Új Dunántúli Napló, 2002. szeptember (13. évfolyam, 238-267. szám)
2002-09-28 / 265. szám
ü 2002. Szeptember 28., szombat B A K S A 11. OLDAL BEMUTATKOZIK Baksa biztos a jövőjében A FALU TÖRTÉNELME Szembeötlő, milyen hosszú fasorok állnak őrt végig a Rákóczi, a Hunyadi, a Petőfi utcán, lombok mögé bújik az egészségház. Ahol azonban még csak növendék fák díszlenek, vagy még azok is hiányoznak, az szinte biztos hogy új utca, új település- rész. Csak az elmúlt években tizenöt új ház épült a faluban.- Van aki a megélhetés, a könnyű meggazdagodás hiú reményében települt ide, a többség a környékbeli falvakból, Ózdfaluról, Té- senyből ideköltöző, iparkodó ember, aki itt a munkája mellett helyben iskolát, óvodát talál - mondja Dömse László polgár- mester. - De a baksaik többségére is jellemző volt, hogy a gyerekeiket taníttatták, hogy minél messzebb jussanak az életben. Baksa korábban is központi szerepet játszott a térségben. Az eredményeivel is példaadó Ezüstkalász Termelőszövetkezetnek itt volt a központja, amely hat faluban 500 embernek adott munkát, biztos megélhetést. Akkoriban, a jómód jeleként formálódott át a falu képe is- sorra épültek az új házak. 1990- ben kezdődött el a téesz felszámolása, 1993-ban szűnt meg jogutód nélkül. A baromfitelepeket már kft.-ék üzemeltetik, a téesz melléküzemágaiból önállósodó cégek közül az egyik műanyag karnisokat gyárt, van a községA LAKOSSÁGSZÁNI ALAKULÁSA tő ben egy 15-20 embert foglalkoztató gyógynövény üzem, a szomszédos Görcsönyben csomagoló.- Idejártam iskolába - mutat a polgármester az iroda falát díszítő 1955-ben készült festményre, amelyen az iskolaépület még fűvel benőtt kocsiútra néz. - Mi még mezítláb rúgtuk a port egész nyáron át, sőt... Magamról talán még annyit, hogy műszaki vezetőként, majd a keltető üzem veze1930 1970 1995 2002 Dömse László polgármester Sokan járnak dolgozni Pécsre is. Mindezt azért sorolom, mert a falubeliek élete, Baksa jövője szempontjából én a munkahelyeket tartom perdöntőnek, és mi azok közé a települések közé tartozunk, ahol úgy fogalmaznak: aki akar dolgozni, az talál magának munkát. Bár így is akad, aki a 14 ezer forintos segélyéből is kocsmázik. Hogy miként csinálja, azt nem tudom. A vállalkozó település A falu építhet vállalkozóira is. Ezt megemelt iparűzési adó jelzi. De építhet lakói szorgalmára és az iskola színvonalas munkájára is. Öt élelmiszerbolt is van a hosz- szan elnyúló faluban, és a Hunyadi utcai vendéglőn kívül egy presszó is. Körzeti orvosi székhely. A Szentlőrinci Takarékszövetkezet fehéren világító épülete meglehetős forgalmat és erős vállalkozói réteget sejtet a jelentős mezőgazdasági múlttal rendelkező Baksán. Elég csak egyszer végigsétálni az utcákon, szemünkbe ötlik, hány családi ház udvarán állnak munkakészen a gépek; őszi mélyszántásra váró traktorok, pihenő, sokmilliós kombájnok. Az önkormányzat két éve emelte 2 százalékra az iparűzési adót - az így befolyó évi 4-5 millió forint is nagyon sokat jelent a község számára. Baksa valamikor híres volt állattartásáról - szarvasmarha már nincs ugyan, de a sertéstartás ma is általános. Kisdér, Téseny, Ócsárd, Siklósbodony, Tengeri kisdiákjait is fogadja az iskola, amely az kicsik. A két intézmény működtetéséhez az önkormányzat évi 4 il- Jetve 2,5 millióval járul, az „ingyen iskolatej”-akciót is elindítotA falu világháborús emlékműve egyik szakmai bázisa a tehetség- gondozó és felzárkóztató programnak. Ez a program a hátrányos helyzetű gyerekek lemaradását van hivatva enyhíteni, nem szólva odaadó, felkészült tantestületéről. Hasonló szakmai hátterű, jól felszerelt óvodába járnak a ták. A kulturális hagyományoknak is maradt hírmondója - a gyerekekhez Komlóról jár egy fiatal oktató néptáncot tanítani. A civil szférát a nyugdíjasok közössége, a Baksai Sportegyesület és a Bak- sai Horgászegyesület képviseli. Kővágószőlős Bogád t^Cserl™LJ Pécs rlV, Romonya \ Nagykozár Pellérdc A J Magyarsarlós Kés zü —V "i Kozármisleny Aranyosgadány 6 ^ J GVl)d Kökény o . Személy Pécsudvard ,o V • Egerag Uthárd Görcsöny Regenye • Cil ' ö Szilvás BAKSA szőke Pogány f Peterd Szőkéd c o'\° KisherenŐ tőjeként dolgoztam a téeszben. Felnőtt gyermekeim - óvónő lányaim, két vejem révén a család gazdálkodik is. 1998-ban függetlenként indultam a választásokon, és azt mondom, hogy nagyon nehéz beosztás: közelíteni az egymástól eltérő lakossági érdekeket, és meg is felelni azoknak úgy, hogy ne nyújtsunk támadási felületet... A faluban már 1963- ban volt vízvezeték, 1988-tól pormentesek az útjaink - mindig voltak, akik szívvel és ügyesen lobbiztak az érdekeinkért. A falu fejlődésében fontos a szerepe néhány civil szervezetnek - már a kilencvenes évek elején megszületett a horgászegyesületünk, 1994- 95-ben újjá alakult a sportegyesület, sportpálya épült. Négy éve teljes a telefonellátottságunk, és 1999-re lett gázunk, a következő évben már korszerűsítettük a templom, az egészségház és a kultúrház fűtését; 2001-ben műút épült az új utcasoron, út a sportpályához, és tataroztuk a templomot is. Most a hivatalunkat újítjuk fel részben pályázati pénzből 4 milliós költséggel. És végre van új címerünk, nagyon szép zászlónk is. A lakosság lélekszáma stagnál ugyan - bár az elmúlt években az iskolai, óvodai létszámok szerint sok volt a gyerek, és a lakosság életkori megoszlása is kedvezőnek mondható: jelenleg mintegy 150 nyugdíjaskorúval számolhatunk a 786 lelkes faluban, és ugyanennyien vannak a 0-14 évesek is. Ez azt is jelenti, hogy az aktív korban lévők népes korosztályt alkotnak. Egyébként lehet, hogy ez a lélekszámúnkra vonatkozó legfrissebb adat nem is egészen pontos, hiszen 1995 óta legalább tizenöt új ház épült a faluban. A KÖZSÉG VEZETŐI. Polgár mester: Dömse László (54 éves, főállású). Alpolgármester: Bakán Gábor (45, földmérő szakmérnök). Képviselők: Bencsik István (47, mezőőr), Rákóczi János (44, vadőr), Vandzsia Lászlóné (55, rokkantnyugdíjas), Gyúró László (50, rokkantnyugdíjas), Csizma- diáné Bardicz Márta (32, könyvelő), Álló János (36, buszsofőr). Körjegyző: dr. Jávorcsik Béla. Háziorvos: dr. Sülő László. Iskolavezető: Heller Alajosné, óvodaveze- tő: Erdősi Zoltánné. __________■ JELE S NAPOK. Augusztus 20-án tartják hagyományosan a falunapot, amelyre több száz községből elszármazott is érkezik. Sport- és gyermekvetélkedőt tartanak, fellép a nyugdíjaskórus, végül a nap vidám bállal zárul. ■ baksa. dnnantulinaplo. hu Az oldal a baksai önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Bóka Róbert Baksáról - amelynek a neve valószínűleg szláv eredetű - „Boxa”, „Baxa” alakban 1253-ban olvashatunk először. A késői rézkort jellemző Bade- ni kultúra leleteire és a bronzkort jelző mészbeté- tes edények népének nyomaira bukkantak itt, a leletanyagot a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi. A török hódoltság alatt lakott magyar falu, Boborfa nevű falurésszel és a később Benyovszky-birtokként számon tartott Rádfaluval. 1930-ban közel 600 lakosa van, s akkoriban van még zsinagógája is. Régi iskolája 1866-ban épült. A község a hetvenes-nyolcvanas években jelentős fejlődési pályát írt le a virágzó Ezüstkalász Termelőszövetkezet központjaként. Noha öreg falurésze is van, adottságait tekintve vállalkozó kedv, számos új ház, jól fejleszthető infrastruktúra jellemzi a mai Baksát körzeti iskolával, óvodával. A falu Kisdérnek, Siklósbodonynak, Tengerinek és Tésenynek is körjegyzőségi székhelyközsége. A tíz éve épült templom Telkek, házak, utcák Az Iskola és a Mezőszél utcában számos új ház jelzi a megnövekedett érdeklődést a falu iránt, az újonnan kialakított házhelyek is elkeltek már. A rendezési terv megvalósítását a polgármester az egyik legsürgetőbb önkormányzati feladatnak tartja, annak érdekében is, hogy a letelepedők telekhez jussanak és község képe hosszú távon az elöregedő alsó falurészben is megváltozzon majd. A főutcákon a porták mindenütt fenyők, tujafé- lék, juhar sorfala mögé bújnak, de a zöld lombok takarásában is jól látni, mennyi a viszonylag új, húsz-harminc éve épült, jól karbantartott tetőtér-beépítéses családi ház. A régi parasztházakat itt már szinte mindenütt lebontották, jelenleg nincs védett épület a községben. A régi parasztportákhoz nagy kertek, gyakran holdnyi területek tartoznak. Ennek a hagyománynak is szerepe lehet abban, hogy az új utcák nyitásánál, a telkek parcellázásánál sem spóroltak a hellyel; bár ezek még mindig jóval szerényebbek elődeiknél. A Mezőszél és az Iskola utca épülő házai, helyi fiataloknak, házaspároknak kínált, „eladósorba került” 1600 négyzetméteres telkei a Rákóczi utca és a Rádfai utca által határolt területen találhatók. A gáz- és vízvezetékkel, villannyal ellátott területen 640 ezer forint volt a házhelyek ára. Onnan a múlt idő, hogy mind gazdára talált már, az önkormányzat igény szerint újabbak kialakítását tervezi. A baksaiak büszkék lehetnek új katolikus templomukra, amely csak egy évtizede épült, és amit most festettek ki gondosan, önerőből, az állagmegóvás soros feladataként. Korábban Baksa a görcsönyi katolikus hitközséghez tartozott, régről csak haranglábat örökölt a falu az 1866-ban épült régi iskolánál. Az iskolában valamikor istentiszteletet is tartottak. A közeljövő reménye a tizenkét falu összefogásával megépítendő szennyvízcsatorna-hálózat, de a 2,7 milliárdosra becsült beruházáshoz várhatóan uniós pénzek adnak majd lökést, hogy elviselhető terhet jelentsen az önkormányzatok, illetve a családok számára is. Sportpálya után tornacsarnok A Baksai Sport egyesület 1994- 95-ben alakult újjá, ekkor bővítették ki és korszerűsítették a község sportpályáját, amely tágasságával, parkosításával ma a baksaiak egyik büszkesége. A megyei másodosztályban sikeresen szereplő labdarúgócsapatnak azóta új füves edzőpályája is van, korszerű öltözőkkel, a pályákon mindenütt villanyvilágítással, amely esti edzésekre, másfelől tömegsportrendezvényekre is lehetőséget ad. Az időjárástól is függően gyakran tartja itt a testnevelés óráit az általános iskola is. Az önkormányzat tervei közt szerepel, a Mezőszél utcai és Iskola utcai új falurész fejlesztéséhez is kapcsolódva, egy korszerű tornacsarnok felépítése a sportpálya és az iskola közötti szabad területen. Kicsiny, de nagyon szép A horgásztó a baksaiakat szolgálja A baksaiak álmodtak maguknak egy tavat, majd gondoskodtak arról is, hogy ne csak álom maradjon. A part vonalát a keleti oldalon jó ideig kukoricás követi némi tisztes távolságot tartva, de azt azért jól látni, hogy levelei már barnulóban, míg emitt, mellettünk, a fűzek ágai még zölden kelletik magukat, hogy az álmos szeptemberi víztükörben fölfedezhessék magukat. A tó nem is olyan nyugalmas, mint első látásra hinnénk, selymes felszínét a kis fahíd közelében sok apró lövedék, ugrándozó kárászok raja lyuggat- ja. Van hát mire vadászni a süllőnek, mondják a helyiek, de a szorgos telepítésnek köszönhetően van benne persze ponty és másféle hal is, de a kicsiny tóból, amely legfeljebb kéthektáros lehet, 25 kilós harcsát is kifogtak már. Az 1992-ben alakult .Baksai Horgászegyesület tagjai a saját forrású tavat közös erővel alakították ki, emberszabásúvá formálva a környékét is: a horgászház mellé nagy fedett pihenőt építettek tölgyfa asztalokkal, padokkal, odébb pedig egy ugyancsak fedett szalonnasütőt. Ez a varázsos nyugalmú hely a község déli határán kimondottan a baksai horgászoké, a vízpart szerelemeseié, amely ma már 60 fős egyesület tagjainak ad alkalmat a kikapcsolódásra, de baráti összejövetelekre, esti disputákra is. Az egyesületi tagok évi 10 ezer forint fejében horgászhatnak, átadva magukat a vízparti csöndnek, míg az újonnan belépők első alkalommal 25 ezer forintot fizetnek. f
