Új Dunántúli Napló, 2002. október (13. évfolyam, 268-297. szám)

2002-10-08 / 275. szám

6. OLDAL UDVAR BEM UTATKOZIK 2002. Október 8., kedd A FALU TÖRTÉNELME A falut írásos forrás 144&-ban említi először Udwarth néven, de a rómaiak egykori jelenlétét is jel­zi a mai 56-os helyén koráb­ban fekvő út. A település a tö­rök hódoltság alatt elpusztul, mai formáját a XVIII. században betelepült né­met lakosság­nak köszönhetően nyeri el. Ekkor a terület a bellyei uradalomhoz tartozó főhercegi birtok. Udvar az első világháború után csaknem a Szerb-Horvát-Szlovén államhoz kerül. A második világégéskor a lakosság 97 százaléka német aj­kú, és bár több család elmene­kül, a kitelepítés elkerüli a falut. A falu vezetői Udvar polgármestere dr. Schwalm Mária (54), háziorvos, alpolgár­mestere Ívik Ferenc (48), vállalko­zó postamester. A képviselő-tes­tület tagjai: Bodolay Gyuláné (62), nyugdíjas, Geiger Mihályné (62), nyugdíjas, Hendinger Sán­dor (51), falugondnok és Nagy István (47), autószerelő. A faluház vezetője Fischer An- talné, a település plébánosa Hor­váth Imre, Majs és Udvar körjegy­zője pedig dr. Sólyáné dr. Kálmán Katalin. udvar, dunantulinaplo. hu Az összeállítás az udvari önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Barabás Béla Udvar, a kész település A csinos kis határfalu teljesen közművesített, így az önkor­mányzat fő célja a rend és tisztaság fenntartása. Igaz, hogy a mostani komfort kialakításához a lakosság is egy emberként járult hozzá. Az alig kétszáz lakosú határfalu az elsők között volt, ahová bevezették a földgázt és a szennyvízcsatornát. A hasonló méretű településeken amúgy ritka közműveket Majssal és Nagynyáráddal közösen rendel­ték meg, ám közülük a mai napig Udvar az egyeüen falu, ame­lyik rendezte a beruházások számláit.- Ehhez nagyban hozzájá­rult, hogy a lakosság zokszó nélkül fizette ki a hozzájáru­lást, és mindkét hálózatra száz- százalékos a rákötés - tette hozzá dr. Schwalm Mária, Ud­var polgármestere. - így már könnyebb volt a falu csinosítá­sára összpontosítani. Tény, hogy Udvaron maku­látlan rend és tisztaság uralko­dik, hála a falugondnok irányí­tása alatt dolgozó munkások­nak. Az elmúlt évek legnagyobb előrelépése Udvaron a kamion-leál- lósáv megépítése volt. Ahhoz, hogy a településen rostokoló teherautók ne bénítsák a forgalmat, ne tegyék tönkre a házakat és ne űzzék el az itt élőket, szükség volt a szakmi­nisztériumok megértésére. A ko­rábban éppen a kamionok által tönkretett belterületi utat néhány hete újította fel az alapokig a me­gyei közútkezelő kht. Három éve Dr. Schwalm Mária polgármester asszony Majsról való szállítással, az idei év­től egy udvari vállalkozónak kö­szönhetően helyben sikerült meg­oldani a közétkeztetést, ezt a sok egyedülálló idősön, hadigondozot­ton kívül a magyar és horvát oldali határátkelők dolgozói is szívesen veszik igénybe. A faluház konyhá­ját felszerelték, itt akár kétszáz fős családi rendezvényeket is tarthatnak az udvariak. Tavaly felújították a temető ravatalo­zóját és féltetőt építettek hoz­zá. Ebben a ciklusban újították fel a faluház vizesblokkját és alakítottak ki benne pazar rep­rezentációs termet. A helyi gazdák egy új állatfelhajtónak örülhetnek, így nem kell a szomszédos községekben ér­tékesíteniük jószágaikat. Mivel a nagyobb szükséges beruházások elkészültek, a jö­vőbeni tervek közül a legfonto­sabb az, hogy pályázattal segítse az önkormányzat a még eredeti álla­potában fennmaradt öt lakóház re­konstrukcióját. Szervezett a falu kulturális élete Jó döntés volt, hogy felelős vezetőt választottak a képviselők a faluház élére. A kulturális programok, rendezvények, kirán­dulások terve így egy évre előre elkészül. Az udvari kulturális élet főszerep­lője eddig egyedül a Német-Ma­gyar Baráti Kör volt. A Geiger Mi­hályné vezette civil szervezet el­sősorban kirándulások és a far­sangi bál szervezésével tűnt ki. A helyzet a faluház felújítása után változott meg gyökeresen, ezt kö­vetően ugyanis vezetőt nevezett ki a képviselő-testület az intéz­mény élére. Fischer Antalnét nem csak fele­lős igazgatónak, hanem egyben menedzsernek is szánták, felada­ta több részből áll. Az ő dolga, hogy a megújult faluházba olyan programokat szervezzen, amely­ből bevétele származik a telepü­lésnek. Ugyanakkor azt is kérte tőle az önkormányzat, hogy egy évre előre vigye a testület elé a tervezett kulturális programokat, kirándulásokat. A munka jól halad, a legutóbb Ópusztaszeren voltak az érdeklő­dő udvariak. Itt kell megjegyezni azt is, hogy a helyi önkormány­zati képviselők önként és tevőle­gesen ve mek részt minden programon. Ünnepelt a település Augusztus végén tartották az ud­variak falunapjukat. A jeles ese­ményre kétévenként kerítenek sort, mivel az évi rendszeresség túlzott anyagi terheket róna az önkormányzatra.- A program előtt készült el a csinosított templomkert, ezenkí­vül a felújított faluház átadására is jó alkalom volt az ünnepség - mondta dr. Schwalm Mária pol­gármester. A templom és környéke söté­tedés után mutat a legjobban, köszönhetően az épületet megvi­lágító fényszóróknak, ám nappal is kellemes környezetet biztosít a kis füves-dísztéglás terület a pi­henést szolgáló padokkal. Az egész napos ünnepségen a falu apraján és nagyján kívül az in­nen elszármazottak közül is szép számmal vettek részt, az es­ti bált megelőző vacsorán a falu 150 főt látott vendégül. Az ön- kormányzat szerette volna, ha a megyés püspök szenteli fel a templomkertet, ám erre a mai napig nem került sor. Az ese­mény pótlására jó alkalom lehet a novemberi búcsú. SZÉKELYSZABAR BEMUTATKOZIK A KÖZSÉG TÖRTÉNELME Az államalapításunkat megelőző történelmi korokból régészeti leleteket eddig még nem tártak föl a község a határában, Zabar változatban a nevére legkorábban egy 1389-ben íródott dokumentumban bukkantak rá. Később Hercegszabamak is hívták, a Székely előtag I pedig a falu német lakossága egy részének kitelepíté­sét követően a helyükbe érkezett székelyekre utal. A falu a török hódoltság végére elnéptelenedett, s a XIX. század közepén ide is német családok jöttek. 1930-ban még 32 magyar és 1048 né­met lakosa volt. A második világháború után megváltozott a lakosság összetétele, s az 1970-ben a felvidékiekkel és székelyekkel együtt már 502 magyar és 479 német élt itt. A falu egykor a bellyei uradalomhoz is tartozott, 1925 és 1950 között pedig a kölkedi körjegyzőséghez, így az anyakönyvet is ott vezették. A község egyedi, különleges címerét egy 1746-ból származó pecsétnyomó mintázata alapján készíttették, s Így az ábrája nem a megszokott, a lakosság foglalkozására utaló jel, ha­nem Szűz Máriát tünteti fel, fején koronával, glóriával, kezében jogarral, ölében a kis Jézussal. Miután a régi, baranyai pecsétek közül egyedül a szabarin a körirat rövid német szavakkal „Mária segítsége Szabar kín­jaira'’ gondolatot is tartalmazta, a mai címert a heraldikai hagyományok­nak megfelelően egy latin felirat fogja körül, amely a fordítás szerint azt fogalmazza meg: „Mindig szükség van fáklyára”. A SZABADIDŐS PARK székelykapuval gazdagodott ___________■ Sz ékelyszabarban megvették a földeket Minden közművel rendelkezik a település, út­jai szilárd burkolatúak, a járdák állapota pont az idén elköltött milliókkal majdnem minde­nütt kifogástalanok, intézményeiket felújították, elkészült a remek szabadtéri sportlétesítmé­nyük, a házak takarosak, kongatja már a haran­got is a negyedütős óra a templomtoronyban - mi hát a teendője itt még az elöljáróknak?- Percek alatt találnánk helyet annak a közel húszmü- lió forintnak, amit a gázközmű vagyonunk fejében az ígéretek, no és a reményeink szerint hamarosan ka­punk, hiszen ütemezett feladatokból akad bőven - hangsúlyozta Szígyártó József polgármester, és már so­rolta is: - A gázvezeték és a szennyvízcsatorna lefektetésé­vel műiden utcát fölbontottak, foltozott a burkolat, néhány he­lyen megsüllyedt, az útfelújítás tehát az egész faluban aktuális. A szabadidős parkba játszótéri játékokat állítanának, a kultúr- házat bővítenék öltözőkkel, mosdókkal, hogy a parkban ki­alakított sportpálya használói­nak lenne hol zuhanyozni. Mi nem gyarapítottuk a község va­gyonát a téesztől átvett, belterü­leti földek eladásából származó bevétellel, inkább a területet nö­veltük földvásárlással, így most a tulajdonunkban van egy olyan hely is, ahol esetleg a Jenyei-patakra „építve” horgásztavat hozhatnánk létre. A falu hat kilométert kitevő járdáinak nyolcvan száza­léka új, vagy felújított, tehát ilyen beruházásra is kell még költenünk, lehetne folytatni a vízelvezető árkok betonlapos burkolását, és csúfkodik két autóbuszvá­rónk, melyek helyett feltétlen újat szeretnénk állítani - mondta a polgármester, s azt is megjegyezte, hogy az egyik bádogborítású buszvárót a betört üvegeivel iga­zából azért hagyták meg eddig, mert láttatni kívánják, mi az erőszakos rombolás következménye. Székelyszabarban egyébként szinte bűvész módjá­ra gazdálkodik a képviselő-testület a pénzzel, hiszen idén például 45 milliós költségvetési keretből kell min­dent finanszírozni, méghozzá helyben 17 kisgyerekkel az óvodát, 20 tanulóval az alsó tagozatos iskolát fönn­tartani, s miután német nemzetiségi oktatás folyik, és minden diák napközis is, négy pedagógust foglalkoz­tatnak. Az önkormányzat a normatíva mellé több mil­liót tesz műiden évben a két gyermekintézmény mű­ködtetéséhez, kiegészítő támogatást pedig központi forrásból idén mindössze 200-200 ezer forintot kaptak. Azért így is sikerült az iskolára új tetőt rakni, az épüle­tet tatarozni, és egy tornaszobával kibővíteni, az óvoda konyháját egymillióból az előírás szerint felújítani, a szükséges eszközökkel felszerelni. Tavasszal adták át az új orvosi rendelőt, amihez korábban vették meg a házat, az átalakítása pedig hétmillióba került, közel ezer méter hosszan betonjárdát építettek az István, az Andrássy és az Árpád utcákban további majdnem tíz­millióért, és ebben a hónapban már felállítják a község két végén az üdvözlő-, illetve el­köszönőtáblákat, de egyedi jel­zést kapnak az intézményeik is. SA templomtorony óráját tavaly csináltatták, a szerkezet helyre- álű'tásához egymülió forinttal az egyik ház svájci tulajdonosa já­rult hozzá, s azóta vidáman kon­gatja annyiszor a nagy harangot, ahány óra van, negyed-fél-há- romnegyedkor pedig a kis ha­rang szólal meg. Idén is majd­nem hasonló összegű kiadást biztosított a testület úgymond szellemi beruházásra, s ebből a pénzből most jelent meg a Szé- kelyszabar történetét feldolgozó könyv, melyben dr. Endrődy Gyula a törökök kiűzeté­séig visszanyúlva dolgozta föl a település múltját, s az 1940-es évekig bezárólag nyomon követhető a kiad­ványban a faluban élt emberek tevékenysége, a lélek- szám alakulása, a nemzetiségiek összetétele, népszo­kása, viselete, míg az elmúlt évtizedek jelesebb esemé­nyeit színes fotókon láttatja. Amúgy a ma 700 székely- szabari ember zöme római katolikus, mintegy 50 szá­zalékuk tartozik a német kisebbséghez, 35 százalékuk székely, 15 százalékuk pedig a Felvidékről ide települt magyar, illetve az ő leszármazottaik. A 240 házból ti­zenötnek külföldi a tulajdonosa, s közülük Wemer Heinkelein német állampolgár mintegy kötelességének érzi, hogy a település fejlődéséhez hozzájáruljon, egyebek mellett a kultúrház hangosító berendezését, a községházára számítógépet, faxot tőle kaptak, de tá- mogatja a helyi focistákat is. ____________ ■ Sz ígyártó József polgármester LiptódO «isnyárád % Mánakéménd 9. SZÉKELYSZAl Monyoród Q | Versend ^Babarc Szederkény So*k oBö»y Lánycsók J , ■" ® d' Mohács Márton-nap Pár éve hagyomány a faluban, hogy Márton napján, november 11-én a gyerekek külön progra­mot szerveznek. A rendezvény sajátossága, hogy az iskolások, óvodások készítette töklámpá­sokkal fölszerelkezve járják az utcákat, a fölvonulás résztvevői aztán libazsíros kenyeret esz­nek, amihez a felnőttek forralt bort is kapnak. A falu gazdái Polgármester: ifj. Szígyártó Jó­zsef (51). Alpolgármester: Mah­ner József (48). A testület tagjai: Föglein Gézáné (45), Stang An- talné (38), Svegál Endréné (31), Péter József (52), Gerebics Gábor (35), Kropp Adám (41). Körjegy­ző: Scheich Gáspár. A német ki­sebbségi önkormányzat elnöke Kaiser Ferenc, tagjai: Stangné Kaiser Anikó és Hahner József. A Magyar-Német Baráti Klub elnö­ke Gham Miklós. A Szabari-trió tagjai: Gham Miklós, Michelisz József, Hahner József. A község­ben ez év februárjától 80 fős pol­gárőrség is tevékenykedik. szekelyszabar.dunantulinapb.hu Az összeállítás a székelyszabari önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Berta Mária A GYÖNYÖRŰEN FELÚJÍTOTT templomkertet a falunapon adták át ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom