Új Dunántúli Napló, 2002. szeptember (13. évfolyam, 238-267. szám)

2002-09-05 / 242. szám

Szeptember 5., csütörtök VÁSÁROSBÉC 15. OLDAL BEMUTATKOZ K , , . j esernyő ^ VASAROSBÉC Boldogasszonyfa Xo o Horváthertelend Ä' ^ oltela Szerrtlászló mellék SzuVmán Somogyviszló Mozs8Í . Almáskeresztúr osgmogyhatvan o Csertő a Somogyapáti 9 / oPatapoklosi Nyugotszenterzsébet ®ecefa tjaflw Nagyváty Ttentjyörgy, ^ 9 Ä 0 Botyto® ° Kac^;a A község gazdái Polgármester: Bankó István (44 éves) főállású mezőgazdasági vállalkozó. Alpolgármester: Bá­nó Józsefné (47), a postahivatal vezetője. Képviselők: Zákányi Lászlóné (41) ápolónő, Horváth István (36) vállalkozó, víz- és villanyszerelő, Szilágyi Pál (34) fakitermelő vállalkozó, Lorencsics Gyula (54) nyugdíjas. A cigány kisebbségi önkor­mányzat elnöke : Borsi Zsolt (26) erdészeti dolgozó. Hivatal- segéd: Zákányi Lászlóné ( 41) ápolónő. Vásárosbéc utat tervez A község sokat áldoz útjai megerősítésére. Ha sikerül, Kadar­kút vagy Visnye irányában bekötőutat építenek, hogy gyor­sabban jussanak el Kaposvárra és Barcsra. A művelődési ház­ban konyha, étkezde, idősek nappali ellátóhelyisége lesz. A helység közigazgatási területé­nek hosszúsága több mint 10 ki­lométer. Somogy megye határán helyezkedik el, országos turista­utak közelében. A falu egy észak­déli fekvésű mély és széles völgy­ben húzódik. Az övező dombo­kat koros tölgyesek fedik. 200- 300 éves példányok magasodnak az északi falurésznél és a vásár­térnél. A helység egy része vízvá­lasztón fekszik, ahonnan észak­nak és délnek is patakok indul­nak. A völgykatlan úti célja a ki­rándulóknak. Áll egy katolikus és egy református templom is. Észa­kon, a főutca közepén szigetsze­rű területet láthatunk és innen er­dőben és szőlők közt bújnak meg a házak. Bankó István, aki nyol­cadik éve polgármester - tisztelet­Bankó István polgármester tel beszélt elődje, dr. Frank József munkásságáról. A múltat értékel­ve elmondta, hogy csaknem 5 ki­lométer belterületi és határbeli utat, 3 kilométer csapadékvíz-el­vezetőt, valamint 400 méter jár­dát újítottak fel. A Hollós-patak erejét a falun belül mérsékelték sodráslassítók beiktatásával, hogy a meder ne változtassa he­lyét. Megépült az új óvoda és is­kola-előkészítő, a játszótér, a re­formátus általános iskolát korsze­rűsítették. Megszépült a két egészségház, a polgármesteri hi­vatal. Lett egy gázcseretelep, egy ravatalozó, kialakítottak 11 kilo­méteres ivóvízhálózatot. Bevezet­ték a kukás szemétszállítást. Amennyiben elegendő pénzhez jutnak, a meglévő szociális bérla­kás mellé két újabbat hoznak lét­re. Sportpályát létesítenek, be­rendezik a teleházat. Villanyt és vizet kap a ravatalozó, energiata­karékos utcai lámpákat szerelnek fel, a templomtornyokat éjjelre kivilágítják. A kereskedelmi egy­ségek elé parkolót szeretnének. A katonai emlékművet széppé va­rázsolják. A postahelyiségért nem kérnek bérleti díjat, hogy a szolgáltatás zavartalan maradjon. A PATKOK BETYARKULTUSZA eleven. Áll még a szülőházuk is. A Jakab, az Illés és a Bankó csa­lád a betyár-dinasztia egyenes ági utódjának vallja magát. Köz­ségalapító famíliának tartják az egykori Patkókat. Komoly vonz­erőnek számít ez a hagyomány- tisztelet. Öt vendégszoba, így a Wagner- és a Feriencsik-portán is - várja a turistákat, akik foga­dására a község pihenőpadokat helyez ki és ivókutakat állít fel. A FALU TÖRTÉNELME Oklevél először 1332-ben említette Belch néven. Az ősi helységjelölés egy délszláv személynévből ered, tán az első birtokosra utal. A vásáros névtag a vásártar­tási és a vámszedési jogot fejezi ki. Egy nagy kiterje­désű régi vásártér nyoma most is látszik a községtől délre, egy tölgyek övezte részben. A néphagyomány szerint az elsőként letelepült Béczi kanász nevét vette fel a falu. Annyit tudni még, hogy Szent István korában híres királyi vadászterületnek számított a környék. Régi iratok két kö­zépkori faluelödröl írtak, Így Szent Mártonról, amelynek a romjai évtize­dekkel ezelőtt látszottak és az őslakók városként emlegették. Hitmespuszta helyén egykor az Itmös nevű helység húzódott. A hó­doltság alatt folyamatosan lakták a magyarok a vidéket. A török is lete­lepült erre, Így a Tibamukában, ahol a szultáni udvarba termesztettek rózsákat. Környékén vár magasodott, ahonnan alagutak vezettek, ké­sőbb téglaégetők működtek. Fischemé Jung Margit helyi születésű személy elmondta, a volt kertben 20-30 éve orgonát lehetett szedni már februárban. A falumúltat kutatták az elmúlt évek során: Lutz Lász­ló és Pataki Istvánná. A mostani címert Galambos Mónika pécsi szakértő tervezte. A jelképei között látszik egy életfa. Még mindig mennek el A népességcsökkenés továbbra sem állt meg, napjainkban is so­kan költöznek el főként Pécsre és Kaposvárra. Jelenleg 240-en él­nek a faluban, ebből 25 % a ci­gány, a holland telepesek majd­nem 30-an vannak. Az 1970-es lé- lekszám 901, ami 1937-ben 1252, míg 1930-ban 628 volt. (Ebből ekkor 3 a német, akiknek a lélek- száma később ötvennél többre nőtt. Nem kevesen éltek közülük Dióspusztán.) Lélekszám-alaku­lás 1970-ben: 631 magyar, 14 né­met és 7 délszláv. A magyarok vallása református, míg a néme­teké római katolikus. A második világháború után telepítettek ki családokat Németországba, akik helyébe felvidéki, később oros­házai és csorvási emberek érkez­tek. Régi famíliák: Bankó, Ba­logh, Jakab, Markovics, Martinovich, Németh, Perger, Stocker, Schutzmann, Varga. KÜLÖN TEMPLOMOT építettek a református magyarok és a katoli­kus németek is. A plébános Rajkai István, a sekrestyés, a temető­gondnok és a harangozó egy személyben: Czene István. A lelkipász­tor és hittantanító: Nyírfás Ágnes, míg a presbitériumi gondnok Ban­kó István. m vásárosbéc. dunantulinaplo. hu Az oldal a vásámsbéá önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Csuti János MEGSZÉPÜLT az oktatási központ és környéke. A református iskola külső falfelülete most vakító hó­fehér. Jelenleg a fűtését korszerűsítik. A tanulók a községtől naponta ingyen tízórait kapnak és ingyen jutnak minden tanévkezdéskor könyvekhez is. Intézményvezető: Haracsi Miklós. Az óvoda.irányítója Dómján Katalin. Mutatósak a faeszközök a játszótéren._______________ _______________ ■ BŐ VÜL A MŰVELŐDÉSI KÖZPONT. Kialakítanak egy melegítőkonyhát, így több zenés rendezvényt, köztük lakodalmat szervezhetnek. Itt lesz a 100 személyes étkezde. A készételt a somogyapáti ÁMK kony­hájáról kapják, helyben melegítenek. Berendezik az idősek nappali ellátóját, a nyugdíjas- és az ifjúsági klu­bot, a könyvtárat, későbbiekben pedig a falumúzeumot. E helyen működik majd a cigány és a német ki- sebbségi önkormányzat. A kultúrháznak nincs külön vezetője, a könyvtárért az iskolaigazgató felel. ■ A menedzser A munkanélküliek száma majd­nem eléri a 70-et. Egyedül Kiss Csaba fakitermelő feldolgozó üzeme tud időnként újabb állást biztosítani. Érthető, hogy a köz­ségvezetés térségi menedzsert fog alkalmazni, aki álláslehető­ségek után néz. Horváth Nóra vonzó szabadidős programokat is szervez és kisközösségeket alapít. Felkarolja a kisebbségek ügyét, pályázatokat ír, vezeti a falukrónikát. Öntevékeny cso­portként működik az általa ala­pított játszóház. A szervező tá­maszkodik a focisták közössé­gére is, amelynek jeles tagjai a Somogyhatvan és Patapoklosi csapatában játszó Orsós Mihály és Szilágyi Szabolcs. Önzetlen előadókat nyer meg a közsze­replésnek. Ilyen személy Né­meth Gabriella, aki rendszere­sen szaval az ünnepségeken. A szórakozásnak hagyománya van a faluban, hisz hajdan tíz­nél több olyan italbolt műkö­dött, amelyben rendszeresen tartottak mulatságokat. E vonat­kozásban partner lehet a Popa Zoltán és a Bánki Eszter által lé­tesített Virágóra Alapítvány. ■ Faluképfelmérés A 70-es években az akkori ta­nács falukép-vizsgálatot végzett. Az erről készült könyv tartal­mazza a védendő létesítménye­ket. Ilyenek a régi községháza, a volt kocsmában lévő posta, a pásztorház, a Nagy-, a Málek-, a Farkas-, Voicsik-ház. A hollan­dok újjá varázsoltak sok épüle­tet azóta, így Jan Salomons a Pandúr-portát. Egy másik be­vándorló arborétumjellegű szo­borparkot alakított ki. Peter Flik fotóalbumban örökítette meg a házak átépítés előtti arculatát, a több száz fotó helytörténeti és folklorisztikus értékű. Nyaralók is érkeztek, mint Fischer József Szeged mellől, ő az egykori Vida-kovácsházat mentette meg az enyészettől. A HOLLANDOK sokat segítenek a falunak. Az egyik letelepült csa­lád az iskolafelújításra, a másik pedig a játszótér építésére adott pénzt. Peter Rick pedig kopjafát állított az erdei állatok dicsőítésére és a természet megóvásáért. Az alkotás megfaragója Feriencsik Ár- pád. A közösségi munkák egyik lelkes szervezője Maczkó János, u ALKOTÓK FALUJA. Feriencsik Árpád és felesége, Horváth Nóra festenek, a férj farag is. Pazar műterem-galériájuk bármikor látogatható, vendégszobát is nyitottak. Parkjukban halastó van. Szomszédjuk, Borbás Zol­tán grafikákat és mesekönyv-il- lusztrációkat készít. ■ \ I Mind több számítógép riporter, valamint Anita Wink. A magyar követők közül széles körű netes és csetes kapcsolatokkal ren­delkezik például Kovács Béla, Rákos János, Hajdú Sándor és a Feriencsik képzőművész házaspár. ________■ A holland telepesek példáján fellel­kesülve egyre több lakó vásárol szá­mítógépet úgy, hogy az internet-le­hetőség feltételeit is megteremtik. Komoly gépparkkal rendelkezik Pe­ter FUk szerkesztő és haditudósító

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom