Új Dunántúli Napló, 2002. október (13. évfolyam, 268-297. szám)

2002-10-07 / 274. szám

2002. Október Z, hétfő BARANYA I TÜKÖR 5. OLDAL Átmeneti otthon családoknak Januártól októberig több mint száz gyermek várt fedélre Szombaton adták át a Családok Átmeneti Ottho­nának első részlegét, néhány héten belül a fedél nélkül maradt családok tagjaiból 12-en költöz­hetnek legkevesebb 9 hónapra a Sándor utcába. PÉCS Egyelőre 12, a későbbiekben 21, hajléktalanná vált fel­nőtt, illetve gyermek kaphat helyet a Családok Átme­neti Otthonában. Az 50 milliós beruházás a UWYTA Kht. szervezésében három éve indult, az első ütemét szombaton avatták. A lakók eddigi szálláshelyükről, a Felsővámház utcában bérelt ingatlanból pár héten be­lül költözhetnek a lakásokba, ahol 9, indokolt esetben még 3 hónapig élhetnek. A gyermekvédelmi törvény tervezett módosítását követően az eltölthető idő 12 plusz 6 hónapra változik. A civil szervezet ezen otthonával együtt összesen három ilyen jellegű intézmény működik Baranyában. Ezt figyelembe véve a megye az országos helyzetet te­kintve, és a fővárossal nem számolva a középme­zőnyben helyezkedik el, a férőhelyeket nézve viszont csak a 14. A pécsi Családok Átmeneti Otthona elsősorban a fia­tal kismamáknak, leányanyáknak, az erőszak miatt krí­zisben lévő gyermekes nőknek, illetve a szociális okok miatt otthontalanná vált családoknak nyújt segítséget. Az első csoportban lévők zömében nem rendelkeznek megfelelő családi háttérrel, jellemzően alacsony iskolá- zottságúak, és jobbára az állami gondoskodásból kerül­tek ki. A krízisben lévők általában családi konfliktus, vá­lásból fakadó vagyonmegosztás miatt kerültek utcára, míg a harmadik kört kilakoltatott önkéntes lakásfoglalók és kilakoltatott díjhátralékosok alkotják. Az összkomfortos otthonban - miután a családok elenyésző há­nyada rendelkezik csak némi meg­takarítással - élelmiszerrel, ruhane­művel, mosó- és tisztálkodószerek­kel is ellátják a beköltözőket, és ké­sőbb segítséget adnak a munka- helykeresésben is. A gondoskodás azonban túlmutat a fizikai szükség­leteken: családgondozó, jogi ta­nácsadó, pszichológus is segít vala­melyest feloldani a problémákat, a gyerekeknek rendszeresen szervez­nek közös programokat. A Sándor utcában a tervek sze­rint november közepén átadják a második részleget is, akkor már csaknem a duplájára bővül a befo­gadható hajlék nélküliek száma. Az otthon berendezéséhez felajánláso­kat várnak. BALOGH ZOLTÁN Többnyire nincstelenül érkeznek A UWYTA-nál október elsejéig 58 család jelentkezett idén, hogy igény­be kívánja venni a Családok Átmeneti Otthonát. Miután a megyei gyámhi­vatal egyszerre csak 12 fő befogadására adott működési engedélyt, ed­dig - egymást váltva - mindössze 10 családot (18 gyermeket, 10 anyát és 1 apát) tudtak fogadni. Öt családnak már sikerűit hosszú távon meg­oldani a helyzetét. A jelentkező családokból 31 volt pécsi, 16 vidéki, 11 esetében nem si­kerül megállapítani, honnan érkeztek. « Az átmeneti fedélre 58 anya, 17 apa és 109 gyermek várt, utóbbiak közül 23 nem töltötte még be a 3. életévét sem. Okként 25-en a saját lakás vagy az albérlet elvesztését, 11 -en az állan­dó bántalmazást, 17-en egyebet jelöltek meg, 5-en nem nyilatkoztak. A Családok Átmeneti Otthonába kerültek közül két felnőttnek volt csak munkahelye, és mindössze egy rendelkezett valamennyi megtakarított pénzzel. m A jelentkezőket zömében a családsegítő szolgálatok irányították a UWYTA-hoz, de érkeztek a védőnői hálózat, a gyermek-ideggondozó, a Vöröskereszt és a müveseközpont javaslatára is. Hírek VAJSZLÓN, a Kodolányi János Általános Iskolában és Szakisko­lában még ebben a hónapban zá­rul a gyümölcstermelés és a ven­dégszoba-kialakítás lehetőségei­vel megismertető, csaknem öthó­napos kurzus a helyet adó oktatá­si intézmény, a Baranya Megyei Vállalkozói Központ és az Or­mánság Alapítvány szervezésé­ben. A húsz hallgató - köztük nem egy diplomás - helyből, Sellyéről, Kisszentmártonból és Sámodról