Új Dunántúli Napló, 2002. szeptember (13. évfolyam, 238-267. szám)

2002-09-04 / 241. szám

6. OLDAL BOLY BEMUTATKOZ I K 2002. Szeptember 4., szerda Boly épít természeti értékeire Bolyt nem kell bemutatni a megyében élőknek, ám az ország­ban kevesen tudják, hogy a mezőgazdasági termékeiről híres­sé vált, 1997-ben várossá nyilvánított település hol is helyezke­dik el Dél-Dunántúlon. A megyeszékhelytől keleti irányban 28 kilométerre, Mohácstól nyugatra 15 km-re, Villánytól északra 13 km-re fekszik. A pécs-mohácsi 57-es számú országút ke­resztülhalad a városon. Megközelíthető tehát közúton, de vas­úton is. Bár Bóly még az átminősítése előtt is városnak érezte magát, hiszen történelmével, még a múlt rendszerben is megőrzött polgári értékekkel, no meg a fű­tötte a térség központjának sze­repét. Egyáltalán nem véletlen, hogy mostanság is a városközpont fej­lesztése áll az önkormányzat A Batthyány kastély mögötti történelmi kertet hamarosan felújítják lyamatos fejlesztésekkel messze a környező települések fölé ma­gasodott. Nem vitás, hogy eb­ben nagy része volt a környező, kiváló minőségű, csernozjom minőségű földekre alapozott mezőgazdasági nagyüzemnek, amely azonkívül, hogy folyama­tosan munkát adott több száz embernek, egybemgerjesztője is volt az önálló gazdálkodást foly­tató, helyi iparosréteg kialakulá­sának. Ez a folyamat egyben a település arculatát is meghatá­rozta, Bóly folyamatosan betöl­gyarapítási elképzeléseinek hom­lokterében. Hárs József polgár- mester nem véletlenül említi min­denekelőtt a városközpont A TELEPÜLÉS LAKOSSÁGSZÁMA 3644 3731 3741 1880 1930 1991 2000 2002 növelését, ugyanis meggyőződé­se, hogy mind a városlakók, mind az idelátogatók egyértelműen a valamikor kialakult központ álla­pota, kinézete alapján ítélkeznek. Évek óta folyamatos tehát itt a fej­lesztés, a tatarozás, valamint az új lakások építése. Az is egy elfogadott elv a vá­rosban, ha a polgárság alapjait jelentő értel­miséget ide akarják vonzani, akkor első­sorban lakhatásról kell gondoskodni. Két évvel ezelőtt adtak át egy 19 lakásos társas­házat. Nem hagyták ki a Széchenyi-terv adta kedvező lehetősége­ket sem, a központ­ban két épülettömböt építenek fel állami se­gítséggel. S hogy ren- Hárs József polgármester tábilis legyen az üz­let, a földszinten szolgáltató-tevé­kenység folytatására üzlethelyisé­geket alakítottak ki. Kezdő vállal­kozásoknak lesz itt kibontakozási lehetőségük, például fényképész, virágkötő, keramikus is boltot nyit a lakóházban. Persze az infrastruktúra fej­lesztéséről is gondoskodnunk kell - magyaráz a polgármester -, ha azt akarjuk, hogy a városi rangnak megfelelő környezetet biztosítani tudjuk. Jelenleg fo­lyik a csapadékvíz elvezetésének programja, a városközpont vala­mennyi esővizét a Malom-patak­ba tereljük a felszín alatt. S ha már emiatt föltúrtuk a közpon­tot, a lehetőségeknek megfelelő­en díszburkolattal parkolóhelye­ket is létesítünk. Áz idén pályázatot nyertek a kastélypark rendezésére, a Bat­thyány történelmi kert felújításá­ra. A 40 éve elhanyagolt területet már ideje volt rendbe hozni, hi- Az új iskola szén az ugyancsak itt lévő sport- létesítményeket sokan látogat­ják. A 12 hektáros területen fá­kat, bokrokat telepítenek, sétá­nyokat újítanak fel, játszóteret alakítanak ki, pihenőparkot léte­sítenek. A rekonstrukció termé­Máriakéménd Székelyszabar szetesen nem megy máról hol­napra, az idén a sétány átalakítá­sával végeznek.- A borturizmus fellendülésé­re is számítunk - emeli ki a jövő lehetőségei közül az idegenfor­galmat a polgármester. - Ezt nemcsak azért mondom, mert én vagyok a Fehérborút Egyesület­nek az elnöke, hanem azért is, mert a helyi foglalkoztatás szem­pontjából is fontos lesz a jövő­ben. Ugyanis a környező birtoko­kon termelt szőlőből készült bor igen zamatos, bármelyik verse­nyen megállja a helyét, s aki borászkodásra adta a fejét, még ha mellékfoglalkozásként is megfelelő, a gazdaságot fenntar­tó jövedelemhez kell juttatni. Az önkormányzat ehhez a pinceso­rok infrastruktúrájának fejleszté­sével járul hozzá, mégpedig az elektromos hálózat felújításával, a meglévők rekonstrukciójával. Ezenkívül a pincékhez vezető utakat is felújítjuk, mintegy 3 ki­lométeres szakaszon aszfaltutat építünk ki. A VÁROS TÖRTÉNELME Bóly és vidéke történelmét a neolit kortól a honfoglalásig régé­szeti leletek illusztrálják. A hely­séget megnevező első írott em­lék az 1093-ban keletkezett ado­mánylevélben található. Ebben Szent László király a bátai (Tolna megye) Benedek-rendi Apátság­nak adományozza Nyárádot (mai Nagynyárád) és a környező tele­püléseket. Ezek között említ az adománylevél egy Bolok nevűt is, amelyről feltételezhető, hogy Bóly őse lehetett. Az oklevél ta­nulsága szerint a birtokhatár északi részé­hez tartozott az akkori falu. A település nem papi, hanem nemesi birtok volt. A korabeli okmányokból kitűnik, hogy a Boli család bir­tokvesztése után 1433-ban újra a pécsi püs­pökség birtokába kerül a bólyi te­rület. A mohácsi csata utáni idők­ben továbbra is a pécsi püspök Bóly ura. A hódoltság után Bolyt és környékét Batthyány Ádám kapta meg hadi érdemeiért. Batthyány grófnő 1724 áprilisá­ban Bolyba költözött, ami meg­erősítette a település központi jellegét. A német telepesek 1730 körül kezdtek folyamato­san letelepedni. 1900 februárjá­ban Németbólyt nagyközséggé nyilvánították. Az első világhábo­rú végén szerb fennhatóság alatt állott, a megszállók kivonulása után a terület gazdája, a herceg Motenuovo Nándor visszatért a településre. A második világhá­ború utáni kitelepítések érzéke­nyen érintették a lakosságot, hi­szen az itt élők többsége sváb nemzetiségű volt. A lakossági arányváltozása miatt 1950-ben nevét Bolyra változtatták. 1997- ben várossá nyilvánították. Lovagterem a nyugdíjasotthonban Az idősek gondozási köz­pontja is jelentős átalaku­láson és fejlődésen ment keresztül. Mindenekelőtt befejeződött az otthon utolsó épületének a felújí­tása is. A műemléki környzetben lévő épületen (valamikor a kastélyhoz tartozó lóistálló volt) új funkciójának megfelelő (az otthon társalgója, na­gyobb rendezvényeinek színhelye) átalakításokat elvégezve adták át az épít­tetők. Itt működik a dia­betes és a nyugdíjasklub, a nemzetiségi ének- és tánc­kar. Természetesen a he­lyiségeket nemcsak az ott­hon lakói, hanem a bólyi lakosok is igénybe vehetik. _______: ______________1 Az idősek gondozási központja új épületrésszel bővült A TE LEPÜLÉS GAZDÁI. A polgár mester Hárs József (47 éves, főfoglal- kozású), alpolgármester Kosztolányi Dezső (53, gépészmérnök). A testü­let tagja: Alacker Gothaid (53, épí­tészmérnök), Botló Károly (45, táv­közlési mémölk), dr. Falusi Mihály- . né (47, közgazdász), Gándos Ferenc (56, építésztechnikus), Győri József (60, gépészmérnök), Huba Gyula (53, vállakozó), Kresz József (48, népművelő), Scrempf János (49, építészmérnök), Vájta László (47, műszaki tanár) és Vörösváczki Já­nos (62, pedagógus). Jegyző dr. Morvay Gyula._______________■ bo ly. dunantulinaplo. hu----------1------------------­Az old al a bólyi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Békéssy Gábor Vállalkozások az ipari parkban Százhúsz éves óvoda A település és környéke ugyan a mezőgazdaságáról ismert, ám a vá­ros mindig is jelentős ipari bázissal rendelkezett. A múlt század elején kétezer lakosból 530 volt az ipari te­vékenységet folytató, a legtöbben az agrárgazdaság termeléséhez és terményforgalmazásához szüksé­ges technikai felszerelések gyártá­sában, valamint ezzel kapcsolatos szolgáltatások nyújtásában tevé­kenykedtek, de dolgoztak itt szép számmal gyapjúfeldolgozók és asz­talosok is. A kilencvenes évek eleji gazdasági átalakulás nem hagyta érintetlenül a helyi munkaerőpia­cot sem, itt is megszűnt sok mun­kahely. A város irányítói hamar fel­ismerték, hogy gyorsan munkahe­lyeket kell teremteni, ellenkező esetben a súlyos és nemegyszer megoldhatatlan szociális problé­mák elé néznek. Létrehozták a vál­lalkozások letelepítésére, működte­tésére szolgáló ipari parkot. Az ide­települt német és magyar cégek manapság már 600 munkahellyel rendelkeznek, s nemcsak a bólyi- aknak jelent elhelyezkedési lehető­séget, hanem a környező kistérség lakóinak is. Természetesen tovább­ra is a legnagyobb foglalkoztató az állami tulajdonban lévő, a mező- gazdasági termelés csaknem teljes vertikumát átfogó volt mezőgazda- sági kombinát, a Bóly Rt., valamint a téeszből átalakult Bóly-Töttösi Rt. De igen jól működik, s a városon kí­vül is ismert az Apró Hús Kft., a Mi­nőség Kft., valamint az építőipar­ban dolgozó kisebb-nagyobb gaz­dasági társaságok. A művelési terü­letek nagy része kiváló minőségű (4348 aranykoronás földek) szán­tó, ezeket nagyrészt a két nagy me­zőgazdasági vállalkozás műveli. A kisebb területen gazdálkodók a szőlőtermesztésben, borászatban jeleskednek. A bólyiak iskolaalapítók, a jelen­leg 170 tanulót oktató zeneisko­lát, valamint a 350 tanulót vala- müyen szakmára oktató szakis­kolát hozták létre az utóbbi évek­ben. Erre nagyon büszkék, lehet­nek is, hiszen a zeneiskolából egyre több kiváló muzsikus kerül ki, országos versenyek nívódíja­sai. A szakiskola pedig arra épül, milyen iparosra van szükség a városban és a környéken. Az ok­tatási intézmények nem zárt inté­zetek, szoros kapcsolatban van­nak a lakossággal, csak így tudják felmérni az igényeket. A zeneis­kolában például nemrégiben in­dítottak harmonikaoktatást, hi­szen tudvalévő, hogy a sváb la­kosság (a városban a lakosság többsége nemzetiségi) kedveli a harmonikaszót. Ha már ilyen nagy az igény, ennek miért is ne tegyenek eleget? A szakmunká­sokat képző intézményben pedig szintén a kor igényeinek megfe­lelő szakokat indítottak az idén, mégpedig a kisvállalkozói ügyin­tézői oktatást. Kétségtelen, mindez köszön­hető a kiváló pedagógusgárdá­nak, akik az oldtás struktúráját úgy próbálják felépíteni, hogy az a legjobban igazodjon a helyi vál­lalkozások igényeihez. A szak­munkásképzésben az önkor­mányzat az elméleti oktatás fi­nanszírozását vállalta, míg a bó­lyi Kolping Egyesület a gyakorlati oktatás feltételeit teremti meg. A helyi óvoda egyenesen országos hírű, ugyanis nincs még egy ilyen régen működő gyermekin­tézmény a térségben. 120 éve ala­pította Batthyány Julianna vég­rendeletének teljesítéseként fia, Montenuovo Alfréd, aki behívta a gyermekintézményeket is mű­ködtető irgalmas nővéreket. A Széchenyi-terv támogatásával épülnek lakások Hasznosítják a termálvizet A jövő elképzelései között szerepel a helyi történelmi értékek megőrzé­se. A műemlék mauzóleum meg­érett a tatarozásra, a tetőszerkezetet már felújították, most már csak a külső és belső vakolási hibák kijaví­tása és a falak festése van hátra. Az elkövetkező években több fej­lesztési elképzelést szeretnének megvalósítani. A sportcsarnok fel­építése nem tűr halasztást, ugyanis az iskolák télen a tornaóráikat egyre nehezebben tudják összeegyeztetni az egyetlen, kisméretű tornacsar­nokban. Ráadásul itt folyik a városi sportélet is (kispályás foci, atlétika, kézilabda), úgyhogy minden perc be van osztva. A valamikor a város határában kutatófúrásokkal feltárt, 84 fokos termálvizet is szeretnék hasznosíta­ni. Az elképzelések szerint erre nem gyógyfürdőt létesítenek, ha­nem az intézmények fűtését szeret­nék olcsóbbá tenni. A számítások szerint az ilyen jellegű költség ezzel a felére csökkenne. A megoldás ter­vezése elkezdődött, a kivitelezés fel­tehetően már jövő évben elkezdő­dik. Ugyancsak az elképzelések szintjén van a várost elkerülő út megépítése. Ez szervesen kapcso­lódna az 56-os út fejlesztéséhez, a városon olykor elviselhetetlenül nagy átmenő teher- és személyfor­galmat a településen kívülre terelné. A rendezési tervben is szereplő ke­rülőút megépítése viszont csak álla­mi segítséggel lehetséges, úgyhogy erre pályázni fognak. A jövő tervei között szerepel a vízhálózat felújítása. A településen van olyan vezetékrendszer, amely még a 19. század végén épült, ez természetesen már régen megérett a felújításra. A teljes beruházást azonban nem lehet egyszerre el­kezdeni, folyamatosan oldják meg a vezetékek cseréjét. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom