Új Dunántúli Napló, 2002. szeptember (13. évfolyam, 238-267. szám)

2002-09-25 / 262. szám

6. OLDAL ONKORMANYZATOK 1998 2 0 0 2 2002. Szeptember 25., szerda If : | Nem látványos, de sikeres évek A fövő kulcskérdései a vár és a kórház sorsának megnyugtató rendezése Összességében több milliárd forintot tesznek ki azok a beru­házások, amelyek az elmúlt négy év során születtek a telepü­lésen, miként szintén milliárdokban mérhető azoknak a fel­adatoknak a költsége, melyek az elkövetkező évek során a vá­rosra várnak.- Tudom, hogy szubjektív a né­zőpont, azonban részemről si* kérnék könyvelem el az elmúlt éveket - mondja dr. Máté János polgármester. - Mindezt híven tükrözik a rendelkezésre álló adatok, amelyek az önkormány­zat által, avagy annak közremű­ködésével készült beruházá­sokról, fejlesztésekről szólnak. Számszerűsítve a történteket - csak néhány példát kiragadva - meg kell említeni például az északi elkerülő utat, ami 800 millióért valósult meg még 1999-ben. Ugyanebben az év­ben épült meg az új autóbusz­pályaudvar 65* millióért, míg a gyermekorvosi rendelők, védő­női szolgálat helyének kialakítá­sára 53 milliót fordítottunk. A ciklus első évében összesen 972 millió forintba kerültek a beru­házások, nem számítva hozzá a MOL-töltőállomás áthelyezését, amely külön 240 milliót igé­nyelt. A 2000. év legnagyobb be­ruházásként a földgázhálózat kiépítését hozta, mely 279 mil­lió forintért valósult meg, mel­lette - térségi összefogással - si­került a városi tűzoltóság felsze­relését fejleszteni mintegy 50 millió forint értékben. A tavalyi esztendő volt az, amikor szintén olyan - kényszerű - beruházás­ra kellett fordítani jelenfős ösz- szeget, ami a külső szemlélő számára egyáltalán nem látvá­nyos. Ez alatt értem az intézmé­nyi konyhák felújítását, gáz­üzemre történő átalakítását, mely 175 milli­óba került. En­nél lényegesen láthatóbb be­ruházásnak számít az év során elindult homlokzati re­konstrukció a művelődési központnál és a polgármesteri hivatalnál. Utóbbi mára már kész, míg az előbbi felújítása hamarosan be­fejeződik. A csúszásban nem várt dolgok játszanak szerepet. E két épület rekonstrukciója szintén meghaladja az 50 millió forintot.- Az elmúlt év a kiadások mellett bevételi oldalon is erős­nek mondható...- Való igaz, tavaly a különbö­ző pályázatokon összesen 888 milliót nyert a város, ám nem szabad elfelejteni, hogy ennek Húzóerő a városi lét, de nem a fejlődés kulcsa Hárs József polgármester sze­rint bár tagadhatatlan, hogy Bóly városi rangra emelkedé­se húzóerőként jelentkezett a mindennapok során, az el­múlt négy év fejlesztéseit ak­kor is megtették volna, ha ne­tán még mindig nagyközség lenne ez a 3750 fős település. Az elmúlt választási ciklus szép csattanóval zárul, hiszen amíg általában 100-110 millió forint jut évente a különböző beruhá­zásokra, az idén pályázati pén­zekkel megtoldva 270 milliónyi fejlesztést tudnak végrehajtani a városban. Mindez természete­sen örömmel tölti el Hárs József polgármestert, aki többnyire nem a múltról, hanem inkább a jövőről, az elmaradt tennivalók­ról beszélne. Arról például, hogy nincs a városnak sportcsarnoka és még mindig nem tudtak előre lépni a városszélen talált termál­víz gazdasági célú hasznosításá­ban sem.- A várossá nyilvánításnak mi lett a haszna? Kiváncsi len­nék, Ön hogyan látja?- Afelé vitte a teendők körét, hogy mielőbb teremtsük meg a városi lét in­tézményi felté­telét, azt, hogy például ne kelljen a hely­belieknek és a környező 18 községben la­kóknak sze- mélyigazol- vány-ügyben, jogosítványért, személygépkocsi átíratásért vagy éppen útlevélért hosszas utazásra vállalkozniuk, olykor egy egész napot Pécsett vagy Mohácson eltölteniük. Az okmányiroda mellett beindult a gyámhivatal, a gyermekjóléti és családsegítői szolgálat működé­se, és helyben van már az építé­si hatóság is.- Sikerült-e az oktatási, -szo­ciális intézmények igények sze­rinti korszerűsítése?- Igen és alapítottunk egy ze­neiskolát is. Az elmúlt ciklus­ban vált a szakközépiskola a környék meghatározó oktatási intézményévé. Immár 340 tanu­lót oktatnak a falak között, átala­kított struktúrával és tagozato­kon, új szakmák belépésével és megfelelő felszereltség mellett. Megszépítettük a kollégiumot. Az idősgondozási centrumot többször is bővítették - jelenleg 43 garzonlakásunk van -, s az idén teljesen felújították a cent­rum nagytermét, s itt kapott újra otthont az idősek klubja is.- Sokan különös örömmel em­lítik a városszépítés és a régi érté­kek megőrzésének elmúlt évek­ben tapasztalt fejleményeit.- Valóban célunk az érték- megőrzés. Ennek a jegyében újí­tottuk fel a város 1750-ben épült magtárépületét, melynek felső szintjén helytörténeti múze­umot rendeztünk be, a földszin­ten a városi könyvtár van, pince­szintje pedig borházként műkö­dik. Megkezdtük a Batthyány- kastély tizenkét hektáros parkjá­nak rendbetételét és a városháza felújítását. Jelezném: a város- rendezési tervünkben a védett épületeink, lakóházaink sora szaporodik.- Melyek az elmúlt évek legfi­gyelemreméltóbb történései?- A városközpontban lakáso­kat építünk a Széchenyi-progra- mon nyert pénzből és a kezdő vállalkozók számára egy inku­bátorházat hoztunk létre. Az ipari parkban újabb területeket közművesítettünk és értékesítet­tünk, s az egyik legnagyobb cég - amely a német autóipar beszál­lítója és közel 600 főt foglalkoz­tat - rövidesen egy újabb mun: kacsarnokot ad át. E nagy mel­lett néhány szolidabb, tíz-tizen­öt fős németországi vállalkozás is beindult, illetve indul majd. De akad meghatározó bólyi vál­lalkozónk is, aki évről évre fej­leszt, s több mint kilencven em­bert foglalkoztat immár. Végül fontosnak tartom a pincefalu vízzel való ellátását, úthálózatá­nak rendbetételét és a villanyhá­lózatának teljes cseréjét. Ne fe­ledjük, a fehérborút központja Bólyban van. KOZMA FERENC túlnyomó hányadát a Táncsics Mihály Gimnázium és Szakkép­ző Iskola bővítésére kapott ösz- szeg jelenti. A számoknál ma­radva, az elmúlt esztendőben összesen 321 millió forint érték­ben gyarapodott a város vagyo­na a fejlesztések, állagmegóvá­sok révén. Ami pedig az idei évet illeti, eddig több mint 300 milliót tesz ki a beruházások összege. Ezek sorában a közvi­lágítási hálózat rekonstrukciója éppúgy megtalálható, mint a Távhő Kht.-nál a gázmotor be­szerelése. A különböző pályáza­tokon idén eddig 77 millió forin­tot sikerült nyernünk.- Túl az eredményeken, mi­nek köszönhető, hogy a város vi­szonylag magas hitelállomány­nyal rendelkezik?- Pontosan az elmondottak­nak. Negyvenmillió beruházási hitelt vettünk fel a gázprogram­hoz, harmincat a művelődési ház és a művelődési központ re­konstrukciójához. Ami a műkö­dési hitelt illeti, nem árt tudni, hogy az állami normatíva nem fedezi a szükségleteket. Mi pe­dig mindazt, amit eddig a műkö­désre fordítottunk, az elmúlt időszakban inkább beruháztuk. Amint már említettem, például 175 millióért felújítottuk a kony­hákat, pedig helyette a főutcát is rendbe tehettük volna. Ráadásul az látványosabb is, ám a másik egyszerűen szükségszerű volt. A problémáink az intézmények működtetésénél jelentkeznek, a normatíva sem a bölcsődénél, sem az óvodáknál nem fedezi a szükségleteket. Az óvodáknál például az önkormányzatnak közel 50 százalékot kell a kapott pénzhez hozzátenni. Ezt vagy a vagyonfelélésből, vagy az állam­polgárok adójából, vagy műkö­dési hitelből tesszük. Az elmúlt években megpróbáltuk az adó­ból és a vagyonból biztosítani, most azonban úgy döntöttünk, hogy nem ezt tesszük, ami szükségszerűen együtt járt a működési hitelállomány növe­kedésével. Ezért is mondom, hogy nem csak sikertörténet az elmúlt négy év, megvannak a magunk kudarcai is, hiszen nem sikerült például a kórház helyzetét stabilizálnunk, nem találtunk - a próbálkozások elle­nére - befektetőt a várra.- Nem történt előrelépés a szálláshelyek vonatkozásában sem.- Ennek a kérdésnek a gyöke­rei még a 70-es évekre nyúlnak vissza, amikor Harkány és Sik­lós egy közigazgatási egységet alkotott, ugyanis akkoriban volt az a cél, hogy minden szállodát Harkányba, minden intézményt Siklósra kell telepíteni. Ma való­jában ennek a levét isszuk. Ezen az állapoton természetesen vál­toztatni kell. Újabb négyéves ciklus zárására készülődnek az önkormányzatok. Összegző beszélgeté­sekre ad alkalmat a tény, már egy hónap sincs vissza a helyhatósági választásokig. A baranyai városok polgármestereit kerestük fel, értékeljék, milyen munkát végzett 1998 októberétől az általuk vezetett képviselő-tes­tület. Mai számunkban Siklós, Szigetvár, Pécsvárad és Bóly első embere szólal meg, holnap Szentlőrinc, Sásd, Sellye, Harkány és Villány polgármestere kap lehetőséget. Az ezeréves város fejlődéssel ünnepelt Alapításának ezeréves évfor­dulóját ünnepelte ebben az ön­kormányzati ciklusban Pécs­várad. A település méltókép­pen emlékezett az elődökre, fontos beruházások zajlottak, és még némi tartalék is várja az új képviselő-testületet. A város elmúlt négy évéről Zsáli János polgármestert faggattuk.- Első polgármesteri ciklusát zárja le hamarosan. Mit tart az elmúlt négy év legnagyobb pécsváradi eredményének?- Bár korábban képviselőként dolgoztam már, semmiképpen nem akarom összehasonlítani az előző négy évvel a mostanit. Amit viszont a legfontosabbnak tartok: a lakosság támogatta az önkor­mányzat céljait. Bár természete­sen voltak kritikai hangok, az in­tézkedésekkel szemben nem volt ellenállás. S nem álszenteskedés miatt mondom: jó volt együttdol­gozni a képviselőkkel, akik bár el­térő pártszimpátiával bírnak, tud­tak közösen tenni a városért.- Melyek voltak a legfontosabb beruházások az elmúlt években?- Az egyik legnagyobb tétel az infrastruktúra fejlesztése volt, ezen belül is a mintegy 600 millió forintos, Zengővárkonnyal közös szennyvíz-hálózat és -telepbőví­tés volt a kiemelkedő. A hálózat gyakorlatilag kész, a tisztító pró­baüzeme zajlik. Fontosnak tart­juk, hogy több kilométer új ivó- vízvezeték épült, a Dombay-tónál mintegy 100 család kötött rá a rendszerre, de a zártkertes öve­zetben is volt ilyen beruházás. Több ezer négyzetméternyi asz­faltozást hajtottunk végre, egye­bek mellett a hegyre vezető Szent Gellért utca is új burkolatot ka­pott, ami a téli közlekedésben na­gyon fontos lehet. Megszépült a Dombay-tó környéke, a környe­zet rendbetétele mellett a diák­szállót is felújítottuk, így végre európai körülmények között fo­gadhatunk akár külföldi csopor­tokat is. Az intézmények is része­sültek a rekonstrukcióból: az alsó és a központi iskolában, valamint a zeneiskolában a tető, a művelő­dési házban a nagyterem és a kül­ső homlokzat felújítása zajlott le. A gondozási központban apart­manokat hoztunk létre, így már 30 idős bentlakó és 10-20 bejáró kényelmét szolgálja az intéz­mény. Kistérségi összefogással korszerűsödött a közvilágítás rendszere, két új megállóhelyet sikerült kiépítem a távolsági bu­szoknak. Kis lépés, de úgy vélem, fontos: a város összképe rende­zettebb lett, a főbb utakon köz­pontilag nyírjuk a füvet, gondoz­zuk a fákat. Van még vaiami, ami miatt 20-30 év múlva gondolnak esetleg majd jó szívvel az önkor­mányzatra: pályázati segítséggel és a gazdák, a város összefogásá­val próbáljuk megmenteni a szelídgeszte­nyést, és a tele­pülés vadgesz­tenyefáit is há­rom éve rend­szeresen per­metezzük.- Erre a cik­lusra esett a millennium megünneplése, ami egyben a város alapításának 1000. évfordulóját is jelentette.- Ügy gondolom, a programok sokfélesége mutatja, hogy a helyi kulturális szakma jól helytállt eb­ben a nagy munkában, sőt me­gyei rendezvényeknek is otthont adtunk. A várat sikerült úgy gon­doznunk, hogy méltóképp fogad­hatja a vendégeket, meghonoso- dott a Pécsváradi Nyári Színpad és az alkotótábor. Ezeket az ese­ményeket mindenképp folytatni akarjuk. Nem utolsósorban pedig sikerült megfelelő és végső helyet találni a Samu-hagyatéknak: mú­zeum várja a látogatókat.- Milyen pénzügyi helyzet várja az új képviselő-testületet?- Fontosnak tartom, hogy az in­tézményeink gond nélkül tudtak üzemelni, működési hitelt az el­múlt négy évben nem kellett fel­venni. A pályázatokhoz időnként nehéz volt összeszedni az önrészt, de ez összességében sikerült. Az új testület néhány tízmilliós tarta­lékkal vághat neki a ciklusnak. Kis város - kis megtakarítás, de úgy vélem, ez jó alap lehet az újabb programokra. NYAKA SZABOLCS Nehézségek és áskálódások ellenére Siker az infrastruktúra kiépülése, az intézmények megtartása, változatlanul gond a kórház Mozsgai Péter, Szigetvár polgármestere elmúlt négy évét nem le­het nyugodtnak mondani. Volt olyan időszaka, amikor a város képviselő testülete felállította a székéből. Végül is bírói döntés kellett, hogy ismét a település első embereként dolgozhasson. Most azt mondja: eredményes ciklust tudhatnak maguk mögött.- Ha arra kérem, minősítse az 1998. októbere óta eltelt időszakot, röviden mit mondana?- Meggyőződésem, a város egy­értelműen fejlődött, a nehézségek és az áskálódások ellenére.- Akkor talán először az előrelé­pés sarokpontjairól.- Kiépült a teljes infrastruktúra, felújítottuk az önkormányzati in­tézményeket, közművesített lakó­telkeket alakítottunk ki, lefektettük a gázvezetéket, ebben az évben befejezzük a szennyvízhálózat-be­ruházást, korszerűsítettük intéz­ményeink fűtését, felújítottunk jár­dákat, szebbé tettük a zöldterüle­teket - Virágos város díjat érdemel­tünk ezzel -, vagyis komfortosab­bá, lakhatóbbá vált Szigetvár.-És az említett nehézségek?- Jószerével minden település­nek meg kell birkóznia azzal, hogy az önkormányzatok működésé­hez leosztott normatívák nem ele­gendőek a kötelező feladatok mel­lett az önként vállaltak maradékta­lan ellátásához. Ezért kellett példá­ul oktatási intézményeinknél raci­onalizálni a működést: az alap-, il­letve középfokúakat is egy szak­mai és gazdasági irányítás alá von­tuk. Ez több tízmilliós megtakarí­tást eredményezett. Nem kellett egy intézmény működését sem megszüntetnünk, én ezt is ered­ménynek tekintem. Feladatainkat azonban sikeres pályázatok nélkül nem tudtuk volna megfelelő szin­ten ellátni, az úgynevezett önhikis forrásból 137 millió forintot nyer­tünk, ez elég volt finanszírozási nehézségeink áthidalására. Beru­házásokat segítő pályázaton is nyertünk, például a szennyvízcsa- torna-hálózat megépítéséhez. Az elmúlt négy évben ilyen for­rásokból össze­sen 716 millió fo­rinthoz jutott a város, illetve to­vábbi 93 milliót most várunk az ÄPV Rt.-től.-És az áskálódások? Úgy említi, mintha folyamatos kísérőjelensége lett volna a most letelő ciklusnak.- Vannak olyan hangok - gya­korta az egyik helyi újságban is -, amelyek elfogultan és durva hang­nemben támadták az önkormány­zatot és engem is.- Azzal az előzménnyel, hogy Önt 1999 májusában felállította székéből a képviselő-testület. Mi volt az indok?- Döntően az, hogy bizonyos tisztségeimről - például a Sziget- Víz Kft.-nél a felügyelő bizottsági tagságomról - nem mondtam le. Ezt azonban már korábban beje­lentettem, akkor nem merült fel ki­fogás. Azt is felhozták ellenem, hogy nem tudok együttműködni a testülettel. Mindezt erőltetett tá­madásnak gondoltam, ezért for­dultam bírósághoz, amely a testü­leti határozatot hatályon kívül is helyezte. Amúgy engem nem a testület, hanem a város lakói vá­lasztottak meg polgármesternek.- Viszont felmerül a kérdés: tu- dott-e ilyen előzmények után együtt dolgozni a ráadásul párt­polarizáció szempontjából igen heterogén testülettel?- Együtt kellett dolgoznunk, a város érdekében, s ez akkor, ha a képviselők túlléptek a pártérde­keken, zökkenőmentes volt.- Csonka a testület. Négy képviselőt is visszahívott 2001 elején pártja, s nem delegáltak másokat helyette.- Kilenc fővel még mindig hatá­rozatképes az önkormányzat, mi tizenhármán maradtunk;- A kórház jól reprezentálja a város nehézségeit, illetve azt, a gondok megoldására milyen von­tatottan születik döntés.- Az 1990-ben működő képvise­lő-testület kérte a regionális fel­adatkört ellátó, ennek megfelelő kapacitású és személyzettel ellá­tott intézményt tulajdonba - a szükséges önkormányzati forrá­sok nélkül. Ezzel lényegében a vá­ros lakói, 11 700 ember nyakába varrta a működtetéséhez kötődő minden gondot. Tisztességes fej­lesztése önerőből megoldhatatlan. Ekkora egészségügyi centrum fenntartása szerintem állami fel­adat is. Most ott tartunk, hogy a harmadik önkormányzati biztos júliusi működése óta kirajzolódik rentabilitásának lehetősége.- A lakosok száma - ezen belül mostanában a munkanélküliek aránya - ugyancsak fontos ismér- vei egy-egy település helyzetének.- Szigetvárnak 2001-ben 11 502, idén 11 593 lakosa van. A némi fej­lődés magyarázata az újabban a magántőke révén megjelenő mun­kahelyteremtés. Régebben e téren sokkal jobb volt a helyzet, például 1990-ben mindössze 8 munkanél­külit tartottak számon a városban. 1995-ben 875-en, 1998-ban 640- en, 2000-ben 783-an, tavaly 522- en, az idei legfrissebb adatok sze­rint 554-en vannak. A gyorsabb ütemű csökkenés érdekében köz­művesítettünk ipari területet, itt már megjelentek a beruházók.- Mire a legbüszkébb, és mit nem sikerült megoldani az elmúlt négy évben?- Az előbbi téren az infrastruk­túra fejlesztésére, az intézménye­ink - 1200 ember munkahelye - megtartására. Nem sikerült a kór­ház működését stabilizálni. MÉSZÁROS ATTILA

Next

/
Oldalképek
Tartalom