érkezett. fcsj MÁGOCSON a minap ünnepelte az Idősek Gondozási Központja fennállása 25. évfordulóját. Ebből az alkalomból csaknem egy hóna­pon át tartó kulturális és egészség- ügyi rendezvénysorozat kezdődött. A központban most már 40-en lak­nak, 35-en járnak be naponta, míg további 30 személyt a lakásában ápolnak. Az intézmény mostani fel­újítására eddig majdnem 20 millió forintot költöttek. icsi Lottószámok Ötös lottó: Jokerszám: 535427 Hatos lottó: Pótszám: BENÉPESÜLTEK A TÓPARTOK. A kellemes idő a szabadba csábítot­ta a horgászokat a hét végén. Az üszögi tónál (képünkön) többek mel- lé szegődött a szerencse és jó fogással térhettek haza. fotó; müller a. A PÉCSI KÁLVÁRIA-DOMB LÉPCSŐIT sokan használják, rossz állapotuk évek óta problémát jelent az erre közlekedőknek. A várfal felújításához és a környezet megszépítéséhez kapcsolódóan most a város a lépcsők javítását is tervezi.______________________________________________________fotó; müller andrea Többszörös milliárdos pénztárak Hétmilliárd forint folyt be tavaly az alapellátást kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó egészségpénztárakba, amelyek ebben az időszakban 3,3 milliárd forintot költöttek tagjaikra - hang­zott el egy, a baranyai háziorvosoknak szervezett szombati konferencián. Pécs Több mint 400 baranyai házior­vost hívott meg úgynevezett ori­entációs konferenciájára az egyik vezető hazai pénzintézethez kö­tődő egészségpénztár. Az általá­nos tájékoztatóból kiderült, hogy a tavaly működő 33 hazai kassza csaknem 110 ezer tagot tartott nyilván, az előző évhez képest a létszám 51 százalékkal nőtt. A pénztárakba 2001-ben 7 milliárd forint folyt be a tagdíjakból és tá­mogatásokból, az összeg nagy ré­szét a munkáltatói hozzájárulá­sok tették ki. A nyújtott szolgálta­tások értéke ebben az időszakban megközelítette a 3,3 milliárd fo­rintot, ami csaknem a kétszerese volt az előző évi kifizetéseknek. Elsősorban megelőző jellegű szű­rővizsgálatokat, gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz megvá­sárláshoz támogatást, az egészsé­ges életmóddal kapcsolatos szol­gáltatásokat finanszíroztak. Sokakban felmerül a kérdés - miután a tavalyi 7 milliárd forint 14 százaléka egyéni befizetések­ből származott -, hogy érdemes-e áldozni, biztonságban van-e a pénzük, nem úszik-e el egy eset­leges csőd bekövetkeztekor? A tá­jékoztatón elhangzott, hogy az egészségpénztárak vagyona a már említett időszakban több mint másfélszeresére, 6,3 milli­árd forintra nőtt, ennek csaknem háromnegyedét fektették állam­papírokba, a többit tőzsdén jegy­zett részvények, bankbetétek, in­gatlanok teszik ki. B.Z. Megelőzés és gyógyítás Az egészségpénztárak nyújtotta szolgáltatások alapját az egészségi állapot felmérése képezi. A pénztárak a befizetett tagdíjak mértékéig általában többféle egészségfejlesztési prog­ramot, illetve plusz pénzért egyéb szolgáltatásokat - például fogászati szűrővizsgálatot és ellátást, sőt van, ahol még termé­szetgyógyászati szolgáltatásokat - vehetnek igénybe. A több­ség az egészségügyi problémák időbeni felismerésére, a pre­vencióra helyezi a fő hangsúlyt, de akad Magyarországon olyan kassza is, amelyik, ha szükséges, egészségügyi ellátást is biztosít a pénztártagnak. Interjú: állatok és emberek Az állatkert nem bélyeggyűjtemény Az Állatok világnapján, múlt szombaton adták át a pécsi Ak­várium-Terráriumbán az Állatcsodák udvarát. Az esemé­nyen részt vett dr. Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Nö­vénykert főigazgatója, aki szerint az állatkert fogalma nem egyenlő a bélyeggyűjteményi elveken felépülő egyszerű ál­latbemutatással. DN: - Az Állatok világnapján miért éppen Pécset választotta- hiszen otthon is lett volna dolga...- Otthon lett volna dolgom igazán, de Egyházi igazgató úr régóta invitált. Hosszú időn át nem akartam idejönni, mert ko­rábban annyi rosszat lehetett hallani a pécsi állatkertről, hogy nem volt kedvem megnézni. DN: - Az Állatcsodák udvara avatásának megnyitóján egy 18 éves budapesti hölgy Ön­höz intézett leveléből idézett, a pécsi állatkertre nézve elég súlyos megállapításokat.- Úgy gondoltam, hogy ez el­sősorban nem rám tartozik, ha­nem a pécsiekre, és örülök an­nak, hogy módom volt idézni a polgármester úr előtt is. Ez egy két hete született rendkívül ne­gatív vélemény volt, és egy fel­ajánlás, hogy az illető akár a sa­ját kezével is hajlandó lenne festeni a rozsdás rácsokat... A polgármester úr azt mondta, hellyel-közzel valamilyen dön­tés már van arról, hogy öt év múlva elkészül egy szafaripark. De tudni kell, hogy az uniós csatlakozás miatt jövő március­ban életbe lép egy olyan jogsza­bály, ami nem öt évre ad hala­dékot, hanem legfeljebb kettő­re. Ez alatt az idő alatt az itt még mindig nagyon rossz kö­rülmények között élő néhány állat helyzetét meg kell oldani. Elsősorban a nagyragadozókra és a medvékre gondolok, és tu­dom, mennyire népszerű Süti, a víziló Pécsen, de azt kell mon­danom, hogy jobb lenne, ha ilyen körülmények között nem lennének itt. DN: - Ön azt vallja, hogy az állatkert nem szükséges1 rossz, hanem szükséges jó. Ilyen értelemben Pécs milyen gazdája az itteni állatkert­nek?- Ha a távlati terveket néz­zük: jó; ez egy gyönyörű pers­pektíva. Ebben a régióban, egy ilyen intelligens nagyváros kö­zelében abszolút létjogosultsá­ga van egy nagy területű, állat- kertszerű létesítménynek. Per­sze amikor állatkertet mondok, akkor soha nem bélyeggyűjte­ményi elveken felépített állatbe­mutatásra gondolok, hanem olyan helyre, ami igazán lélek­üdítő, csodaszép, ha úgy tetszik szabadtéri művelődési ház, ahol az emberek elámulnak, hogy milyen sokféle, milyen csodála­tos a természet, és elgondolkod­nak arról, hogy ők mit tehetnek ennek a megőrzéséért. Az én fe­jemben egy állatkert ökológiai ismeretterjesztő központ, ami­ben az állatok az attrakciónak nem egyedüli elemei. Nagyon sok esemény, élmény, tárgy az, amiből ez az élmény összeáll, és nem abból, hogy végiggyalogol­tam kisebbnél kisebb ketrecek­ben kínzott állatok előtt. DN: - Mennyire népszerűek a XXI. század elején az állat­kertek?- Magyarországon évente több, mint 3 millió, Európában 120 millió, a világon 600 millió - a Föld népességének tizede - a látogatók száma. Nem mérhető egyetlen intézményrendszer sem ezzel a népszerűséggel. Kü­lönösen a felnövekvő generáció­nak van meg az igénye, hogy szeretné a világot megismerni, ezért úgy gondolom, nem egy jó válasz az, hogyha valaki zsiráfot akar látni, menjen el Kenyába... BALOGH ZOLTÁN Dr. Persányi Miklós 1950-ben szüle­tett Budapesten, az ELTE-n bioló­gia-népművelés, a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetemen környezetvé­delmi, a New York állambeli Cornell Egyetemen természeti erőforrás­menedzsment diplomát szerezett. A politikai tudományok kandidátusa. 1994-től a Fővárosi Állat és Növény- kert főigazgatója, a Magyar Állatker- tek Szövetségének, két éve az Euró­pai Álatkertek és Akváriumok Szö­vetségének elnöke. Nős, két házas­ságából egy 27 és egy 3 éves lánya, valamint egy 17 éves fia született. A szemét ellen tiltakoznak a zöldek Harkány A város szemétlerakójába több tucat településről szál­lítják a lakossági hulladékot. A kialakult helyzetet többen is kaotikusnak tartják, s vál­toztatást szeretnének elérni. Mint azt a helyi Zöld Forrás Környezetvédő Egyesület képvi­selői lapunknak elmondták, a környezetvédelmi felügyelősé­gen született egy határozat, mi­szerint a harkányi lerakóban összesen 26 település kommu­nális hulladéka helyezhető el. Pillanatnyilag azonban ez a szám jóval magasabb. Tájékoz­tatásuk szerint szeretnék elérni, hogy az illetékesek betartsák a határozatot, vagyis csak a meg­engedett számú községből ér­kezzen hulladék - a többit vi­gyék máshova. A szervezet cél­ja, hogy az illetékesek a szemét­telepnél megfelelő környezetet alakítsanak ki. Ami ugyanis ma tapasztalható, az véleményük szerint nem felel meg a mai kor követelményeinek. K. J. V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom