Új Dunántúli Napló, 2002. szeptember (13. évfolyam, 238-267. szám)
2002-09-04 / 241. szám
6. OLDAL BOLY BEMUTATKOZ I K 2002. Szeptember 4., szerda Boly épít természeti értékeire Bolyt nem kell bemutatni a megyében élőknek, ám az országban kevesen tudják, hogy a mezőgazdasági termékeiről híressé vált, 1997-ben várossá nyilvánított település hol is helyezkedik el Dél-Dunántúlon. A megyeszékhelytől keleti irányban 28 kilométerre, Mohácstól nyugatra 15 km-re, Villánytól északra 13 km-re fekszik. A pécs-mohácsi 57-es számú országút keresztülhalad a városon. Megközelíthető tehát közúton, de vasúton is. Bár Bóly még az átminősítése előtt is városnak érezte magát, hiszen történelmével, még a múlt rendszerben is megőrzött polgári értékekkel, no meg a fűtötte a térség központjának szerepét. Egyáltalán nem véletlen, hogy mostanság is a városközpont fejlesztése áll az önkormányzat A Batthyány kastély mögötti történelmi kertet hamarosan felújítják lyamatos fejlesztésekkel messze a környező települések fölé magasodott. Nem vitás, hogy ebben nagy része volt a környező, kiváló minőségű, csernozjom minőségű földekre alapozott mezőgazdasági nagyüzemnek, amely azonkívül, hogy folyamatosan munkát adott több száz embernek, egybemgerjesztője is volt az önálló gazdálkodást folytató, helyi iparosréteg kialakulásának. Ez a folyamat egyben a település arculatát is meghatározta, Bóly folyamatosan betölgyarapítási elképzeléseinek homlokterében. Hárs József polgár- mester nem véletlenül említi mindenekelőtt a városközpont A TELEPÜLÉS LAKOSSÁGSZÁMA 3644 3731 3741 1880 1930 1991 2000 2002 növelését, ugyanis meggyőződése, hogy mind a városlakók, mind az idelátogatók egyértelműen a valamikor kialakult központ állapota, kinézete alapján ítélkeznek. Évek óta folyamatos tehát itt a fejlesztés, a tatarozás, valamint az új lakások építése. Az is egy elfogadott elv a városban, ha a polgárság alapjait jelentő értelmiséget ide akarják vonzani, akkor elsősorban lakhatásról kell gondoskodni. Két évvel ezelőtt adtak át egy 19 lakásos társasházat. Nem hagyták ki a Széchenyi-terv adta kedvező lehetőségeket sem, a központban két épülettömböt építenek fel állami segítséggel. S hogy ren- Hárs József polgármester tábilis legyen az üzlet, a földszinten szolgáltató-tevékenység folytatására üzlethelyiségeket alakítottak ki. Kezdő vállalkozásoknak lesz itt kibontakozási lehetőségük, például fényképész, virágkötő, keramikus is boltot nyit a lakóházban. Persze az infrastruktúra fejlesztéséről is gondoskodnunk kell - magyaráz a polgármester -, ha azt akarjuk, hogy a városi rangnak megfelelő környezetet biztosítani tudjuk. Jelenleg folyik a csapadékvíz elvezetésének programja, a városközpont valamennyi esővizét a Malom-patakba tereljük a felszín alatt. S ha már emiatt föltúrtuk a központot, a lehetőségeknek megfelelően díszburkolattal parkolóhelyeket is létesítünk. Áz idén pályázatot nyertek a kastélypark rendezésére, a Batthyány történelmi kert felújítására. A 40 éve elhanyagolt területet már ideje volt rendbe hozni, hi- Az új iskola szén az ugyancsak itt lévő sport- létesítményeket sokan látogatják. A 12 hektáros területen fákat, bokrokat telepítenek, sétányokat újítanak fel, játszóteret alakítanak ki, pihenőparkot létesítenek. A rekonstrukció terméMáriakéménd Székelyszabar szetesen nem megy máról holnapra, az idén a sétány átalakításával végeznek.- A borturizmus fellendülésére is számítunk - emeli ki a jövő lehetőségei közül az idegenforgalmat a polgármester. - Ezt nemcsak azért mondom, mert én vagyok a Fehérborút Egyesületnek az elnöke, hanem azért is, mert a helyi foglalkoztatás szempontjából is fontos lesz a jövőben. Ugyanis a környező birtokokon termelt szőlőből készült bor igen zamatos, bármelyik versenyen megállja a helyét, s aki borászkodásra adta a fejét, még ha mellékfoglalkozásként is megfelelő, a gazdaságot fenntartó jövedelemhez kell juttatni. Az önkormányzat ehhez a pincesorok infrastruktúrájának fejlesztésével járul hozzá, mégpedig az elektromos hálózat felújításával, a meglévők rekonstrukciójával. Ezenkívül a pincékhez vezető utakat is felújítjuk, mintegy 3 kilométeres szakaszon aszfaltutat építünk ki. A VÁROS TÖRTÉNELME Bóly és vidéke történelmét a neolit kortól a honfoglalásig régészeti leletek illusztrálják. A helységet megnevező első írott emlék az 1093-ban keletkezett adománylevélben található. Ebben Szent László király a bátai (Tolna megye) Benedek-rendi Apátságnak adományozza Nyárádot (mai Nagynyárád) és a környező településeket. Ezek között említ az adománylevél egy Bolok nevűt is, amelyről feltételezhető, hogy Bóly őse lehetett. Az oklevél tanulsága szerint a birtokhatár északi részéhez tartozott az akkori falu. A település nem papi, hanem nemesi birtok volt. A korabeli okmányokból kitűnik, hogy a Boli család birtokvesztése után 1433-ban újra a pécsi püspökség birtokába kerül a bólyi terület. A mohácsi csata utáni időkben továbbra is a pécsi püspök Bóly ura. A hódoltság után Bolyt és környékét Batthyány Ádám kapta meg hadi érdemeiért. Batthyány grófnő 1724 áprilisában Bolyba költözött, ami megerősítette a település központi jellegét. A német telepesek 1730 körül kezdtek folyamatosan letelepedni. 1900 februárjában Németbólyt nagyközséggé nyilvánították. Az első világháború végén szerb fennhatóság alatt állott, a megszállók kivonulása után a terület gazdája, a herceg Motenuovo Nándor visszatért a településre. A második világháború utáni kitelepítések érzékenyen érintették a lakosságot, hiszen az itt élők többsége sváb nemzetiségű volt. A lakossági arányváltozása miatt 1950-ben nevét Bolyra változtatták. 1997- ben várossá nyilvánították. Lovagterem a nyugdíjasotthonban Az idősek gondozási központja is jelentős átalakuláson és fejlődésen ment keresztül. Mindenekelőtt befejeződött az otthon utolsó épületének a felújítása is. A műemléki környzetben lévő épületen (valamikor a kastélyhoz tartozó lóistálló volt) új funkciójának megfelelő (az otthon társalgója, nagyobb rendezvényeinek színhelye) átalakításokat elvégezve adták át az építtetők. Itt működik a diabetes és a nyugdíjasklub, a nemzetiségi ének- és tánckar. Természetesen a helyiségeket nemcsak az otthon lakói, hanem a bólyi lakosok is igénybe vehetik. _______: ______________1 Az idősek gondozási központja új épületrésszel bővült A TE LEPÜLÉS GAZDÁI. A polgár mester Hárs József (47 éves, főfoglal- kozású), alpolgármester Kosztolányi Dezső (53, gépészmérnök). A testület tagja: Alacker Gothaid (53, építészmérnök), Botló Károly (45, távközlési mémölk), dr. Falusi Mihály- . né (47, közgazdász), Gándos Ferenc (56, építésztechnikus), Győri József (60, gépészmérnök), Huba Gyula (53, vállakozó), Kresz József (48, népművelő), Scrempf János (49, építészmérnök), Vájta László (47, műszaki tanár) és Vörösváczki János (62, pedagógus). Jegyző dr. Morvay Gyula._______________■ bo ly. dunantulinaplo. hu----------1------------------Az old al a bólyi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Békéssy Gábor Vállalkozások az ipari parkban Százhúsz éves óvoda A település és környéke ugyan a mezőgazdaságáról ismert, ám a város mindig is jelentős ipari bázissal rendelkezett. A múlt század elején kétezer lakosból 530 volt az ipari tevékenységet folytató, a legtöbben az agrárgazdaság termeléséhez és terményforgalmazásához szükséges technikai felszerelések gyártásában, valamint ezzel kapcsolatos szolgáltatások nyújtásában tevékenykedtek, de dolgoztak itt szép számmal gyapjúfeldolgozók és asztalosok is. A kilencvenes évek eleji gazdasági átalakulás nem hagyta érintetlenül a helyi munkaerőpiacot sem, itt is megszűnt sok munkahely. A város irányítói hamar felismerték, hogy gyorsan munkahelyeket kell teremteni, ellenkező esetben a súlyos és nemegyszer megoldhatatlan szociális problémák elé néznek. Létrehozták a vállalkozások letelepítésére, működtetésére szolgáló ipari parkot. Az idetelepült német és magyar cégek manapság már 600 munkahellyel rendelkeznek, s nemcsak a bólyi- aknak jelent elhelyezkedési lehetőséget, hanem a környező kistérség lakóinak is. Természetesen továbbra is a legnagyobb foglalkoztató az állami tulajdonban lévő, a mező- gazdasági termelés csaknem teljes vertikumát átfogó volt mezőgazda- sági kombinát, a Bóly Rt., valamint a téeszből átalakult Bóly-Töttösi Rt. De igen jól működik, s a városon kívül is ismert az Apró Hús Kft., a Minőség Kft., valamint az építőiparban dolgozó kisebb-nagyobb gazdasági társaságok. A művelési területek nagy része kiváló minőségű (4348 aranykoronás földek) szántó, ezeket nagyrészt a két nagy mezőgazdasági vállalkozás műveli. A kisebb területen gazdálkodók a szőlőtermesztésben, borászatban jeleskednek. A bólyiak iskolaalapítók, a jelenleg 170 tanulót oktató zeneiskolát, valamint a 350 tanulót vala- müyen szakmára oktató szakiskolát hozták létre az utóbbi években. Erre nagyon büszkék, lehetnek is, hiszen a zeneiskolából egyre több kiváló muzsikus kerül ki, országos versenyek nívódíjasai. A szakiskola pedig arra épül, milyen iparosra van szükség a városban és a környéken. Az oktatási intézmények nem zárt intézetek, szoros kapcsolatban vannak a lakossággal, csak így tudják felmérni az igényeket. A zeneiskolában például nemrégiben indítottak harmonikaoktatást, hiszen tudvalévő, hogy a sváb lakosság (a városban a lakosság többsége nemzetiségi) kedveli a harmonikaszót. Ha már ilyen nagy az igény, ennek miért is ne tegyenek eleget? A szakmunkásokat képző intézményben pedig szintén a kor igényeinek megfelelő szakokat indítottak az idén, mégpedig a kisvállalkozói ügyintézői oktatást. Kétségtelen, mindez köszönhető a kiváló pedagógusgárdának, akik az oldtás struktúráját úgy próbálják felépíteni, hogy az a legjobban igazodjon a helyi vállalkozások igényeihez. A szakmunkásképzésben az önkormányzat az elméleti oktatás finanszírozását vállalta, míg a bólyi Kolping Egyesület a gyakorlati oktatás feltételeit teremti meg. A helyi óvoda egyenesen országos hírű, ugyanis nincs még egy ilyen régen működő gyermekintézmény a térségben. 120 éve alapította Batthyány Julianna végrendeletének teljesítéseként fia, Montenuovo Alfréd, aki behívta a gyermekintézményeket is működtető irgalmas nővéreket. A Széchenyi-terv támogatásával épülnek lakások Hasznosítják a termálvizet A jövő elképzelései között szerepel a helyi történelmi értékek megőrzése. A műemlék mauzóleum megérett a tatarozásra, a tetőszerkezetet már felújították, most már csak a külső és belső vakolási hibák kijavítása és a falak festése van hátra. Az elkövetkező években több fejlesztési elképzelést szeretnének megvalósítani. A sportcsarnok felépítése nem tűr halasztást, ugyanis az iskolák télen a tornaóráikat egyre nehezebben tudják összeegyeztetni az egyetlen, kisméretű tornacsarnokban. Ráadásul itt folyik a városi sportélet is (kispályás foci, atlétika, kézilabda), úgyhogy minden perc be van osztva. A valamikor a város határában kutatófúrásokkal feltárt, 84 fokos termálvizet is szeretnék hasznosítani. Az elképzelések szerint erre nem gyógyfürdőt létesítenek, hanem az intézmények fűtését szeretnék olcsóbbá tenni. A számítások szerint az ilyen jellegű költség ezzel a felére csökkenne. A megoldás tervezése elkezdődött, a kivitelezés feltehetően már jövő évben elkezdődik. Ugyancsak az elképzelések szintjén van a várost elkerülő út megépítése. Ez szervesen kapcsolódna az 56-os út fejlesztéséhez, a városon olykor elviselhetetlenül nagy átmenő teher- és személyforgalmat a településen kívülre terelné. A rendezési tervben is szereplő kerülőút megépítése viszont csak állami segítséggel lehetséges, úgyhogy erre pályázni fognak. A jövő tervei között szerepel a vízhálózat felújítása. A településen van olyan vezetékrendszer, amely még a 19. század végén épült, ez természetesen már régen megérett a felújításra. A teljes beruházást azonban nem lehet egyszerre elkezdeni, folyamatosan oldják meg a vezetékek cseréjét. ■
