Új Dunántúli Napló, 2002. szeptember (13. évfolyam, 238-267. szám)

2002-09-30 / 267. szám

A szőlő ünnepe A csemegefajtákat már szedik, s a gazdák egy része az előszüretet fontolgat­ja. Hogy milyen az idei termés, arról majd a szedés után mondja ki minden­ki a végszót de a szüret mindentől függetlenül napjainkban is fontos gazda­sági és társadalmi esemény. A szüretet bálok, látványos felvonulások követték Az év derekán még nagy lelke­sedéssel és bizakodással várták a szőlősgazdák az őszi heteket. Akiket nem nyomaszt közvetle­nül a tavalyról megmaradt, el­adatlan bormennyiség - ami mi­att a nagyobb termelők eleve megkérdőjelezik az idei szüret eredményességét a nyár elején még úgy vélték, rendkívül ígére­tes a termés, ritka jó évet zárhat­nak. Ám a több napos eső, a kár­tevők megjelenése folyamatosan nyesegeti ezeket a reményeket, sok helyen megkezdték a korai fajták szedését. A hozzáértők természetesen tisztában vannak azzal, hogy a bornak szánt szőlő leszedésének idejét mérlegelni kell. Ha korán szedik, akkor sok sav lehet a mustban, ami a borban nyers íz­ként érzékelhető, viszont nagyon alacsony savtartalommal nem le­het harmonikus ízhatású, tartós bort készíteni. A késői szüret ese­tén - ha ezt az időjárás és a kárte­vők megengedik - jobb, de keve­sebb bor lehet. A gazdák egy ré­sze idén is a kényszerszürettel számol, mivel az érésben lévő szőlőt - különböző növény­egészségügyi problémák miatt - kénytelenek lesznek az ideális időpont előtt betakarítani. Ezzel együtt a szüret minden­képp ünnep. Egy egész éven át tartó folyamatos és fárasztó mun­ka megkoronázása. Meg is adják a módját, hiszen a gazdák erre az eseményre meghívják a rokono­kat, barátokat, hogy a jókedvű, közös munka után együtt szóra­kozhassanak. Mint oly sok mindennek, természetesen en­nek is megvannak a történelmi hagyományai. A magyar szüreti szokásokat ismertető néprajzi kiadványok le­írása szerint a XVI. és XVII. szá­zadban igazi sátoros ünnep volt a szüret, melyre még a hadviselő vitézek is hazasiettek. Később, egyes vidékeken kezdési időpon­tot határozott meg a hegyközségi elöljáróság. Az Alföldön általá­ban Mihály napja, szeptember 29. volt a szüretkezdő nap, a Du­nántúl nagyobb részén Terézia napja, október 15., Tokaj-Hegyal- ján pedig Simon napja, október 28. volt a kezdőnap. Szüretkor mindenütt meg­élénkült a szőlőhegy. A munka idején is ment a tréfálkozás, éneklés, a végén pedig valódi ün­neppé alakult a nap. A szürete- lők az utolsó napon a hegyről le­vonulva szüreti koszorút vittek a vállukon. Ez a koszorú fém- vagy favázra aggatott szőlőfürtökből állt, amit szalagokkal, borosüve­gekkel díszítettek. A munkát a szüreti felvonulás, bál követte. Beöltöztetett szereplőket, bírót, bírónét, csőszlányokat, csőszle­gényeket, kisbírót választottak, akik a bálban tovább viselték tisztségüket. A csőszlányok és csőszlegények feladata például az volt, hogy őrizzék a díszítés­ként felaggatott szőlőfürtöket. Akit „lopáson” értek, azt meg­büntették, bírságot kellett fizet­nie, amit a szervezők a bál ren­dezési költségeire fordítottak. A hagyományokat sok helyen ma is őrzik, de ott is megadják a szüret módját, ahol csak egy kis társaság egynapos munkájáról van szó. A szüret még véletlenül sem munkával kezdődik, hanem pálinkás poharak koccanásával és terülj-terülj asztalkám reggelivel, s a társaság közül valaki biztos, hogy egész nap nem látja a ka; cort, s szőlőmetsző görbe kést. Ő a szüreti szakács, akinek az a fel­adata, hogy ínycsiklandó illatú kakas- vagy vegyespörkölttel, foszlós keltkaláccsal várja asztal­hoz a szedőket, puttonyosokat. Jobbára estebédként szokott mindez elkészülni, amikorra a szüretet is bevégzik, nehogy a sze­dőknek sajgó derékkal és teli gyo­morral vissza kelljen menni a tő­kékhez hajolgatni. Asztal mellett poharazgatva könnyebb mérics­kélni a mustfokot, meg latolgatni, hogy milyen is lesz az idei bor. T. É. Kapálógépekhez, permetezőgépekhez fűnyírókhoz, szegélynyírókhoz, láncfűrészekhez- ALKATRÉSZ, - szaktanácsadás.- Két- és négyütemű motorok fődarabjainak felújítása. Eredeti német DOLMAR láncfűrészek és fűka­szák 10% engedménnyel! Pécs, Ady E. u. 33. Tel.: 72/52-51-51 Kismotoralkatrész bolt Mohács, Szentháromság u. 39­Szomjaztatott növények Még odébb van az ősz, de a nappalok hamarosan rövideb- bek lesznek, csökken a hőmér­séklet, kevesebbet kell öntözni. Vannak olyan növények, ame­lyeket a tél előtt jobb egy kicsit szomjaztatok Ez a kissé szokatlan tanács kife­jezetten azokra a növényekre vo­natkozik, amelyek a mi égövünk­nél délebbről származnak. Ma már nagyon sok kertet díszítenek ilyen növények, egyre többen vannak, akik például fügeterméssel tudnak dicsekedni. - Pusztán arról van szó, hogy egy kicsit körültekintőb­ben kell vigyázni ezekre a különle­gességekre - tudtuk meg Hámor Péter kertészmérnöktől. - Ezek a növények ugyanis a mi őszi idő­szakunkban még javában a növe­kedési időszakukban tartanak, hi­szen ahonnét származnak, ott szeptemberben, októberben még meleg, napos idő van. Ahhoz, hogy itthon a novembertől kezdő­dő fagyokat elviseljék, a fiatal haj­tásoknak meg kell erősödniük. A fásodott hajtás ugyanis sokkal ke­vesebb vizet tartalmaz, így a fagy sejtkárosító hatásainak jobban el­len tud állni. A szomjaztatást fo­kozatos vízelvonással kell kezdeni és ha meleg van, enyhíthetünk ezen a szigoron. Török É. 8 Mezőgazdaság

Next

/
Oldalképek
Tartalom