Új Dunántúli Napló, 2002. szeptember (13. évfolyam, 238-267. szám)

2002-09-28 / 265. szám

6. OLDAL VILLÁNYKÖVESD BEMUTATK O Z I K 2002. Szeptember 28., szombat ||| Villánykövesd hímeve nem csorbulhat A LAKOSSÁGSZÁM ALAKULÁSA 560 492 406 380 333 1938 1941 1990 1997 2002 A FALU TÖRTÉNELME A terület már időszámításunk előtt 2800 körül, a Lengyeli kultúra idején is lakott volt. A települést először 1290-ben említik írásos források Kuestd, majd két évszázad múlva, egy 1436-ból szárma­zó okmányban már Kwesd néven. Az Árpád-korban a községet magyarok lakják, főbirtokosa a Siklóssy-család. A török hódoltság alatt - ekkor magyar urai a Zrínyiek voltak - elnéptelenedő faluba szerbek telepednek, akik a Rákózi szabadságharc idejét leszámít­va állandóan a településen élnek. Az 1750-es években németek telepednek le a községben, mely fokozatosan elnémetesedik. A betelepült németek alapos szakismeret birtokában erőteljesen a szőlőtermelés felé fordulnak, a legszegényebb, „kisházas” német is arra törekszik, hogy mielőbb egy kis szőlőt vehessen. Törekvé­sük egybeesik az uradalom érdekeivel is, lévén a szőlőből több haszon származik mint a szántóból. II. József engedélyezte, hogy a jobbágyok egész évben értékesíthessék boraikat, a kövesdi ne­dűk keresettek egész Horvátország területén. A lakók az egész hegyoldalt betelepítik szőlővel, a község a bólyi uradalom egyik legjelentősebb szőlőterületévé válik. Ekkor épülnek sorban a pin­cék, a feldolgozáshoz szükséges épületek. Az uradalom által ter­melt, illetve a jobbágyoktól dézsmaként beszedett borokat az idő­közben megépült, s a falu tulajdonosáról elnevezett Batthyány-pin- cében tárolják. A XIX. században jelentős az oltványtermesztés, forgalmazás is. Egy 1848-as leírás 5 kataszteri hold „szőlőiskolát” említ. Az oltványok eljutnak Burgenlandba is. A század közepén a község egy házasság révén a Montenuovó család birtokába kerül, s marad egészen 1945-ig. Az 1830-as években magyarok kezde­nek letelepedni a faluban, ahol száz év múlva a népszámlálási adatok szerint 74 magyar és 486 német anyanyelvű él. AII. világ­háborút követő ki- és betelepítések a községet is érintik, magya­rok Debrecen környékéről, illetve a Felvidékről érkeznek. Ennek ellenére az itt maradt lakosság szokásait, életvitelét, kultúráját - ha megcsonkítva is - a mai napig megőrizte. villánykövesd. dunantulinaplo. hu Az oldal a villánykövesdi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Kótány Jenő Megújul a templomtorony A faluban a német anyanyelvűek betelepedésekor nem volt temp­lom, az elsőt még fából készítet­ték 1754-ben. Nagyboldog­asszony tiszteletére 1780-ban épült meg a község római katoli­kus temploma, melynek mai be­rendezése a XIX. század elejéről való, klasszicista stílusú. A to­rony építését 1809-ben fejezték be, Gyuris Mátyás izsépi plébá­nos áldotta meg. Az egyházköz­ség kezdetben Újpetréhez kötő­dött, 1778 óta Villányhoz tarto­zik. A plébános jelenleg Arnold János. Mivel a templom állaga erősen leromlott, az elmúlt év­ben elkezdődött a felújítása. A költségekhez a polgármesteri hi­vatalon kívül a lősebbségi önkor­mányzat, a püspökség járul hoz­zá, illetve a hívek is segítik ado­mányaikkal a megvalósulást. A tatarozáshoz az önkormányzati az elmúlt évben 1,2 millióval, idén másfél millió forinttal járul Idősek és fiatalok A községben jelenleg 120 nyug­díjas él, akik számára minden évben külön programot szervez­nek, továbbá karácsonykor egy kisebb összeggel is meglepik őket. A jövő tervei között szere­pel egy nyugdíjasklub létreho­zása is, ennek szervezése jelen­leg zajlik. A településen élő idő­sek eddig - a villányi asszonykó­rus mintájára - nem szerveztek dalos közösséget, mert - mint mondják - „a kövesdi nyugdíja­sok nem nótás kedvűek”. Az ifjúságra szintén kiemelt figyelmet fordít az önkormány­zat, a szomszédos villányi álta­lános iskolába járó gyerekek számára minden évben megvá­sárolják a tankönyveket, fizetik a gyerekek buszbérletét. A közép- és főiskolásokat szintén támogatják, utóbbiak ré­szére a Bursa Hungária pályázat révén havi 4000 forintot biztosí­tanak. ■ Már a templomtető burkolását végzik a szakemberek hozzá, míg a torony rekonstruk­cióját a püspökség állja. A temp­lom gázrendszerhez történő csat­lakozását egyházi pénzből és la­kossági adományokból fedezték. Az önkormányzat tervei A faluban-befejezés előtt áll a közvilágítás rekonstrukciója. Az elkövetkező időben a települé­sen szeretnék megvalósítani a szennyvízhálózat kiépítését. Je­lenleg a kommunális hulladékot egy kaposvári cég szállítja el. A pincesor előtti parkban szociális létesítményt kívánnak kialakíta­ni a vendéglátás színvonalának emelése érdekében, illetve egy klubhelyiséget kialakítani a he­lyi ifjúság számára. A látványosságok növelése érdekében a település főterét díszburkolattal szeretnék befed­ni, ahol szökőkút, illetve egy színpad is felállításra kerül majd, ahol vendégcsalogató program lesz lebonyolítható. A község céljainak elérését anyagi helyzetéből adódóan pá­lyázatok révén szeretné biztosí­tani, ennek érdekében minden lehetőséget megragadnak. ■ Ápolják a hagyományokat A faluban még élénken élnek a népszokások, így például húsvét előtt nagycsütörtökön és nagy­pénteken a kereplés. Ekkor a ke­replők a harang hangját helyette­sítik. E hagyományban főként a gyerekek vesznek részt előszere­tettel, akik nagypéntek éjjelén gyűjtik össze „fizetségüket”, mely a szokásnak megfelelően minden háznál egy tojás. Nagy­szombat éjszakáján a lányos há­zaknál a legények szalmát szór­nak, s általában ezeken a helye­ken állítják fel május elsején a májusfát is, mely a hónap végén- mulatság közepette - kitánco- j lásra kerül. Szintén elmaradha­tatlan program a Mária-napi bú­csúkor a mezei virágokból ké­szült csokor megáldása; A faluban védelem alatt állnak az egykori sváb-jellegű házak, kerítések és pajták is, melyek ta­tarozásához az önkormányzat J segítséget nyújt. Nesz Józsefné polgármester tájékoztatása sze- ‘ rint a faluban az utóbbi időben [ négy német család vásárolt há­zat, s az ingatlanokat az új tulaj­donosok szépen felújították. A TÉGLAGYÁR az utóbbi időben látványos fejlődésnek indult ■ A falu büszkesége, a háromcsillagos hotel < ezeknek számát tovább kel] növel­nünk. v A falu egyik látványossága az olasz építőmesterek által alkotott lány-Siklósi Borút Egyesületbe. Mint mondja, büszkék a Fülemüle csárdára. No, és persze a világhírű „pincefalu”!- Ötvenhét, egymáshoz szoro­san épült présház a mögöttük talál­ható pincékkel, melyekben kiváló borok találhatók. A pincesor három szintes, de sajnos a harmadik sor építése a IL világháború miatt nem folytatódott, ám így is egyedülálló nem csak európai, de világviszony­latban is. A pincék megőrzése, vé­delme mindenképp indokolt. Tük­rözi a múltat, és bizonyítja, hogy ré­gen is fontos megélhetési lehetősé­get nyújtott a szőlőkkel borított A Villányi-hegység lábánál, csodálatos környezetben elterülő tele­pülés három szinten elhelyezkedő, műemléki védelem alatt álló pincesora - akár egy hadrendbe állított sereg - fogadja a községbe Villány felől érkezőket. A település vezetője Nesz Józsefné, aki a rendszerváltás óta tölti be a polgármesteri tisztet. Batthyány-pince. Itt kerül megren­dezésre minden év szeptemberé­ben az Európai Bordalfesztivál nyi­tó ünnepsége, továbbá borrendi avatásokat is szoktak benne tartani. A föld alatti katedrálisnak kiváló az akusztikája, óriási méreteivel, góti­kus íveivel lenyűgöző látvány. A pincében több ezer hektoliter bor tárolása alkalmas hely van.- A szövetkezet munkalehetősé­get nyújt a lakosságnak. Elnöke, Czigler János sokat harcolt a fenn­maradásáért. Községünk lakói a szántóföldi termelés, szőlőtermesz­tés, borkészítés mellett az állatte­nyésztés terén tevékenykednek. Külön öröm, hogy az utóbbi időben ismét fejlődésnek indult a település határában található téglagyár, mely szintén munkalehetőséget biztosít az itt élőknek. Sajnos vannak gond­jaink is, melyeket évek óta nem tu­dunk megoldani. Nem tudunk pél­dául érvényt szerezni a település rendezési tervének. Az egész dolog két vállalkozó vitájával kezdődött, perek sokaságával folytatódott, s tart jelenleg is. A magam részéről remélem, a józan ész lesz úrrá és megoldást találunk a fennálló hely­zet orvoslására, s nem a bíróságtól várjuk, hogy pontot tegyen az ügy végére. ________________■ hegyo ldal. A pincék műemlékileg védettek, minden külső beavatko­zása engedélyt kell kérni a műem­lékvédelemtől. A sor előtt egy két hektáros park található, melynek karbantartására különös figyelmet fordítunk. Itt a gyerekek számára játszótérét alakítottunk ki, a játékok Szatyor Győző fafaragó művész ke­ze munkáját dicsérik. Az idegenfor­galom terén községünk büszkesége a Cabernet Hotel. Kevés falu mond­hatja el magáról, hogy háromcsilla­gos, működő szállodája van. Csalá­dias, falusi szállásaink is vannak, valy az új iskola építése vitte el a fej­lesztésre szánt pénzt. A pályázata­inkat a legtöbb esetben jegyzőnk, Albert Káwlyné dr. készíti. Idén ed­dig 660 ezer forintot nyert az önkor­mányzat, amelyen számítógépet és a hozzá tartozó technikai berende­zéseket tudtunk vásárolni. Sajnos a kisbusz elnyerésére eddig benyúj­tott pályázataink egyike sem nyert, de nem adjuk fel. A polgármester asszony szerint egyik fontos feladat a község ide­genforgalmának fejlesztése, a tele­pülés az elsők között lépett be a Vil­- Sokszor mondják a polgármester kollégák, hogy „könnyű dolgod van Kövesden, mert gazdag falu” - me­f /-> 11 \lAn'7 Tato AT né. - Ha ez való­ban így van, ak­kor abban a la­kosság szorgal­ma, leltóismere- tes munkája tük­röződik, mely mellékkeresettel is pótolja az igé­ges anyagiakat. Visszapergetve az eseményeket, nem is volt olyan könnyű polgármesternek lenni, csak kívülről tűnhet szépnek, de va­lójában minden napnak megvan a maga gondja. Sokunknak már hihe­tetlennek tűnik, hogy 1990-ben nem volt a településen vezetékes ivóvíz, ráadásul a kutak nagy része kiapadt, lajtos kocsikon kellett ren­delni a vizet. Ma pedig már az is ter­mészetes, hogy kinyithatjuk a gáz­csapot és melegedhetünk. A községben évről évre, ahogy a pénz engedte, elkészült valami. A Rákóczi utcában út, a Kossuth és Petőfi utcában, valamint a temető felé járda épült. Árkok burkolására is sokat költött az önkormányzat. Elkészült az új buszmegálló. A te­metőbe, ravatalozóba bevezették az áramot, a vizet, hűtőkamrát állítot­tak munkába, illetve a ravatalozó­ban a tatarozást követően előteret alakítottak ki, új kellékeket vásárol­tak. Elkészült egy kolumbárium is az umás temetések számára. 2000- ben megvalósult a gázprogram.- Több éves pályázás után 1997- ben sikerült 5 millió forintot nyer­n ü n k amelyhez a önkormán; zat még millió sajt erőt tett ho; zá, s így so tudtunk kér teni a falt ház felújít; sára. Mivi nincs által; nos iskolánl a gyerekek villányi ir tézményb iárnAk T; A híres háromszintes pincesor A község büszkesége A község gazdái József né (42, vállalkozó). Kör­jegyző: Albert Károlyné dr. Né­met kisebbség tagjai: Vincze Anett pedagógus, Goron Ferencné szakács, Nesz Józsefné polgár- mester. ___________________________■ Po lgármester: Nesz Józsefné (52 éves, tiszteletdíjas), alpolgármes­ter: Vincze György (47, vállalko­zó), képviselők: Molnár Lajos (53, vállalkozó), Peiszer Gábor (33, családsegítő), Török Tibor (55, rokkantnyugdíjas), Vitényi A település télen-nyáron üzeme­lő szállodája igyekszik megfelel­ni a kor követelményeinek, mely mind a szolgáltatásokban, mind a programkínálatban megmutat­kozik. A hotel a közelmúltban új vezetővel és csapattal igyekszik a község, illetve a környék biztosí­totta lehetőségeket kiaknázni, sőt egyéni ötletekkel azokat gyarapí­tani is. Amint azt dr. Székely Andrea igazgató - aki egyben a Magyar Szállodaszövetség déli régiójá­nak vezetője is - elmondta, terve­ik között szerepel, hogy vendége­iket hintókon szállítják a borút állomáshelyeire, mely által a tu­risták jobban megismerhetik a tájegységet. Legfrissebb ötletük, hogy helytörténeti kiállítást ren­deznek be az épület egyik szár­nyában. Amúgy a hotel igyekszik minden igénynek megfelelni, a szállodában az internetelérés is biztosított, a fiatalabb korosztály részére pedig az egyik szobában külön gyermekkuckót alakítottak ki. • A szálloda ékessége a Görbe pince, ahol a Villány-Siklósi Bor- úton fellelhető kiváló nedűk ízlel- hetők meg. A vezető elmondása szerint a hely nem a belmagassá­gából, sokkal inkább abbéli spe­cialitásából kapta nevét, misze­rint aki oda betér, a szolgáltatá­sokból adódóan előbb vagy utóbb, de „elgörbül". A jókedvre derítő pincén kívül a hotel a fel­színen is igyekszik a vendégek elvárásainak megfelelni, a horgá­szást lovaglási, tárázási lehető­ségek mellett csoportos kirándu­lásokat is bonyolítanak, melyek révén nem csak a környékkel, ha­nem a megyeszékhellyel is meg­ismerkedhetnek a látogatók, va­lamint szervezésükben lehetőség nyílik drávai vízitúrára is. Szé­kely Andrea tájékoztatása szerint programkínálataik közül a visz- szajelzések alapján eddig a leg­népszerűbbnek a családi hétvé­gék, illetve a Hétfőtől csütörtökig elnevezésű rendezvények bizo­nyultak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom