Új Dunántúli Napló, 2002. szeptember (13. évfolyam, 238-267. szám)
2002-09-05 / 242. szám
14. OLDAL SELL YE BEMUTATKOZIK 2002. Szeptember 5., csütörtök Sellye kistérségben gondolkozik Sellye város Baranya megye délnyugati részén helyezkedik el, Szigetvártól 30, Siklóstól 42, Pécstől 45 kilométer távolságra, az Ormánsági Kistérség központi települése. A város 3203 fős lakosságának jelentős része magyar, a kisebbség horvát és cigány nemzetiségű. A település történelmi múltban gyökerező központi szerepét napjainkban a térségben nagy vonzáskörzettel rendelkező, kiépült intézményhálózata biztosítja. A város oktatási, egészségügyi, kereskedelmi, igazgatási központ. Mind az óvoda, mind az általános iskola fogadja a környék településeinek gyermekeit is. A középiskolában mezőgazdasági, vadászvadtenyésztő, számítástechnikai, vízgazdálkodási jellegű (szakközépiskolai és szakmunkás célú) oktatás folyik. A térség egészségügyi ellátását az 1992-ben megnyitott, korszerűen felszerelt Egészségügyi Központ biztosítja, ahol az alapellátás (házi-, gyermek-, fogorvos és ügyelet) mellett laboratórium, fizikoterápia, fogászati röntgen és háromféle szakellátás (szemészet, nőgyógyászat, terhesgondozás és reumatológia) segíti a járóbetegek helyben történő gyógyellátását. A szociális gon-' dozás három területét a gondozási központ szervezi. Bentlakásos ellátást biztosít az idősek számára, az Nórántné dr. Hajós Klára idősek klubjában pedig a szociális gondoskodás mellett színes programok várják a "térség nyugdíjasait. A és étkeztetését végzi az intézmény. Mindebből kitűnik, hogy a halmozottan hátrányos Ormánságban a városnak integráló, ellátó szerepe van, fejlesztési elképzeléseiben ezt figyelembe is veszi. Az már csak természetes, hogy a helyi önkormányzat elsősorban a városi feladatok megoldására Marócsao" \ Drávátok Markóc0 GHvánfaP / _ /""O BeSence sell* házigondozás, szociális gondozói szolgálat keretein belül a rászorultak otthoni ellátását, segítését koncentrál, ám a távlatokban, a döntések előkészítésénél mindig figyelembe veszi a környék aprófalvasak igényét is. Nórántné dr. Hajós Klára polgármester nem véletlenül mondja, hogy nagy ajándékként élte meg az elmúlt négy Drtvakereatúr 0 Drávaiványi Lúzsok I -o Sósvertike / y évet, hiszen sikerült széles konszenzuson alapuló ciklusprogramot végrehajtaniuk, amely a város és egyben a térség fejlődésének alapjait is meghatározta.- Amikor végleges döntés született a programról, az összeállítás már tartalmazta körülbelül ezer ember véleményét, jobbító kiegészítését. A program tehát széles konszenzuson alapult, s személy szerint is nagyon örülök annak, hogy mára már az ilyen alapon nyugvó elképzelések nagy része megvalósult. Örülök annak is, hogy sikerült programunknak megnyerni nem egy külföldi és hazai intézményt. Egy európai uniós pályázat révén kapcsolatba kerülhettünk francia, belga, horvát és román partnerekkel, akikkel nagyon jó együttműködést alakítottunk ki, de ugyanezt mondhatom el a regionális és a megyei intézményeiből is. Mindez nem volt öncélú, az elképzeléseink sikeres végrehajtásának zálogát is jelentette. Az ipari park munkahelyeket teremt Mondják, az elmúlt esztendők javítottak a kilencvenes évek elején kialakult katasztrofális gazdasági helyzeten. A térség, mármint az Ormánság a megye, de a régió halmozottan hátrányos területei közé tartozott, a vállalkozások többségét felszámolták, több száz munkahely szűnt meg, a munkanélküliségi ráta nem egy településen elérte a 60 százalékot. A kezdet kezdetén a térség legnagyobb településének ebből a helyzetből kellett a kiutat megtalálnia. Az önkormányzat a vállalkozások kedvező környezetének megteremtésére törekedett, vagyis olyan lehetőségek kialakítására, amely a befektetőknek vonzóvá teszi a letelepedést. A város ennek megfelelően úgy döntött, hogy a munkahelyteremtésre alkalmas területeken az infrastrukturális fejlesztéseket helyezi előtérbe, hiszen a cégek, ha új telephelyet keresnek, elsősorban a letelepedés körülményeit vizsgálják. Az ipari park kialakítására vásároltak a Mecseki Erdészet Rt.- től 20 hektár földet, ez egy meglévő ipari terület (Agrokémia Rt.) mellett helyezkedik el, aránylag könnyen megoldható a közművesítése. Az sem volt elhanyagolandó szempont, hogy közel van a leendő határátkelőhöz vezető gyorsforgalmi úthoz, vagyis közlekedési szempontból is kedvező a fekvése. A már hivatalosan ipari park címmel is rendelkező (tavaly kapták meg) területen már megkezdődtek a munkálatok, az odavezető utat már elkészítették. Pályáztak az infrastrukturális beruházások állami támogatására is, 230 millió forintból a teljes beruházás 2003-ban készül el. Az ide települő vállalkozások (amelyek jelentős állami támogatásban és adókedvezményben részesülnek) természetesen csak olyan tevékenységet folytathatnak, amelyek a területi munkaerő-struktúrának megfelelnek (például egyszerű betanított munka, mikroelektronikai összeszerelés, gyümölcsaszalás, csomagolás stb.), hiszen az elsőrendű szempont a munka- nélküliség csökkentése. Mindenekelőtt tehát a vállalkozások indítási feltételeinek kialakítására törekedett a település, ennek A Draskovich-kastély ma műemlék egyik fontos lépése a hamarosan átadásra kerülő gázberuházás. Az ipari parkon kívül az ön- kormányzat ingatlanjainak fel- használásával igyekszik olyan vállalkozásokat letelepíteni, amelyek tevékenységükkel szintén a munkanélküliség csökkentését jelenthetik. A PI-ER Kft. például varrodát létesített a bérelt önkormányzati épületben, az UWYTA Kht. megváltozott munkaképességűeket foglalkoztat, a KE-KO Kft. pedig ingyenesen kapta meg a volt kisegítő iskola épületét, ám nekik kellett felújítani, ők rehabi- litáltaknak teremtettek munkahelyeket. Ugyancsak önkormányzati épületben működik a 20 ágyas ápolási intézet, itt is dolgozik 22 ember. Az utóbbi két évben az intézkedéseikkel 114 munkahelyet teremtettek, valamint az elmúlt négy évben a helyi vállalkozásokkal, közszolgáltatást nyújtó intézményekkel közösen 209 térségben lakó jutott ellátáshoz. Az elmúlt években az önkormányzat a tartósan munka nélkül lévőknek jelentős közmunkaprogramokat indított, évente átlagosan 50 embernek biztosítottak ideiglenes munkalehetőséget. A VÁROS TÖRTÉNELME Á.ií Jfc A jelenlegi város és környéke már 6-7 ezer éve is lakott terület volt. Az első írásos emlék azonban csak 1292-től maradt fenn. A 14. században már mezővárosi rangja volt és vásártartási joggal is rendelkezett. Lakóit a mai Vár utca környékén palánkvár védte. Mátyás király idejében egyházi központként tartották számon. Az 1800-as évek elején még jelentős szerepe volt a környéken a szőlőtermesztésnek. Bár a mezővárosi rangot 1872-ben eltörölték, a hivatalos iratokon a település még 1912-ben is használta az ilyen feliratú pecsétjét. Az 1848-as szabadságharc idején a somogyi védvonal fontos katonai tábora volt, az első világháborút követő szerb megszállás alatt járási székhellyé nevezték ki. A település fejlődése a második világború után felgyorsult, 1950-től 1964-ig járási székhely, a városi rangot pedig 1997- ben kapta meg. A 67-esre várva A térség fejlődését nagyban befolyásolja a közlekedési infrastruktúra minősége, fejlettsége. Magyarán - ahogy ezt az Ormánságban megfogalmazzák - az eddigi elzártságot kell megszüntetni ahhoz, hogy a gaz- dasági növeke- ' •' ■ v - dés felgyorsuljon. Az itteniek abban bíznak, hogy az országos nagyberuházásként megvalósuló 67-es gyorsforgalmi út éveken belül valósággá válik. Egyrészt mert a 7-es autópályára becsatlakozva összeköttetést teremt az ország északi részével, másrészt a hozzákapcsolódó határátkelő- hely megépítése után jelentős idegenforgalmi útvonallá válik. Horvát részről kinyilatkoztatták a szándékot mind a határátkelő- hely, mind a területükön továbbvezető, egészen a zágrábi autópálya-csatlakozásra szolgáló út megépítésére. Mindez óriási összeget igényel, tehát a helyi ön- kormányzat tisztában van azzal, hogy ők csak lobbizni tudnak a beruházás mielőbbi befejezéséért. Jelenleg még csak a kivitelezési tervek készültek el, s ha a megfelelő szervek áldásukat adják a beruházásra, elképzelhető, hogy a következő négy évben elkezdődhet az építkezés. A másik, a térség fejlődése szempontjából döntő jelentőségű fejlesztés a határátkelő megépítése. A térségben - már csak a rokoni, baráti kapcsolatok miatt - igen jó a határmenti horvát településekkel a kapcsolat, nem egy esetben gazdasági együttműködésre is van kilátás. A terület nagy lehetősége, hogy a vasútvonalat gazdaságta- lanság miatt nem számolták fel. __ - : - r A református templom helyi védettség alatt áll A helyi értékeket teszik vonzóvá A térség nemcsak a gazdaságfejlesztésben és a közlekedési útvonalak fejlesztésében látja a kibontakozás lehetőségét, hanem az idegenforgalom növelésében is. Kétségtelen, az Ormánság sok ember számra érdeklődésére számot tartó természeti értékkel rendelkezik, amelynek gazdasági hasznát eddig nem élvezhették. Vadász Krisztina, az önkormányzat településfejlesztési szakembere szerint ezekre az érékekre alapozva a jelenlegi turistaforgalmat a sokszorosára lehetne növelni. A termálfürdőt négy fejlesztési ütemben kívánják felújítani. Az elsőben - ez már el is készült - a gyermekmedence rekonstrukcióját végezték el, kialítottak egy gyermekmedencét és egy úgynevezett ülőmedencét. A második Vadász Krisztina ütemben (140 milliós beruházás, Széchenyi-terv és a Phare tükör- pogram támogatásával) a sportmedencét osztják ketté egy úszó- és egy tanmedencére. Ennek kivitelezése már folyamatban van. A harmadik és a negyedik ütemben fedett, regeneráló ökofürdőt szeretnének létrehozni. A helyileg védett épületek felújítására és karbantartása is sokat költenek az elkövetkező években. Meggyőződésük, hogy a néhány órára idelátogatók közül is sokan kíváncsiak a népi építészet még eredetiben megmaradt portáira. A szintén látványosságnak számító kastély melletti arborétumban is folytatni kell a felújítási munkálatokat. A sétányokat tisztítani kell, a védett fák, bokrok jórészt elöregedtek, cserére szorulnak. A Kis- rétet - aifiely a város mellett helyileg védett 77 hektáros terület - is szeretnék megvásárolni a több száz tulajdonostól, a rét flórájára, a csak itt található, védett növényeire sokan lennének kiváncsiak. A termálfürdőben már megkezdődtek az átalakítási munkálatok A településkép-megújító programhoz tartozik az évek óta folytatott homlokzatmegújító akció is, a helyileg védett házak tatarozásához állami támogatást is igénybe lehet venni. Az önkormányzat egyébként minden segítséget megad a szálláshelyek növelésére, s abban is partner, hogy a helyi programok szervezésére Tourinform irodát hozzanak létre. A jelenleg többnyire csak személyszállításra használt vágányok olyannyira elhasználódtak, hogy nagyobb terhelést (forgalmat) már nem bírnak el. Éppen ezért fel kellene újítani, ez sem kerül két fillérbe, az már bizonyos, a MÁV saját beruházásban nem tudja a felújítást megoldani, az állami támogatásra itt is szükség lesz. Ezenkívül a meglévő úthálózatot is korszerűsíteni kellene, amely már el is kezdődött, a Harkány-Darány, Sellye-Vajszló-Görcsöny útvonalon a pályát szakaszosan fedőburkolattal látják el. A város gazdái A polgármester Nórántné dr. Hajós Klára (főfoglalkozású polgár- mester), alpolgármester Borbás Károly (bankfiók-igazgató). A település önkormányzatának tagjai: Amigya Antal (középiskolai kollégiumi igazgató), Bozó Sándor (vállalkozó), Bozsits József (nyugdíjas), Csemeczky Istvánná (általános iskolai igazgató), Farkas János (vendéglátós), Fekete Sándor (nyugdíjas), Kömyei János (nyugdíjas), Makai Sándor (vízügyi felügyelőség vezető), Szpisják Pál (vállalkozó) és Tapazdi Sándor (középiskolai igazgató). A körjegyző dr. Fekete Géza. A horvát kisebbségi önkormányzat elnöke Dudás Gyula, a cigány kisebbségi önkormányzatot Balogh Józsefné irányítja. ___________________■ se llye. dunantulimplo. hu Az oldal a sellyei önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Békéssy Gábor
