko Széki)yszabar Hásságy üptód oKfenyárád •MÁRIAKÉMÉND ív. Ólak \ pMonyoród V óBjrián Szede^ Ve,«nd ’í)Baöard i> BelvárdgyufcP "'"tjBóly A község gazdái Polgármester: Rótt Ferenc (50 éves) postai alkalmazott. Alpol­gármester: Mester Ferenc (63) nyugdíjas. Képviselők: Bakó Zoltán (49) nyugdíjas, Bucsu- házy Zoltán (50) lakatos vállal­kozó, Kállai János (53) nyugdí­jas, Klingler Lajos (50) lakatos. Körjegyző: dr. Szlavecz Tamás (31). Plébános: László András (34). Iskolaigazgató: Jeszán Csabáné (39), könyvtáros: Schleicher Eszter (22), óvodave­zető: Báyer Éva (41). Máriakéménd szép helyei A hajdani zarándokhelyeiről híres település önkormányzata nem titkolja, hogy az idegen- forgalom fellendítésén fáradozik. A Mária-kegyhely régi hírnevét ismét szeretnék vissza­állítani, de gondolkodnak a hajdani gyógyforrás meg­nyitásán is. Ehhez a vízhez egykor szintén zarándokol­tak. Turisztikai előnyöket ígér az a lehetőség is, hogy csatlakoztak a Mohács-Bóly térségi Fehérborút szerve­ződéshez is. Egy alapítvány annyira szépnek tartja a környéket, hogy házakat vásárolt, ahol az állami gon­dozásba vett gyerekeket helyezik el. Amióta Rótt Ferenc a polgármester, sokat szépült küllemében a település. így csinosodott az óvoda, az is­kola, a művelődési ház. Lett egy sportpálya, 15 ember­nek munkát adó kisüzem és egy idősek klubja. Újak a buszmegállók, felújították a szolgálati lakásokat és a ra­vatalozót. Parkosítottak a Széchenyi téren, játszóterek készültek közösségi munkában, illetve lakossági ado­mányok révén. Volt, hogy a képviselők faragták a köz­téri játékokat. Nem egy ponton szemétgyűjtőket he­lyeztek ki. Lebetonozták a hangulatos és a környékben is híres Pincesor földes útjait, két falusi utca között ösz- szekötő útszakaszt létesítettek. Járdát erősítettek meg több mint 300 méter hosszúságban. A vízelvezető árko­kat kitisztították, a veszélyes része­ket pedig betonlapokkal bélelték ki. Két új áteresz is könnyíti a csapa­dékvíz elfolyását. A pincesori gaz­dák összefogásával eljutott az áram a szőlőhegyre. A könyvtárban most már nyolc számítógép található in­ternet-hozzáférhetőséggel. A jövő kapcsán a község első embere el­mondta, hogy kialakítanak egy ifjú­sági klubot, bővül a falumúzeum, helyi védettség alá helyeznek számos néprajzi és mű­emléki értékű házat, pincét és öreg fát. A Széchenyi té­ren padokat és hulladékgyűjtőket helyeznek ki, a köz­ség peremén üdvözlő táblákat állítanak fel. Szeder­kényhez és Bólyhoz anyagilag kötődve továbbra is pá­lyáznak, hogy elegendő pénzt szerezzenek a szenny­vízhálózat megvalósításához. Az önkormányzat és az orvosi rendelő épületét modernizálják. ■ Nő a lélekszám Most már nem mennek el a fiata­lok, üres ház sincs a faluban. Az otthon maradás egyik oka, hogy a környékben időnként munkale- •hetőség adódik. Sokat vet a latba, hogy helyben van a nyolcosztá­lyos iskola és az óvoda. A népes­ségszám jelenleg 560, egy évtize­de 542 volt. 1930-ban a magyarok száma 120, a németeké pedig 1078. A második világháború után a németek zömét kitoloncol­ták. 1970-ben a számuk 263, míg a magyaroké 509. A község leg­idősebb férfi íakója, az 1920-ban született Regős Gyula, míg a leg­korosabb hölgy Raboczki János- né, aki 1905-ben született. Ősi fa­míliák: Báyer, Faust, Kemer, Pfilf, Rogner, Wágner, Weitzl, Weis, Weidinger. A megmaradt német­ség, amely kb. száz személyt je­lent, kezd önmagára találni és ősztől kisebbségi önkormányzat választását tervezi. ■ KÉPÜNKÖN A KÖZÉPKORBAN ÉPÜLT, zarándokhelyként is mert kegytemplom látható. Hasonló szépségű a Szent Márton temp­lom is. László András plébános és egyházmegyei ifjúsági referens út­mutatásával működik a cserkész- és hittantábor, valamint a lelkigya­korlat-kurzus. A csángómagyar egyházi személy kezdeményezésére nagy területen parkosítottak a kegyhelynél. Népszerű a baranyai és a hazai németek búcsúja, valamint a kitelepítettek és az elszármazot- tak találkozója is. ____________________________________________■ Kö zösségek A falu fejlesztéséért, a gyerme­kek tudásszintjének emeléséért számos alapítvány és csoport fá­radozik. Ezek: a Gyermekfalu Alapítvány, a Máriakéméndi Is­koláért , valamint az írott Kert Közalapítvány, a Környezetvé­delmi és Közösségi Értékadó Egyesület, a Pincetulajdonosok és Szőlősgazdák Egyesülete, az idősek klubja, az ifjúsági és a lö­vészklub. A Hagyományőrző Egyesület közreműködött a falu­múzeum létrehozásában. mariakemend.dunantulinapb.hu Az összeállítás a máriakéméndi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Csuti János A HELYBEN LETELEPÜLT németek közül nem egy segíti a falut. Rudi Fessl a rendezési terv kialakítását könnyítendő légi felvételeket készített saját gépéről (képünkön). Grünbauer Ernst orgonista és képzőművész egy négy méter magas köztéri kompozíció megszer- kesztését tervezi a Széchenyi téri parkban._____________________■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom